Szerintem az akcioradiusz elmelet nagyon sokat adott hozza a Magyar hadtortenet kutatashoz, es nagyon pozitiv a hozadeka. Ez az elmelet nagyon jo alapot jelent a torok hadjaratok megertesehez. A 15 eves haboruban szepen latszik, hogy hogy mukodott. Mellesleg ott szepen latszik, hogy a torokok hogy probaltak eliminalni az ebbol fakado hatranyokat a hadmuveleti terulet kozeleben valo teleltetessel, pl. igy tudtak elegseges erot a helyszinen tartani Gyor megtartasahoz.
1683-ban Becs esetleges elfoglalasa eseten valami hasonloval probalkoztak volna, kint tartani egy komolyabb nagysagu regularis sereget Becsben, es Gyorben, esetleg meg Komaromban, ha sikerul bevenni pl. eheztetessel, azonkivul szettelepitve tatar es konnyulovas csapatok, akik allando portyakkal pusztitjak a Becs kornyeki teruletet, hogy a kereszteny hadak ne tudjak elelmezni a sereguket egy esetleges Becs elleni ostrom alatt. + ehhez jon egy eros flotta a Dunan, gatolni az ellenseg utanpotlasat, es biztositani a sajatot. Ilyen esetben nyilvan Thokoly is megmarad torok husegen a teljes hadaval, es megkaptak volna utasitasba Morvaorszag predalasat.
Jo kerdes, hogy 1984-ben ki tudtak volna-e allitani egy akkora haderot, hogy hasonlo volumenu hadjaratot szervezzenek, mint 83-ban? Szerintem nem, de kuldtek volna egy kissebb haderot Becs megerositesere, esetleges felmentesere, megtartasara. Eleve Becs elfoglalasa utan mi lehetett volna egy realis hadmuveleti cel Becs megtartasan kivul?
Tényleg jó lenne, de ehhez kellenének visszamenőleges recenziók. Lényegében össze lehetne állítani a történelmi szakmunkák corpusát, legalább annotálva. Nem is olyan régen egy barátommal komolyan elgondolkodtunk egy online történelmi szakfolyóirat indításán, amibe én mindenképpen akartam retrospektív recenziókat. Jó alap lehetne egy ilyen rovat szakfolyóiratokban.
Kiváló példa erre H. Balázs Éva, de talán méginkább Benda Kálmán (Szekfű nyilván túl magas labda lenne). Azért a '70-es években, különösen a vége felé már szinte mindent meg lehetett írni, ami nem érintette a 20. századot.
Nekem elsősorban emocionális okokból nem pálya az ő nyilvános bírálatuk. Teljesen és tökéletesen tisztában vagyok történészi teljesítményükkel, szakcikkben nem is egy alkaommal utaltam lábjegyzetben tévedésükre.
Abban tökéletesen igazad van, hogy az oktatásba begyökerezett butaságokat végre ki kellene irtani. Dehát láttad, hogy egy új tankönyv esetében mekkora patáliát csaptak egyesek. Pedig a régi törikönyvek hemzsegnek a hibáktól. Az újat nem láttam, nem tudom milyenek. Viszont a régit, amit annyira védenek, kíváncsiságból megnéztem. Sajét korszakomban egy tetszőlegesen kiválasztott rövid bekezdésben négy tárgyi tévedést találtam, mjd fölhöz vágtam. Innentől kezdve nekem hiteltelen az új tankönyvek elleni tiltakozás, mert annál rosszab biztosan nem lehet, mint a régi. Mind struktúrájában, mind adataiban meg kellene újítani az összes törikönyvet, bevonva az egyetemi tanszékeket, intézeteket, lektorálásba pedig lehetőleg minél több szakértőt közvetlen módon, hogy legalább az adatok és összefüggések rendbe legyenek. A közép- és általános iskolás töritanárok meg fogják be a pofájukat és legyenek hajlandók megtanulni az új adatokat (ugyanis innen fúj a passzátszél...), ha már nem veszik a fáradtságot legalább az újabb szintéziseket és legaláb évente négy-öt szakcikket elolvasni. Az új tankönyvek bevezetésével párhuzamosan pedig felmenő rendszerben a töritanároknak továbbképzést kellene tartani és vizsgáztatni őket.
Sugár István. Hát, igen. A legtávolabb álljon tőlem, hogy bántsam, csakúgy, mint Veress D. Csabát (akit még személyesen is volt módom ismerni), az ő munkáik nagyban hozzájárultak érdeklődésem alakuláságoz, de azért történészi teljesítményük khm..... hullámzónak tekinthető.
Nem akarok offolni itt, van ennek a témának is külön topikja, de sok évtizedes problémáról beszélsz, sokat tudnék én is regélni erről... A bölcsészképzéseken mellőzött, gyakran lenézett-hanyagolt a szakirány, katonáéknál meg "hadművészeti iparos" képzés folyik leginkább bölcselet nélkül, pedig a kettő elegye lenne az igazi :)
Írtam adatokat,az lehet,hogy neked nem tetszik,mert nem fér bele a Ferdinánd nagyságáról szőtt álmodva,de ezek az adatok többek mint legendák.Az idézetek többek mint legendák..
Persze, a törökök esetében ez különösen problémás. Nem véletlenül szokott általában 3 szám is lenni: vonuló "tömeg", harcoló rész, valódi harcértékkel rendelkező seregrész.
Az adott kor vallásosságát,hogy mit jelentett az akkori emberek mindennapjaiban,saját súlyukban mi már nem tudjuk átérezni szerintem.
Épp ezért somolygok néha a történészeinken(főleg ha bevallottan ateista,kommunista,fasiszta,demokratista,zsidóista,mélymagyarista-van még más ista amit kihagytam?-)akik az adott kort tálalják.Márpedig vallási meggyőződésből pusztítottak eleget,nem csak hazánkban,hanem más földrészeken is.Én ezért is tartom magam távol a katolikus-protestáns felosztástól.
A történészéknek illene tudnia,hogy volt a török lovasságnak akindzsi része azaz irreguláris,amelyet nem tudtak ostromban felhasználni és volt reguláris szpáhi része,akik viszont lóról szállva az ostromban is részt vettek.(Egernél is)
Tehát az akindzsiket nyugodtan elküldhették a mögöttes területek pusztítására,maradt a táborban elég lovas a huszárok kitörései ellen.
Aztán Nándor ostrománál nemcsak a magyar királyságból nem számíthattak felmentőseregre,de Rodosztól sem segítségre a perjel,mert Rodoszt épp ostromolták...az Egyiptomiak.Egyszóval a szultán nyugodtan számíthatott a a keleti seregeire is az ostromkor.
Az akna robbantásnál én is sokallom a 17e-fős veszteséget,bár akkora aknát ásattak,hogy 4lovas elfért egymás mellett,de a felét viszont lehetségesnek tartom halottakban és súlyos sebesültekben.
Hunyadi két Mohácsot elveszített ezzel a gyengébb török birodalommal szemben,sőt még királyunk is esett el....Miért is Mohács a vész?Még csapongok a felsőbb rendű kinyilatkoztatásaitok között.
"Mesélj már - mit is tettek a vármegyék azokért a várakért?"
Mivel Sugár István Szigetvár könyve van kéznél,vizsgáljuk ezt a várat,annál is inkább,mert ez "Zrinyi"vára volt aki mindvégig kiállt a hasburgok oldalán,rendíthetetlenül.
Azt már kiderítettük,hogy a tulajdonosai építették,végvárrá pedig Török Bálint kezén lett,ehhez Ferdinándnak nem sok köze volt."Sírva vesziköl mast szegín Magyarország,Mert tőle távozék hangosság,vigasság"szól az ének a fogoly Török Bálintért...és Perényiért.
Ferenc franciák királya ösztönzésére támadásba lendült a török,és 1543-ban elesett Valpó,Pécs,Pécsvárad,Szászvár,Siklós.
Aztán Esztergom,Fehérvár,Tata,Palota stb.Hol is volt ekkor a nagy és hatalmas Ferdinánd?Pedig 1546-ban Salm generális azt mondta,Sziget az ország legfontosabb vára.1546-1549 között,286-284 katona szolgált a várban,ezért Nádasdy lovas,a ZALAIAK gyalogos katonákat küldtek a várba..tehát nem Ferdinánd.Ferdinánd 1200 lovast és 600katonát ÍGÉRT...abban jó volt.
1550-ben 4 ágyú volt a várban,még Török idejéből.Puska kb tucatnyi..
A vár ellátását a somogyi és baranyai falvak,földesúrat illető jövedelme a várat illette.
2.A pécsi püspökség birtokai és dázsmái.3
3.A kamara Baranya és Tolna megyék,majd Zrínyi idejében Somogy,Zala,Vas megyék adóját is a várnak adta.
4.Egyéb királyi támogatás..nos ez nagyon,nagyon ritkán csordogált,elég megnézni a Szigeti kapitányok "panaszkodásait"
KEDVENC történészeim,ez még mindig Magyarország SAJÁT erőforrása,Ferdinánd azért lett megválasztva,hogy a Magyar erőforrások mellé,ismétlem,sőt lassan írom,hogy megértsétek,a Magyar erőforrások Mellé,a hasburgiakat is hozzátegye.
"És mégis kik őrizték szerinted azokat a várakat - kinek a katonái? :-)"
Fentebb említettem ki küldött katonákat a várba.
Nézzük részletesebben.
Kerecsényi kapitánysága alatt pusztított a "döghalál"aminek következtében tüzére és gyalogosa nem maradt,"a szolgáló lovag nép"is igen hal.
Az éhező,ÉHEZŐ,fizetetlen katonák garázda életre kényszerültek.
Tojgun hadjárata idején,Kerecsényi ácsokat,kovácsokat és parasztokat rendelt a várba és képzeld nem Bécsből...Nem tudjuk mennyi katonája volt Kerecsényinek az ostromkor,de pár száz főtől nem lehetett több,mert a vár bevétele csak 250 katona tartására volt elég.Az ostrom után Kerecsényi,mikor valamit törlesztett a király az adósságából."Ez semmi ez nem fizetés..Őfelsége lássa,kit küld ide a várba,mert én bizonnyal tovább nem tartom".
Horváth Márk.
100 fizetetlen gyalogos odahagyta Szigetet.
Az uralkodó(tok) áprilisban küldött 3000ft zsoldra.
Ali basa.
"Magyarországot nem puskával és karddal,hanem bunkósbottal és buzogánnyal fogjuk leigázni"
Magyar követek.
"Csak menjen!Fog azonban találni férfiakat,akik a bunkóra golyóval s a buzogányra pedig lándzsával fognak méltó választ adni"
Jun 11-én fogta körül a várat.
Most sem lehet tudni,hogy Horváthnak mennyi katonája volt,de pár száz fővel számolhatunk csak,mivel a grazi kapitány megtagadta,hogy gyalogságot küldjön a várba,így megint csak magyar területről származó ereje volt a várnak.
jul 21-én a török elindult a vár alól a király felmentő serege elé.
Ez a sereg állt.
1.A birodalmi segítség átengedett 4500 gyalogos és 600 nehéz lovas.
2.600 stájer lovasból és 600 gyalogos.
3.Telekessy 500 veszprémi huszárjából.
4.Nádasdy 1000 saját gyalogosából,1000 lovasából és Zrínyi 1000 saját lovasából.
5.A dunántúli vármegyék saját csapataiból (nincs számadat).
Babocsánál megütköztek és Zrínyi 8x hiúsította meg a török átkelését a Rinya folyón.
A döntetlen csata után a a stájer csapatok vezére megtagadta Szigetig való előrenyomulást,így visszavonultak,a török meg ment vissza Sziget alá.
Erdély...Az erdélyi rendek kérték a királyotokat,hogy védje meg őket a töröktől vagy elfordulnak tőle,mert a két rossz közül a kevésbé rosszat kell választani...(Mint ahogyan Szapolyai is azt választotta)Tordán visszahívták János Zsigmondot.
Bebek Ferenc"Most immár látom őfelsége erőtlen voltát és hogy őfelsége csak pajzsnak tart bennünket"
1556-ban a török erők és török barát politika csak Szigetvárnál vallottak kudarcot.
Zrínyi.
1564-"Adja őfelsége az Sziget kulcsát is annak,kinek akarja"Vajon miért fakadt ki így?Történészek?
1565-Elesik Krupa és Novi a közelben állomásozó7000 fős hasburgi had Herbert Auersberg parancsnoklása alatt ezt végig nézi.Mozizott.
A pasát nem Herbert verte meg,hanem Erdődy 4500 vitézével.
1565-1566 telén a bécsi udvar haditanácsa biztosokat küldött ki a végvárak ellenőrzésére,hogy minden "fölösleges kiadást"megszüntessenek.Szigetvár 400 főnyi huszárcsapatát 200-ra csökkentették.Sikerült a váraktól 40000 ft elvonni.
Forgách váradi püspök."Ez a bölcsesség Magyarország vesztét jelentette"
Zrínyit felhatalmazták az ostrom előtt,hogy felfogadjon 1000 gyalogost,nagylelkűek voltak ugye?A Dtúli főkapitányi csapata250,a város fegyverforgatói150.Nádasdyné pár katonája,Zrínyi saját 100 huszárja.A király által küldött 600 német Csurgón zargatta a nőket az ostrom ideje alatt.A bemenekült nép fegyverforgatóival kiegészült őrség 2300 fő kb.
Jön a fölényes történészi tromf,ezek a király katonái...A laikus válasza ez nem az az őrség amiért érdemes volt hasburgi maffiát a nyakunkra ültetni,mert ez saját erő,a királyt meg azért választották,hogy növelje a külső tartományai,országai erejével a magyarság saját erejét....
Na jo hat ugye eleve van egy kettes faktor bizonytalansag minden hadsereg mereteben, merthogy a vasutepito mernok/ szazadirnok/ patkolokovacs/ tabori lelkesz/ markotanyosno az most akkor ostromlo katona vagy sosenemis? Merthogy ott van a seregben, nyujtja a menetoszlopot es zabal is, de mennyi a harcerteke?
Én nagyon kritikus vagyok a történelemoktatás katonai részével. Vagyis nem, mert a semmit nem lehet kritizálni. A történészek nagyon jelentős részének szinte semmiféle hadtörténeti tudása nincsen. Hajmeresztő ökörségeket olvasni néha. Ez szerintem hatalmas hiányosság, mert amíg a társadalom- és gazdaságtörténetet rézletesen oktatják, a hadi ismereteket szinte teljesen negligálják. Innentől kezdve hemzsegnek az ehhez hasonló frorráskritikai bukták, mert hiába adja a legjobb szándékát és tudását a történész, ha az alaptudás hiányzik. Pedig nagyon sok anyag van pl. a hadseregek létszámáról, területek eltartóképességéről, harcászatról, haditechnikáról és sok más katonai kérdésről, amit egy adott korszakkal foglalkozó történésznek kutya kötelessége lenne ismerni, mert ennek híján féremegy a legjobb szándék és a befektetett hatalmas mennyiségű munka. Amint azt a mellékelt disszertáció mutatja...
Persze, hogy irreális, két délszláv szerzőt is említ, akik 20k-t adnak meg, minden további indok nélkül mellőzi ezt. De komolyan pontosan 64k hadipotenciál, ezt mind odaviszi, ebből pontosan 30k tartományi lovas, akiket az utolsó szálig elküldenek a teljes ostrom idejére portáyázni, így 34k-s ostromsereg? Találkoztál már valaha ilyen ostromsereg számítási modellel? Miközben pl. egy oldallal korábban azt írja, hogy a várbéli lovasság többször kicsap és megküzd a felvonuló török sereg lovasságával, akik ezután az egészet elküldik portyázni? Ahogy írtad, ha valóban megvolt mondjuk legalább 30-40k váralávonuló, abból 8 k összesen eleshetett-meghalhatott-harcképtelen lehetett, ez reális, mint maximum.
Na ilyenekre gondoltam amikor arról elmélkedtem, hogy hiába az olvasás, a gondos forrásfeltárás, ha a feldolgozás-forráskritika, sőt időnként a józan paraszti ész is hiányzik, akkor jönnek a 17k-s aknahalottak, 64k-s hds-ek stb...
Nagyon nehezen tudom elképzelni a 34 ezret is. Amint említetted - bizonytalan hátország mellett és szilárd hadműveleti alap nélkül, mezőgazdaságilag előnytelen területen ellátni 34 ezer ember 1440-ben - hát nekem eléggé cinkesnek tűnik. De szerintem a 8k ostromhalott sem reális. Az ostromveszteség talán lehetett 8k, de még az is nagyon necces. A közvetlen halottak-sebesültek aránya 1:5-10 nagy átlagban, a halottak száma idővel (pl sebláz miatt) nőhetett. Továbbra is meggyőződésem (illetve saját korszakomban közvetlen tapasztalatom), hogy a valós létszámok és veszteségek sokkal alacsonyabban a híreszteléseknél. Márpedig a veszteségadatok nagyon sokáig híresztelésekből táplálkoznak. Egyedül régészeti feltárás tehetne itt talán rendet, de az meg - költségessége miatt - nem lehetséges.
"Az 1440-es ostrom létszámai tekintetében még mindig nem érted a lényeget. Más volt a török birodalom 1440-ben és más 1521-ben, más-más erőt tudtak kiállítani, összehasonlíthatatlanul más volt a katonai környezet."
Az hagyján, hogy ő nem érti, engem az zavar, hogy láthatóan a phd-t író Szabó sem. Eleve nehezen emészthető a 64k-s adat kritika nélküli elfogadása, de hogy gondolhatja egy doktorandusz, hogy amikor még áll Konstantinápoly és a két birodalomrész közti hds. szállítás korántsem megnyugtatóan megoldott, állnak a kisázsiai emírségek, Velence a görög területeken, albán-bosnyák-román változó státuszú területek, akkor a szultán fogja mind a 64k emberét és elindul az északi végekre ostromolni...
Bár megígértem, hogy nem bántom tovább Szabót, de ha már létszámok, az mégis mi, hogy 34k - azt most hagyjuk, hogy ez az agyrém hogy jött ki -, -17k aknahalott - szintén agyrém -, -8k ostormhalott - reális - =9000 bevethető török ostromló, amivel világtörténelmi bravúrként úgy vesztenek 34k ostromlóból 25k halottat, hogy ezek mellett a sebesültek-betegek száma a szerző szerint 0. Ennél már csak az nagyobb - Szabó részéről történészi, a védők részéről hadtörténeti - barvúr, hogy ezt a 9k életbenmaradottat összeveti az ostromlottak 5-6k-jával, hogy kihozhassa az immár nem meglévő sikeres ostromhoz kellő 2X török fölényt. Tehát a védők úgy végeztek 26k ostromlóval, hogy induló 5-6k-s létszámuk érintetlen maradt, vajon hányas T széria példányai lehettek? :) Szilágyi miért nem tudta jó másfél évtized múlva hozni ezt, neki az eredeti 5k emberének nagyja elesik-harcképtelen, mire Hunyadi beavatkozik...
Persze, hogy vitatom, mert nem tényeket, hanem véleményt fogalmaztál meg. Legalább öt tételt lehetne vitatni.
- Turosz kolléga az ostromtüzérség hatékonyságág és harcászatának értékét vitatta, csak te ezt nem értetted meg. Ráadásul nagyon pontosan mutatott rá az aknaharcra, azon ostromnak is az lett volna a kulcsa, nem a tüzérség.
- Az 1440-es ostrom létszámai tekintetében még mindig nem érted a lényeget. Más volt a török birodalom 1440-ben és más 1521-ben, más-más erőt tudtak kiállítani, összehasonlíthatatlanul más volt a katonai környezet.
- Mohácsot követően trónharc következett, mint korábban több tucat esetben Mo-on. Ferdinándnak semmivel sem volt kevesebb jogalapja a magyar trónra, mint Jánosnak. Igaz, több sem. Nem egy alkalommal fordult elő korábban, hogy az először, formailag törrvényesen megválasztott uralkodó végül vesztesen került ki a harcból. Ez a győztes legitimációját sohasem kérdőjelezte meg. Tehát Ferdinánd megválasztása semmiképpen sem volt kevésbé törtvényes, vagy jogszerű, mint Jánosé.
- De jure ugyan a "nemzet" kezében volt a kirlyválasztás joga, de de facto a leggyakrabban a katonailag erősebb fél győzött, majd utólag legitimizálta jogilag az uralmát.
- Ferdinánd katonailag szembeszállt a törökkel. Volt rá ereje. A török vazallusát, János nem egyszer el is verte, végül legyőzte. Nem volt olyan katonai erő Európában, amely 1526-ban siker reményével szállhatott volna szembe a török hadsereggel.
- Ferdinánd az Örökös Tartományok ura és Csehország királya volt. Hatalmának alapjai ezek voltak. Testvére segítsége az egyetlen reális esélyt adtak a törökök megállítására.
Tovbbra is csűrsz-csavarsz, féligazságokat és feltételezéseket állítasz be tényként. Jellemző prekoncepcionalista hozzáállás. Nyugodtan mondd ki, hogy szerinted Mo. balkanizálódása jobb lett volna János alatt, mint megmaradni a nyugati orientáció mellett Ferdinánd alatt. A tény az, hogy az ország az utóbbit választotta. Bármennyire nem tetszik ez a turulistáknak.
Vajon létezhetnek pl. mélyszerbek is, akik azzal kábítják magukat, hogy őket meg csak azért piszkálta a török, mert a magyarokat akarták lenyomni, és a szerbvérivó magyar dinasztiák - Anjou-Luxemburgi-Jagelló-Hbs. maffia - helyett jobban jártak volna a török szövetséggel? De mintha megpróbálták volna és mintha nagyon nem jött volna be...
Sőt lépjünk tovább, a mélygörögök szerint őket csak azért pusztították a törökök, mert a Dusán-féle szerb "birodalmat" és Velencét akarták megdönteni, és a velencei-szerb maffia támogatása helyett bár engedték volna át őket, csinálják csak? A mélyrománok-tatárok meg kiderítették, hogy egyenesen a Romanovokkal volt bajuk a törököknek, nem velük, mivel a román-tatárvérivó Romanovokra rá is fért volna egy kis török fegyelmezés, ők felismerve érdekeiket be is hódoltak és hogy bejött nekik...
Összefoglalva a törököknek tkp. egyetlen szomszédjukkal sem volt bajuk, csak hát nem tűrhették, hogy azok "túloldalán" erős államok létezzenek, így kénytelenek voltak átgázolni rajtuk, hogy elérjék azokat, ha nem álltak ellen, akkor nagyon jól jártak - lásd. szerb és román 500 éves virágkor -, ha igen, akkor pechjük volt... Na csak összeraktam a képet :))
Az elején félig-meddig viccesen írtam, de egyébként komolyan várom, hogy mikor bukkan fel a mélymagyar szagirodalom gyöngyszemeként, hogy a Hb-ok orgyilkoltatták meg Lajost Mohácsnál. Miért ne? Volt örökösödési szerződésük (persze senkit sem zavar, hogy annak közjogi következménye semmi sem volt), el akarták rabolni a magyar királyságot, hogy ellophassák a rejtélyes avar kincseket. De mindez a valóságban 1256-ban történt, mert a kimaradt 300 év történelmét a Hb-ok költötték bele a világba, hogy elleplezzék a gaztettüket. Komolyan mondom, az ötlet jogvédett, ha valaki esetleg ezzel az ötlettel írna valamit...
Jó kis kérdés, de annyi tényezős, hogy szinte megválaszolhatatlan. Trónviszály mindenképp lett volna, Zsigmond 1516 elején még friss özvegy - volt felesége Szapolyai Borbála -, kérdés, hogy majd 50 évesen magának akarja-e a trónt, legidősebb fia meg csak 16 körüli, vagy esetleg elismeri Szapolyait, esetleg ő vagy fia nevében Szapolyai, mint "kormányzó" regnál itt?
Miksa már 56 éves, ráadásul még tart az itáliai-burgundiai háború a franciákkal, pont ezévben zárul, kérdés tud-e lépni időben. Ráadásul Ferdinánd beadhatta - időnként - a birodalmi rendeknek, hogy a török ellen - és nem a magyar trónért - harcol itt, ha 1516-ban a török nyugton marad ez nem működött volna, komoly támogatás nélkül én nem vagyok biztos, hogy elbírt volna - tartósan - egy lengyel-magyar koalícióval. Persze nem tudhatjuk mit lépnek a csehek, egységes marad-e a magyar elit, mit lép a török, szóval sok a fantázia, kevés az érdemi válasz :)
Látszólag Te és a kollégád történész,vagy kapcsolódó szakon vagytok. Az1440-es ostromot taglaló munkát azért linkeltem be,mert a kollégád,tagadta az ostromágyúk jelenlétét,és vitatta az ostromsereg létszámát.A létszámról valóban nincs perdöntő adat,de azt egy ilyen keveset tudó laikus is kitalálhatja,hogy ha már a szultán személyesen vezeti az ostromot,azt nem egy pár ezer fős sereg élén teszi,hanem a mozgósítható legnagyobb sereggel.
A tény,hogy Szapolyait a nemzet többsége választotta meg királlyá,és az is tény,hogy Ferdinándnak nem volt joga a trónra sem azon az alapon,hogy Lajos sógora volt,sem a családi szerződések révén amit Mátyással majd a Jagellókkal kötöttek a habsburgok.Azért nem,mert a magyar nemzetnek megvolt a saját királyválasztó joga.Kihalt a Turul-dinasztia és azután a nemzet kezébe került a királyválasztás joga,ennyi.
De rendben,Szapolyai személyes ellensége a nádor,Ferdinánd mellé állt,és vele együtt tucatnyi nemes.Nem volt ereje Ferdinándnak se katonai,se pénzbeli,hogy szembeszálljon a törökkel.Ibrahimnak azt válaszolta a követ,mikor Ferdinánd hatalmának a mibenlétéről kérdezte,hogy V.Károly testvére.
