Klub Rádióban tegnap is téma volt a Bolgár műsorában 16-kor, igaz, hogy az betelefonálós, de szoktak lenni illetékesek is benne, most nem tudom, volt-e, nem hallgattam végig mind a 2 órát.
És küldök majd egy csomó képeslapot, mindegyiken az áll, hogy Honoluluban vagyok. S ti majd azt mondjátok: Nahát-nahát, az öregúr azt hiszi, övé már a világ!
Egyébként arról volt szó, hogy szeptember végén tíz nap erejéig megvalósítják azt kollektíven, amit 88-ban vízionáltak, miszerint:
És élek ötvenévesen Honoluluban, szépen hátrafésülöm őszülő hajam. S közben egy kis dalt dúdolok, mit húsz évvel azelőtt Budapesten írtam - most épp ezt hallgatod.
Bár most nem láttam, a Rózsa nálam a magyar televíziózás kontraszelekciójának mintapéldánya. Ha meglátom, meghallom, akkor idegesen rángatózni kezd a szám széle és sűrgösen átkapcsolok valahová.
Nna, ez a Rózsa ma kapott tőlem egy jó nagy mínuszpontot. Az El Camino-témánál neki Santiago de Compostella először "kompesztóla" volt, aztán meg a 2 vendégbe folyamatosan belefojtotta a szót, a végén meg minden átmenet nélkül "akkor jöjjön szupermen", semmi kösz, hogy eljöttetek, dögöljetek meg vagy valami. Látszott, hogy tökre nem érdekli a téma. Meg amúgyis nagyon nem illett ez az azonnal átvágunk egy teljesen más témába, legalábbis most, ezt a zarnádokutas beszélgetést még sokáig hallgattam volna. Nade legalább tudom, hogy van az a bizonyos könyv róla.
Zupermen a Tilos Rádió egyik alapítója, később az EST FM főszerkesztője volt, de ebben nem vagyok biztos. De ott is dolgozott, az tuti. Meg a Klubrádióban is volt műsora. Egyszer bólingoztam vele enyhén illuminált állapotban.
