Nem elmélet, hanem tudományosan bizonyított tény. Egyébként pedig semmi köze a Habsburgokhoz.
Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel?
"...ezekből kiderült, hogy - a korábbi feltevésektől eltérően - nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel."
A nyelvészet sohasem állított semmit a genetikai rokonságról :)))
Genetika és összehasonlító nyelvészet, két teljesen különböző dolog.
"Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a császári udvar helyeztette a Magyar Tudományos Akadémia székeibe azokat a nem magyar származású nyelvészeket, akik a magyarok finnugor származtatásának a hívei voltak."
Ja, mint pl. Budenz Józsefet? Aki németként (Hessen-Kassel) akkoriban éppen a Habsburgok ellenségének számított? :))) Bécs azt is megtiltotta, hogy Pesten finnugor intézetet alapíthassanak. Erre csak 1867 után kerülhetett sor, amikor meg az osztrákoknak már semmi beleszólásuk nem volt a magyar kulturális-tudományos életbe.
"Ugyanakkor fontos rávilágítanunk arra a tényre, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen tudományág sem támasztotta alá a magyarok finnugor eredetét."
A nyelvészet foglalkozik a nyelvek eredetével, ez a feladata és nem más. A magyar nyelv pedig kétségkívül az uráli/finnugor nyelvcsalád tagja. Ez a 19. század óta nem vitatéma sehol a világon a nyelvészek között. Csak idehaza, a sok szittyahun árpádsávos széljobbos idióta álmodozik állandóan sumér- meg hun rokonságról, mert hát az micsoda dicsőség lenne ugye.... :)
"Végül egy idézet: (...) -Trefort Ágoston 1877."
Köztudott, hogy ez az állandóan citált idézet sohasem hangzott el Trefort Ágoston szájából. Rég túlvagyunk ezen. Felejtős.
Az Élet és Tudomány közelmúltban megjelent számában olvasható dr. Béres Judit tollából, hogy finn-magyar kormányközi együttműködésben 1994 és 1997 között tizenhat ma élő eurázsiai népességcsoportban végeztek genetikai vizsgálatot, ezekből kiderült, hogy - a korábbi feltevésektől eltérően - nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. Mit szól mindehhez egy másik szakma, a történettudomány képviselője? - Erre voltunk kíváncsiak, mikor megkerestük dr. Köteles Lajos történészt, akinek karácsonyra jelenik meg Magyarságismeret mindenkinek című könyve, amely az újabb kutatások eredményeként a magyar őstörténetről is új ismereteket fogalmaz meg.
- Magyarországon a 19. század végétől fogadták el a finnugor eredeztetést, és akkortól ezt kizárólagossá tették. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a császári udvar helyeztette a Magyar Tudományos Akadémia székeibe azokat a nem magyar származású nyelvészeket, akik a magyarok finnugor származtatásának a hívei voltak. Kétségtelen tény, hogy a kor tudományos színvonalán dolgoztak, rájöttek, hogy bizonyos népek közös nyelvcsaládba tartozhattak. Európában akkor egyedül a finnugor népekkel találtak nyelvi rokonságot. Ugyanakkor fontos rávilágítanunk arra a tényre, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen tudományág sem támasztotta alá a magyarok finnugor eredetét. A zene, az antropológia, az írás, a vallás, a régészeti leletek egy sokkal távolabbi és sokkal keletebbi őshaza felé mutattak.
- Az antropológia eddig milyen eredményeket ért el a magyarság eredetének kutatásában?
- A XX. század elején kialakult egy új tudomány: a vércsoport-antropológia, amely a gének rendszerének különbözőségéré épül, ugyanis egyes fajtáknál a vércsoportok megoszlása állandó, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a generációról generációra öröklendő vércsoportok egy-egy embercsoportra hosszú ideig jellemzők maradnak. Például az AB és a 0 vércsoport az, amelyiknek az öröklése szerint meg lehet állapítani, hogy mely népcsoport honnan származik. Kiderítették, a 0 vércsoport az úgynevezett ősnépekre jellemző, például az örményeknél, a baszkoknál, a keltáknál fordul elő gyakran. A B vércsoport pedig Mongóliában és Elő-Indiában jellemző a lakosságra. Sokat mond az a tény, hogy a Kárpát-medencében Árpád népének honfoglalása előtt a B és az AB vércsoport gyakorisága többszöröse a nyugat-európainak. Ez azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt itt élt népek ázsiai eredetűek voltak, és Árpád magyarjainál ugyanez a belső-ázsiai eredetre utaló vércsoport mutatható ki. Ezt követte egy másik eljárás, az úgynevezett jelzőgének vizsgálata, melyet a nyolcvanas évek közepén a japán Matsumoto professzor dolgozott ki. Bebizonyította, hogy a genetikai kötődés jellemző egy-egy népességre, és ennek összehasonlításával a különböző népcsoportok rokonsági foka megállapítható. Az ő módszerével Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, s kiderítették, hogy a magyar népben északi mongolid, déli mongolid és europid jelleg található meg. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a magyarság olyan helyen élt, ahol mind a három jelleg egyszerre volt megtalálható, azaz a Kaukázus és a Fekete-tenger között. Ezért elmondható, hogy a magyarság rokon az árja népekkel, mert nagyobb arányban fordul elő az europid gének kombinációja, mint például a finneknél. Náluk semmilyen mongolid jelleg sem mutatható ki, és jóval kisebb az europid gének aránya, mint a magyaroknál. Ebből az a következtetés vonható le; hogy a finnek egy más típusú ősnépességhez tartoznak, és ők ma már azt is tanítják.
- A történelem során milyen kapcsolat lehetett a magyarok és a finnugorok között?
- Mivel a finnugor népek mindegyike genetikailag eltér a magyarságtól, nem lehetett közös finnugor ősnép, csupán átmeneti együttélésről beszélhetünk. Ennek természetesen maradtak nyomai, egy kimutatás szerint a magyar népességben 0,6 százalékos az ugor jelleg. Ez nem sok, biztos, hogy ennél jóval nagyobb a török arány.
- Az antropológia szerint mely népcsoportok állnak legközelebb hozzánk?
- Ebben a kérdésben ismét Matsumoto professzor vizsgálata jön segítségünkre. A jelzőgének alapján a magyarokhoz hasonló jelleg Kelet-Turkesztánban az ujgurok körében található, ők most Kína északnyugati részében élnek. Valamikor ők is részesei voltak annak a magas kultúrának, amelynek az ismert birodalmak előtt időszámításunk előtt 3000 és 1500 között Belső-Ázsia volt az otthona, és ehhez kapcsolódtak a mi őseink is. Innen áramlottak ki azok a népek, amelyek megteremtették az indiai, kínai kultúrát, a sumér birodalmat, illetve az ókori Mezopotámiát és Egyiptomot.
- Ebből a tényből magyarázható a magyar-sumér kapcsolat?
- Hitelt adok annak a nézetnek, amely szerint a magyar írás perdöntő. Ha egy népnek több ezer éves írása van, akkor az nem lehet primitív nép. Ha több nép írása és nyelve ugyanolyan tulajdonságokat mutat, mint esetünkben a szanszkrit, a sumér és a magyar - ezekben azonos a ragozó szerkezet és megegyeznek a szógyökök, akkor elmondhatjuk: ezek a nyelvek azonos kultúrkörhöz tartoztak. Hogy genetikailag nem mi voltunk a sumérok, az bizonyos; ugyanakkor az is, hogy az ősi kultúrkörhöz kapcsolódott a magyarság, és tulajdonképpen Európában az ősi Kelet egyetlen örököse vagyunk, nyelvünk, kultúránk, népművészetünk, zenénk mind-mind ebbe a régmúltba vezet vissza: az időszámításunk előtti 3000 és 1500 közötti Belső-Ázsiába, amely akkor a világ kulturális központja volt. Évezredeken keresztül a kultúra keletről érkezett, és a Kárpát-medence volt ezeknek a népeknek az egyik legkedvezőbb letelepedési helye. Számos nyugati írásban olvasható, hogy az újkőkori forradalom (3000-től 1500-ig) kiinduló pontja a Kárpát-medence volt, ahol Európában először termesztettek gabonát öntözés nélkül, itt honosították meg a vaskohászatot.
- Bár arról beszélünk, de még nem tisztáztuk, miért is fontos egy népnek a származása?
- A Habsburg-háznak annak idején nagyon jól jött finnugor rokonságunk, mert az alapján hangsúlyozhatták, hogy a mi rokonaink gyűjtögető, halászó, vadászó primitív népek voltak, és örüljünk neki, hogy befogadott bennünket a fejlett Európa. Amikor egy népnek évszázadokig ezt sugallják, az lelkileg tönkreteszi. Ugyanakkor a származástudatból erkölcsi erőt is lehet meríteni, ha tudjuk, hogy olyan néphez tartozunk, amelyik több ezer évig képes volt fennmaradni nyelvével, kultúrájával, kreativitásával, hiszen ezek a gének egyfajta mentalitást is hordoznak.
- A finnugor elmélet alapjait idegen származású nyelvészek vetették meg, ilyen például Josef Budenz, aki húszéves korában tanult meg magyarul és Budenz József néven vált ismertté, vagy Hunsdörfer Pál, akire ma Hunfalvyként emlékszünk. Senkinek sem tűnt fel, hogy egyedül nyelvészek írják meg a magyar őstörténetet, hogy nincs finnugor ősnyelv, és senki sem bizonyította be, hogy létezett valamiféle őshaza, arról csak feltételezésként írtak?
- A felsoroltakkal elsősorban az a gond, hogy úgy dolgoztak nyelvészként, hogy nem tudtak magyarul, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a kor színvonalán kiváló nyelvészek voltak. Részükről nem biztos, hogy szándékosan akarták félrevezetni a magyarokat egyszerűen átvettek egy Európában már elterjedt elméletet.
- Több szerző megfogalmazta, hogy ezeket a tudósokat a bécsi udvarból irányították...
- Tagadhatatlan, hogy a Habsburgok minden eszközzel támogatták, hogy a finnugor származásunk elmélete kizárólagossá váljon a magyar tudományos életben, ezt tették kötelezővé az iskolai oktatásban is, 150 év óta ma is ez a kizárólagos. A kommunista diktatúrának sem volt érdeke, hogy változtasson ezen.
- A genetikusok kutatási eredményeit az akadémikusok nem hajlandók kommentálni, az országos sajtó is hallgat róla. A genetikusok által feltárt tényt mikor lesz hajlandó elfogadni a történészi és nyelvi, szakma, illetve az oktatás?
- Az oktatás már részben elfogadta, hiszen a tanártól függ, hogy mit tanít. Egy tisztességes tanárnak el kellene mondani a magyarok származásának különböző elméleteit a tényekkel együtt, és aztán rá kell bíznia a diákra, hogy keresse meg, melyiket fogadja el. Óvakodnék attól, hogy egyik pillanatról a másikra egy másfajta elméletet tegyünk kötelezővé. Helyesebb, ha minden nézetet megismertetünk mindenkivel. Ami a tudományt illeti, konzervativizmusa miatt ez fogja utoljára elfogadni az új eredményeket, akkor, amikor már nem lesz más választása. Ehhez legalább egy emberöltő szükséges.
Végül egy idézet:
"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát." -Trefort Ágoston 1877.
Mongólia szívében, az Arhangáj megye Öndör Ulaan járásában lévő Gol Mod nevű helyen tárták fel a belső-ázsiai térség eddigi legnagyobb hun temetkező helyét. Az idei ásatási szezon végén, novemberben szenzációs leletekről adtak hírt a mongol hírforrások. Az ásatást az Ulánbátor Egyetem professzora, Dijmádzsav Erdenebátor vezette, aki az elmúlt évtized egyik legismertebb szaktekintélyévé vált.
"Nincs olyan, hogy finnugor és uráli nép, hiszen akkor nyomot kellett volna hagyniuk a térségben, onnan pedig csak szkíta, szarmata, hun, majd türk leletek kerültek elő. Az urálinak beállított szavak nagy része pedig megvan a mongolban is. A 19. században még be lehetett adni ezt a mesét, mert nem voltak régészeti leletek, de ma már a szibériai kutatók jelentős rész sem fogadja el az elméletet. Egyébként Reguly is pontosan leírja, hogy kik is a ma ott élő szibériai népek ősei: szkíták! Érdemes elolvasni az eredeti jelentéseit az Akadémiai Értesítőben."
Az Etelközben élő magyarok valamikor a IX. század derekán választották vezérükké Álmost, esküjüket vérrel pecsételték meg. Az így megszülető Magyar Nagyfejedelemség rövidesen megkezdte súlypontjának áthelyezését a jól védhető, természeti kincsekben gazdag és éppen politikai senkiföldjének számító Kárpát-medencébe. A korszakból fennmaradt gyér forrásadatok alapján úgy tűnik, meglepően könnyű dolguk volt, ami a kettős honfoglalás elméletét veti fel – ezzel folytatjuk az FN24 őstörténetünk kérdéseit feszegető sorozatát.
"...létezett szisztematikus kapcsolat a szó hangzása és jelentése között."
Huhh!... de kemények ezek a fiúk! Összefüggésbe hozzák azt a mezei polgár számára evidens tényt, hogy a bennünket körülvevő fizikai világra a belénk kódolt, minket életképessé tevő szenzoraink és probléma-megoldó képességeink éppen arra alkalmasak, amire teremtődtek. Csak a finnugristák nehogy összevonják a szemöldöküket eme hallatlan merészség láttán, mert lesz nemulass!
Volt korábban szó arról a gyökrendszer kapcsán, hogy minden szó hangutánzó eredetű, amibe beletartozik a külső és a belső természet is. Nyílván az állatok is tudnak társítani már agyban egy hangot egy érzéssel.
Egy HVG-s hír:
Az ember és a csimpánz közös őse ezek szerint már ismerhette a hangzás és a vizuális tulajdonságok közti összefüggéseket.
A berlini Charité és Humboldt Egyetem, valamint a japán Kiotói Egyetem kutatói hat csimpánzzal végeztek kísérleteket - közölte az ORF. Az állatoknak egy képernyőn kellett fehér és fekete négyzeteket felismerniük, és az annak megfelelő gombot megnyomniuk. A feladat elvégzése közben magas vagy alacsony hang szólt a háttérből.
A csimpánzok többször hibáztak, ha a hang nem illett a négyzet színéhez - például a fehér négyzet megjelenésekor mély hang hallatszott.
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a csimpánzok is érzékelik a hangok és színek közötti összefüggéseket. Ez megerősítheti azt az elméletet, amely szerint az emberelődök első szavai nem véletlenszerűen hangzottak el, hanem létezett szisztematikus kapcsolat a szó hangzása és jelentése között.
A szigorlatokon persze ezek a bátor fiatalemberek a hitelesség teljes bizonyosságával érveltek a finnugor rokonság mellett, hogy aztán politikusként megvilágosodjanak. :)
Ha nem látod be, hogy a nyenyecben előforduló alveoláris laterális approximáns hangok mily jelentőséggel bírnak a magyar őstörténetre, akkor nem is kapsz egy fityinget sem!
(Arról nem is beszélve, hogy a mediális-kauzatív igepárok inflexiós különbségei még megdönthetetlenebbé teszik a fentieket!)
Teljesen elment az eszetek? Az MTA költségvetése 7.5 milliárddal növekszik és ezen növekmény jelentős része kutatási és konferencia támogatásra is mehet. És ahogy ismerem a mostani elnökurat valszeg nem lessz ellenére egy turáni jellegű nagykonferencia állami támogatásnak sem. Tessék megszervezni és kérni a támogatást. Igaz én abban hiszek, hogy legyen egy nagy közös. Ahol összejönnek a finnugristák meg az ázsiai eredetben hívő turáni turkosok, rörökösök. Ennek még nem jött el az ideje a két fél naggyából majdbónem egyforma ökörködlsei miatt. :-((
Van ,lehet köztük olyan etnogenetikus oda-vissza kapcsolat, ami van annyira régi már, hogy az mára már eképpen tűnhet. Azon elfiloszófosálgathatunk, hogy az egykor, akkor areális nyelvi egymásrahatásos kapcsolat volt csak. Ugyanezt a problémát érzékelem a finnugorokkal, csak jópár ezer évvel még ezt is megelőzően. Min. 6.000-15.000 éveset.
Igen de van közük a római birodalomhoz etnogenetikailag is. Mediterrán térség. Északbalkán és az adria vidék hegyilegelői. Jó de mi lehet a római birodalom origin etnográfiája, genézise?
Nyelvileg ugye állítólag görög is + etruszk. Hol lehet a magjuk? Indo-európa nevű országban? Na ne viccelődjünk uraim! :-((
Ta tá ti ti tá. Ősnyelvi tamtam dobverés. Ritmus rigmus!! :-))
Nekem volt egy hucul lovam. Huncutnak kereszteltük, mert tényleg az volt. Állandóan mehetnéke volt és szökdösött és hosszútávon lazán leverte a nagyokat is. Kistermetű félig póniszerű dinamitocska volt. (Egyszer eladtuk egy tenyésztőnek és nem visszaszökött? A kis huncut!! Jött az új gazdája és nem kérte vissza az érte kapott árat, csak megkérdezte, hogy hozhatja-é hozzá a kancáját? Nagyot rötyögtünk, mert herélt mén volt. Ő is tudta persze!)
A legviccesebb az volt, amikor egyszer megjelent egy ír nálunk a szomszédunkból (vettek egy nyaralót odafönt), és majdnem összeszólalkoztunk azon, hogy azt tanálta volt megkérdezni, hogy Ti is tartotok ír lovat?
Aztán a végén úgy nagyjából kiegyeztünk, hogy közös a tenyész eredet. Szóba kerültek persze a kelták is. Ha végigtekintek Európa nemzetei közt, akkor kettővel van valami elképesztő habitusbeli barátság összhang. Az egyik a lengyel (ők szlávok), a másik az ír (nekik már fingjuk sincs milyen viking-szász-gall (galic) valamicsudákok.
Egyedül mi vagyunk tudomámosan íly magabiztosok, hogy fingungrák vagyunk. :-))
tá .................
Én szaraka = szóraka, meg a Karbuz = Krampusszal ismerem.
Nekem volt egy hucul lovam. Huncutnak kereszteltük, mert tényleg az volt. Állandóan mehetnéke volt és szökdösött és hosszútávon lazán leverte a nagyokat is. Kistermetű félig póniszerű dinamitocska volt. (Egyszer eladtuk egy tenyésztőnek és nem visszaszökött? A kis huncut!! Jött az új gazdája és nem kérte vissza az érte kapott árat, csak megkérdezte, hogy hozhatja-é hozzá a kancáját? Nagyot rötyögtünk, mert herélt mén volt. Ő is tudta persze!)
A legviccesebb az volt, amikor egyszer megjelent egy ír nálunk a szomszédunkból (vettek egy nyaralót odafönt), és majdnem összeszólalkoztunk azon, hogy azt tanálta volt megkérdezni, hogy Ti is tartotok ír lovat?
Aztán a végén úgy nagyjából kiegyeztünk, hogy közös a tenyész eredet. Szóba kerültek persze a kelták is. Ha végigtekintek Európa nemzetei közt, akkor kettővel van valami elképesztő habitusbeli barátság összhang. Az egyik a lengyel (ők szlávok), a másik az ír (nekik már fingjuk sincs milyen viking-szász-gall (galic) valamicsudákok.
Egyedül mi vagyunk tudomámosan íly magabiztosok, hogy fingungrák vagyunk. :-))
Nekem volt egy hucul lovam. Huncutnak kereszteltük, mert tényleg az volt. Állandóan mehetnéke volt és szökdösött és hosszútávon lazán leverte a nagyokat is. Kistermetű félig póniszerű dinamitocska volt. (Egyszer eladtuk egy tenyésztőnek és nem visszaszökött? A kis huncut!! Jött az új gazdája és nem kérte vissza az érte kapott árat, csak megkérdezte, hogy hozhatja-é hozzá a kancáját? Nagyot rötyögtünk, mert herélt mén volt. Ő is tudta persze!)
A legviccesebb az volt, amikor egyszer megjelent egy ír nálunk a szomszédunkból (vettek egy nyaralót odafönt), és majdnem összeszólalkoztunk azon, hogy azt tanálta volt megkérdezni, hogy Ti is tartotok ír lovat?
Aztán a végén úgy nagyjából kiegyeztünk, hogy közös a tenyész eredet. Szóba kerültek persze a kelták is. Ha végigtekintek Európa nemzetei közt, akkor kettővel van valami elképesztő habitusbeli barátság összhang. Az egyik a lengyel (ők szlávok), a másik az ír (nekik már fingjuk sincs milyen viking-szász-gall (galic) valamicsudákok.
Egyedül mi vagyunk tudomámosan íly magabiztosok, hogy fingungrák vagyunk. :-))
