az imént fotóztam párat (du. fél2-kor).. messziről egyébként olyan mintha egércsapat nyüzsögne lent a talajon.. cinegék is vannak csak fent az ágakon, néha repülnek bele a képbe egy-egy szotyiért.. az első kép még függönyön keresztül készült, aztán a gerlék elrepültek a verebekkel együtt, csak amazok visszamerészkedtek..
Alföld közepe: sok veréb, néhány balkáni, egy-két szén. Kék, zöldike, tengelic,amik tavaly voltak, most még sehol. Pedig kéknek raktam ki odút, szén már két évben költött itt, most is kint van neki az odú tavaszra. Napraforgót teszek ki,benne vörös és fehér köles, meg repcemag. És persze cinkegolyó.
Nálam azért "legarázdálkodják" az etetőket(már) ....érdekes most főleg...pedig hogy megenyhült az idő.Már a szőlőhegyen is üres etető fogadott...a múltkori fagyokban meg érintetlen volt...ki érti ezt? :D
Megfertőztem Várpalotán élő unokaöcsém kislányát a madár szeretettel,készítettem neki egy frankó kis madáretetőt...és mondtam neki mostantól felelős madár gondozó vagy ám :)
Klasszul teljesített a kis Husqvarna ám a szezonban...jól üzemel. :)
Érdekes a nyár folyamán tele volt pesti kertünk (a rengeteg balkánin kívül) verebekkel, rozsdikkal, cinegékkel, még ökörszem és tengelic is! Őszre-télre szép lassan alig maradt pár veréb és cinege, többiek egyszerüen felszívódtak, no persze a rozsdik érthetőek..
Hozzám széncinegék,mezei verebek,néha kékcinegék,és viszonylag szép számmal tengelicék jönnek,zöldikét még egyáltalán nem láttam az etetőn idén(sajnos).
Az okát megfejteni nincs elég tudásom, ezért meg sem próbálom.
De az tény, hogy tavaly ilyen idő tájt hemzsegtek a madarak az etető és a fürdőtáljuk körül, most meg csak néha-néha látok párat (szinte csak széncinegéket).
Az MME t -is megvette a klímaváltozásért az embert MINDENÁRON felelőssé kikiáltó globalista elit. :(
5-600 évenként periodikus felmelegedés és lehűlési periódusok voltak és lesznek, embertől függetlenül, melynek galaktikus és egyéb kozmikus okai is vannak! Sokaknak hányingere van már az állandó nyomasztásoktól, hogy a különböző sunyi profitérdekek a klímaváltozás ürügyén megcélozzák a társadalmakat.. :(
A madarak meg azért nincsenek az etetőkön, mert eleve NINCSENEK, a haszon vezérelt nemtörődöm gazdálkodás és természetrombolások, a 4-5 GHzes sugárforrások stb. miatt, ezt is kár lenne a klímaváltozásokra fogni!
Itt nem csak a rövidtávon vonulók, de a hosszútávon vonulók, sőt a helyben maradók egyedszáma is drasztikusan csökkent.
Érdekes. azok a tanulmányok pl. valahogy nagyon hamar lehalkultak, amelyek a mobil ill. Tv adók/átjátszók potenciális veszélyforrásait kezdték vizsgálni..vajon miért.? Költői..
Igen, ezt megértem, és két-három éve így is van. De előtte annyi madár volt, hogy naponta többször kellett tölteni az etetőt. Zöldike, csíz, meggyvágó, tengelic, fenyőpinty, csúszka, és még sorolhatnám, soktíz példány verekedett az etetőkön. Volt kiakasztva a kertben is legalább 3-5 etető, plusz az ablakban a három különféle etető. Mind tele volt. Most az este kirakott másnap délután szinte érintetlenül ott van, alig kell utántölteni. Amit elfogyasztanak, azt is a rigók, gerlék és néhány cinke eszi meg. Olyan szomorú ez.
Ez is elgondolkodtató, hogy mi az hogy kártevő..? A természetben nincs olyan, hogy hasznos vagy káros, ezek csupán önös emberi fogalmak, meg az egyensúly is.! Mert mihez viszonyuló, mikortól, milyen mértékben, mely időben létrejövő, és egyáltalán miknek az "egyensúlyáról" beszélhetünk ..?
Ami állandó a világegyetemben és a természetben, az az entrópia (kiegyenlítődés) és az örök változás. :-/
Az emberiségnek szüksége van a madarakra – sokkal jobban, mint gondolná:
Kártevők elleni küzdelem: a mezőgazdasági területek fontos felvigyázói, a növények egészségének őrzői.
A természet takarítói: nincs is jobb és talán ismertebb példa a keselyűknél, akik az elhullott tetemektől tisztítják meg a környezetet, de ugyanezt teszik itthon az egerészölyvek is.
Beporzás: a méheken kívül ebben a feladatban még a madarak is részt vállalnak. Élelmiszernövényeink, illetve a gyógyászati célokra termesztett növények kb. 5%-át globálisan madarak porozzák be.
Növényi magok terjesztői: a madárürülék is lehet hasznos, mivel a madarak az elfogyasztott magvakat utazásuk során újabb és újabb élőhelyekre juttatják el.
A természet egyensúlyának fenntartói: a madarak biztosítják a növények és növényevők, ragadozók és zsákmányállatok között fennálló egyensúlyt.
Korallzátonyok megmentői: a tengeri madarak ürüléke segíti a korallzátonyok tápanyag utánpótlását, ezzel biztosítja az ott található életközösségek fennmaradását.
Bolygónk egészségének hírnökei: mivel minden környezeti változásra gyorsan reagálnak, a madarak azok, akik legkorábban figyelmeztetnek minket az egész világot érintő problémákra, mint például a klímaváltozás hatásaira is.