A szomszéd univerzum hétfejű sárkányainak kutatása éppen annyira lehet tudomány, mint a teológia. Évezredeken át elmélkedhetünk róla, anélkül, hogy jottányit is haladhatnánk vele.
Hacsak!!! Hacsak a látomásokat el nem fogadjuk tudományos alapú megközelítésnek!
Igen, angolban a science vs. study között valóban ilyen különbség van.
A teológiával kapcsolatos igényeid és felvetéseid jogosak. Alkalomadtán megkérdezem teológus ismerőseim a konkrétumokat illetőleg.
Én nem tudom, mivel én messze nem vagyok teológus, de gyanítom, hogy a teológiai karokon folyik valamifajta szisztematikus munka és mivel PhD-znek teológiából emberek valószínűtlennek tartanám, hogy nem tartják nyilván (ha másért nem akkor a redundancia elkerülése végett) a folyó és az elvégzett munkákat.
Amiket amúgy te írsz azok inkább a természettudományokra jellemzőek... a bölcsészettudományoknál már ugyanúgy nehezebben tudnánk felsorolni azokat amiket kérsz.
Ha a teológia tudomány, akkor valaki legyen szíves foglalja össze a 2003-as esztendő legújabb, cutting-edge teológiai kutatási eredményeit a nemzetközi, peer-reviewed teológiai szakfolyóiratok alapján, kitérve arra, milyen új mérföldköveket sikerült elérni és még milyen megoldatlan problémák állnak a terület előtt.
A topik elején írtam erről. A tudomány szónak szerintem két jelentése van: az egyik az angol science-nek felel meg és olyan területekre vonatkozik, amelyek a tudományos módszert alkalmazzák a világ megismerésére. Ide leginkább a természettudományok tartoznak, a teológia semmiképpen nem tudomány ebben az értelemben. A tudomány szónak van egy tágabb jelentése is a magyarban, ez vonatkoztatható minden olyan tevékenységre, amely rendszeres, rendszerezett, szisztematikus foglalkozást jelent valamivel. Ide már beilleszthető a teológia, ahogy beilleszthető az asztrológia, a gombaszakértés és sok egyéb tevékenység is.
A teljes filozófi biztosan nem tudomány, hanem szintén áltudomány, de vannak a filozófiának azért olyan részei, amelyek tudományosnak mondhatóak. A filozófia rendszeresen igyekszik megszabadulni a tudománytalan ágaitól. Mint például megszabadult a metafizikától is.
Megmielott raternenk a teologiara szeritnem egy kardinalis kerdes, hogy a filozofia tudomany-e?
(En ugy tudom, hogy a szellemtudomanyok egyikenek tartjak.)
Mondjuk nemtom' ti hogy vagyokt vele, en azert nem latom magam elott kikristalyosodva, hogy mit is ertunk altalaban tudomany alatt...
Szerintetek:
1. Mit ertunk tudomany alatt, hol az a pont, ahol valami mar nem tudomany. (Esetleg peldat kernek arra, ami mar eppen nem tudomany.)
2. Mit ertunk altudomany alatt? Ha jol tudom olyan valamit, ami nem tudomany, de a kulso szemlelo szamara valamely letezo tudomany eszkozeit probalja mutatni szemfenyvesztesul. (Ez vilagos, csak hat hivatkozik, az 1.-re, ahol bizonytalan vagyok. Ebbol a definiciobol pl. kovetkezik, hogy ami nem tudomany az nem biztos, hogy altudomany.)
A teológia nem a vallásos nézetek bebizonyításával foglalkozik!
"A teológia kötött tudomány abban az értelemben, hogy egy valláséleti normáiban megrögzített és megszervezett vallási közösség meggyőződésének alapján áll, tőle veszi sugalmazását és rányitását tudományos állásfoglalásaiban éppúgy, mint célkitűzéseiben; főigyekezete ugyanis a maga vallási meggyőződésének, hitének (ezért hittudomány) álláspontját helyesnek igazolni."
[Schütz Antal (1938): A vallás. In: Schütz Antal (szerk.), A mai világ képe I., Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 175-218.]
Ha esetleg nem tudnád, ki volt Schütz Antal, akkor íme az Életrajzi lexikon szócikke:
SCHÜTZ ANTAL (Kistószeg, 1880. okt. 26. - Bp., 1953. ápr. 20.): piarista egyetemi tanár, filozófus, az MTA tagja (l. 1925, r. 1938 - 1949). 1989-ben visszakapta akadémiai rangját. A bp.-i és a würzburgi egy.-en. tanult. Nemcsak teológiát, hanem bölcsészetet, matematikát, fizikát is hallgatott. Bp.-en doktorált teológiából, Würzburgban pszichológiából. Előbb a szegedi piarista főgimn.-ban, majd a rend főisk.-jában tanított, 1916- tól 1946-ig (nyugalomba vonulásáig) a bp.-i egy.-en a dogmatika tanára. A m. katolikus egyháznak egyik legkiválóbb teológusa és dogmatikusa. Sajtó alá rendezte Prohászka Ottokár műveit 1928-1929. - F. m. Az istenbizonyítás logikája (Bp., 1913); Dogmatika (I - II., Bp., 1923); Summarium theologiae dogmaticae (Bp., 1923); Karakterológia és aristotelesi metafizika (Bp., 1927); A bölcselet elemei (Bp., 1927); Eszmék és eszmények (Bp., 1933); Isten a történelemben (Bp., 1934); Magyar életerő (Bp., 1939); Logikák és logika (Bp., 1941); Életem (emlékezések, Bp., 1942). - Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962); Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő (Bécs, 1962.); Százgyökerű síp. Levelezése Szabó János szerkesztésében (Bp., 1993).
Mikor fogod fel végre, hogy nem csak a természettudományok tudományok?
Gondolom tudományegyetem közelében még életedben nem jártál.
A jogtudomány is tudomány pedig az is csak egynéhány könyvre épül.
Már bocsáss meg, de súlyos tévedésben vagy. A teológia nem a vallásos nézetek bebizonyításával foglalkozik! A teológia számára egy szent szöveg az adottság, az alap melyen belül fel lehet, vagy kell derítenie azokat a lehetséges utakat, melyek egy gyakran teljesen hétköznapi kérdésben, de az is lehet, hogy egy nagyon súlyos metafizikai tárgyú felvetés kapcsán az adott szent szöveg alapján eligazodást nyújthatnak, vagy a gondolkodás helyes irányát kijelölhetik azok számára akik szerint az adott szöveg szent, avagy azoknak akik érdeklődnek a szöveg tartalma iránt.
Ezért a teológia módszertanának az égadta világon semmi köze a szent szöveg feltételezett igazságtartalmához.
De azt hiszem egy ideje már mondjuk neked, hogy nem fizikáról van szó! Vagy ha képtelen vagy elszakadni a természettudományos gondolkodásmódtól (nem mintha túlzott erőfeszítéseket tulajdonítanék neked:)), akkor képzeld el a teológia tárgyát a szent szöveget úgy, mint egy csak elméletben létező elemi részecskét, egy feltételezett helyzetet, aminek a többi részecskére, környezetére gyakorolt hatását elméletben fel kell vázolni.
Na, így már érted? (bazz, nem lettem volna az irodalomtanárod...hehe)
