”Megállj!” jelzés esetén külön engedély nélkül meghaladható főjelzőre figyelmeztető jel.
193. Négyzet alakú fehér táblán egy fekete pont (130. ábra).
Olyan fekete-fehér árbocszínezésű helyszíni felügyelet alatt nem álló főjelzők árbocán a jelzőlap alatt kell elhelyezni, amely jelzők „Megállj!” jelzés esetén az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 742. számú pontja szerint meghaladhatók.
Nékem az rémlik, hogy a pötty elsődleges célja, hogy ne ijedjen meg a szürke oldal felé közeledő mozdonyvezető, ha állandóan szabadon legelő jelzőt lát. Fényjelző esetén legfeljebb a visszapillantó tükrében láthatja meg a másik irányra vonatkozó jelzést. Vagy éppen erre gondoltak volna?
A háttérből - fák, légvezeték - ráismertem. De ez nem volt minden esetben így vagy tévedek? Mintha lett volna ott valaha állandó szolgálat és Tapolca irányába két kijárati alakjelző valaha?!
Most ez az egész biztosítóberendezés szempontjából hogyan van megoldva? Ha nem csal az emlékezetem akkor Keszthely felől fény nem biztosított elő- meg bejárati jelző van. De kijárati már nincs. Másik irányból alak nem biztosított elő- meg bejárati van ezzel a kiegészítővel. Gondolom amikor nincs nagy forgalom pl. télen akkor van aktiválva a fekete pont és marad továbbhaladást engedélyező állásba ez a jelző?
Visszatérve Tapolca irányából viszont ha jól emlékszem akkor az 71-es átjárója előtt egy biztosított van?
A cím kissé megkérdőjelezhető, hiszen a híd co-acting jelzőkkel van tele, szóval kissé redundáns. Azonban mindenképpen szép példa arra, hogy a brit vágányutas jelzésrendszer mennyire elérte a fenntarthatóság határát, hiszen a nevezett híd tulajdonképpen csak 3(!) vágányhoz tartozó jelzőket tartalmazott.
Ezen a fotón egyébként látható az a hatalmas egyszerűsítés is, amit a fényjelzős korszak hozott a briteknek: a híd alsó szintjén már ott figyel felszerelve, de még ledobozolva a három fényjelző. Beüzemelésük után a hatalmas hidat elbonthatták.
Azok kedvéért, akik a "brit" és "egyszerű" szavak mellől hiányolják a negálást: igazuk van. A fényjelzős rendszerben a britek maradtak az irányjelzés mellett, azonban az előjelzések esetében megszűnt az irányjelzés: M!-ra történő "hamis" előjelzésekkel és mindenféle időzítésekkel pótolták azt. De ez itt már OFF :)
Hát vitatkozhatnánk, hogy melyik "banjosabb", de illik szem előtt tartani, hogy a banjo egy olyan hangszer, aminek tökéletesen kör alakú teste van. Nem is lehetne másképp, hisz' bőrrezonátor van rá feszítve, amiből viszont egyenesen következik, hogy nincs hanglyuk rajta. Az Egyesült Államokban banjo-jelzőknek nevezett képződmények inkább mandolinra hajaznak, hiszen körte formájúak, és ott a lik a közepükön.
A nevezett (worchesteri) jelzőket azért hoztam fel példának, mert jól jellemzik a brit jelzésrendszer alakulását. Valaki egyszer gondolt egyet, csinált egy nagyméretű tolatásjelzőt, és elnevezte főjelzőnek. Felszerelte, úgy maradt. Azóta sem készült több.
Kép Joanne L. Harris: Safety on the Rails, The Union Switch & Signal Story c. könyvből.
A Reading vasúton, igaz, hogy ez már csak volt. De ha ez interstate vonal, akkor itt is hamarosan kötelező lesz a PTC, ami ETCS szerű irányítórendszer.
Hopp, a másik kedvenc kimaradt: a Mr. Pringles :) Igyekeztek pontosan tudtára adni a mozdonyvezetőnek, hogy merre is megy. Ő pedig nem csinált mást, mint előkaparta a helyismeretéből, hogy ha Forders LMR-vágányán azt látja a bokorban, hogy vörös-vörös-vörös-zöld, akkor bizony a baloldali csonkára fog kidöcögni :)
