Bármerre nézünk, egyre többet tapasztalhatjuk, hogy a Női nem képviselői "elmachosodnak". A gyengéd, kedves Nő mintha eltünne és helyette agrasszív, törtető, kegyetlenkedő, türelmetlen hárpiák vesznek körűl bennünket. A mimózalelkű, érzékeny, kedves, gyengéd, igazi Nők hova lettek?
A családokban háború és villongások keserítik az életet. A gyerekek ezt látják, szenvedik. Mit lehet tenni ez ellen?
talan ennyire nem durva ez....Nem hiszem,hogy a nok maguk valasztottak volna a haztartas helyett a munkat.Egyszeruen nincs mas valasztasuk,hiszen ebben a szar vilagban minden a ketkeresos csaladmodellre van kitalalva.
Es ha en annyit dolgozom a munkahelyemen,mint a parom,akkor neki sem esik le a gyuru a kisujjarol,ha elmosogat.
Es ha nekem nem kell 3 ember helyett helytallnom,maris nem ennyire eles a dolog.
Az pedig,hogy ha egy ferfi epit karriert,o egy fasza csavo,ha egy no,akkor egy karrierista kurva.
Pedig egy ferfi is barmit el tud latni,ha csaladra vagyik a szoptatason kivul.
csak ugye ez teremtes koronainak derogal.....
Ha nem nekem kell az ovodabol a gyereket hurcolva munka utan meg a szegeny munkaban megfaradt ferjemnek a TV ele bevinnem a vacsorat is,hdd el,sokkal tobb kedvem lenne barmihez.
szerencsere ez nalunk normalis modon mukodik,tehat jut is,marad is
Nő létemre is teljesen egyetértek veletek. Akkor erre mi a megoldás? Otthon marad a feleség, és te egyedül eltartod őt is és a gyerekeiteket is? Mert akkor semmi gond:)
Legegyszerűbb lenne venni valamit pl. innen: www.szextazis.hu...:-))
A nő egy igen balga lény, még nagyjából se tudja felmérni a saját erőforrásait.
Mivel egy szemét szar karrierista , pénzcentrikus, farkasvilágban élünk, az emencipációval kapott jogával élve megpróbál férfiként élni, dolgozni, karriert épiteni.
Aztán este még ba...ni sincs ereje, álva elalszik fogmosás közben.
Másnap frusztráltan ébred, mert hiányzik neki a tegnap elmaradt numera, aztán végigveszekszi az egész napját, ami még jobban elfárasztja, mert a hajtós melót tetőzte egy nagy adag stresszel... És ez igy halmozódik szépen évek alatt, se családi élet, se normális kapcsolat, se boldogság, csak mindig adott elvárásoknak való megfelelés. Harmincas éveiben elválik, egy vagy két poronyttyal a nyakán folytatja ugyan ezt, bánatában esténként nassol, vagy zugivó, és keményen depressziós. Igy szép lassan a csemetéinek is megalapozza a csődös életét, Ő közben elhizik, nőiessége romokban igy további pontokat szerez az elégedetlenségének. A kölkei hamar önállósodnak elmenekülnek otthonról, és hálátlan érzi Őket, holott egész életében értük gürizett...
Nagy vonalakban ennyi a kelepce lényege, amibe a mai fogyasztói világ belehajszolja az emancipált nőket...
Legegyszerűbb lenne felhívni a figyelmét arra, hogy elviselhetetlen lett, természetesen azzal a kitétellel, hogy az új szokásait záros határidőn belül máson kell gyakorolnia. (Mondjuk ezt jóval kevésbé finoman fogalmaznám meg, pontosabban az illető hölgy egy visszakézből _vissza_adott pofonnal már rég távozott volna az ismeretségi körömből.)
Az utolsó mondatoddal meg maximálisan nem értek egyet. Ha kiforgatja önmagából az adott munka, akkor szvsz nem ér annyit, hogy elveszítse miatta a barátait. Persze kérdés, hogy nem véletlenül a mostani énje az igazi, amit sikerült eddig lepleznie, mert volt rá energiája, amit most elszív a meló... És akkor már megint ott tartok, hogy Álomvédelmi Twistnek van igaza.
Ismerek egy lányt. Az egyetem után munkát vállalt, ami eléggé megterhelő számára, legalábbis az addigi életviteléhez képest. Látványosan sokkal agresszívebb lett, különösen a legközelebbi barátaival és szeretteivel. Akikkel nincs hétköznapi és közvetlen kapcsolatban, azoknak teszi magát, hízeleg, szóval teljesen máshogy viselkedik. Olykor meg is üt valakit - ami persze nem azért fájdalmas, mert olyan erős, hanem mert egy közeli baráttól kapja, ok nélkül. Valamint gyakrabban kerül konfliktusba, és veszekedik szeretteivel. (Hisztire persze korábban is volt példa, de ritkábban.) Hibái belátására büszkeségéből adódóan nem hajlandó.
Na most vele hogy kellene bánni? Azt nyilván nem lehet elvárni tőle, hogy a munkáját abbahagyja, hiszen még szereti is.
Egy tizenegy éves fiú feláldozásának vádjával letartóztattak Indiában öt hindu nőt, köztük egy hivatásos boszorkányt - közölte hétfőn a rendőrség. ...
MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2006. október 30., hétfő 20:25
Egy tizenegy éves fiú feláldozásának vádjával letartóztattak Indiában öt nőt, köztük egy hivatásos boszorkányt - közölte hétfőn a rendőrség. A fiúcska holttestét vasárnap találták meg Bihar állam fővárosától, Patnától 15 kilométernyire keletre.
A nők bevallották a gyilkosságot. Mint elmondták, egyikük felkeresett egy boszorkányt, adjon neki tanácsot, hogyan menthetné meg két hónapos halálos beteg gyermekét. A vajákos asszony azt javasolta az anyának, áldozzonfel egy fiúgyermeket Kálinak, aki a halál és a pusztulás istennője a hindu vallásban, s a hindu mitológia szerint Síva isten felesége.
A nő három társával kábító hatású édességet adott az iskolából hazafelé tartó 11 éves Gulu Kumarnak és egy Káli-szoborhoz hurcolta a fiút, ahol elvágta a torkát. Indiában ma is gyakori, hogy a hinduk állatáldozatot mutatnak be Káli istenségnek, emberek feláldozása ugyanakkor rendkívül ritkán fordul elő.'
2006. október 29., vasárnap 7:44 InfoRádió / Ananova
A rendőrséget is ki kellett hívni a bolgár fővárosban, miután 23 tizenéves lány verekedett össze egy jóképű* fiú miatt.
A lányok előre megbeszélték a küzdelmet, és az iskola után egy játszótéren gyűltek össze Szófia Gorublyane kerületében. A 15-18 éves fiatalok boxerekkel, láncokkal és sörösüvegekkel estek egymásnak.
Több lány szenvedett kisebb sérülést, a rendőröket az egyik küzdő apja hívta ki. A harc eredményét és a konfliktust okozó fiú nevét nem hozták nyilvánosságra.
* Az, hogy valaki "jóképű", az a lényeget illetően egyenlő azzal, hogy szimmetrikus arcú.
A szimmetria pedig egyenlő az egészségességgel, ami biztosítja, hogy az élőlény jól ellenáll a fertőzéseknek, élősködőknek, tehát hosszú életű, és a szimmetria egyéb előnyei miatt sikeres is lesz (elvileg).
Mindez ami pedig egyenlő azzal, hogy az egyed jó génekkel rendelkezik, amit továbbad utódainak. EZ az ami felizgatja a nőket, s mindennél jobban elveszi az eszüket. Messze jobban, mint egy férfit egy jó (szép) nő. És a nők ezért mindenre képesek. És minderről azt hiszik, hogy ez a szerelem. Úgy, hogy közben az nem is izgatja őket, hogy ez a génhordozó szereti-e őket egyáltalán, csak az számít, hogy ne legyen hűtlen a termékeny periódus idején.
Négyhetes csecsemőjét vágta élettársa fejéhez családi vita hevében egy 27 éves nő a Pennsylvania állambeli Erie-ben, a csöppség koponyatörést és agyvérzést szenvedett, amikor feje apja fejének csapódott. A rendőrség közlése szerint állapota súlyos, de stabil.
"Nem emlékszem arra, hogy valaha ilyet láttam volna" - mondta döbbenten Bradley Foulk körzeti államügyész. A 27 éves anyát őrizetbe vették és súlyos testi sértés miatt vádat emeltek ellene. A lakásában élő négy másik gyereket otthonban helyezték el.'
Ezzel szemben a kis falvakban és a városokban élő, rendkívűl rossz anyagi
körülmények között tengődő, gondjaiktól örjőngő emberek számára viszont
a gondjaik "oka" (vagy legalább is egyik oka,) a gyerek.
Javasolhatom, hogy ezt a részt vitasd meg Kapóka olvtárssal is, aki szerint majd a bírósági határozattal kényszer-megszülesztett gyermekeket a szüleik "szeretettel és naívan" nevelik? A Polidiliben az Im memoriam 7 millió magzat topicban fejtegeti rendszeresen az abortuszok számának csökkentésésre megálmodott javaslatait.
Nőgyűlölet és elnyomott férfiak Gender konferencia a Közgázon
munk
2003. október 30., csütörtök 17:11
Elnyomott férfiakról, a média és a nemek viszonyáról, a nőgyűlöletről, a munkahelyi zaklatásról összesen százhetven előadás hangzott el hétfőtől szerdáig a TársadalmiNem és Kultúrakutató központ által megrendezett Erőszak és nemek című konferencián, a Közgázon.
'Tamási Erzsébet szakterülete a női bűnözés és a nők által fizikailag bántalmazott férfiak helyzete. Kutatásai alapján
a középosztálybeli értelmiségi férfiak között van a legtöbb fizikailag bántalmazott egyén.
A verést rendszeresen elszenvedő férfiakról kevés adat áll rendelkezésre, ugyanis a férfiak nem szívesen beszélnek bántalmazásukról. Akit egy nő megver, az nem is férfi. - vagyis társadalmunkban túlságosan erős az a konvenció, amely miatt a férfiak inkább nem is említik meghurcoltatásukat, pláne nem folyamodnak hatóságokhoz vagy szakértő szervezetekhez.
"Nem azért dolgozom, hogy a női elnyomatást a férfi elnyomatás felé tereljem, az zsákutca lenne" - zárta beszédét Tamási Erzsébet, azonban úgy véli, felül kell bírálni a családon belüli erőszakban a férfi egyenlő ördög, a nő egyenlő angyal
tézist, s a nők felelősségét is elemezni kell az esetek során.
Tamási Erzsébet szerint a nők hamarabb folyamodnak agresszív eszközökhöz, mint a férfiak, s érvként említette azt is, hogy a statisztikák szerint a nők inkább verik fiúgyermeküket, mint az apák lányaikat. A gyerekek felé irányuló erőszakkal foglalkozott Tóth Olga is az
Apa veri a fiát, anya veri a lányát - de utóbbit néha az apa is című előadásában, amelynek alapját többgenerációs családok vizsgálata adta. A kutatás eredményei szerint a fiatal női generáció kevésbé hajlandó elfogadni egy alávetett fizikai bántalmazást is magába foglaló párkapcsolatot, mint szülei, ez azonban nem feltétlenül eredményez partneribb, egyenrangúbb kapcsolatot , hanem a fiatal nők egy része esetében az agresszivitás növekedését. A gyerekveréssel kapcsolatos kutatási eredményei egybevágtak a kriminológus adataival, vagyis a fiúkat inkább az apa veri, ám a rendszeresen vert lányok esetében mind az apa mind az anya elfogadhatónak tartja a verést.'
Kedves Kolaloka, remélem, ezeket fogják most kirúgni. Csak sajnos, az a baj, hogy ezek a barbárok általában remekül "adminisztrálják" magukat. Miközben a gyerekekért élő-haló óvónénik és tanárok mindig elmaradnak azzal a fránya naplóval és a dogákat sem mindig javítják ki másnapra... Azt meg, ugye, nem lehet kalkulálni, hogy egyes mondásaikra 30 év után is emlékszünk...
Na ez az! Miért van alkalmassági vizsga buszsofőröknek, és miért nincs pedagógusoknak? Nekem volt olyan óvónőm, aki azzal riogatott bennünket, hogy ha nem alszunk, akkor tűvel szúrkál majd. Oda is ment a halványzöld szekrényhez, amiben saját dolgaik voltak, és feltűnően kotorászott benne. Vagy általános harmadikban a magyartanár egy kivétellel mindenkinek intőt adott valami "kollektív bűnért". Emellett örökké azt mondta nekünk, hogy "Ti ilyenek vagytok [itt válláról finnyás lesöprő mozdulatokat tett] nekem az én férjemhez képest. Az én férjem..." katonatiszt vagy egyetemi tanár, már nem tudom. Elképzelni nem tudom, mit véthettünk ellenük.
Tanyán a lakosság parányi töredéke él. A tanyai lakosok többségének nincsenek
kis gyermekei.. Az elenyésző kisebbségnek, akiknek vannak gyermekei, az élete
a föld és a jószág. Ott "nincs érteke" (legalább is olyan értelemben, mint ahogy mi használjuk,) az emberi életnek. Így majdnem mint a jószágra, úgy vigyáznak a gyerekekre is.
A nőnek, embernek sorsa van, és nincs lehetőségük az agresszióra.
Ezzel szemben a kis falvakban és a városokban élő, rendkívűl rossz anyagi
körülmények között tengődő, gondjaiktól örjőngő emberek számára viszont
a gondjaik "oka" (vagy legalább is egyik oka,) a gyerek.
Ezért van az, hogy az agresszió áldozatai is ebben a körben vannak.
De nem feltétlenül a tudatlanság az ok. Itt van például a volt nejem Sz. K. .
Pedagógus. A válással nem kapott semmiféle felhatalmazást vagy kizárólagosságot
a közös gyermekünk felett, és mégis mit talált ki?
Hivatalosnak látszó papírral kötelezte a fiam tanítónénijeit, hogy
ha éppen arra járok, akadályozzák meg azt, hogy a fiammal találkozak.
Oka, joga semmi. Csupán a pszichológusai szerinti elmebaja:
mániákus birtoklási vágy, és az ebből adódó féltékenység.
Miután nem minősíthető közveszélyesnek, szabadon taníthatja mások
szerencsétlen gyermekeit is.
Azért kíváncsi lennék arra, hogy az oktatásban miért dolgozhatnak
Haláláig börtönben marad a férjéből levest főző hentesnő
Nem fogadta el az ausztrál bíróság a tényleges életfogytiglanra ítélt Katherine Knight fellebbezését, így élete végéig börtönbe marad a szakításon gondolkodó férjből, még 2000-ben levest főző hentesnő.
MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2006. szeptember 11., hétfő 17:15
Férjét 37 késszúrással megölte, lefejezte, megnyúzta, majd testrészeiből ebédet akart főzni gyerekeinek egy ausztrál asszony, élete végéig börtönben marad.
New South Wales feljebbviteli bírósága hétfőn elutasította a 2001-ben elítélt Katherine Knight fellebbezését.
A foglalkozására nézve egykor vágóhídi dolgozó Katherine Knight 2000. februárban követte el a gyilkosságot, és Ausztrália történetében ő az első nő, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.
Knight bűnösnek vallotta magát, de már az első fokú tárgyalást lebonyolító bírák sem voltak hajlandók semmilyen esetleges enyhítő körülményt figyelembe venni ítéltük meghozatalánál.
Az asszony egy szeretkezés után különös kegyetlenséggel 37-szer szúrta meg 44 éves férjét, John Price-t, majd tetemének megnyúzása után az emberi húst a férfi előző kapcsolatából származó gyermekeinek tálalta fel vacsoraként.
Steaket és levest készített belőle
Az elsőfokú tárgyaláson borzalmas részletekre derült fény. Kiderült, Knight "nyugodt kézzel és figyelemre méltó szakértelemmel" darabolta fel férjét közös házukban Sydney északi negyedében.
Levágott fejét zöldségfélékkel együtt fazékba tette azzal, hogy "borzalmas levest főz belőle". A férfi hátsójából lemetszett szeletekből "borzalmas steaket" akart készíteni a férfi felnőtt gyerekeinek.
A szörnyű gyilkosság oka az volt, hogy a férfi véget akart vetni hatéves kapcsolatuknak, és hogy gyermekeire akarta ruházni vagyonát, a nő teljes mellőzésével.
A büntetést Sydney csúcsbiztonsági börtönében, a Mulawában tölti majd le az asszony. A rendőrség szerencsére még a gyerekek előtt megérkezett a szörnyű bűntett helyszínére.
Addig is, amíg meg nem fejtjük a női agresszivitás okait, álljon itt egy újabb szép példája az angyali, kifinomult, inkább érzelmes, anyás női léleknek:-DDD
Megsütötte és tigrisekkel etette meg férjét
Életfogytiglani börtönre ítélték azt a nőt Thaiföldön, aki megölette, megsütötte, majd tigrisekkel etette fel volt férjét. Ugyanilyen büntetés kapott három bűntársa.
MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2006. szeptember 6., szerda 17:15
A nő 9 évvel ezelőtt ment feleségül Thaiföldön a brit Toby Charnaudhoz, akivel Nagy-Britanniába költözött. A frigyből egy kisfiú született, ám a házaspár kapcsolata megromlott. Megpróbáltak új életet kezdeni egy thaiföldi üdülőhelyen, ám sikertelenül, mivel az asszony szerencsejáték-függő, és jókora kártyaadósságot halmozott fel.
Végül a férj feladta, s beadta válókeresetét. Bánatpénzként 11 ezer fontot, azaz csaknem 4,5 millió forintot fizetett ki, további 6100 fontot (2,5 millió forintot) a kártyaadósságok rendezésére bocsátott volt neje rendelkezésére, ő maga pedig visszatért Nagy-Britanniába.
Az asszony azonban gyermekük örökösi joga révén gyilkossággal próbálta megszerezni volt férje vagyonát. Tavaly márciusban meghívta a férfit, és amikor az belépett volt felesége házába, a rokonok a gyerek szeme láttára agyonverték, testét feldarabolták, megsütötték, majd elszállították egy nemzeti parkba, ahol tigriseknek vetették oda.
Néhány héttel később a nő bejelentette férje eltűnését, ám az áldozat nővére és szülei nem hitték el a mesét, magánnyomozót fogadtak, és kideríttették az igazságot.
Ez nézőpont kérdése... Képzeld, ha az ötödik hónaptól veszélyeztetett és
a korházban kell lennie és kétnaponta hallja az anyukájától, hogy ezt én okoztam neki... Én vagyok a bűnös.. és a kisfiam ott bent a pocakjában.. miattunk lett
olyan mint a bálna vagy zeppelin (105 kg, 65 -ről..).. Sőt! a hideg januárért és a forró márciusért is... Meg különben is mindenért... Csoda, hogy meggyűlőlte
az életét megrontókat..
Mert ugye tőlem elválhatott, de a fiamtól nem lehet... És az a kis bestia
mindenben teljesen az apja.. Úgy mozog, beszél, gondolkodik.. De még
aludni is úgy alszik... És hiába gonoszkodik vele mégis minden rossz ellenére
a kicsi édesen úgy szólítja, hogy: "Anyácskám!" ...
És ez is az apja műve! Ez borzasztó! Egyszerűen rettenetes!!
Sziasztok! Egyszer volt már szó ilyen tragédiákról, hozzátenném, hogy ez nem a tipikus, még inkább nem a tipikus női agresszivitás, hanem inkább az emberi brutalitás témája (már ha egyáltalán szabad csoportosítani ilyesmit). Régebben én is azt hittem, hogy az agresszivitás mindig máshol, mással, régen esik meg - ma már sokkal érzékenyebb vagyok a témára, és állítom, csak nyitott szemmel kell járni, és lépten-nyomon találkozhatunk ilyesmivel. Múltkor 10 óra után sétáltunk egy kisvárosban, ahol 3-4 hajléktalan ha van, és egy anyát láttam két kisgyerekkel, a kisebb úgy 2 éves ha lehetett. Kiflit ettek. Ők vajon miért nem az ágyukban aludtak ilyenkor? És ki a felelős ilyesmiért? Ha azt gondolnám, hogy én is, nem is tudnék aludni. Pedig valahol mindenkiért felelősek vagyunk -, biztos vagyok benne. Csakhogy akkor nem lehet élni. Általános oskolában az osztálytársaim között volt vagy 5-6, ahol részegen tért haza az apa a kocsmából kb. minden nap. Ők is rendszeresen menekültek éjszaka. Sosem gondoltam, hogy én is belekerülhettem volna egy ilyen családba, pedig ez nem így van. Üdv: Lohol
