Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi.
"A 2001. szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok elindította az úgynevezett "terrorizmus elleni háborút". Afganisztánt néhány héttel később légiháborúval támadták meg. Ezt követte a "rendszerváltás" és a megszállás.
George W. Bush amerikai elnök végül 2003-ban jelentette be az amerikai nemzetnek: "Polgártársaim, ebben az órában az amerikai és koalíciós erők a katonai műveletek kezdeti szakaszában vannak, hogy lefegyverezzék Irakot, felszabadítsák népét és megvédjék a világot egy nagy veszedelemtől".
Az iraki és afganisztáni invázió nemcsak több százezer civil áldozatot követelt, hanem a régió történetének legnagyobb menekültválságát is okozta. Ezzel egyidejűleg Irakban pusztító polgárháború indult el, amely végül a száműzött szunnita tábornokok által támogatott ISIS terrorszervezethez vezetett, amely terrort terjesztett el az egész Levantéban és egészen Szíriáig."
Ukrajna nagy öngól lesz? Vagy csak az EU rokkan bele??
Miért nem jelenti be az egész glóbusz feletti igényt ilyen erővel
Ne sürgesd!:)
Lehet, hogy ez épp az ellenkezője. Amit hiányolt Kuvasz, ha jól rémlik. Multinodálisba nem illik a NATO, mindegyik nagyhatalomnak saját érdekszférája van. Lehet, azt jelölte ki. Jó nagy, de DAmerikának jó hír, ha csak a Panamáig akar elmenni.
Ma van a világpremierje az orosz hitler életrajzi filmjének. Talán megtudjuk belőle, hogyan bontakozik ki egy emberi lénynek született valakiben a szörnyeteg. Milyen traumák érték gyerekkorában. Valószínűleg sablonos történet lelketlen szülőkről, test fenyítésekről, megalázásokról, revansvágyról, a világ meggyűlöléséről, szadista és sziciopata hajlamok kifejlődéséről. Azteddig is tudtuk, hogy a sportolást a többiek fölötti fizikai uralom megszerzése végett űzte, és azt is, hogy amikor már menő dzsúdós csávónak vélte magát, hülyére verték a leningrádi utcán. A kgb-iskolában gyengécske volt, nem is mehetett el hírszerzőnek, ahol a kiegyensúlyozottság és az intellektus alapkövetelmény volt. Aljasságával, gátlástalanságával és kegyetlenségévl mar vizesnyolcas tisztecskeként felhívta magára a figyelmet, es az akkori fő gazemberek maguk mellé vették csicskának. A többit már az újságokból tudjuk.
Mikhail Derzhavin 1936. június 15. – 2018. január 10. Mihail Mihajlovics Derzsavin az RSFSR népművésze, a Vahtangov Színház vezető színésze, Mihail Derzsavin és Iraida Derzsavina családjában született,[3] a Vahtangov utcai házban nőtt fel, ahol számos színész, művész és zenész lakott. A következő felvételi a Scsukin Színházi Iskolába vezetett. Minden gyermekjáték középpontjában a rögtönzött színházi színpad állt: a gyerekek meséket állítottak színpadra, forgatókönyvet írtak, szerepeket osztottak ki, és egyszerre voltak színészek és nézők. A híres „Vahtangovok”, mint Ruben Szimonov és Viktor Koltsov, gyakran látogatták Derazhavin lakását.
A Nagy Honvédő Háború kitörése után a Vahtangov Színházat Omszkba evakuálták. Az evakuálás alatt Mihail Derzsavin apja minden előadásán részt vett, de különösen szerette a „Marsall Kutuzovot”. Ötéves korában Mihail megtanulta kívülről Kutuzov monológját, és a kórházban a sérültek előtt olvasta fel. 1954-ben belépett a Scsukin Színházi Iskolába, miután 1959-ben a Lenkom Színházban dolgozott. 1965-ben a Malaja Bronnaja Színházhoz került, 1968-tól pedig a moszkvai Szatíra Színházban dolgozott. 1957 óta barátja és állandó partnere volt Alekszandr Shirvindt kabaréjának. Az 1980-as évek közepén együtt vezették a „Reggeli posta” című műsort, 2013-tól pedig a „Tudni akarom” című műsort.
Fontosabb filmes szerepei: Az Artamanov-ügy (1941), mint Pjotr Artamonov Ők voltak az elsők (1956) mint Jevgenyij Gorovszkij Az álom (1964), mint Karl Brjulov Három férfi egy csónakban (1979) mint George ZnaToKi által vezetett nyomozás (1980) mint Valetnij Téli este Gagrában (1985) mint epizód Öreg banyák (2000) mint a kommunista ideológia titkára
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj 1883. január 10. - 1945. február 23. Alekszejt mostohaapja, A. Bostrom, liberális és a „hatvanas évek” örököse nevelte, akire édesanyja, egy művelt és az írástól nem idegen nő hagyta. Gyermekéveit a mostohaapjához tartozó Szosznovka tanyán töltötte.
A kezdeti oktatást otthon kapta egy vendégtanár irányításával. 1897-ben a család Szamarába költözött, ahol a leendő író reáliskolába kerül. Miután 1901-ben befejezte, Szentpétervárra megy, hogy folytassa tanulmányait. Ehhez az időhöz tartoznak első versei, amelyek nem mentesek Nekrasov és Nadson utánzásától.
1907-ben Alekszej Tolsztoj úgy döntött, hogy az irodalmi munkának szenteli magát. Már a következő évben megírta a „Túl a kék folyókon” című verseskötetet és az első prózai művét - a „Szarka meséket”.
Tolsztoj korai munkásságára hatással volt Maximilian Voloshin, aki azokban az években baráti viszonyban volt vele. 1909-ben jelent meg Tolsztoj első regénye - „Egy hét Turgenyevben”. Ezután két regényt publikált - „Oddballs” és „Lame Barin”. A kritikusok kedvezően értékelték első kiadványait.
Az első világháború megváltoztatja Tolsztoj terveit. Az „Orosz Vedomosztyi” haditudósítójaként a frontokon volt, meglátogatta Angliát és Franciaországot. Számos esszét és elbeszélést írt a háborúról. A háborús évek alatt a dráma felé fordult - ekkor írta a „Tisztátalan hatalom” és a „Kasatka” (1916) című vígjátékokat.
Tolsztoj ellenségesen fogadta az októberi forradalmat. 1918 őszén családjával Odesszába utazott, onnan Párizsba, majd Berlinbe. A berlini időszakban írta: az „Aelita” című regényt, a „Fekete péntek” és „Az ágy alatt talált kézirat” című elbeszéléseket.
1923-ban Tolsztoj visszatért a Szovjetunióba. Alekszej Tolsztoj nyitott, vendégszerető házában érdekes, tehetséges emberek - írók, színészek, zenészek - gyűltek össze. A hazatérése után írtak közül kiemelkedik a „Liszteken járás” című trilógia. Az író jelentős teljesítménye volt az „I. Péter” című történelmi regénye, amelyen 16 évig dolgozott.
A hazafias háború alatt Tolsztoj gyakran beszélt cikkekkel, esszékkel, történetekkel, amelyek hősei hétköznapi emberek voltak, akik megmutatták magukat a háború nehézségeiben. Az 1941-1943-as években drámai dilógiát készített „Ivan a szörnyű”.
Számos művét vetítik, többször volt a Szovjetunió állami díjának nyertese.
Súlyos betegség nem hagyta, hogy Alekszej Tolsztoj éljen a Győzelem napjáig. Meghalt 1945. február 23-án Moszkvában.
Elég tágas területen lesznek most már szomszédok. Ha sikerrel elfoglalja mindkettőt, akkor gyak. csak ők ketten lesznek az északi sarkon, mert a norvégok elég kicsi rész, ezekhez képest.:
Látom neked is feltűnt, mire megy ki Trump követelőzése:
az Északi-sark térségének ásványkincseire.
Az amerikai vezetés rájött, hogy az orosz ásványkincsekre nem tudja rátenni a kezét, ezért új területet keresnek. Lehet bolondozni Trumpot, de ha kicsit gondolkodik az ember, akkor teljesen logikus, amit csinál.
És találtak két olyan "szövetségest", akiknek esélyük sincs megvédeni a területüket. Az EU meg katonailag zéró, és Trump tenni fog arról, hogy azt a kevés katonai potenciált majd lekössék az oroszok.
Erről fog szólni a találkozó Putyinnal, ezért sürgős.
A kérdés csak az, hogy erre mit mond Putyin, no és mit mond Kína....
Elég tágas területen lesznek most már szomszédok. Ha sikerrel elfoglalja mindkettőt, akkor gyak. csak ők ketten lesznek az északi sarkon, mert a norvégok elég kicsi rész, ezekhez képest.:)
