Keresés

http://www.marinebiology.org/science.htm

nézz körül a google könyvkeresőn is:
http://books.google.hu/books

(tropical marine biology, vagy ecosystems)

A.

Sziasztok!

A melegtengerekről és azok élővilágáról kell prezentációt készítenem, de a neten nem sok érdemi infót találtam, így most tőletek kérek segítséget. Kérem, hogy aki bármilyen linket, weblapot, könyv címet tud mondani az küldje el nekem az alábbi címre:

makaygabo@vipmail.hu

előre is köszönöm!

És hogy ha az emberi hangot veszed hasonlatképp?Több tízezer féle emberi hang lehet,még is megismernéd a hozzátartozódét és a sajátodét.
Az ember hangját mi különbözteti meg egymástól?
A denevér gondolom nem egy szűk sugárban lövi ki magából a hangot(mint egy lézerfény szerűen)hanem egy sokkal nagyobb több irányba terjedő formában.Így egyszerre tudja (a visszakerülő hanghullámból)hogy mi van előtte,mellette,alatta,felette,mögötte.Szerintem az ultrahangot kéne bővebben megismernünk ahhoz hogy tudjuk a denevérek működését.De az általunk nem hallható hangtartományok is lehetnek ugyan olyan színesek és szélesek,mint a fülünk által hallott tartomány.

Pedig milyen régóta tudunk róluk, kutatjuk őket. A denevéreket pl. az amik is használták Peking felgyújtására 1944-45-ben. (Denevérbomba hadművelet). Nem éppen nemes cél...
Talán a kibocsájtott ultrahangok lehetnek különbözőek frekvenciában, jelalakban, ismétlődésben, hosszban, irányban, stb. De ez mégsem nyugtat meg egy többtízezer egyedszámú barlang esetében. A titkuk szerintem máshol van?

Szia! A celluláris rendszer a mobiltelóknál időmultiplex elven működik. Hihetetlen, de az adótorony egyidőben csak egy darab telefonnal van kapcsolatban. Persze ezt másodpercenként többezerszer változtatja, pörgeti. Így van az, hogy az egymásmellé lerakott többezer telefon nem zavarja egymást.
Ennél a rendszernél van egy központi szinkronvezérlő "óra", amihez szikronizálódnak a telefonok. Nem hiszem, hogy a denevérek hasonló elven működnének...

mRici!

Marha jó kérdés. Próbáltam utánanézni de semmit sem találtam. Az biztos, hogy a denevérek képesek egyedi hangokat kiadni, ezek alapján találják meg a denevérszülők a kicsinyeiket a kolóniában. A kérdés az, hogy a tájékozódásban használnak-e egyedi szignálokat.

A.

Alap dolgok mint nyelés,éhségérzet,beszédkészség satöbbi.Az érdekelne tulajdonképpen hogy az életünk folyamán,pl 30 évvel késöbb, tárolódik e rajta több információ( pl különböző félelmek amik tapasztalatokból erednek) és az tovább adható e a következő egyedbe?"
A rövid válaszokat megkaptad.
Hosszabban:
Nem egészen így működik a dolog. A szervezetet fehérjemolekulák építik föl. Ez azt jelenti, hogy a fehérjék az építőkövek, de azt is, hogy ők az "építőmunkások", akik az olyan építőköveket összerakják amik nem fehérjék (hanem zsírok, szénhidrátok, stb). A DNS-hez hasonlóan a fehérjék is pár alapvető molekula sorozatából állnak. A DNS 4 féle molekuláris betűt tartalmaz, míg a fehérje 20-at. A DNS 4 betűje leírja a szervezet összes fehérjéjének betűsorrendjét. Azt a szakaszt ami egy bizonyos fehérjét ír le génnek nevezzük. A fehérjék aztán kölcsönhatnak egymással, a környezettel néha még a DNS-sel is, és felépítik a szervezetet. A komplex jelenségek mint a nyelés, a beszéd vagy az éhség nyilvánvalóan nem egy géntől függenek hanem sok gén együttes működésétől. A szemszín, az albinizmus, vagy egyes öröklött betegségek gyakran egy vagy kevés gén meglététől, vagy hiányától függően alakulnak ki. A beszédkészség, pontosabban a nyelv megtanulásának és használatának képessége valóban genetikailag meghatározott dolog, de az már nem, hogy milyen nyelven beszélünk. Azok a tulajdonságaink amelyeket az életünk során szerzünk, nem öröklődnek mert a DNS-ünk nem változik ezek során csak a fehérjéink mennyisége, és struktúrája. Hiába edzzük karunkat, vagy tanulunk meg több nyelvet azt utódaink nem fogják genetikusan örökölni. De megtaníthatjük őket.

"Az új egyed mindig nagyobb és nagyobb tudással,erősebb immunrendszerrel és az életbenmaradáshoz mind több jó tulajdonsággal születik...?"
Nem. Ha így lenne az evolúció sokkal gyorsabban működne. Az új egyedben véletlenszerűen változik meg néhány betű vagy szó a DNS-ben. Ezek a véletlenszerű változások a leggyakrabban semlegesek vagy kimondottan rosszat tesznek. Csak bele kell gondolni, hogy sokkal könnyebb elrontani egy mondatot ha kicserélünk egy-két betűt, mint egy új értelmes mondatot létrehozni. Nagy ritkán viszon ilyen is előfordul. Ha a változás előnyt jelent a túlélésben vagy a szaporodásban akkor az egyed ami hordozza, több utódot hoz létre, így a korábbi verziót lassan kiszorítja.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb gén nem egyféle "szöveggel van jelen a populációban. Visszatérve a a szőrhosszúság példához: a hosszabb szőrű egyedek nagyobb esélyel élik túl a telet, de nyáron könnyebben kapnak hőgutát mint a rövidszőrűek. Egyik sem szorítja ki a másikat, egyik sem szaporodik gyorsabban... egészen addig amíg nem jön a jégkorszak és a hosszúszőrű verzió előnybe kerül.

A.

1. Nem.

2. Nem.

Igazán ami a lényeg lenne számomra(már régóta foglalkoztat a kérdés) az az,hogy születéskor a dns-ünk egyfajta információ halmazzal van felvértezve.Alap dolgok mint nyelés,éhségérzet,beszédkészség satöbbi.Az érdekelne tulajdonképpen hogy az életünk folyamán,pl 30 évvel késöbb, tárolódik e rajta több információ( pl különböző félelmek amik tapasztalatokból erednek) és az tovább adható e a következő egyedbe?Lehet hogy hülyeséget kérdeztem,nem vagyok túl nagy dns szakértő csak inkább kíváncsi.Egyszerűbben fogalmazva.Az én életem folyamán felszedett tapasztalatok továbbörökíthetőek e dns-el?Mert ha igen,akkor megmagyarázhatóak lennének a különböző fóbiák pl(a mamit érte póktámadás én genetikailag továbbörököltem hogy a póktól félni kell)
Az is érdekelne hogy vajon milyen a dns-ünk evolúciója?Az új egyed mindig nagyobb és nagyobb tudással,erősebb immunrendszerrel és az életbenmaradáshoz mind több jó tulajdonsággal születik mint pl(kreatívabb,kifejezőbb,nagyobb hajlam bizonyos dologokra,gyorsabb(a kommunikáció és a beszéd pl gyorsul) stb.

Biztos hasonlóképp működik mint egy mobiltelefon.D
Abból is több ezer hívás van azt még is idetalál a készülékemre a műholdról.))

Üdv mindenkinek! A napokban láttam egy természetfilmet a denevérekről. Elképesztő, mekkora egyedszámban laknak egyes délamerikai barlangokban. Nomármost mindenki ismeri, hogy a sötétben a denevér az általa kibocsájtott ultrahang visszaverődését figyeli és úgy tájékozódik.
Ez rendben is van. DE! Honnan tudja az az egy szem denevér, hogy a sokezer ultrahang közül, ami egyfajta kaotikus öszevisszaságot, kakofóniát jelent, melyik a sajátja?

"Én tényleg azt hittem eddig hogy a jegesmac azért fehér mert a dns-e alkalmazkodott a környezethez(ami szintén fehér),és a megváltozott dns-ével fehér szőrzetet növesztett,hogy a környzetbe be tudjon olvadni,álcázni tudja magát táplálékszerzéskor.Köszönöm a felvilásítást.)))"

Hát, végül is ez az állítás igaz, csak azzal a kitétellel, hogy a DNS generációkon keresztül alkalmazkodott azáltal, hogy a nem "alkalmas" variációkat hordozó egyedek elpusztultak.

"Már csak azért is mert ha pusztán egy valószínűségszámítást végzek,akkor is nagy az esélye annak hogy a napi 500 ezer külső tényező miatt károsodott dns-emet a szervezetem képtelen kijavítani."

A KSH 2000-es adatai szerint az emberek fele magyarországon szív és érrendszeri betegségben hal meg és csak 25%-a daganatok következtében. Tehát kétszer akkora az esélyed, hogy szívinfarktusban (agyvérzésben etc.) halsz meg, mint, hogy rákban. sőt 3x akkora esélyed van, hogy valami másban halsz meg mint rák. Nem tudom megnyugtat-e ez téged. :-)

Az apoptózist szenvedett sejteket és azutánuk maradt törmeléket más sejtek kebelezik lebontják őket molekuláikra így azok anyagai újra felhasználásra kerülnek.

A.

Egy világ omlott össze bennem.)
Én tényleg azt hittem eddig hogy a jegesmac azért fehér mert a dns-e alkalmazkodott a környezethez(ami szintén fehér),és a megváltozott dns-ével fehér szőrzetet növesztett,hogy a környzetbe be tudjon olvadni,álcázni tudja magát táplálékszerzéskor.Köszönöm a felvilásítást.)))

Szóval utánaolvastam kicsit a dns dolgoknak és eléggé elszomorodtam miután rájöttem hogy a mutagén anyagokat az életem során úgy sem leszek képes elkerülni és nagy valószínűséggel számíthatok én is a rákra.Már csak azért is mert ha pusztán egy valószínűségszámítást végzek,akkor is nagy az esélye annak hogy a napi 500 ezer külső tényező miatt károsodott dns-emet a szervezetem képtelen kijavítani.Ennek tudatában az csoda,hogy még élek.A károsodott dns-t javító dolgoknak most próbálok utánaolvasni.Tényleg igaz a mondás hogy a tudás fáj(hat).

Az apoptózis során elpusztult sejtek vajon hova kerülnek?Távoznak a szervezetből vagy felhasználódnak?

"Tehát a mérgeskígyóknak nem azért van mérgük mert túl sok állat fogyasztotta volna őket vacsorára amúgy,hanem mert egy jégkorszak vagy felmelegedés hatására pont ők éltek túl?"

A mérgeskígyóknak ezért van mérgük, hogy vadásszanak vele. Nem a jégkorszak, vagy a felmelegedés miatt éltek éppen ők túl, hanem azért mert hatékonyabban tudtak vadászni azok az egyedek amik megmérgezték a prédát, mint azok amik csak elkapták és fojtogatták. A mérgeskígyók éppen ezért kisebbek is mint azok amelyek megfojtják, vagy összeroppantják az áldozatukat.

"A dns csak véletlenszerűen módosulhat/mutálódhat?"
Igen.

"Külső hatások miatt nem?(túl sok ellenség,túl hideg,kevés táplálék)."
Nem.

"a jegesmedve bundája azért fehér,hogy beleolvadjon a környezetbe és könnyebben tudjon fókára vagy pingvinre vadászni,de ezekszerint csak arról lenne szó,hogy a barna medvék azon a hideg éghajlaton nem bírták és kipusztultak és teret engedtek a jegesmackó rokonnak a szaporodáshoz?"
Gyakorlatilag igen, de nem a hideg miatt pusztultak ki a barnamedvék, hanem azért mert a fókák már messziről kiszúrták őket, és elmenekültek. Így a barnamedvék éhen haltak, mert sosem (na jó, gyakran nem) sikerült zsákmányt szerezniük.
Apró kiegészítés: A pingvinek a déli féltekén élnek, a jegesmedvék pedig az északi sarkkörön, így ők ketten a természetben sohasem találkoznak.:-)

"Én mi van a szúnyogokkal amelyekre már lassan nem hatnak a permetszerek?Hisz esetükben is az van (akár a csótányoknál) hogy ha nem pusztul el a permetezéstől és túlél,akkor a következő generáció már immunis lesz a méreggel szemben."
Nem pont a következő generáció, és nem olyan egyszerű, hogy valami vagy ellenálló, vagy nem.
A mérgek (pl. a rovarölőszerek) egy fontos tulajdonsága az úgynevezett 50%-os halálos dózis (Lethal dose 50%, vagy LD50). Ez az a mennyiség amit ha beadunk 100 egyednek akkor kb. 50 elpusztul, 50 nem. Az, hogy melyik pusztul el az egyedi genetikai különbségek döntik el. Emberben is van magasabb meg alacsonyabb, kutyában agresszívebb meg kevésbé agresszív, szúnyogban, meg ellenállóbb, meg kevésbé ellenálló. Ezeknek a különbségeknek a forrása végső soron a véletlen mutációk.
Amikor permeteznek természetesen az LD50-nél nagyobb mennyiséget igyekeznek kijuttatni, de így is lehet, hogy a szúnyogok 10-5-1%-a túléli. És melyikek fogják túlélni? Amelyek a legellenállóbbak. Ezek újra elszaporodnak és a kövekező permetezéskor újra meghalnak a legkevésbé ellenállóak. Ilyen módon, ha nem is egy, de néhány generáció alatt csak a legellenállóbb egyedek utódai maradnak meg.

Hasonó a helyzet a baktériumok és az antibiotikumok esetében: A háziorvos felírja az antibiotikumot, beszeded és az első adag elpusztítja a baktériumok 90%-át, a második a maradék 90%-át. Eddigre már jobban leszel abbahagyod a szedést, amivel eléred, hogy a legellenállóbb baktériumok maradtak meg benned, és amikor legközelebb elszaporodnak, már sokkal nehezebb lesz ellenük küzdeni. Éppen ezért, ha az orvos egy hetes antibiotikumkúrát ír fel akkor addig kell szedni a gyógyszert, még akkor is, ha közben jobban lennél.

A.

Én mi van a szúnyogokkal amelyekre már lassan nem hatnak a permetszerek?Hisz esetükben is az van (akár a csótányoknál) hogy ha nem pusztul el a permetezéstől és túlél,akkor a következő generáció már immunis lesz a méreggel szemben.

Azt hiszem én óriási tévhitben voltam eddig a dns-t illetően.A dns ilyen túlélése egy egy egyednél,bevallom hogy fel sem merült bennem.Én valami olyasféleképp képzeltem el ezt,hogy pl adott egy állatfaj,melyet előszeretettel fogyaszt el egy másik állatfaj és habár szapora fajról van szó,még is kevés utód él túl.Emiatt genetiailag növeszt valamilyen ellenszert(pl mérget).Most a kígyókra gondolok hirtelen.Nekik nem sok fegyverük van a túléléshez a rejtőzködésen kívűl.Tehát a mérgeskígyóknak nem azért van mérgük mert túl sok állat fogyasztotta volna őket vacsorára amúgy,hanem mert egy jégkorszak vagy felmelegedés hatására pont ők éltek túl?A dns csak véletlenszerűen módosulhat/mutálódhat?Külső hatások miatt nem?(túl sok ellenség,túl hideg,kevés táplálék).Eddig meg voltam győződva arról ,hogy a jegesmedve bundája azért fehér,hogy beleolvadjon a környezetbe és könnyebben tudjon fókára vagy pingvinre vadászni,de ezekszerint csak arról lenne szó,hogy a barna medvék azon a hideg éghajlaton nem bírták és kipusztultak és teret engedtek a jegesmackó rokonnak a szaporodáshoz?


Valami nekem sántít ebben kicsit.

Kedves ismerőseim!

Találtam három kismacskát.Szép feketék,kb. 2-3 hónaposak lehetnek és SZOBATISZTÁK!Nagyon egészségesnek látszanak,vidámak,játékosak.Azt hiszem szukák!Sajnos egyik menhely sem fogadja be őket.Nálunk nem maradhatnak,ezért kérem segítségeteket!
Aki tud olyat,aki szívesen örökbe fogadná,az kérem írjon en vagy hívjon fel BÁRMIKOR!

Telefonszám: 30/5517232.(Jóföldiné)

Köszönöm segítségeteket!!!

Nagyon aranyosak,játékosak!:)Kérlek benneteket,ha ismertek az ismerőseitek között olyant,aki szeretne cicát befogadni,és felelőséget tud vállni egy kisállat iránt,akkor ha tudjátok,küldjétek tovább nekik.
Sajnos a telefonom nem müködik,de megprobálom javítani,akkor 06309227208.Emailcímem jofzsolt@freemail.hu.
Előre is nagyon szépen köszönöm!
Zsolti

"Ez él a közhiedelemben.))Tévedtem?"
Hát én még nem hallottam róla, és nem is ismerek semmilyen információt ami ezt alátámasztaná. Szerintem tévhit ami onnan ered, hogy a pulyka feje ronda.

Az evolúció a következő módon működik (leegyszerűsítve):
1. Kialakul egy véletlen mutáció, a DNS egy "kis másolási hibája" egy egyedben.
2. Ha ez a mutáció segíti az élőlény túlélését és/vagy szaporodását akkor annak az egyednek több utódja él túl mint a fajtársainak.
3. Az utódai öröklik a mutációt és szintén jobban szaporodnak mint a többiek.
4. A mutáció így lassanként (sok sok generáció alatt) elterjed a populációban.

A szőrhossz és a klímaváltozás konkrét esetében:
1. Bármilyen véletlenszerűen kiválasztott populációban kicsit különbözik az egyedek szőrhossza, vannak kicsit rövidebb és hosszabb szőrűek.
2. Ha jön a lehűlés azok az egyedek amelyeknek rövidebb a szőre, nagyobb eséllyel fagynak meg mint azok akiknek hosszabb.
3. a hosszúszőrűek tovább élnek így több utódot hoznak létre akik szintén hosszú szőrűek.
4. Idővel minden egyed hosszú szőrű lesz.
4+1. véletlenül kialakul egy mutáció ami kicsit még hosszabb szőrt eredményez és az egész kezdődik az 1. ponttól újra.

Pár megjegyzés:
- A DNS hibái (a mutációk) az esetek elsöprő többségében valóban hibák, és csökkentik az egyed túlélési esélyét. Ez persze azt eredményezi, hogy az adott egyed idő előtt elpusztul és a hibát nem adja tovább utódainak. Sokat kell várni egy egy hasznos mutációra.

- A mutációk a felnőtt egyedek ivarsejtjeinek osztódásakor jönnek létre és csak az utódban fejeződnek ki. Ha a felnőtt egyed valamelyik testi sejtjében alakul ki mutáció akkor az jó esélyel észrevétlen marad, vagy a asejt működésképtelenné válik és elpusztul. A testi sejtek nem adják tovább a mutációt mert csak kevésszer, vagy egyáltalán nem osztódnak. Ha mégis akkor rák alakulhat ki.

- Ha a mutáció csak nagyon kis előnyt jelent, hosszú idő alatt akkor is átlagosan több utóda lesz a hordozóinak. Ezek lassanként elterjednek, és kiszorítják a régi génváltozatot hordozó egyedeket.

"Én azért nem zárnám ki 100%-ban a lehetőséget hogy egy növény dns-e ilyen kedvezőtlenül módosulhat."
No akkor nézzük meg a kis programunkat az adott esetben:
1. Kialakul egy mutáció ami az adott növény termését mérgezővé teszi. A mandulánál ténylegesen egy géntől függ, hogy keserűmandula lesz-e ami mérgező cianidot tartalmaz, tehát elvileg egy mutáció elég a mérgezőség kialakulásához.
2. A kertész észreveszi a keserűmandulafát, és az első termés alkalmával kivágja.
3. A kert összes többi mandulafája (nem keserűek) több millió magot hoz létre az élete során, amiből egy párat elpotyogtatnak a szajkók, néhányat meg maga a kertész ültet el, hogy pótolja az elöregedett fákat. A keserű fa csak az első termését hozza meg ami lehet vagy 10-100 mag.
4. Esélye sincs a mérgező mandulának elterjedni, viszont a jóízűt egyre többen és többen fogják elültetni.

Megj.: Eltekintenék attól, hogy a mandulát manapság leginkább ivartalanul (oltással, szemzéssel) szaporítják, pont azért, hogy a mutációnak esélye se legyen még megjelenni sem.

A.

Ez él a közhiedelemben.))Tévedtem?

A szenvedés nem idézhet elő dns változásokat?Akkor mi az ami konkrétan befolyással van a dns-re?Eddig azt hittem hogy minden létező külső tényező.Pl éghajlat(a hideg miatt vastagabb szőrzet pl)Tényleg érdekelne hogy mi az ami befolyással van a dns-re.Amúgy volt erről egy film is.Mármint hogy a növények mérgező gázokat kezdtek el termelni és az emberek meghaltak.Bár ez csak egy fantasztikus film volt,ezekszerint másnak a fejében is megfordult már hogy a számunkra jelenleg ártalmatlan élőlények egyszer valami ok miatt veszélyessé válnak.
Én azért nem zárnám ki 100%-ban a lehetőséget hogy egy növény dns-e ilyen kedvezőtlenül módosulhat.

Ezt, hogy a pulyka feje mérgező honnan szedted?

A.

A lényeg, hogy a haszonállatoknak nem "éri meg" mérgezővé válni, mivel ha kialakul egy ilyen mutáció az ember azonnal kiszelektálja a hordozóit.

A haszonállatoknak evolúciós értelemben jó, hogy az ember az ismert körülmények között tartja őket. Még akkor is, ha ez kínzással jár. Az evolúciós változásokat ugyanis nem a szenvedés idézi elő.

A háziállatok kevésbé vannak kitéve a fertőző betegségeknek és parazitáknak, a téli táplálékhiánynak, a ragadozóknak. Igaz, hogy az ember mint ragadozó sokat elpusztít közüllük (végül is ez a célja az állattartásnak), de sokkal magasabb szaporodási rátát biztosít, mint a természetben lehetne.

A szarvasmarhák populációja egyre nő míg őseik a vadon élő őstulkok már több száz éve kihaltak. Egyértelmű, hogy evolúciós értelemben melyik populáció járt jobban.

Annak az esélye, tehát, hogy a domesztikált állatok vagy növények valamilyen módon "fellázadjanak" ellenünk, zérus.

A.

A haszonállatok védekezési mechanizmusát az emberrel szemben már nem is merem megkérdezni.)) Nem tudom mekkora a legrövidebb idő ami bizonyított,hogy egy állat mérgezővé vált (fogyasztásra pl mint a pulyka feje,egy rakás tengeri halféle is ugye)De én lehet rosszult tudom azt,hogy az evolúció időnként rövid idő alatt is meglepő dolgokra képes ha a túlélés a tét egy egy faj esetében.

Ha már elment a téma ebbe az irányba. Néhány érdekes adat:
Egy kiló csirkehús előállítása során négy és félszer annyi üvegházgáz keletkezik mint amennyi egy kiló krumpli előállításakor. Egy kiló marhahús megtermelése pedig 57-szer (!!!) annyi üvegházgázzal jár mint a krumpli. Az összes kibocsátás 18%-áért felelős az állattenyésztés, ez több mint a közlekedés miatt kibocsátott (14%).

forrás

Vessetek meg, de ez engem sokkal jobban aggaszt, mint az állattartással járó állatkínzás.

A.

A növényeknek csak akkor "éri meg" védekezni a fogyasztóik ellen, ha ezzel a szaporodási sikerességüket növelik (magjaik elterjedésének és túlélésének esélyét).

A háziasított növényeknek semmi "oka" nem lenne ilyet tenni. Mivel ha kiszúrnának az emberrel akkor éppen a legfőbb terjeszőjüket veszítenék el. Egy rosszízű, mérgező gyümölcsöt termő fát azonnal kivágnak a kertészek és még az írmagját is kiirtják, nehogy elszaporodjon az ültetvényben.


Ha a háziasítás fogalmát biológiai szempontból nézzük akkor az egy szimbiózis amivel mindkét fél jól jár. Az ember táplálékot nyer, míg a búza védelmet a versenytársaktól (gyomok), kórokozóktól (kártevők), ideális tápanyagdús környezetet a növekedéshez (szántás, trágyázás). A búza csak a közel-keleten fordult elő háziasítása előtt ma pedig minden földrészen tömegesen megtalálható.
Az ember alkotja a háziasított növények környezetének legfőbb szelekciós tényezőjét és éppen az ízletesség és a könnyű fogyaszthatóság felé szelektálja azokat.

A.

Engem most inkább az foglalkoztat,hogy a haszonnövényeinkben mint pl a búza,kialakulhatnak e mérgező,toxikus vagy számunkra káros anyagok.Elültetjük majd x idő múlva elpusztítjuk, a magját újra elvetjük,amiben már kódolva lehet olyan információ hogy x hónap múlva elpusztítják.Vajon az evolúciója folyamán kialakíthat e valamiféle védekező mechanizmust egy amúgy nem mérgező növény??Hisz a természetben számos példa van arra hogy tudnak a növények védekezni az őt megzabálók ellen.P
Mi a véleményetek?

De az nem öntudat.Az öntudat az,amikor tisztában van egy élőlény azzal hogy ő él és egyszer meghal.Amit a növény tesz(táplákozik stb) az ösztönösség.A génjeibe kódolt túlélési program szerint cselekszik ösztönösen.

"Igen.Mindenből annyit amennyi szükséges"

Ezt nem értem hogy hozta be.

Nincs!A háborúban a hősök halnak meg nem a bűnösök!

103050100200500 db/lap