A te rendszeredben gondolkodva nem kell érem, hiszen Isidorus olvashatta a HISTORIA AUGUSTA-t
(Trebellius Polliot)
AZ ISTENI CLAUDIUSZ:
1. "befejezte a gót háborút"
2. Említi Mózest és Tulliust...
3."Rövid idő alatt befejezte a gót háborút."
6. "Még a különféle szkíta törzsek, a peucusok, a grutongok, a nyugati gótok, a tervingek, a visek, a gepidák, a kelták és a herulok is benyomultak római területre..."
Kössz a segítségedet, a fiammal este megpróbálom letölteni.
A pécsi egyetemen egyébként igérgetik, hogy előbb utóbb lefordítják. De előbb Piccolomini (Jordanes) Romana-ja fog elkészülni.
"Szóval Orosius volt az első, aki a gótot germánnak nevezte?"
Orosius gót-geta azonosításáról beszéltem.
Orosius fordítást nem tudok a neten, latin text formátumot sem, de nekem a Gallica serverről van egy latin facsimile pdf-ben.
Ha le akarod tölteni, akkor menj a gallica.bnf.fr webhelyre.
1. Recherche fül
2. a címhez írd be azt, hogy Orosius (ne a szerzőhöz), majd kattints a megtalált Paulus Orosiusra. Várj
3. "téléchargement" (=download).
4. 1-ere page pipálni
5. Jusqu'à la fin de l'ouvrage pipálni
6. Fichier PDF és várni
7. Az "en cliquant ici" linkről lementheted
Kb. 17 Mbyte, ISDN-en kb. fél óra, ADSL-en kb. 6 perc.
Ne kezdjük újra a Wulfilával, meg a krimi kereskedő telepesekkel.(Leginkább Genovaiak, de német nyelvűek /nem germán/ is voltak köztük.
Ne folytassuk a pidgin olasz a pidgin német és a pidgin görög nyelvvel, amelyet ideig óráig ott használtak.A 16. században még tudtak német szavakat, kifejezéseket gyűjteni. A görög egyébként Mariopol környékén máig megmaradt, és ez alapján fogadott be Görögország a 90-es évek elején többezer ukránt, oroszt "pontuszi görög" jogcímen, azonnal állampolgárságot adva nekik. Most Eu útlevéllel a zsebükben Ciprust is boldogítják, különleges nyelvük segítségével (orosz) jelentős poziciókat építettek ki a "védelmi pénz bizniszben".
Amiket írsz, a dákokkal, getákkal, gótokkal kapcsolatban, megfelel a tudomány jelenlegi állásának.
De Jordanes miért keveri őket vagy harmincszor? Miért beszéli el a gótok történetében a dákok királyságát? Ráadásul tőle kellene tudnunk a gótok 3. századi megjelenéséről, megint csak Dáciában? Nem sok ez egy kicsit?
Mindig zavart, hogy Suetonis Augustus életrajzában szereplő "Cotiso" geta királyról miért nem tudunk többet? Lexikonok sem szerepeltetik... (63. fejezet
Szóval Orosius volt az első, aki a gótot germánnak nevezte?
Nem tudsz véletlenül egy Orosius német kiadást találni a világhálón?
Tényleg be kellene már időben határolni, hogy mikor írhatott Orosius!
"Egy kicsi esélyt sem adsz annak, hogy netán geták, géták, korábban dákok?"
A dákok később jelentek meg, mint a geták, a gótok még később, a 3. században.
A getákat a rómaiak és a görögök folyamatosan ismerték a császárkorban, ha a gótok geták lettek volna, akkor miért is nevezték volna őket gótoknak?
Orosius volt az első, aki azonosította a két népet. De az amúgy is hamisítvány szerinted :)
Félreértettelek. Én az alábbi (Gothicus) érme koronájáról beszéltem, nem a Theoderichről.
Azt nem találtam a neten, nem ismerem.
Belinkelhetnéd, Vagy legalább írd le valamennyire.
Mit tudunk a hamisításról? Én nem tudok róla semmit.
Annak ellenére, hogy egyetértés van abban, hogy hamis, ki van állítva a Museo Nazionale-ban?
Mondtam már, hogy ügyes gyerek vagy?
Azért volna egy fogadásom, hogy azt az érmet elfogadnád korabeli igazinak is, ha egy múzeumban látod vitrinben.
Ha az ötvenes évek végén Kiskunfélegyházán a "Veres csillag" TSZ részben nagyapámtól, anyámtól elvett földjén gyerekként nagyapám munkaegység megtermelésén segédkeztél volna, nem mondanál ilyeneket egy jó kis magyar süvegre.
De megfordíthatjuk a kérdést, olyan mint egy korona. De a formája nem szokványos bizánci, hanem egyedi, szkita, és nem középolasz!
Szóval a gót is germán?
Egy kicsi esélyt sem adsz annak, hogy netán geták, géták, korábban dákok?
Magadnak igazán megkereshetnéd a Theoderich-Medaillon-t amelyet Morro d'Alba készített, és a Museo Nazionale-ben őriznek Rómában.
A süvegére figyelj...
Manapság olyan olcsón lehet utazni. Valamilyen fapados járattal menj már el Rómába (szerintem 5-6000 forint) és nézzél meg közelről igazi 1-2. századi márványtáblákat, diadalíveket. (Ne a Leonardo, stb., által készített hamisitványokat)
Természetesen restaurálatranra gondolok.
Ez a polirozott linkelésed, mintha egy múlt századi bérház kapualjából kuncogna...
A nemlétező germánokból álló 1. germán csapat parancsnokának táblája.
Sentinum, 1760
Felirat (a kisbetűk a rövödítések kiegészítései):
Caio AETRIO Caii Filio LEMuria tribu
NASONI
EQVO PVBLICO exornato
IN QVINQVE DECVRIIS
PRAEFecto COHortis I GERMANOrum TRIBuno MILitum LEGionis I ITALICAE
TESTAMENTO PONI IVSSIT
IDEMQVE MVNICIPIBus
SENTINATIBus IN EPVLVM
QVOD XVII Kalendas GERMANICAS
DARETVR
HS CXX LEGAVIT
Érdy János alapos ember.
Neki is feltűnt, hogy S. Eusebii Hieronymi Opera művében már megkeresztelkedtek (396-ban) ezek a besenyők...
"Bessorum feritas, et pellitorum turba populorum, qui mortuorum quondam inferiis homines immolabant,stridorem suum in dulce Crucis fregerunt melos."
Tom I. col.332.
Ha figyeltél volna, eddig is én magyaráztam a bronztáblácskákat, viasztáblákat, feliratokat. Én Plinius nyomán eluralkodott latin pergamenekről szerettem volna hallani...
Elég munkás ilyen táblákra irni Vergilius, de Plinius összes műveit. Nem beszélve a könyvtárról, amit cipelnie kellett volna magával.
(gör., l. a szinnyomatu képmellékletet), annyi mint kétrétü, a régi rómaiaknál zsineggel vagy kapcsokkal összekötött két táblalap, melyeknek belső fele vöröses vagy fekete viasszal volt bevonva. E bevonatra pala- v. bronzvesszővel szoktak irni. Hogy az irás el ne mosódjék, a lapok belső szélei a viaszfelületből kidomborodtak. Ha a táblalapok száma 3 volt, triptichon volt a nevük, ha több, poliptichon. A táblák ércből v. fából voltak. Konzulok, prétorok, edilisek nevül aláirásával és képükkel ellátva szoktak ily lapokat kiállítani, s hivatalukba léptükkor barátjaikat és ismerőseiket velük megajándékozni. Az ilyen viaszos lapoknak diptycha consularia, praetoria, aedilia volt a nevük.
Mellékelt első ábránkon bemutatunk egy D.-t. Ilyen viaszos lapok elég nagy számmal jutottak reánk, igy Pompeji és Herculaneumban 132 D. és triptichon, tov. hazánk Királyhágón tuli részében a verespataki aranybányákban a mult és a jelen század folyamán 25 triptychon, melyek kölcsönökről, vételekről stb. tartalmaznak irásokat.
Mellékelt második ábránkon egy verespataki bányában 1855. talált triptichon lapjait adjuk Desjardins-Romer munkájának LX. lapja után. Szolgáló leány vételéről szól. A felső lapon balra a szerződés szövege, jobbra a tanuk és szerződéskötő felek aláirása olvasható, középen a névaláirásoknak megfelelő 7 pecsét. E viaszos táblák annál értékesebbek, mert a Kr. u.-i II. sz.-beli latin kurziv irásnak igen nevezetes dokumentumai; kiadta Mommsen (Corpus Inscriptionum Latinarum III. köt. 921-960. lapjain), néhányat Érdy János (Erdélyben talált viaszos lapok; a magy. tud. Akad. értek. közt, és külön is, Pest 1856). - D. A ker. liturgiában ugyanilyen alaku névjegyzék volt, melybe elég biztos adatok szerint már a II. sz.-ban a megkereszteltek, a meghaltak, a szentek és martirok neveit jegyezték föl, kikről a szt. misében megemlékezés történt. Idő folytán a nevek szaporodása megnövelte a D. terjedelmet, ugy, hogy nem ritkán folio-nagyságuak voltak. A D.-ból fejlődtek ki, céljokat tekintve, az anyakönyvek, a kalendáriumok, a martorologiumok. Minthogy a díszes kiállításu D.-ok az oltárt is ékesítették, alakjokot tekintve, az u. n. szárnyas oltárok kifejlődésére szolgáltak alapul. Legrégibb példányok őriztetnek Milanóban (4. sz.) Berlin-, Velencze-, Fulda-, Amiens-, (holtak jegyzéke), Triez-, Arles-, Rambona-, Lüttich- (449-ből), Liverpoolban stb. (Kraus. Real-Encyclop. I. 364., ugyanitt ez irodalom).˙
