"Épp azt írtam, hogy nem csak a fotonnak van ilyen kitüntetett szerepe, hanem pl a gravitonnak is... "
Honnan lehet azt tudni, hogy a graviton is ilyen sebességű? (Ha van ilyen részecske.) Másképp kérdezve, honnan lehet tudni, hogy a gravitáció fénysebességű?
Épp azt írtam, hogy nem csak a fotonnak van ilyen kitüntetett szerepe, hanem pl a gravitonnak is... mi lenne, ha így állnánk hozzá: Van egy bizonyos határsebesség, amit tetszés szerint meg lehet közelíteni, de csak a nulla nyugalmi tömegű részecskék érhetik el, ők viszont kötelesek mindíg épp akkora sebességgel haladni. Ha megmérjük ezt a sebességet, kapunk egy bizonyos értéket; gondolkodhatunk hogy miért épp annyi amennyi, de nem feltétlenül vezet ez valahová...
"Az a 6/5 egység távolság pölö hogy jött ki a két oszlop távolságára?
Valami azt súgja, hogy összekötöd a fénysugarak indulási idejét azzal, hogy mikor indult B..."
A 6/5 egység innen jön:
"- A B megfigyelő szerint akkor...
A(t,-4/5t) - A hátrafelé megy
O1(t,-4/5t+3/5) - Az O1 oszlop is
O2(t,-4/5t-3/5) - Az O2 oszlop is"
Ezeket még nevemteve számolta, gondolom helyesen. Lorentz kontrakcióból mindenesetre kijön. Nem kell összekösd, pláne, hogy B a maga rendszerében áll elvileg O2-nél (először a találkozás előtt 3/4 mp-cel). Majd O2 kezd mozogni 0.8c-vel balra. Ahhoz, hogy a fénysugarak egyszerre találkozzanak A-nak és B-nek az O1-O2 távolság felénél, az kellene, hogy az O1-ből induló fénysugár 3 egységről jöjjön 3mp-cel korábban, de az nem lehet olyan messze, mert csak 6/5-re lehet a Lorentz kontrakció miatt. Ha esetleg a találkozás előtti 3/4 mp-ben még nem lehet Lorentz kontrakciót számolni, mert akkor még nincs mozgás, akkor is csak 2 egységre lehetne az oszlop. (Egy gondolatkisérletben megengedett a pillanatszerű gyorsulás is, vagyis 0-ról gyorsul az oszlop 0.8c-re.)
"Azt hiszem, az írjunk könyvet a relativitáselméletről topikban írtam egy példát, amelyre legutóbbi vizsgálásomig nem jött egyértelmű magyarázat, ami feloldaná az ellentmondást. Talán azóta már igen, nézted már?"
Az a helyzet, hogy nem igazán értettem milyen ellentmondásról beszélsz :(
Az a 6/5 egység távolság pölö hogy jött ki a két oszlop távolságára?
Valami azt súgja, hogy összekötöd a fénysugarak indulási idejét azzal, hogy mikor indult B...
"Volt ellentmondás 1887-től 1905-ig, amikor is Einstein rájött hogy mi az ellentmondás oka és feloldotta azt. Az Ő elméletében nincs ellentmondás (maximum nehéz elképzelni 4D-ben a dolgokat) "
Azt hiszem, az írjunk könyvet a relativitáselméletről topikban írtam egy példát, amelyre legutóbbi vizsgálásomig nem jött egyértelmű magyarázat, ami feloldaná az ellentmondást. Talán azóta már igen, nézted már?
"Amit én írtam, az abban különbözik, hogy a tömegközépponthoz viszonyított nyugalom nem jelent egy abszolút éterhez viszonyított nyugalmat is egyben. A Te hasonlatod alkalmazva a szél sem mindenütt azonos sebességgel fúj, a hang pedig ahhoz képest terjed."
Rendben, akkor most két külön dologról beszélünk:
- A fény állandó sebességgel terjed az Univerzum tömegközéppontjához képest
Ekkor igazából éterre nincs is szükség, de a Földdel együtt mozgó megfigyelő így is komoly effektet kellene hogy tapasztaljon az M-M kísérletben.
- A fény az éterhez képest terjed állandó fénysebességgel, de az éter is képes mozogni.
Ilyenkor persze felvetődik a kérdés, hogy hogyan mozog... A Földdel együtt kering a Nap körül?
"Most nincs ellentmondás? :-)"
Gondolom a rel.-re gondolsz... :-)
Volt ellentmondás 1887-től 1905-ig, amikor is Einstein rájött hogy mi az ellentmondás oka és feloldotta azt. Az Ő elméletében nincs ellentmondás (maximum nehéz elképzelni 4D-ben a dolgokat)
"Azonban az M-M kisérletből azt nem lehet levonni, hogy a kibocsájtó objektumhoz képest mozog-e fénysebességgel, mert az egész rendszer megfigyelőstől együtt nyugalomban van a Föld felszinén"
Nem, ezt egy csomó kettőscsillagok megfigyeléséből lehet levonni. Az M-M kísérletet nem is erre tervezték.
"Ők is pontosan ezt mondták: a kettőscsillag fénye egy álló rendszerhez, az éterhez viszonyítva állandó (ugyan úgy, mint ahogy a hang is állandó sebességgel terjed a levegőben, függetlenül a kibocsátó forrás levegőhöz képesti sebességétől)"
Amit én írtam, az abban különbözik, hogy a tömegközépponthoz viszonyított nyugalom nem jelent egy abszolút éterhez viszonyított nyugalmat is egyben. A Te hasonlatod alkalmazva a szél sem mindenütt azonos sebességgel fúj, a hang pedig ahhoz képest terjed.
"Olyan rendszert meg valljuk be nehéz elképzelni, hogy a távoli objektumok fénye azonos sebességgel közeledik hozzánk, függetlenül a távoli objektum sebességétől, de itt a Föld közelében meg a fény a kibocsátó objektumhoz képest mozog fénysebességgel. Ez ellentmondás."
Most nincs ellentmondás? :-) Egyébként amit Te írsz, az nem feltétlenül ellentmondásos. Természetesen egy fix rendszert nem lehet elképzelni ilyen módon.
Azonban az M-M kisérletből azt nem lehet levonni, hogy a kibocsájtó objektumhoz képest mozog-e fénysebességgel, mert az egész rendszer megfigyelőstől együtt nyugalomban van a Föld felszinén. Az már érdekesebb lenne, ha az egészet utaztatnák nagy sebességgel mondjuk egy repülőgép tetején. Esetleg az egymáshoz képest mozgó forrás-megfigyelőre is végeznének néhány kisérletet.
"A távoli kettőcsillag fénye közelítőleg számolható a tömegközépponthoz képest álló rendszerhez viszonyítva, de például a Föld közelében már nem biztos, hogy ez igaz."
Ők is pontosan ezt mondták: a kettőscsillag fénye egy álló rendszerhez, az éterhez viszonyítva állandó (ugyan úgy, mint ahogy a hang is állandó sebességgel terjed a levegőben, függetlenül a kibocsátó forrás levegőhöz képesti sebességétől)
A Föld közelében a fénysebesség csak akkor lenne állandó, ha a Föld az általuk éternek nevezett közeghez képest nyugalomban van. Ez nyilván nem így van, hisz a Föld kering is meg forog is. Ennek az éterhez képesti mozgásnak a hatását próbálták megmérni az M-M kísérletben, sikertelenül.
Olyan rendszert meg valljuk be nehéz elképzelni, hogy a távoli objektumok fénye azonos sebességgel közeledik hozzánk, függetlenül a távoli objektum sebességétől, de itt a Föld közelében meg a fény a kibocsátó objektumhoz képest mozog fénysebességgel. Ez ellentmondás.
"Az éterhez képest - ha így értelmezzük - valóban különböző sebességgel mozogna a fénysugár, de az egyetlen megfigyelő mindkét esetben az interferométer távcsövénél áll."
Épp ez a lényege a kísérletnek. Úgy gondolták, hogy az éterhez képest mozgó megfigyelő más fénysebességet mér a mozgás irányában és mást arra merőlegesen.
Viszont tudták milyen sebességgel forog a Föld és milyen sebességgel kering a nap körül és ez alapján kiszámolták a várható effektust...
A mért effekt azonban nyilván jóval kisebb volt, adott esetben a mérési hibahatár közelében, ezért nem fordítottak rá kellő figyelmet.
Ezt a lentebb belinkelt oldalról bányásztam ki:
'Munkatársával, Morleyval egy rendkívül precíz mérõeszközt állítottak össze, amellyel több éven keresztül próbálták a sebességváltozást kimutatni. Méréseik azonban semmilyen különbséget nem mutattak ki a két irány között.'
Vagyis nemhogy fél évet vártak, de több évig próbálkoztak folyamatosan (konkrétan 1883 és 87 közt 4 éven át)
A képet honnan szedted amúgy? Érdekelne a teljes leírás...
"Egyrészt arra már korábban rájöttek, hogy a fény nem a hozzánk közeledő vagy tőlünk távolodó tárgyakhoz képest mozog fénysebességgel (vagyis a tárgy sebessége nem adódik hozzá a fénysebességhez). Ezt konkrétan egymás körül keringő kettőscsillagok megfigyelésével bizonyították: ha a fény gyorsabban érne ide amikor a csillag közeledik és lassabban amikor távolodik akkor a nagy távolságra való tekintettel a két fénysugár közt óriási beérkezési időkülönbség alakulna ki (mivel az egyik c+v, a másik c-v sebességgel közeledne). Ez óriási szabálytalanságokat okozna a két csillag megfigyelhető keringésében. Ilyesmit azonban nem tapasztaltak, a csillag innen is folyamatosan megfigyelhetően keringett a másik körül, vagyis a fény közeledés és távolodás esetén is fénysebességgel haladt. Ebből feltételezték, hogy a fény egy álló közegben, az éterben terjed fénysebességgel."
Az utolsó mondat szerintem megért volna némi hezitálást, mielőtt megalkotnak egy teljesen abszurd elméletet. Talán nincs igazam, de az egész Univerzumot felfoghatjuk úgy, hogy annak van egy tömegközéppontja, amihez képest a dolgokat számolni lehet nagy távolságokban, de ahogy a kisebb távolságokra szűkítjük a méréseket, egyre inkább kitünik az abszolút rendszertől való eltérés. A távoli kettőcsillag fénye közelítőleg számolható a tömegközépponthoz képest álló rendszerhez viszonyítva, de például a Föld közelében már nem biztos, hogy ez igaz.
"A Michelson-Morley (köszi a kiigazítást) kísérlet arról szólt, hogy két, egymásra merőleges irányban mozgó fénysugár sebességét hasonlítják össze. Mivel a Föld kering a Nap körül és ez mellett még forog is, ha a mozgás irányában nézzük a fény sebességét, akkor egy az éterhez képest mozgó megfigyelőről van szó ill. ha arra merőlegesen, akkor pedig az éterhez képest állóról (legalábbis a mérés irányában) ezért két különböző sebességet kéne kapnunk a két irányban."
Két egymásra merőleges irányban...Akkor nem két különböző sebességgel mozgó megfigyelőhöz képest, ugye?
Az éterhez képest - ha így értelmezzük - valóban különböző sebességgel mozogna a fénysugár, de az egyetlen megfigyelő mindkét esetben az interferométer távcsövénél áll.
Ennek ellenére a Föld forgása miatt valóban kijött egy kis eltérés, mert Michelsonék nem várták meg, hogy elteljen egy fél év, inkább forgatták ők az interferométert. Ebben az esetben a karok a Föld forgástengelyéhez viszonyítva másképp álltak, ami leolvasható eltérést okozott a sávok helyzetében. Valami oknál fogva azonban nem tulajdonítottak ennek a kis eltérésnek túl nagy jelentőséget, valószínűleg azért nem, mert jóval nagyobb effektust vártak.
"Ezt hogy érted? Milyen két különböző sebességgel mozgó megfigyelő van a kisérletben? (Egyébként Morley a helyes írásmód.)"
Egyrészt arra már korábban rájöttek, hogy a fény nem a hozzánk közeledő vagy tőlünk távolodó tárgyakhoz képest mozog fénysebességgel (vagyis a tárgy sebessége nem adódik hozzá a fénysebességhez). Ezt konkrétan egymás körül keringő kettőscsillagok megfigyelésével bizonyították: ha a fény gyorsabban érne ide amikor a csillag közeledik és lassabban amikor távolodik akkor a nagy távolságra való tekintettel a két fénysugár közt óriási beérkezési időkülönbség alakulna ki (mivel az egyik c+v, a másik c-v sebességgel közeledne). Ez óriási szabálytalanságokat okozna a két csillag megfigyelhető keringésében. Ilyesmit azonban nem tapasztaltak, a csillag innen is folyamatosan megfigyelhetően keringett a másik körül, vagyis a fény közeledés és távolodás esetén is fénysebességgel haladt.
Ebből feltételezték, hogy a fény egy álló közegben, az éterben terjed fénysebességgel.
A Michelson-Morley (köszi a kiigazítást) kísérlet arról szólt, hogy két, egymásra merőleges irányban mozgó fénysugár sebességét hasonlítják össze. Mivel a Föld kering a Nap körül és ez mellett még forog is, ha a mozgás irányában nézzük a fény sebességét, akkor egy az éterhez képest mozgó megfigyelőről van szó ill. ha arra merőlegesen, akkor pedig az éterhez képest állóról (legalábbis a mérés irányában) ezért két különböző sebességet kéne kapnunk a két irányban.
"Mármint az órák? Ezt hol hallottad/olvastad? Valami link ahol ennek a konkrét megméréséről írnak?"
Nem kell bonyolult dologra gondolni, csak arra, hogy a kelet felé utaztatott órák késtek, a nyugat felé utaztatottak pedig siettek a földihez képest az atomórás kisérletekben. Ennek a magyarázata már más kérdés. Ugyanígy a kelet felé utazó fénysugár lassabb, mint a nyugat felé utazó, oda-vissza pedig lassabb, mint c.
Azt nem tudom, hogy az arányok megegyeznek-e. Ehhez elég pontos számszerű adatok kellenének.
"Csak akkor még senki sem értette, hogy hogy lehet a fény két különböző sebességgel mozgó megfigyelőhöz képest is fénysebeséégű..."
Ezt hogy érted? Milyen két különböző sebességgel mozgó megfigyelő van a kisérletben? (Egyébként Morley a helyes írásmód.)
"Amiről én tudok, hogy a Földön kelet és nyugat felé különböző módon járnak..."
Mármint az órák? Ezt hol hallottad/olvastad? Valami link ahol ennek a konkrét megméréséről írnak?
"Mindkét esetben eltérést kéne észlelni nem? Ha a fény nem állandó minden rendszerben, akkor mindegy hogy ki mozog, eltéréseket kellene tapasztalnunk...
Szerintem ezt kellene tisztázni, mert ez kevésbé egyértelmű, mint az, hogy a távolság és az idő relatív."
Ezt már tisztázták az 1800-as évek végén kísérletekkel, ld. Michelson és Moorley (utóbbit lehet hogy nem így írják).
Csak akkor még senki sem értette, hogy hogy lehet a fény két különböző sebességgel mozgó megfigyelőhöz képest is fénysebeséégű...
Aztán jó húsz év múlva egy Albert Einstein nevű fickó azt mondta: ok, tegyük fel hogy tényleg így van, akkor mi ennek a következménye? Aztán levezette az egyenleteket és ebből lett a rel. elmélet.
"Ezt kifejtenéd bővebben? Egyik irányba mozogva gyorsabban járnak?"
Amiről én tudok, hogy a Földön kelet és nyugat felé különböző módon járnak...
"Mindkét esetben eltérést kéne észlelni nem? Ha a fény nem állandó minden rendszerben, akkor mindegy hogy ki mozog, eltéréseket kellene tapasztalnunk... "
Szerintem ezt kellene tisztázni, mert ez kevésbé egyértelmű, mint az, hogy a távolság és az idő relatív.
Az inga, amit én felhoztam csak arra volt jó, hogy megmutassa, hogy a gravitáció speciel nem azonos módon hat az ingára, mint az atomórára.
A levegő meg nem azonos módon hat a repülőpgépre, meg a mozdonyra. Mert az repül tőle, a mozdony meg nem. Ergo: Bernoulli tévedett ! Mélyen szántó gondolatok.
"...az inga hasonló mértékű gyorsulását nagyobb magasságban miért érzed biztosnak..."
Egészen egyszerűen semmi okom nincs rá, hogy azt gondoljam máshogy viselkedik, mint az atomóra. Egy csomó kísérlet és megfigyelés (itt a fórumon is elég sok le van írva) azt támasztja alá, hogy a lassulás minden objektumra és folyamatra egyformán hat.
"Az atomóra nem használja fel a működéséhez a gravitációt, az inga meg igen.
Ez biztos? Azért némi szerepe csak van!"
Nagyon nagy valószínűséggel így van (biztos csak az adó és a halál ugye)
Erre abból következtetek, hogy míg az inga nem leng súlytalanságban, az atomóra ott is működik.
"Az nincs kizárva, hogy az atomórák úgy lassulnak le, ahogy azt Lorentz is gondolhatta, vagyis kompenzálják a fénysebesség oda-vissza mérése során jelentkező különbséget."
Ezt kifejtenéd bővebben? Egyik irányba mozogva gyorsabban járnak?
"A különböző irányokba mozogva azonban nem csak azt jelenti, hogy a Föld különböző irányokba mozog, hanem azt is, hogy a mérőberendezést mozgatjuk különböző irányokba, miközben a fény csak egy irányba terjed."
Mindkét esetben eltérést kéne észlelni nem? Ha a fény nem állandó minden rendszerben, akkor mindegy hogy ki mozog, eltéréseket kellene tapasztalnunk... Ilyen mérési eredményre azonban úgy tűnik még várnunk kell.
"Egy azonban biztos: ha egy magas torony aljánál és a tetején is felállítasz egy-egy ugyanolyan atomórát és egy-egy ugyanolyan ingát is, akkor azt tapasztalod, hogy a két atomóra járása a rel. elmélet által számított módon tér el egymástól, az ingáké pedig a rel. elmélet + a newtoni fizika alapján (vagyis a kisebb gravitációs térben az inga eleve lassabban leng)"
Az atomóra járásanak ilyen megváltozásában biztos vagy, ezt még megértem, de hogy az inga hasonló mértékű gyorsulását nagyobb magasságban miért érzed biztosnak, azt már nem. (A klasszikus lassulást leszámítva.)
"Az atomóra nem használja fel a működéséhez a gravitációt, az inga meg igen."
Ez biztos? Azért némi szerepe csak van!
"Természetesen a müonnál lehetséges, hogy mondjuk nagyobb sebességnél hosszabb az élettartama, de akkor azt is meg kéne tudni mondani, hogy mihez képest nagyobb sebességnél... A Földhöz? Nem az a világ közepe mint tudjuk :-)))
Vagy az "éterhez"? Akkor viszont a fény sebességénél eltérést kéne tapasztalnunk különböző irányokba mozogva. "
Az nincs kizárva, hogy az atomórák úgy lassulnak le, ahogy azt Lorentz is gondolhatta, vagyis kompenzálják a fénysebesség oda-vissza mérése során jelentkező különbséget. A különböző irányokba mozogva azonban nem csak azt jelenti, hogy a Föld különböző irányokba mozog, hanem azt is, hogy a mérőberendezést mozgatjuk különböző irányokba, miközben a fény csak egy irányba terjed.
Senki sem tudja pontosan, hogy a világ miért pont úgy működik, ahogy. Einstein is csak a hogyant írta le.
Egy azonban biztos: ha egy magas torony aljánál és a tetején is felállítasz egy-egy ugyanolyan atomórát és egy-egy ugyanolyan ingát is, akkor azt tapasztalod, hogy a két atomóra járása a rel. elmélet által számított módon tér el egymástól, az ingáké pedig a rel. elmélet + a newtoni fizika alapján (vagyis a kisebb gravitációs térben az inga eleve lassabban leng)
Az atomóra nem használja fel a működéséhez a gravitációt, az inga meg igen. Ez a különbség azonban nem bizonyítja, hogy Einstein tévedett volna, csak azt hogy más hatásokat is figyelembe kell venni...
Természetesen a müonnál lehetséges, hogy mondjuk nagyobb sebességnél hosszabb az élettartama, de akkor azt is meg kéne tudni mondani, hogy mihez képest nagyobb sebességnél... A Földhöz? Nem az a világ közepe mint tudjuk :-)))
Vagy az "éterhez"? Akkor viszont a fény sebességénél eltérést kéne tapasztalnunk különböző irányokba mozogva. A Föld kb. 30 km/s sebességgel mozog, ez ugyan csak a fénysebesség 0,0001-szerese, de a mai technikával már lehetne mérni, nem beszélve arról, hogy a NASA Mars-küldetéseinél is pontatlanságok adódnának (és nem csak a méter és a yard összekeveréséből :-)))
"Ami kapásból eszembe jut: a gyorsítók tapasztalatai alapján minden részecske élettartama azonos módon és mértékben függ a sebességétől. Az anyag pedig ezekből épül fel."
A természetben legnagyobb számban előforduló részecske (elektron) nem bomlékony, így az élettartamára sem mondható semmi a sebességtől függően. Amelyek bomlanak, azokról meg nem tudjuk, hogy mi váltja azt ki, és miért pont úgy megy végbe, ahogy, miért csak statisztikailag írható le a folyamat. Ha a háttere tisztázva lesz, akkor már tudni fogjuk, hogy a sebességnek mi köze lehet a dologhoz.
Attól még, hogy a tárgyak felépülhetnek bomlékony részecskékből is, ez nem jelenti azt, hogy makroszkópikusan minden folyamatban másképpen fognak viselkedni, ha eltérő sebesség vagy gravitációs potenciál a részecskéik élettartamát megváltoztatja. Lehet, hogy egy rádióaktív izotóp gyorsabban vagy lassabban bomlik speciális körülmények között, de ez nem feltétlenül arányos mondjuk a tehetetlenségi nyomatékának változásával, ami mondjuk egy órának lenne az alapja.
Hogy világos legyen, mivel kapcsolatban vannak kételyeim, a makroszkópikusan figyelhető folyamatokra szeretnék valami példát. Az inga, amit én felhoztam csak arra volt jó, hogy megmutassa, hogy a gravitáció speciel nem azonos módon hat az ingára, mint az atomórára. Tudom, hogy az már sokkal régebbi tudomány, de a tény megállapítható. Talán az is megállapítható, hogy a háttérsugárzás is másképpen hat bizonyos folyamatokra, ha azok eltérő sebességgel mozognak. De ez is csak egy példa. A háttérben olyan dolgok is lehetnek, amire most nem tudok példát mondani, mert még nem ismerjük. Így is álljátok a korábbi véleményeteket? (Az ingát nem Newton lengeti, hanem a gravitáció (és a kötélerő), aminek a formuláját ő írta fel.)
Ez így nem hangzik meggyőzően. Ha konkrétan megmondod, hogy milyen egyéb elven működő folyamat sebességcsökkenését lehet kimérni akár a gravitáció hatására, akár a sebességére, akkor az már mondhat valamit.
Ami kapásból eszembe jut: a gyorsítók tapasztalatai alapján minden részecske élettartama azonos módon és mértékben függ a sebességétől. Az anyag pedig ezekből épül fel.
Az elektromágneses kölcsönhatás is így viselkedik - magát a specrelt is ennek vizsgálata alapján hozták létre, kimérték az elhajlást gravitációs térben, lencsehatás stb. Márpedig a minket körülvevő jelenségek döntő többsége elektromágneses kölcsönhatás - a mechanika, ha jobban a körmére nézünk, ebből épül fel. Vegyi folyamatok szintén.
Nagyon meglepő lenne, ha találnának mégis olyan folyamatokat, amik másképp viselkednek - eddig nem találtak. Amit meg nem találtak, azzal addig nemigen lehet foglalkozni.
A sötétfejűek erre azt szokták mondani: a hivatalos tudomány tagadja a lehetőségét. Francot tagadja. Csak nem tudnak a fizikusok érdemben olyannal foglalkozni, amiről semmit se lehet tudni... Folynak a kísérletek, készülnek elméleti modellek, ha lenne valami új, az eddigieknek ellentmondó mérés, megfigyelés, vagy akár tetszetős modell, ezren vetnék rá magukat az ígéretes lehetőségre.
"Ha konkrétan megmondod, hogy milyen egyéb elven működő folyamat sebességcsökkenését lehet kimérni akár a gravitáció hatására, akár a sebességére, akkor az már mondhat valamit."
A müonbomlás pont ilyen. Annak a szerencsétlen részecskének olyan rövid az élete, hogy egy km-t sem tudna megtenni, nemhogy hatvanat...
Illetve részecskegyorsítókban is folytak hasonló kísérletek.
Én a relativitás elvéről beszélek, vagyis, hogy a fizika törvényei minden vonatkoztatási rendszerben ugyanolyanok. Ennek - a minden létező kísérlet által bizonyított - elvnek a logikai (és csak mellesleg kísérleti) következménye az, hogy a kölönböző rendszerek ideje (vagyis, az összes folyamata, szépen együtt), másképp telik, ha másképp mozognak, vagy más gravitációs mezőben vannak.
Ez így nem hangzik meggyőzően. Ha konkrétan megmondod, hogy milyen egyéb elven működő folyamat sebességcsökkenését lehet kimérni akár a gravitáció hatására, akár a sebességére, akkor az már mondhat valamit.
