Az sem feltétlenül jó megoldás. Mikor az oktatóm megmutatta az új mobiltelefonját, másodperceken belül a járdán voltunk. Arra fordult velem a kormány is. :-)
Az alapprobléma inkább az, hogy ingerszegény környezetben hajlamos vagyok kikapcsolni. Utána meg már jöhet bármilyen inger, nem jut el hozzám. Vagy legalábbis nem időben. Ha nem ül mellettem valaki, aki hangosan rámszól, hogy mi van, akkor a piros lámpa az egyetlen, amit észreveszek. Az oktatóm is mindig hangosan visított, mert nem az volt a baj, hogy nem tudtam, kinek van elsőbbsége, hanem hogy észre sem vettem, hogy átmentem néhány kereszteződésen. :-)
Ami hülyeséget én csináltam autóban, abból regényt lehetne írni. Pedig meg tudnám számolni a két kezemen, hogy az oktatáson kívül hányszor ültem volánnál. Talán éppen ezért.:-))
sőt, egyszer én egy háromsávos úton a külső sávból olyan szerencsésen váltottam át a legbelsőbe, hogy totál elfogaltam mind a hármat... :) mentségemre szóljon, hogy igen rövid volt a rendelkezésre álló útszakasz előttem e manőver végrehajtására. és utána érkezett be mögém a következő zöld hullám... elég égő volt :D
Egyelöre iszonyat gyógy, mert nemtok irni, de összefoglalom majd (németül kell irnom). Az elkészült újságcikkeket viszont elküldhetem majd, ha érdekel.
