Jó reggelit!
A Margit-híd sajnos tényleg nem egy matyó hímzés.
Ennek az a fő oka, hogy '45 után egy gyakorlatilag tök új hidat építettek, sajnos új szerkezeti megoldással. A régi híd egy többszörösen határozatlan tartó volt, ahol a szerkezet merevségét András-keresztek adták. (Határozatlan az a tartó, ahol ha az megtámasztásokból elveszel egyet, akkor a szerkezet nem válik labilissá -nem dől össze-, mert a többi alátámasztás megtartja. Többszörösen határozatlan, ha több ilyen "plusz" megtámasztás van benne.) A határozatlan tartó előnye, hogy jobb anyagkihasználást, így kisebb szerkezeti magasságot, karcsúbb, esztétikusabb szerkezetet tesz lehetővé. Az új Margit-híd meg egy sima, két ponton megtámasztott ív, ahol a pályaszerkezet csak függőleges rudakkal kapcsolódik a főtartóhoz. Könnyű a dolgot ellenőrizni, mert a szigeti leágazást nem robbantották fel, így ott ma is az eredeti, szép szerkezet látható, míg az összes többi új.
A történet úgy szól, hogy előbb akarták megépíteni, aztán elnevezni, ami nem tűnik logikátlannak. Főleg, mert sokat húzódott az álmodozás és az építés. Közben munkanévként lágymányosi hídnak hívták, így emlegették a sajtóban és szakmai körökben is. Mire sor került volna a névadásra, és jöttek az ötletek, mindenkiben annyira rögzült ez a név, hogy egyszerűen úgymaradt. :-)
Fura, hogy neked a Margit-híd a ronda, valakinek meg a Lágymányosi híd tetszik. Nálam épp fordítva van ez. Miért nincs becsületes neve a Lágymányosinak? Nemcsak a Lágymányoson van, van másik partja is.
Majd a hétvégén folytatom (ha el nem felejtem :-))
Következő fejezet: Szabadság-híd, a világ egyik legszebb Gerber-tartója. (A másik a Firth of Forth hídja Skóciában. Szintén XIX. sz. vége.) Mára jó éjszakát gyerekek! :-)
Ez mondjuk igaz, és tulajdonképpen nekem is tetszik. :-)
Hajógyári-sziget hídja. Az Északi Összekötő Vasúti-híd tesója, úgynevezett K-híd. Itt egyébként a fesztáv miatt másfél 'K' magasságúak az elemek. Ezeket a fajtájú hidakat úgy hívják, hogy félállandó jellegű hadihíd. Állnak szépen tartalékban "lezsírozva", és ha valahol gáz van, elő lehet őket kapni. A tulajdonképpeni feladatuk az, hogy ha egy híd megsemmisül, akkor pótolják azt a szállítások számára, amíg az "igazi" (végleges) el nem készül. Valahol a ponton híd, és az állandó híd közt helyezkednek el. Előnyük, hogy modul rendszerűek (egy 'K', egy modul), így jól alakíthatóak, és viszonylag rövid elemekből állnak, így jól tárolhatóak, szállíthatóak. Az illesztések csavarozottak, így többször felhasználhatók. Ez egyben a hátrányuk is, mivel az fajlagos önsúlyuk (folyóméter súlyuk) viszonylag nagy, tehát nem túl gazdaságosak, és kisebb a teherbírásuk is, mint egy rendes hídnak. A tervezési élettartamuk is csak 50 év. (Az állandó hidaké 100 év.) Ehhez képest ez 1945 óta tartja magát. Eredetileg "ő" volt a háború után az ideiglenes Déli Összekötő Vasúti-híd, majd amikor ott az 50-es években megépült az új, felvitték északra, hogy azt a tíz évet, amíg nem épül meg ott is a végleges, kihúzza valahogy azon a kisforgalmú vonalon. Ennek ma már vagy 50 éve, és még mindig nincs meg az "igazi" híd. Azért szép tőle, hogy bírja. Igaz, állandó sebesség és súlykorlátozás van rajta, de a taxis blokád idején ez volt az egyetlen híd, amit nem zártak le (eszükbe sem jutott), márpedig a járdáján vígan elfér egy Kispolák, vagy Trabi. :-)
A kis hidak is számítanak?
Ha igen, nekem a Hajógyári-szigetre vezető "vasúti" híd a kedvencem. Rengeteg élményem van ezzel a híddal kapcsolatban. (Jók és rosszak is)
Amúgy a nagy hidak közül a Szabadság-híd tetszik.
Hát nem szép?
Az is tetszik.
Igazából a Margit-hídtól (az is) a Szabadságig mindegyik tetszik.
A Lágymányosi viszont érdekes. Éjszaka, pláne enyhe ködben tetszik, nappal egy közömbös ronda tucathíd (akárcsak az Árpád-híd és a Petőfi-híd).
gondoltam beteszem e képet ide, mert kb. a topik nyitása előtt 1 órával készült, igaz nem valami jólsikerült kép(autó koszos szélvédőjén át), de az egyik kedvenc hidam szerepel rajta:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Annak két nagy és egy kisebb hibája van:
1. Tíz évvel korábban építettek egy tök ugyanilyan vonalazású (de annyira, hogy még a pilonok mellett levő kiugrók is ugyanilyenek) hidat a németek a Rajnán. Szóval "építészetileg" van egy erős koppintás szaga a dolognak.
2. A német híd kapuzata már akkor hegesztett volt, míg az Erzsébet-hídé még szegecselt. Szóval nem túl korszerű. (Egyébként ugyanez a régi Erzsébet-hídnál is fennállt. Szeretünk vele dicsekedni, hogy az volt a világ legnagyobb, ill. második legnagyobb ívnyílású lánchídja. Csakhogy ez azért volt, mert akkoriban ilyen fesztávra már kábelhidakat építettek, csak a századfordulós magyar ipar még nem tudott ehhez megfelelő minőségű kábelt előállítani, míg szerkezeti acél volt.)
3. A fehér színe nagyon szép - ha tiszta, de nem túl praktikus. Sokkal gyorsabban koszolódik, és a legkisebb rozsdásodás is -hídnál ez gyakori, és normális dolog- rettentően meglátszik rajta.
2.
