No, akkor legyen pdf nélkül, remélem, olvasható lesz...
A téma: Az arab hangok kiejtésének szabályai
A kérdés: Te mivel egészítenéd ki? Mit módosítanál? Mit nem értesz?
Gondoltam kezdjük az elején az arab nyelvtanulást...
’alif
ا
kiejtése a körülötte levő betűktől függ:
- hamza esetén glottális stop, illetve a rajta elhelyezkedő mgh
- ha fatha előzi meg, akkor hosszú á
bā
ب
b
tā
ت
t
thā
ث
θ vagyis az angol think szó első hangja (zöngétlen, fogak között képzett hang)
jīm
ج
dzs
ḥā
ح
ħ vagyis a magyar lehel szavunkban előforduló h hang, melyet a torok és a larynges segítségével képzünk egy nagy teret képezve, ahol h-szerű hangot ejtünk
khā
خ
x vagyis a magyar jacht szóban előforduló kemény h hang
dāl
د
d
dhāl
ذ
δ vagyis az angol that szó első hangja (zöngés, fogak között képzett hang)
rā
ر
r
zā
ز
z
sīn
س
sz
shīn
ش
s
ṣād
ص
s vagyis a magyar sz, mely után a-t képeznénk, pl. szak (figyeljük meg a különbséget a szak illetve szák szavak sz-einek képzésében úgy, hogy hangosan kimondjuk) emfatikus sz
ḍād
ض
đ vagyis egy alsó fogakkal képzett zöngés hang, emfatikus d
ṭā
ط
ŧ vagyis a magyar t, mely után a-t képeznénk, pl. tart (figyeljük meg a különbséget a tart illetve tárt szavak t-jeinek képzésében úgy, hogy hangosan kimondjuk) emfatikus t
ẓā
ظ
ð vagyis egy dentális zöngés hang, emfatikus z
‘ain
ع
ʕ vagyis zöngés hang a ħ korrelatívja, a torok erősebb megfeszítésével és a larynges felfeszítésével képezzük [nyelvészetileg a „hányás előtti utolós hang”]
ghain
غ
γ vagyis egy „raccsolós r”, a x zöngés párja
fā
ف
f
ḳāf
ق
q vagyis egy uvuláris, zöngétlen hang; a legtávolabbi k hang, amit tudunk képezni úgy, hogy a nyelvünk hegye lezárja a száj hátsó részének boltívét
kāf
ك
k
lām
ل
l
mīm
م
m
nūn
ن
n
hā
ه
h
waw
و
w ami nem felel meg a magyar v-nek, inkább az angol wow, wonder szavak első hangjának feleltethető meg, labiális hang; illetve, ha ḍamma előzi meg, akkor hosszú ú
yā
ي
j illetve, ha kasra előzi meg, akkor hosszú í
hamza
ء
ʔ glottális stop
köszönöm, hogy válaszoltatok a kérdésemre, gyanúm szerint lesz még néhány...:)
"egyre megy"
Ennek örülök, hallottam már így is-úgy is, de ha már tanul az ember fia, akkor tegye tiszta forrásból nem? :)
Egy Gázai palesztin srác tanít minket a párommal, sajnos csak hetente egyszer tudunk menni hozzá, sőt még az is lehet, hogy abba kell hagynunk, bár remélem erre nem kerül sor.
"Melyik könyvből tanulsz?" Még nem vettünk elő könyvet, de az Indul a karavánból fogunk később tanulni, bár én megvettem már a Boga féle nyelvkönyvet és a Usborne Kezdő Arabot is.
- Hozhatok néha angol példát? Vagy valamilyen más idegen nyelven tudsz? Az segíthet a gépelt verziójú kiejtés-magyarázásban...
Angol példa jöhet, köszönöm, azzal elboldogulok:))
- Ha vannak még kiejtéssel kapcsolatos kérdéseid, akkor szívesen átküldök egy anyagot, attól függően, hogy mennyire vagy nyelvész, vagy nem-nyelvész beállítottságú, mert már többfajta összefoglalót készítettem diákjaimnak az arab írás és kiejtés rejtelmeiről.
Azt nagyon megköszönném, ha küldenél anyagot, bár nem vagyok túlzottan nyelvész beállítottságú, de ez a téma véletlenül nagyon érdekel.:)
(Egyébként én magyar vagyok... mondhatni nyelvjárás-mentes :-))"
Ezt már tudom, utólagos engedelmeddel elolvastam pár beírásotokat különböző helyeken. Reméltem, hogy az a néhány ember (köztük Te is) aki iszlám témában megszólal ír majd ide is. :)) Ezért írtam, hogy a témaválasztás eléggé szabad, én a magam részéről kétszer jártam arab országban (egyszer Jordániában) és azóta is visszavágyom. Szóval innen a szerelem....és persze Germanus.
Elif-alif egyre megy, a magyarban ez a hang 'a'-'e' között van, mivel rövid hangról van szó, ezért leginkább az 'e' felé szokott hajlani a kiejtése, de nem teljesen 'e' és semmiképp sem 'á' vagy 'a'. Olyan angolos 'a' pl. cat, bat, fat... Angol fonetikai átírásban: a.
(Mellesleg ez a hang a magyar nyelvben e-ként honosodott meg, ld. Mohamed vagy emír szavunk, kivétel - csak, hogy erősítse a szabályt :-) - a magyar Allah szavunk, itt 'a' lett ugyanez)
Hogy irodalmi arabot tanulsz-e?
Ez abból derülhet ki, hogy elárulod, milyen nemzetiségű a tanárod. Akkor esetleg tudok támpontokat adni, mi jellemző az ő nyelvjárására, és hogy kellene azt klasszikus arabul mondani.
A veheb probléma viszont inkább a nyelvjárás felé viszi a dolgot, bár lehet, hogy csak hallás alapján tűnhetett 'v'-nek az általában valamilyen 'd' közelinek jelzett hang. A ذ azaz dhaal hangot egyébként hivatalos "klasszikusan" az angol 'that' vagy 'this' szó th-jának megfelelően kell ejteni. Vagyis így: δ (asszem delta szokott lenne az angol és a legtöbb fonetikai átírásban a jele; a lényeg, hogy ugyanaz a hang, mint a that eleje)
- Melyik könyvből tanulsz?
- Hozhatok néha angol példát? Vagy valamilyen más idegen nyelven tudsz? Az segíthet a gépelt verziójú kiejtés-magyarázásban...
- Ha vannak még kiejtéssel kapcsolatos kérdéseid, akkor szívesen átküldök egy anyagot, attól függően, hogy mennyire vagy nyelvész, vagy nem-nyelvész beállítottságú, mert már többfajta összefoglalót készítettem diákjaimnak az arab írás és kiejtés rejtelmeiről.
(Egyébként én magyar vagyok... mondhatni nyelvjárás-mentes :-))
Eléggé az elején vagyok még az arab tanulásnak, de azért leírom, hogy én hogy gondolom, az eddigi tanulmányaim szerint.
Én az elif szót e-vel ejtem. Nem hosszú magánhangzóval kezdődik, hogy Álif legyen és nincs a hemze mögött (mert hogy az e kezdés nem elifet, hanem tulajdonképpen egy hemzés kezdést takar) torokhang, hogy rövid a-vá változtassa az e-t. Vannak olyan hangok, amik az e-nek a-s hangzást, és van olyan hang ami a rövid á-s hangzást ad. Az állandó, hogy röviden ejtjük, de a hangzás attól függ, hogy milyen hang áll előtte vagy utána. Mivel a lám nem torokhang, ezért marad a hemzénél az e-s, rövid hangzás.
Sajnos sokszor elintézik azzal, hogy minden hangra á-t mondanak, hol röviden, hol hosszan, (ebből aztán érdekes akcentus születik) de ha meghallgatsz egy-egy Korán recitálást, akkor kiderül, hogy a rövid e hangok a környezetüknek megfelelően néha átalakulnak. Az elif szó helyes kiejtését leginkább a Bakara szúra recitálásában az első három betű meghallgatásával ellenőrizheted.
Miután az indiaiaktól az arab matematikusok hozták Európába a nulla fogalmát, ezért az arab szó is átkerült sok európai nyelvbe, igaz, más-más értelmezéssel. Így például ennek a szónak a származéka a siffrírozás, (fr. chiffre, a. cipher) és a magyar 'cifra' szó is.
Tekintve, hogy én magam most kezdtem el arabul tanulni állandóan eszembe jut valami, amit a tanáromtól elfelejtettem megkérdezni. :) Viszont itt nagyon sokan tanulnak és/vagy beszélnek arabul, gondoltam hátha segítenének néhány kérdést megválaszolni.
Persze, nem csak a nyelvről beszélhetünk, hanem személyes élményekről, tapasztalatokról, kultúráról, bármi belefér ami az Arab világhoz kapcsolódik.
Ami nem fér bele, az a személyeskedés, az előítéletek, és a többi szokásos topicromboló tevékenység.
És hogy kérdésem is legyen (végül is ez a lényeg):). Az alif kiejtését én e-vel tanultam, vagyis "elif" viszont mintha nem ez lenne az igazi. :) Biztos, hogy az irodalmi arabot tanulom??
