Egy éve használok 3 részes RO víztisztítót, puffertartály nélkül, alapvetően a vasalóba és a 3 db szobai párásítóba.
Aktuális volt az éves vízóra leolvasás, és brutális lett a konyhai hidegvíz fogyasztásom, havi 2 köbméter helyett durván 8 köbméterre jött ki.
Jóllehet RO vizet átlagban havi 20 liternél többet nem használtunk el (a párologtatók csak a fűtési szezonban mentek).
Alaposan alánéztem a vízórának, kiderült, hogy a tisztított víz csapjának elzárt állapotában is átengedi valahogy a szűrő a vizet, 1 litert kb. 3 perc alatt, ami persze megy a lefolyócsőbe.
Nyilván a szűrő főelzáróját nem tartottam zárva, és átöblítést kéthetente-havonta végeztem.
Ez normális jelenség, vagy mi lehet az oka? Most elzártam a szűrőbe bemenő hidegvíz főelzáróját, de elég macerás lenne minden használatkor 60 évesen letérdelnem és bebújnom a mosogató alá.
Az egyik legrégebben ismert ivóvíztisztítási eljárás az adszorpció. Időszámításunk előtt 450-ben Indiában már alkalmaztak homokot és faszenet a víz tisztítására. A modern korban Európában, 1930-40 között kezdték el alkalmazni az aktív szenet, a víztisztítás során visszamaradó klórszármazékok eltávolítására az ivóvízből. Az 1960-as évektől az aktív szénszűrők feladata a kellemetlen szagok és mellékíz kiszűrése a tisztított vízből. Részletek: Adszorpciós fertőtlenítési eljárás + klór-diox használata vízkezeléshez
A víztisztítás folyamatainak optimalizálása okos berendezésekkel. A számítógépes irányítás nemcsak biztonságossá teszi az kitermelt és kezelt ivóvizet, de megnöveli a gépek és berendezések hatékonyságát, csökkenti a felhasznált adalékanyagok és energia mennyiségét, tehát mérsékeli a költségeket is. Futurisztiku elképzelések is léteznek: >> A víztisztítás jövője
Lenne egy kérdésem hozzád ill. a többi fórumozóhoz is ebben a témakörben :
A 19L ballonos vizen miként van jelölve vagy honnan lehet tájékozódni hogy melyik fajta / márka az ami RO eljárással tisztított ? - Köszönöm előre a választ ! :D
A közeljövőben szeretnék valamelyik fajtából választani : vagy átfolyós RO víztisztitó vagy RO eljárással tisztított 19L ballonos víz megoldás
Ha már tudom melyik fajtát és márkát válasszam , akkor össze tudom hasonlítani az árakat és dönteni melyik éri meg jobban számomra .
Én régebben mértem . Az ásványvizekre 300 körüli a csapvízre és a nagy palackosra 100 körüli értékre emlékszem. Ami nálunk van 19l-es az RO-val tisztított.
A szűrő vásárlást eddig halasztgattam. Én Nano membrán átfolyóst akarok öszerakni alkatrészekből vagy az Excito valamelyik típusán gondolkozok ami jóval egyszerűbb és gyorsabban adja a vizet csak azt nem tudom hogy a vízlágyitó meg ilyen-olyan gyanták nem adnak-e hozzá a vízhez olyan dolgokat ami nem tesz jót a bendőmnek. A mai világban már nem lehet tudni mi kerül ezekbe a szűrőkbe a gyártás során.
Most tipródok , nincs sok kedvem időzítőket barkácsolni de ez tűnik a jobbnak. Vagy csak az első lépcsőt rakom össze 5mikron -szén -1mikron és a membránt csak később ,csak itt meg az egylépcsős szénszűrés lehet hogy kevés.
Lenne egy kérdésem . Ha gyorscsatis betétet veszek és idomok nélkül csak csövekkel dugom össze , a cső mekkora hajlítást bír el megtörés nélkül illetve ha oldalirányban feszíti a csatlakozót az mekkora probléma ?
Lenne pár kérdésem hozzátok : - Milyen ill. mekkora ppm értéke a tisztított víznek?
Ezt a ppm értéket mérte ill. készített valaki összehasonlítást a következőkkel ? : csapvíz ppm értéke ,
ugyonolyan márkán belül ásványvízből szénsavas és mentes víz ppm értéke
Nekem sajnos nincs ilyen mérőműszerem , de bennem felmerült az ha tudnám megmérném ezeket is kiváncsiságból : a 19L ballonos vizet is és PI vizet is milyen értéket mutatnak . Elég jó összehasonlítási képet adna szerintem.
Melyik átfolyós RO víztisztító ajánlott ivóvízhez és főzéshez használva ? Durván napi maximum 12-15L lenne használva.
Az ivóvíz tisztítási eljárások biztonsága és egészségi befolyásoló tényezői
Fertőtlenítési eljárás adalékanyagokkal. A vállalkozások, szolgáltatók és otthoni felhasználók számára biztonságos, hatékony és takarékos megoldást kínálnak a klór-dioxid tartalmú fertőtlenítő szerek. tovább >> Az ivóvíz tisztítási és fertőtlenítési eljárások biztonsága
Pult alá szerelhető minőségi víztisztítót keresek otthonra.
A fő cél egészségmegőrzés lenne, próbáltam utánaolvasni, sajna kevés sikerrel.
Sokszor előkerül az "igényes, jobb gyártó" fogalma, aki nagyon jó cuccokat gyárt, igényes minőségben de a fórumokon jellemzően nem társul hozzá konkrétum, a forgalmazók pedig mind az általuk forgalmazottra használják.
Ha van itt olyan, aki ért hozzá, akkor szívesen vennék tanácsot, hogy melyik gyártótól lenne érdemes nézelődni, ha tartály nélküli RO készülékben gondolkodom, és ivó/főző víz készítése lenne a cél.
Igen, sajnos a tartály agyonvágja az egészet, a membrán kapacitása is sovány, így lassan csordogál majd a tartályba, amire épp ezért van szükség, hogy legyen puffer.
A megadott névleges kapacitás ugyanis a gyakorlatban kevesebbre jön ki. Szerintem célszerűbb átfolyós rendszerben gondolkodni, ami tartály nélkül is kellő mennyiségben termel, úgy az UV-fertőtlenítés is feleslegessé válik, mert nincs tartály, amiben poshadna a víz.
Az RO-membrán kimenete nagyon korrekt vizet ad, hosszabb távon is, azt már nem kell külön fertőtleníteni.
Viszont továbbra sem tudok típusokat ajánlani, nem csak azért, mert nem akarnék reklámozni, de nem is követem a piacot.
A kérdésem az lenne, hogy mi a véleményetek a fenti konstrukcióról?
Ezen felül olvastam, hogy a tartály elvileg nem a legjobb dolog, mert a tartályban a víz telítődhet baktériumokkal, tehát amennyire fellelkesültem, annyira el is bizonytalanodtam.
Teljesen laikus vagyok, viszont szeretnék végre tiszta vizet önteni a pohárba :)
Ha ez egy kevésbé preferált konstrukció, akkor tudnátok egy olyan rendszert ajánlani, ami olyan szűrt vizet ad, amit bátran adhatok a három, 6 év alatti gyerekemnek?
Segítsetek kérlek, kb 2 hét múlva kerülne beszerelésre.
Sajnos nincs időm visszaolvasni több oldalt, hogy volt e már ezekkel a termékekkel kapcsolatban kérdés.
A vezetékes víz nem ízlik, van némi mellékíze, ezért évek óta mizse vizet iszunk, ezen szeretnék változtatni, mert utálom a vele járó nyűgöt, savas víz helyett meg jó lenne egy sodaco, vagy sodastream gép.
A kiszemelt víztisztítók a következők:
- blue ups 2, az ára elég bolt függő, ahogy a neve is mert valahol 25ezer, máshol megkapni 13ezer körül is megkapni, a neve meg valahol aquafilter, sőt van hely ahol 17ezer a 3szűrős változat, 25ezerért már a 4szűrős kapilláris memránosat adják, szóval elég zavaros ez nekem.
Ahogy nézegettem a szűrőbetéteknél is nagy a szórás ár tekintetében.
-aquaphor crystal solo, ennek az árazása már egyértelműbb, kb 25ezer mindehol. Erről minden féle jókat írnak, hogy van benne az a spéci aqualen szál és magába köti a szennyeződéseket és ki sem engedi, ha telítődik akkor sem, aztán, hogy ez mennyire igaz azt nem tudom eldönteni, mert a legtöbb víztisztítós cég azt állítja, hogy az ő szűrője a legjobb. Ami ennél a típusnál tetszik, hogy gyorsan cserélhető a szűrő, házzal együtt, így a szűrőház tisztításával nem kell vesződni. Bár a szűrő elég drága, ha igaz elvileg csak évente kéne cserélni. Ezüstöt is tartalmaz a szűrője, ez nem tudom mennyire jó pl 10hónapos gyereknek, vagy felnőtteknek is tartós fogyasztásra?
Tehát, összefoglalva, melyik marketing szövegnek lehet hinni, melyik terméket és melyik üzletből érdemes választani? Az első linkeknél található termékek ugyanúgy néznek ki csak más név alatt futnak?
Arról van információtok vagy tapasztalatotok, hogy az üledékszűrők közül a sodrott/száltekert polipropilén (yarn/string/wound) szűrőket, vagy a préselt polipropilén rost (melt-blown) szűrőket érdemes használni RO berendezések szűrőiként alkalmazva? Én eddig úgy olvastam, hogy a száltekercselt jobb valamivel, de ott nem RO berendezésekről volt szó, de gondolom, vizet szűrni ugyan úgy kell mindenhol. Hosszas keresgélés után találtam csak összehasonlító leírást amúgy.
Az amerikai piacon, ahol a régi ólomcsövek miatt sok helyen ez probléma, szokták ajánlani az Aquasana AQ-4000 típust, ami nálunk is beszerezhető, ha jól tudom.
Vagy fel lehet szerelni standard poharas, többlépcsős szűrőt is, aminek egyik betétje nehézfémeket megkötő ioncserélő legyen.
Elsősorban a zeolitot, egyes ioncserélő műgyantákat és a fordított ozmózis membránt tartalmazó kisberendezések lehetnek alkalmasak az ivóvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű csökkentésére. Fontos, hogy kizárólag OTH engedéllyel rendelkező kisberendezést alkalmazzunk, az alkalmazási feltételek betartása mellett.
A kisberendezések alkalmazásával kapcsolatban részleteket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján (www.antsz.hu) olvashat, illetve további tájékoztatás kérhető az Országos Közegészségügyi Központ Vízhigiénés osztályának munkatársaitól (telefon: 1/476-1173 ; e-mail: vizosztaly@oki.antsz.hu).
A környékünkön nemrég előjött olyan probléma, hogy túl sok ólom volt a vízben, a nagyon régi vízvezetékek miatt. Van iskola és óvoda ahol pl. tilos vezetékes vizet itatni a gyerekekkel... Ezt hallva, gondoltam fel kellene szerelni valami víztisztítót itthonra is, ami az ólmot kiszűri. Vajon melyik az ami erre jó?
Nem ír a tartály tisztíthatóságáról, amiben egy gumiballon vagy gumimembrán szokott lenni, az szorítja ki belőle a vizet. A gumifelület nyálkásodásra hajlamos, melegágya a baktériumok szaporodásának.
Azt írja, hogy ezüstözött előszűrő van, ami viszont nem olyan lényeges. Igaz, hogy 6 hónap után szaporodhatnak a baktériumok a normál szénszűrőben, vagy annak gumigyűrűjén, de ezek a membrán résein úgysem férnek át.
Tapasztalat, hogy 1 év, vagy a karbantartás elodázása esetén több idő után, mi minden képződhet az előszűrőkben és az ember észre sem veszi, mert az RO-membrán olyan hatékony, hogy tiszta vizet varázsol még a rozsdás löttyből is. Aminek még szaga, aromája sincs a kimeneten, pedig utószénszűrő sincs.
Nem szerepel a membránkapacitás, a veszteségi arány. Rásegítő szivattyú nélkül mindkét paraméter lehet csalódás forrása esetleg.
Speciális betétek miatt kötött a beszerzési forrás, bár előnyös az egyszerűbb csere.
Évek során nem jutottam még addig, hogy kipróbáljam valamelyiket, mert az RO-víz önmagában is bevált. Az természetes, hogy az ásványvizek meszesebb ízéhez képest eleinte savanykásabbnak tűnik, de ez megszokás kérdése is. Később már ez lesz a normál íz, amaz meg a "meszes".
Ilyen lúgosító betétem volt régebben, nem volt rossz, de amikor lejárt az ideje, kikerült a rendszerből:
Maga a felépítési elv nem néz ki rossznak (hogy nincs tartály) az alkatrészek minőségét nem tudhatom.
Bypass szelepet említ a sótartalom beállítására, de azt célszerű teljesen lezárni, mintha nem is lenne. Ha mégis van igény utánsózásra, azt inkább utánsózó patronnal biztosítani. Ez a szelep elvileg az előszűrők utáni vízből kever hozzá valamennyit a membrán kimenetéhez.
Csak ezzel annyi a gond, hogy az előszűrt vízben 6 hónap után már baktériumok jelenhetnek meg (tapasztalat), amit a membrán kiszűr, tehát végeredményben elterelődnek a lefolyóba. De ha a bypass-szelep mégis átengedi az ivóvízbe, akkor pont nem ér semmit a membrán ilyen szempontból, meg persze más összetevők kiszűrése szempontjából sem.
A három olcsó előszűrőt ajánlott egyébként 12 havonta cserélni, míg a drágább RO-membrán több évet is kibírhat, ami TDS-mérővel ellenőrizhető.
Mechanikus kétutas szelepet látni rajta (a szivattyú utáni árnyékban), az biztosítja a membrán bemenetén a nyitást-zárást a kimeneti csaptelep állásától függően. A rásegítő szivattyút pedig nyomáskapcsoló vezérli, amiből látszik egy, de jó esetben kettőnek kellene lenni: egyik a betápnyomás hiánya esetén szakítja meg az áramkört, ez védelmi szempontból ajánlatos.
Másik a túlnyomáskapcsoló, az pedig a kimenet zárását-nyitását érzékeli és attól függően kapcsol. A szivattyú hasznos, ha kevés a hálózati nyomás, nélküle lassabban termelődne a víz, illetve a szennyvízarányon is javít általában a nyomás növelése.
Hogy 1:1 arány van beállítva, az bár gazdaságos, viszont eléggé igénybe veszi a membránokat, vagyis csökkenhet az élettartam.
Családi házba vagy bármilyen lakásba nincs értelme központi RO-készüléket építeni. Igen drága is lenne akkora vízhozamot elérni, ráadásul a tisztított víz feloldaná a csőhálózat lerakódott anyagait, utána megtámadná, korrodálná még a csőrendszert is.
Vannak például tengerparti RO-tisztítók, amihez utána kalciumkarbonátot kell adagolni, különben az agresszív víz tönkretenné a település csőrendszerét. Úgyhogy ez nem így működik.
Házi víztisztítónak az a módja, hogy be lehet építeni központi vízlágyítót, ami ioncserélő elven működik, nátriumra cseréli a Ca, Mg ionokat, tehát ezek konyhasóval regenerálható ioncserélők. Megvédi a lakás berendezéseit a vízkövesedéstől, tisztálkodásra is jó, csak ivásra nem ajánlott, a nátrium miatt.
Utóbbira való a konyhába felszerelt RO-víztisztító, ami persze lehet önmagában is, nem feltétele semmiféle központi kezelés.
Egyébként ilyen van, hogy valakinek az orvos sem javasolja a vízköves csapvizet? Vesekímélés, vagy milyen indokkal szokták ezt mondani?
Régebben ugyanis voltak olyan nézetek, amikor pont az orvosok nem ajánlották az RO-vizet.
Folyamatosan olvasom vissza a hozzászólásokat, de addig is kérnék egy kis kiinduló pontot. Nekünk az orvos a fordított ozmózisú víztisztítást javasolt, ezért ilyen központi vízszűrőt keresek (kertes házba átlagos fogyasztással). A kinti vízaknába tervezem lerakni, mert az áram oda is ki van húzva. Mely termékeket érdemes megnézni? Milyen irányba javasolt elindulni?
A kék színű alkatrész, ami rendelhető külön is, vagy pótolható egy rátekert huzallal is, akár szigetelt vagy csupasz réz, alu vezetékkel.
De nem sok jelentősége van, mert a víznyomás úgyis kifelé feszíti a belső gyűrűt, így a biztosító mintha ott sem lenne. Még a nyomás megszűnése után sem szokott visszaesni. Talán, ha erősebben törik a cső, segíthet egyenesben tartani. De én igyekszem mindig úgy elrendezni, hogy oldalra ne feszüljön.
