Angol diplomáciai leírás szól a Dahomey királyság női reguláris alakulatairól az 1800.-as évek elejéből, akik puskával és rövid lándzsával voltak felfegyverkezve közelharc esetére.
Nem ütközik a véleményünk. Szerintem a termékeny félhold területéről mind Európa, mind Irán, India felé szétrajzó matriarchális berendezkedésű, földművelést terjesztő népesség női egyedeinek külleme a helyi keveredéseknek megfelelően alakult az időben későbbi képükre.
A bindá eredeti pöttye talán egy mtDNS mutációhoz kötődik, ami általános volt ebben a népességben. Ez csak tipp természetesen.
A hüllye idijóta jenkik má nöket is osztanak be harcolo alakulatokba a hadseregbe. A fene nagy nöi egyenjogusság nevében. Undorito. Nöknek a fakanál melett van a helyük, nem a katonaságnál.
A törzsi társadalmak között elszigetelten és nagyon periferiális jelentőséggel valóban létezik néhány olyan társadalom, ahol a nők "hordják a nadrágot."
Egy ilyen biztos, hogy létezik pl. Nyugat-Afrikában, ezt már többször is mutogatták különböző dokumentumcsatornákon. Mellesleg a nehéz fizikai munka és a harc itt is a férfiak kötelessége.
A dél-amerikai Andok magasföldjein ősidők óta léteznek olyan indián közösségek, ahol hagyományosan a nők töltik be a családfő szerepét, sőt nemegyszer a falu elöljárója is nő, bár a spanyol gyarmatosítók nem nagyon fogadták el ezeket a női elöljárókat.
Mindez azonban nem bizonyítja tisztán "nőuralmon" alapuló társadalmak létét.
Felvetésem csupán feltevés, és pusztán lehetségesnek tartom a matriarchális közösségeket, de nem vetem el ezt a lehetőséget. Ettúől persze még lehet bolondság.
Felvetésed tényként fogadja el a martiarchális társadalmak létét. Magánvéleményem szerint az sohasem létezett. Én a nemek egyenlőségében hiszek 20000 évre visszamenően. Emiatt beszélek az amazonok esetében késői félreértésről. Vagy meg nem értésről.
Jókat mulatok magamban amazóniai történeteiteken. A szkíta féle népeknél a nők egyenjogúsága általános volt. Etruszk vázán is ábrázolnak női alakokat harc közben. Szerintem ezt a görögök nem értették meg, mármint mitől lehet férfi és nő egyenlő. Ez az egész marhaság innét terjedhetett el.
Inkább azt vegyétek számításba, mely vallások nem engedik a nőt a templomba.
Szerintem az amazon legenda a neolitikus földművelő társadalmak tovább élő és alkalmilag az időben később itt-ott erőre kapó berendezkedésével hozható párhuzamba. A termékeny félhold térségéből kisugárzó földművelési ismeret a hozzá kapcsolódó néppel(génmutációval) eljut mind az Indus -völgyébe, mind Európába. Közös genetikai jellemzőjük lehet esetleg ez a pont, ami a sűrűn lakott Indus-síkságon az arisztokráciához való tartozás jelképe lett akkor is, amikor az már a helybeliekkel való erős keveredés következtében valóságban nem is látszott. Helyettesítették egy rajzolt jellel. Európában jobban tudott talán rögzülni adott népen belül, hogy napjainkig sokakon láthatóan fennmaradt.
A bindá szerintem azt jelenti, hogy a földművelést női csoport terjesztette el.
Gondoltam nyitok róla topicot, de talán ide is passzol a megfigyelésem illetve a felmerülő gondolatom. Szívesen meghallgatnám másokét is.
A bindá a hindu nők homlokára festett piros pont, szerepét harmadik, lelki szemnek magyarázzák.
Saját megfigyelésem, hogy nagyon sok európai, kizárólagosan nő, ebből is szinte mindig világosabb színkomplexiójú, vékony magas arcú, kimondottan formás testalkatú, általában közepes kebelméretű és szinte mindig vonzó külllemű homlokát díszíti ugyanott egy, az oltások hegesedéséhez hasonló bőrelváltozás. A körülbelül 4mm átmérőjű, mélyedésszerű természetes pont legutóbb tegnap Kristanna Loken arcán tűnt fel, aki Brunnhilde, izlandi királynőt alakította a A gyűrű átka c. filmben. Korábban is sok hölgyismerősömnek volt ez a pont része arcának. Egyikétől-másikátol meg is kérdeztem, nem ésrülés utónyoma az esetleg, de mind születési eredetűnek mondta. Másnak is feltűnt ez esetleg?