Élő és kihalt, természetes és mesterséges, nagy és kicsi szláv nyelvek és nyelvjárások topic-ja. Glogolita, cirilika, latin. Meg minden ami még belefér!
Lengyelül drugi. Utánanéztem a Brückner-féle etimológiai szótárban: a drug (eredetileg barát, oroszul most is az) szóból származik a barát->másik->második jelentésváltozással.
Sziasztok! Engem a "második" (pl. vtoroj ill. druhi) sorszámnév története érdekelne a szláv nyelvekben. A "kedd" innen kapta a nevét (vtornik, wtorek, stb.), viszont a bolgár és az orosz kivételével a "második" jelentésű szó már más tőből van, mint a "kedd". Az oroszban és a bolgárban a mai nyelvben is felismerhető a vtoroj, a vtori és a vtornik közötti etimológiai kapcsolat, de a többi szláv nyelvben (pl. lengyel drugi, cseh druhý) már nem ismerhető fel a kapcsolat a "kedd" szóval (wtorek és úterý). Mi történt a "második" szóval a szláv nyelvekben és miért? Feltételezem, a "vtoroj" volt előbb, később a "druhi" a "második" jelentésben, hiszen a "vtornik" ezt őrizte meg. Azt sejtem, hogy a "druhi" az oroszban azt jelenti, "másik". Van valami magyarázat erre a jelentésváltozásra? Miért maradt a bolgárban és az oroszban, miért változott az összes többiben?
Egy másik kérdés, hogy a szlovák utorok, a cseh úterý és a horvát utorak is a "vtoroj" szóra vezethető vissza? Azért kérdezem, mert itt a "v" (lengyel w) helyett "u" betű van.
Köszönöm válaszodat.Így most már tisztabban látok. Az eddigi kutatásaim alapján a ruszin eredet tünt járhatónak, de végül is még nyitott a kérdés hogy keletről nyugatra vagy fordítva zajlott a "vándorlás". Sokat segítettél és új ötleteket adtál. Köszönettel:g_zoli
Szia, létezik cseh Gebrian családnév. Az alakok, melyeket írsz a Gebrian névnek a ragozott alakjai, tehát Gebriannak, Gebriantól, stb. Mivel ott van a ge- szócska és a német hatás nagy volt, szerintem német eredetű is lehet a név. VL
A segítségeteket szeretném kérni! A Gebri családnév eredetét próbálom megtalálni. Időben visszamenve a Gebrin-Gebrian alak tekinthető alapnak. Ez a jelek szerint szláv eredetű szónak tűnik. Egy Cseh szó gyűjteményben 23 olyan szót találtam amelynek töve a gebri. Néhány példa: Gebrianovu Gebrianovy Gebrianová Gebrianové Gebrianově Gebrianových Gebrianovým Gebrianovýma Gebrianovými Gebrianu Gebriany Gebrianů Gebrianům Gebrianův stb. Fogalmam sincs mit jelenthetnek mert szótárban nem találtam ilyen szavakat. Ha valakinek esetleg lenne ötlete netán információja e szavakkal kapcsolatban nagyonb hálás lennék érte. Üdv mindenkinek: g_zoli
hát a lényeg hogy összeraktad hogy mit is akartál!
ennyire én is összerakom a dolgokat!
tavaly görögbe beszéltem hasonló stílusban, bár ott az angolt nem nagyon értették és én magyarral vegyítettem + kisszótárból göröggel, de nem volt leírva hogyan is kell kiejteni! Sejteheted hogy milyen gáz helyett volt!:) kisebb nagyobb megpróbáltatások után megérették hogy mit is kérek!
Ennyi belefér. Sajnos papírról írtam be, ezért van csak ennyi. De a 2. legfontosabb szó* nincs a társalgási könyben, a szótárban meg a társalgási könyvben borozóként jelölt szó van megadva.
Fonetikusan szerintem nem találsz, csak normál módon. A sokkal nehezebben ejthető angolból sem szoktak fonetikus változatot kirakni, vagy ha igen (nyelvkönyvekben), akkor meg a fonetikai jelekkel írják, amit kb. ugyanolyan nehéz megtanulni, mint az angolt kiejtést, tehát nincs sok értelme.
Láttam már kezdők arab és kínai nyelvkönyvét (sok képes gyerekváltozatot), és abban sem volt fonetika, pedig abból egy mukkot sem tudsz, akárcsak én elolvasni.
Itt az abc, szerintem nem bonyolult, csak első látásra.
a á b c č d ď e é ě f g h ch i í j k l m n ň o ó p q r ř s š t ť u ú ů v w x y ý z ž
Nézzük csak!
á,b,c,d,e,é,f,g,h,i,í,j,k,l,m,n,m,o,p,q,r,t,u,ú,v,w,x,z nagyjából a magyar szerint van
a =palócos á (a' la, Reisz András, "időjós") č =cs ď =gy ě =je ch =kemény há, mint németül az ich-ben ň =ny ř =rzs, mint "Dvorzsák" a zeneszerző. Dvořak s=sz, mint a legtöbb latin betűs nyelvben š = s ť = ty ů = ú y =i ý = í ž = zs
A szláv nyelvek eléggé fonetikusak. A csehben a c általában c, a ch az kemény h, mint a németben (pl. ich). Szerintem a nem fonetikusan írt cseh mondatokkal is simán boldogulsz majd.
Ott volt régen a világ legmagasabb építménye, egy 600 méteres tv-antenna. De lenne ennél.sajnos ledőlt. Igaz, azóta már épült pár építmény, ami magasabb.
"Senki sem szereti, ha "vizsgáztatják"! Legjobb ha egyszerűen felteszed a kérdésedet több nyelven, egyiket csak megérti. Ebben az esetben az orosz tökéletesen elegendő lett volna. Ja, és a "proszím-ot soha ne felejsd el!"
A végén meg "Gyékuje!"
Amúgy ilyenkor az ember gyakran rövidre zár, és ami előtte vagy utána fél órával eszébe jutna, az nem jut az eszébe.
Legutóbb pl. Bécsben kellett volna egy németül beszélőt találnom egy apró probléma miatt egy múzeumban, de akik ott jöttek mind külföldiek voltak, és angolul meg nem voltam képes egy egyszerű mondatot elmondani, de 5 perc múlva már igen, de addigra magam megoldottam a dolgot.
Újabban az oroszok körében is terjed az Ukrajna lakosságának közel ötöde által beszélt, az orosz szókincsre és az ukrán nyelvtanra épülő szurzsik nyelv.
A szinte állandóan zsúfolt lvivi iránytaxikon nemcsak közlekedni lehet, hanem tanulni is. Mégpedig ukránul: a feltűnő helyre kiragasztott matricákról mindenki megtudhatja, hogyan kell helyesen mondani ukránul: "Kérem, nyomja meg a leszállást jelző gombot", vagy "Ne zavarja a vezetőt". Szükség is van az alapmondatok ismételgetésére, hiszen az utasok közül néhányan az orosz és az ukrán nyelv egyvelegét, a szurzsikot használják. A búza és rozs keverékéről elnevezett nyelv a 19. században kezdett terjedni, amikor a falvaikat elhagyó ukrán parasztok egyre nagyobb számban költöztek be az orosz többségű ukrajnai városokba. Az orosz nyelv akkor "civilizáltabbnak", "úribbnak" számított, és az ukránok - megőrizve anyanyelvük grammatikáját - igyekeztek minél több orosz kifejezést használni.
A szurzsik egyik fő jellemzője, hogy vidékenként változik: nyugat felé egyre több benne az ukrán szó, míg ahogy kelet felé haladva nő az orosz kisebbség lakosságon belüli aránya, úgy alakul át a vegyes nyelv tiszta orosszá. A másik jellemzője, hogy míg a szurzsik elsősorban nem az iskolázottak nyelve, az ország középső részén, ahol találkozik a két szláv nemzet nyelve és kultúrája, szinte senki sem beszél tisztán. Az ország vezetői sem számítanak kivételnek: Viktor Juscsenko államfő ugyan szép kiejtéssel beszéli anyanyelvét, ám néha-néha ő is belesző szövegeibe orosz szavakat, míg Julija Timosenko kormányfő helyesen beszél ukránul, viszont az akcentusával - például a hangsúlytalan "o" hang "á"-ként ejtésével - az orosz szabályokat követi. Mivel többféle szurzsik létezik, nagyon nehéz megmondani, hányan használják a 46 milliós országban az öszvérnyelvet. Az utóbbi években közzétett különböző tanulmányok szerint az ukránok 10-18 százalékának a szurzsik az anyanyelve. Az ország középső részén - ahol az egyelőre inkább orosz nyelvű Kijev is van - húsz százalék fölött van az ukrán nyelvi nacionalisták szerint a magyar suksüköléssel felérő megbocsáthatatlan hibákat halmozók aránya. Nyugaton viszont 3-4 százalékra, keleten és délen pedig tíz százalékra mérséklődik a szurzsik részesedése. A szurzsik szónak egyébként már új jelentése is van: egyes vidékeken a vegyes házasságból származó gyerekeket nevezik így.
Új fejlemény, hogy a szovjet idők oroszosítási hulláma után - amely sokat ártott az ukránnak - most az oroszok, illetve az oroszt anyanyelvüknek valló ukránok között akadnak egyre többen, akik elkezdtek ukránul tanulni, de egyelőre csak az öszvérnyelv valamilyen változatáig jutottak. Kijev minden eszközzel erőlteti az ukrán terjedését: kötelező a tévében és mozikban vetített filmek ukrán szinkronja - még akkor is, ha mondjuk egy kijevi mozi látogatói jobban értenék oroszul a filmet -, s az érettségiken és egyetemi felvételiken is egyeduralkodóvá vált a kizárólagos államnyelvként számon tartott ukrán.
A központi törekvések ellenére rengeteg a kavarodás. A tévék beszélgetős műsoraiban a műsorvezetők többsége - kivéve az Oroszországból importált, oroszul beszélő sztárt, Szavik Susztert - ukránul beszél, a megkérdezettek pedig hol ukránul, hol oroszul, hol pedig szurzsik nyelven válaszolnak. Még az írott sajtó sem egynyelvű: a napi- és hetilapok jó része oroszul jelenik meg, ám a reklámok ott is ukránul szólítják meg az olvasókat. A metróban pedig a hivatalos reklámok mind ukránul vannak, míg a különféle szolgáltatásokat ajánló "fekete szórólapok" oroszul íródtak.
A szláv nyelvek kavarodása nem csak Ukrajnában észlelhető. Belaruszban például traszjankának - a száraz szalma és a friss fű keverékének - nevezik a helyi keveréknyelvet, amely a szurzsikhoz hasonlóan akkor alakult ki, amikor a helyi vidékiek a szintén orosz többségű városokba költöztek. Ám a szurzsikkal ellentétben a traszjanka visszaszorulóban van. A fiatalok már alig használják: ők vagy oroszul, vagy belorusz nyelven beszélnek.
Az orosz nem csak az orosz birodalomba, majd a Szovjetunióba betagozódott szláv köztársaságokban hatott a helyi nyelvekre. Az Oroszország területén élő kisebbségek - például a finnugor marik -, illetve a közép-ázsiai köztárságok népeinek nyelvében rengeteg az orosz jövevényszó. A 19. és 20. század technikai vívmányait a helyiek általában oroszul vették át, így például a vasúti pályaudvart a legtöbben vokzalnak hívják; a különbség csak annyi, hogy a jövevényszavakat mindenki a saját szabályai szerint ragozza. A vokzalt egyébként az oroszok is a londoni Vauxhall városrész nevéből "képezték", és sokáig a vidámpark szinonimájaként használták. A népi etimológia szerint a szó mai jelentése a vasút tanulmányozására brit földre menesztett cári hivatalnokoknak köszönhető, akiket vendéglátóik éppen e londoni pályaudvarra kalauzoltak el, s akik ott mindent buzgón följegyeztek - egyebek közt azt is, hogy az állomásépületen a Vauxhall feliratnak kell állnia.
