A 4 gyenlőség szinte ugyan az. Egyedül az elektromágnesességet leíró egyenlet más, de csak azért mert a tömegtag zéró. Lássuk a részleteket. Azért is angolul.
Ez az egyenlet annyit mond, hogy az u időszerinti második deriváltja arányos a másodrendú parciális deriváltal. /mivel én angolul tanultam ezeket a fogalmakat, a magyar megfelelőket nem mindig helyesen fogom írni, de kit érdekel xD/
The Laplace operator is a second order differential operator...defined as the divergence (∇·) of the gradient (∇f).
vagyis a mező gradiensének a divergenciája /asszem forráserősség/. Majd később megmutatom, hogyan kell használni ezt és a többi egyenletet, mert a lexikális tudás önmagában nem ér semmit.
The Klein–Gordon equation with mass parameter m {displaystyle m} is
1 c 2 ∂ 2 ∂ t 2 ψ − ∇ 2 ψ + m 2 c 2 ℏ 2 ψ = 0. {displaystyle {frac {1}{c^{2}}}{frac {partial ^{2}}{partial t^{2}}}psi -nabla ^{2}psi +{frac {m^{2}c^{2}}{hbar ^{2}}}psi =0.}
Erről már DGY beszélt asszem a kozmofórumon, egy húr mozgását irja le, amihez hozzáragasztottunk egy membránt. Ez a kényszert majd a szimulációnál jobban látható lesz.
/csak a gyengébbek kedvéért, nyilván azért - a Lapplace operátor most, mert bal oldara került LOL/
Na persze, a magyar fórumokon szinte csak én posztoltam konkrét számításokat, de nem tudok számolni. Én vezettem le a gravitáció 64 parciális differenciál egyenletétnek deriválását én számoltam a spin topikban a spinorral az én számításaimmal és szimulációimmal vannak tele iszugyi topikjai az sg fórum és a prohardver..én vezettem le a Bell-egyenlőséget a retrocausalitásra...
Na de kit érdekel mit mond egy olyan, aki ugyan bemagolt egy csomó egyenletet de nem tud az egsszel kezdeni semmit.
Na de vissza a fizikához, lássunk egy kis matekot.
Vajon mi a közös ebben a négy egyenletben?
The fermion field ψ satisfies the Dirac equation; ( i ℏ ⧸ ∂ − m f c ) ψ f = 0 {displaystyle (ihbar {not }partial -m_{f}c)psi _{f}=0} for each type f {displaystyle f} of fermion.
The photon field A satisfies the wave equation ∂ μ ∂ μ A ν = 0 {displaystyle partial _{mu }partial ^{mu }A^{nu }=0} .
Olyasmi ez, mintha egy 6 éves, lelkes, tanulni vágyó, jó memóriával rendelkező gyereket beültetnének az egyetemi fizika szakra. Végighallgatná a 6 év előadásait, aztán elmondaná, mit tanult. A dolgok eredeti értelméből, lényegéből, összefüggéseiből persze semmit nem értett az alapok hiánya miatt, teljesen hiányzik a matematikai rendszer, amire a modell épül. Kitűnően emlékszik viszont a fogalmak neveire, a hasonlatokra, a szóban elhangzott magyarázatokra, értelmezésekre. Csak ezek a szereplők nem a matematikai rendszer összefüggései alapján felépített objektumok, hanem inkább valamiféle mesehősök, akik mindenféle kalandokban szerepelnek. Olyanokban is amiket az előadásokon hallott, meg újakban is, amiket ő maga talál ki a hallottakhoz hasonló szerepkörökben.
Könnyű belátni, hogy az elektron hullámhossza végtelen p= 0 esetben, Ehhez csak a Schrödinger egyenletet vagy a Dirac egyenletet kell ismerni. Ekkor a hullámfüggvény nem függ a térbeli koordinátáktól, csak az idő-koordinátától. Az elemi hullám az egész térben azonos fázisban van.
Mégis felvehető egy hullámhossz az idő irányában. Ez pontosan megegyezik a Compton-hullámhosszal.
Természetesen az elektront nem egyetlen hullám vezérli. Az egész vákuum tele van kvantum harmónikus oszcillátorokkal. Ezek eltérő k értékű hullámokat adnak, amelyek egy hullámcsomagot alkotnak. Mivel ezek a hullámok speciálisak (idő-irányúak) ezért az eredő hullámcsomag iránya a fénykúpon belül tartja az elektront.
Tehát ahogy Feynman leírta a Lecture on Physics kötetben, pont úgy kell leírni az elektron terjedését vákuumban, mint ahogy egy elektron-hiány terjedését egy atomi rácsban.
Mit gondol ilyenkor egy rendes fórumozó? /mert ugye én vagyok a troll, saját állandó nick-kel viszont bárki szétcse..het egy topikot./
Biztos azért írt valaki ilyen hosszú cikket egy kitalált dologról, mert unatkozott.
Nos nem. Ahogyan az weak isospin sem azért jött létre, mert valaki unatkozott, hanem mert a részecske-átalakulásoknál akkor kerül minden a helyén, /bizonyos tulajdonságok megmaradnak/ ha feltételezünk a részecskéknek egy olyan tulajdonságot, ami hasonló matekkal írható le, mint a spin.
Ugy a Higgs maga a kikondenzálódott bozon, mint amilyen a Cooper-pár. De ekkor lennie kell egy olyan valaminek, mint az elektron. Egy fermionnak. Az egyik forgatókönyv szerint ez a Top Quark,
"The hint from superfluid3He-B suggeststhe mass∼325 GeV, while the hint from superfluid3He-A suggests two degen-erated Higgs bosons with mass∼245 GeV."
Higgs bosons in particle physics and incondensed matter
Ugyan egyszerű kiszámolni, hogy az elektron elemi hulláma ilyen, na de van aki még számolni sem tud. Talán így jól látszik, hogy a téridőben az elektron-hullám fázisa mindehol egyforma.
Ha áttérünk egy másik Referencia Frame-re, akkor ennek a hullámnak egy metszetét kapjuk, Ennek a metszetnek a hullámhossza a De Broglie hullámhossz.
Nyilván az elektron a saját RF-ében mindenhol ugyan olyan fázisú. /egyfajta "időhullám"/
A szilárd szó használata nem teljesen jogos a vákuummal kapcsolatban, hiszen nem atomokból áll.
De ez a szó illik ide legjobban.
Felvetődhet a kérdés, hogyan lehet érvényes a megismert relativitás egy szilárd valamiben?
Nos a speciális relativitás matekját Lorentz dolgozta ki, és pont egy ilyen szilárd étermodellben.
Később ezt vette át Einstein. A többit ismerjük, jött a Michelson–Morley kisérlet, és "megcáfolták" az étert. Jobban mondva ez a tévhit terjedt el. A fizikusok tudják, hogy a kisérlet csak azt bizonyítja, hogy az éterhez viszonyítot mozgás nem kimutatható.
Sokszor leírtam már, ezen a fórumon is, hogyan lehet hullámokkal modellezni a specrelt, akár vízben. Csak annyi extra feltételezés kell, hogy az "anyagokat" is ezekből a hullámokból epítsük fel. Még a /Lorentz kontrakciót is levezettem anno./
"On the other hand, solid crystals, regardless of their compositions or structures, have three Nambu-Goldstone bosons, equivalent to the three vibrational modes (phonons)."
"An electron moving through a conductor will attract nearby positive charges in the lattice. This deformation of the lattice causes another electron, with opposite spin, to move into the region of higher positive charge density. The two electrons then become correlated. Because there are a lot of such electron pairs in a superconductor, these pairs overlap very strongly and form a highly collective condensate. In this "condensed" state, the breaking of one pair will change the energy of the entire condensate - not just a single electron, or a single pair."
Egyébként a bizonyítás egyszerű- A Higgs 125 GeV-os tömegét a 3He superfluid modell alapján számolták ki. Ha pontosan olyan a Higgs-mező mint a He3 superfluid, akkor lesz egy 325 GeV-os részecske is.
A videó végén azt is megtudhatjuk, hogyan lesz a Goldstone-bozon lesz a harmadik polarizálási iránya a fotonnak amikor tömeget nyer.
Mert ha tömege van, és megállítjuk, utánna akár mozoghat az egyik már meg levő polarizálási irányában. Ekkor a foton polarizáltsága nem csak merőleges lesz a mozgására.
Na és hogyan lesz egy komplex hullámból azonos fázisú /tömeget nyert/ hullám?
Keverünk össze kettőt. Érdekes módon 2012-ben ugyan ezzel próbálkoztam az iszugyi topikban. Két fénysebességű összetevőre bontottam az elektron elemi hullámát. Nos, magamtól rájötten a legfontosabb részletre. Tökéletesen tudom, hogyan kell a fázisokat megválasztani, hogy helyes hullámot kapjunk.
Mostmár azt is tudom, mit számoltam anno. A Nambu-Goldstone bozon és a Higgs keveredését.
Ja, biztos én nem értek hozzá. Az igazság az, hogy néhány embernek csípi a szemét itt, hogy én jobban értem azt, amit ő bemagolt értelem nélkül.
Nos, én pontosan értem, miről beszél Susskind. Egyszerű minden egyenlet.
Szánalmas, ahogy az előadást hallhatók annyit nem bírnak felfogni, hogy mit jelent az, hogy a komplex mező minden térbeli pontban felvesz egy értéket, Pedig hozzátok hasonló emberek ülnek ott, akik alapszinten ismerik a fizikát.
Lássuk, miért nem lehet kimutatni a Nambu-Goldstone bozont?
Nos ez a legegyszerűbb. Mivel az egy fázis-eltolásnak felel meg ÉS mivel a mégtékszimmetria is egy fázis eltolásnak felel meg, emiatt a Nambu-Goldstone bozon ÖNMAGÁBAN beleolvan a mértékszimmetriába, Csak akkor mutatkozik meg, ha tömeget kap, vagyis keveredik a Higgs-móddal.
Igen ez az U(1) szimmetria, ami annyit jelent, hogy a komplex értéken forgatunk egyet. Vagy ha úgy jobban tetszik, hozzáadunk egy fázist. Ez alap esetben nem változtat semmin. Ez a mértékszimmetria.
De ha a szimmetria megtört, akkor minden másképp történik.
Itt az elején már megtudhatjuk, hogy egy hullámmezőnél akkor beszélünk tömegről, ha a fázis mindenhol ugyan az.
Ez triviális, ha arra gondolunk, hogy a Higgs mezőben a fázis ilyen. Ezért van tömege.
Ezt az azonos fázist már részletesen vizsgáltam iszugyi topikjaiban. Az elektron elemi hulláma pont ilyen.
Én ezt "idő-hullámnak" nevezem,sokak szerint hibásan, de maradjunk annyiban, hogy ennek a fázissebessége végtelen.
v(f)=c*c/v ami végtelen, ha v=nulla.
Ezt a jól ismert grafikonról lehet leolvasni,.
En ugye nem más, mint a körfrekvenciájának függése a hullámszámtól. /ami közelítőleg az inverz hullámhossz/
A frekvencia megfelel az energiának, a hullámszám pedig az impulzusnak./momentum/
Az egyenes vonal az elektromágneses sugárzásé. Ha a hullámszám végtelen /k=nulla/ akkor az energia/frekvencia is végtelen. Ez megfelel annak, hogy nincs nyugalmi tömegű foton.
Ellenben a felső görbének van érkéte k=nulla esetben is. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy amikor p=k=nulla lambda=végtelen akkor is rezeg a mező. Azonos fázisban, mindenhol.
