Nem szakterületem a hangszórók tervezése, így csak a fülemre hagyatkozhatok és aszerint a '70-es évekbeli, hasraütéses korszakban született néhány figyelemre méltó termék, amelyektől a későbbiek hangzásban elmaradtak.
Még hogy nincs valóságalapja.. gondolkodj már egy kicsit! Szerinted teljesen mindegy, hogy a membrán 1/10-ed vagy 1/20-ad felületét alakítod papír/ragasztó/habosított műanyag "szendviccsé"? Egyformán fog szólni? Nagyon nem!
A hangsúly a "nem egészen" kifejezésen van (bár a nem egészen sztem kissé értelmetlen, vagy számít valami, vagy nem...). Több olyan tolajdonsága is van a mágnesköröknek (és nem csak a mágneseknek), amik befolyásolják a hangszóró időbeni viselkedését és a torzításokat, kompressziót, kitérésfüggő nemlineáris változásokat, de amíg a lengő- és rezonáns rendszer terén, neadjisten T-S szinten szarvashibák vannak, addig ez kifejezetten lényegtelen tud lenni.
Ezzel csak az a probléma, hogy míg a "rárézésnek" becézett hasraütés adott példát nézve működésképtelen, addig a valódi tervezésnek bizonyítható pozitív eredményei vannak. Persze erről is akkor érdemes beszélgetni, ha mindkét fél tisztában van legalább az adott témára vonatkozó alapismeretekkel.
Öööö. VT membránszélek nincsenek tudtommal. De fölösleges volna előkeresnem neked a régi dokumentációból, mert már a kérdés is rossz.
A Sonidónál Pistabácsi is kisollóval vágja a habszéleket, szóval, ha akarod, vágj te is belőle. Bár amit leírtál, annak sajnos semmi valóságalapja nincs. Az elektrodinamikus hangszórók rezonáns rendszeréről ugyanis nem DC-n, vagy 1Hz-en kell gondolkodni, azon egyszerű ok miatt, mivel nem ott szólnak.
Az M21-es hangszrónál a pille semmit nem "igazít" ugyanis ez az egyik legrosszabb alkatrésze a hangszórónak, még központosítás szintjén, kis kitéréseknél is kifejezetten gyengén szerepel.
A "fingfűrészelést" elkerülendő szerezz spec. geometriájú gyári peremet:)))) Ha tudsz is, az már olyan öreg lehet, hogy nem érdemes felragasztani. Utángyártottat jó esetben is csak hasonlót kapsz - itt maximum arról lehet beszélni, hogy hangra melyik lehet jobb kompromisszum.
Az állandómágneseknek van egy érdekes fizikai tulajdonsága, ami befolyásolja a dinamikus viselkedést, s emiatt nem egészen mindegy, hogy pl. AlNiCo, ferrit, vagy elektromágnes van a hangszóróban, de ne áruld el neki..:)))
Nyet! Abból következik, hogy sokszor egy zseniális ráérzés többet ér, mint a képlethegyek közt élő esőemberszerű autista antikreatív robotok agyszüleménye.
M21WG-nél a Vidi szélekkel _is_ az a baj, hogy túl nagy felületet "ragadnak meg" a membránból, erősebben átalakítva annak rezgési tulajdonságait. Minél beljebb és főleg, minél nagyobb felületen "ragadja meg" a szél a kónuszt, annál többet változik a sajáthang, sajnos nem jó irányba. A felbontás is romlik. Tudom, vágjam körbe a VT szél belsejét ollóval:)))
Ha az eredetihez képest "kövérebb" az új memránszél ívelt része, vagy beljebb kezdődik/végződik, akkor egyértelmű, hogy annak belső ragasztási felülete a kónusz pereménél beljebb és "kijjebb" adódik; több mm eltérésnél már komoly axiális irányú rés lehet a ragasztandó felületek között. Durvább esetben csak "ceruzaelemes trükkel" lehet megragasztani. Eléggé lágy habszéleknél az axiális pozíció nem annyira vészes probléma, mert idővel a pille elkezdi a "helyére" igazítani.
Ha nem ipari titok, mi a VT habszélek alapanyágának _pontos_ megnevezése? (Adalékolt vagy sem?)
Értelmetlen dolgokról megy(ment) az eszmecsere, ugyanis a Magyarországon beszerezhető membránszélek közül nincs olyan, amelyikkel az M21 lengőrendszere a gyáritól rosszabb pozícióba kerülne, tehát a lényeg ennél a hangszórónál sem a lengőcséve helyzeténél, vagy a membránszél felülre-alulra kötésénél van, sokkal fontosabb a habszél alapanyaga-szerkezete, és a ragasztás módja, a felhasznált anyagok, esetleg - ha már minden áron módosításról van szó - a hangszóró eredetileg beépített gyengeségei mozgórészek terén.
Úgy látszik, a szűz kéz szerencsét hozott, mert amikor belevetették magukat az agyalásba, már csak rosszabbat tudta összehozni. Egeret szültek a hegyek...
:) Optikai tuning. Lényegtelen paraméterek. Akár ferrites mágnessel is megoldható hajszálra ugyanez, de nagyságrendekkel jobb eredmény is elérhető, ha gondolkodni kezdenek a hangszórótervezők. Mint pl. a Videotonnál a ~80-as évek után, amikor a találomra készített hangszórók után, eljuttottak a tervezett rezonáns rendszerekig, és így a leginkább használható hangszóróterveik születtek.
De ha végignézed a képeket, szinte új állapotú.... viszont a fadoboz jobb első élén látni két benyomódást. azért egy majd 40 éves készüléknél ez valami csoda.
Ne tudd megnekem hogy elcseszték anno így 6 db Wharfedale 20 centis mélyközepemet. Hibátlan lett az szemre, csak éppen kívülről ragasztott, inverz szél. kézzel Nem préssel. Szöge se igen stimmelt.
Eredmény: 3-4 mm-rel bentebb került a membrán nyugalmi állapota. érzékenység romlott, ugye kilépett Xlin-ből kicsit. Torzított is nagyobb hangerőn kicsit mert akkor lendült bele a megfelelő légréspozícióba.
Na ennyi volt, megvette egy diszkós gyerek a 2 hangfalat......
(Égészség hogy van, Laci bácsi? Rég láttalak, már vagy 6-7 éve biztos van.... V. Janival vagy még kapcsolatban Martfűről?) :)
Ne haragudj, de ez a hablaty nem érdekel. Én mindössze annyit irtam, hogy gyárilag a VIFA M21 habpereme kivülről ragasztott. Minden már fingfűrészelés.
