Profetikus film tobb sikon is. (pl. Wells megjosolta a 2. vilaghaborut - de lathatunk lapos kepernyot is csuklon viselt videofont is). A jovoben jatszodo resz kornyezete, kialakitasa ("design") meg mai szemmel is impressziv - egyebkent tobb magyar is kozremukodott a filmben.
Sajnos, a film ill. Wells gondolatai alaposan meg lett vagva - Wells erdeti forgatokonyvenek megcsonkitasatol az elkeszult film megnyirbalasaig (meg sajnalatosabban, a kinyiszantott reszek orokre elvesztek).
Roszner javasolta cikk mar valaszt adhatott a kerdesedre (az egyenruhak sotetkek szinuek voltak), de jo nehany szines fenykep is megmaradt a forgatasrol. Ugyszinten maradtak fel targyak, amint a nemet Orion muzeum oriz[ett?]. Ezek tanusitjak, hogy igenis szines volt a kornyezet - pl. a tulipan-szekek ulokeje kek volt.
Nekem talan a kromai jeleneteknel hianyzik a szin - lehet, hogy egyszer nekiallok, es monokromosan kiszinezem ezeket a reszeket (a la Oz a csodak csodaja, vagy a Gorgio Moroder-fele Metropolis).
Azt lehet tudni, hogy a díszletek és a ruhák a valóságban milyen színűek voltak?
A szereplők nagy része katonai egyenruhát visel, az lehetett ténylegesen szürke.
Lehet, hogy fekete-fehér filmre egyszerűbb is a szürke árnyalatokat filmezni. Viszont szürke díszletek között próbálni, játszani nagyon szemfárasztó lehet.
Nekem mondket szinkronnal megavn - de mind a regi, mind az uj amolyan oszver, vagyis midketton javitottam a masikbol atvett (es sokszor digitalisan valtoztatott) reszekkel.
Amugy az Orion orok klasszikus - ami nem csak nosztalgia ertekkel bir. Azota tobb akkori kedvencet neztem meg immar [jo alapos] felnott fejjel, de szinte mindegyik kisesett a rostan. Az anno kedvelt Belfegor, Angyal kalandjai stb. ujfent megmeretett es konnyunek talaltatott.
A ma nemzedeke kifogasolja, hogy fekete-feher - de nincsen kiabranditobb, mint egy kiszinezett Stan es Pan film, vagy egy borotvaeels Chaplin... Az un. muveszfilmek tobbsegen is ronatana a kiszinezes - ugyanis ott a megkompnalt formak dominalnak, amihez a szin nem hozzaadna, hanem elvenne.
Bar nem muveszfilm, megis ebbe a kategoriaba esik az Orion. Roppant kepzeloero es talalleknysag volt szukseges ahhoz, hogy csupan a feny-arnyek hatasokkal valtozatossa tegyek az amugy egyszeru hatter-diszleteket.
Es persze a szineszek tehetsege es a gorduloekeny forgatokonyv biztositott az, hogy a filmsorozat orokervenyu maradjon. Igaz, klasszikus temat is dolgoztak fel (robotok, elszabadult csillag/bolygo), de - foleg nekunk, es akkor - az teljesen uj volt, vagyis a frisseseg erejevel hatott. Azota tobb hasonlo temaju filmet is lattam, de az udesegevel, sziporkazo parbeszedeivel az Orion ugyanolyan "eredeti" maradt a szamomra, mint akkor. (Es csak halkan jegyzem meg, hogy a mai hasonlo sci-fi sorozatok - mint. pl. a Star Trek - ugyanugy regi jol bevalt temakat dolgoz fel ujra [es ujra].)
Ahogy alabb is irtam volt, az ok sokkal arnyaltabb.
A Holdat eloszor a szovjetek kerultek meg - es ha a Zond 5 urhajoba (ami az orbitalis egyseg nelkuli Szojuz volt) urhajost raknak, akkor ok hajtjak vegre az elso emberes holdrepulest. Ok azonban ovatosak voltak - mig az amerikaiak kozel sem voltak ennyire szivbajosak: latva a szovjet sikereket es probalkozasokat, az urkutatasban [azota is] pelda nelkuli modon embert kuldtek oda [Apollo 8], amit meg automatikus urhajo nem deritett fel. Az egyetlen cel a szovjetek megelozese volt; kockaztattak - ami tortenetesen bejott [akkor].
Leonov kesz volt egyedul [!] a Holdra leszallni - de a politikai vezetes ezt tulsagosan meresznek, ill. korainak tartotta. Igy (es a tobbi ok miatt) az emberes holdprogramban a szovjetek kiestek.
A versenges mar elindult - Kina jovoltabol. (kinai urhajok, urallomasok, holdjaro a Hold tulso oldalan, holdminta visszahozatala, marsjaro, 500-meteres radiotavcso - mindez az elmult nehany evben!). Par honapja irtak ala egyuttmukodesi szerzodest az oroszokkal.
Az amerikaiak a kovetkezok miatt alltak le a holdprogrammal:
- igazabol a cel a szovjetek megelozese volt ezen a teruleten (a tobbiben ugyanis mindig lemaradtak) - ezt ugyebar elertek
- kockazat (ami a missziok szamaval nott)
- penz
- a tudomanyos elkotelezettseg hianya (az elso igazan tudomanyos Apollo program egyben az utolso is volt.)
A szovjetek a kovetkezok miatt maradtak le, ill. nem leptek tovabb:
- a fokonstruktor Szergej Koroljev korai halala - ami egyetlen ok, hogy nem voros zaszlot szurtak holdporba. Ennek kovetkezteben...
- nem volt megbizhato hordozoraketa (az N1-es kiserleti peldanyok a felloves utan kozvetlenul rendre felrobbantak)
- a vezetesben szethuzas volt (Koroljev cipoje mindenkit lotyogott), es a ket vonalbol (korulrepulni a Holdon vagy leszallni) egyik sem jott ossze.
- a holdverseny elvesztese utan a fentiek nem valtoztak, igy nem mentek az oroszok a Holdra (bar a technika megvolt, es meg is van hozza - legelabbis a korul-repuleshez. Vegtere is a veteran Szojuz erre epult. Kevesbe ismert, de az elso elolenyek, amelyek megkerultek a Holdat es epsegben viszajottek, szovjet teknosbekak es mas elolenyek voltak.)
A mai napig nem értem, miért álltak le az amerikaiak a Hold további hódításával. Azt meg végképp nem, hogy az oroszok miért nem léptek a nyomukba
Pénz és nemzeti büszkeség.
oroszok: pénz és büszkeség. Büszkeség: elbukták a Hold-versenyt, erre kijelentették, hogy ők nem is akartak oda menni. Pénz: fegyverkezési verseny az USA-val.
USA: pénz és büszkeség. Pénz: vietnami háború, aztán fegyverkezési verseny. Büszkeség: megnyerték a Hold-versenyt, a népet innen már nem érdekelte (már az Apollo-13-ra sem voltak kíváncsiak a robbanásig). Mire az Apollo-17 visszatért, a Skylab már lényegében kész volt (űrállományilag le voltak maradva a SZU-tól). Az űrrepülőre volt pénz, láttak benne katonai alkalmazást. De az holdutazáshoz nem jó.
Talán ha újra olyan erős versengés alakul ki mint az ötvenes években, - még ha a politika gerjesztette is - akkor meg fog lódulni az űrkutatás is minden téren.
(A mai napig nem értem, miért álltak le az amerikaiak a Hold további hódításával. Azt meg végképp nem, hogy az oroszok miért nem léptek a nyomukba.)
Szomorú, de nagyon-nagyon mély igazság van abban, amit írtál. Amit most az emberiség tovább vihetne, inkább NE! Ha megéri a változást, az erkölcsi és szellemi fejletségnek azt a fokát, ami nem veszélyezteti sem önmagát sem másokat, akkor lehet gondolkodni, hogy körülnézzen más világokon.
A masik az, hogy egyre kevesbe hoz izgalomba, hogy milyen masik egitestet tudnank tonkrevagni. Ezt a bolygot kellene - ha meg lehet - megmenteni, es itt olyan eletet teremteni, ami civilzalt, a tisztesseges megelheteshez alanyi jogon hozzajuto, produktiv emberhez melto. Ha ez megvalosult, akkor majd szetnezhetunk, hogy hol mashol vethentenk meg a labunkat...
Az egy oriasi marhasag, hogy azert kellene "kolonizalni" a Marsot, hogy ha a Foldon valami katasztrofa kovetkezik be, akkor oda tudjunk koltozni! Az Antarktisz sokkal baratsagosabb hely, mint a Mars barhol - es mi az jo budos francnak akarnak ott elni, ahol harmad a gravitacio, nincsen oxigen, cserebe viszont mindenfele sugarzas bombazza a felszint... mikozben itt egy szazszor elhetobb bolygot szennyezunk el, es teszunk teljesen tonkre.
Ha pedig egy katasztrofara szamitunk (teszem azt becsapodik egy kisbolygo), annak a kozeljovobeli valoszinusege nagysagrendekkel kisebb, mint az, hogy mi magunk szorgalmabol puszul ki a Foldon az elet.
Nem lesz ebbol semmi - marmint, hogy az amerikaiak 2024-re a Holdra mennek. A SpaceX-nek - amely kizarolagos (!) szerzodest kapott a NASA-tol a holdra szallo urhajora - eddig csak rozsdamentes vascsovei vannak mint "csiilagurhajo prototipus" - es azok is fel szoktak robbanni. Az oroszok kiszalltak a programbol, es csak ok tudjak, hogyan kell urallomast epiteni.
"Az amerikai Artemis programja fél évszázad után 2024-ben juttatna újra embert a Holdra. Az új eredmények alapján nagyon kell igyekezniük, hogy ne csússzanak bele a kedvezőtlen űridőjárás időszakába."
Mintha Clarke ezt is sok éve megírta volna a Napvitorlásokban. (lehet, hogy nem is Leonardo, hanem Verne és Clarke volt eltévedt időutazó)
Keresek egy filmet, filmcímet. Van egy gyerek testvérpár, akik valószínűleg idegenek. A kislány uzsonnásdobozában van egy térkép ami lapján kell eljutni egy hegyhez, ahol felszedik őket az űrhajóval.
A Boszorkányhegy nagyon hasonlít rá, de nem az, régebbi film. Elképzelhető, hogy néhány dolog keveredik, mert régen volt már.
