Keresés

Sokszor előjött az ë kérdése ebben a topikban is, én speciel nem tudok ilyet ejteni, ezért nem is érzem a hiányát. Megint más dolog a kisbetűk használata a mondat elején, azt haladó és megőrzendő hagyománynak érzem.

van ahol még mindig ejtenek ly-t.
volt egy hasonló vita itt a mentek -mentek-mentek háromszögben. sokan még mindig ejtik a zárt e-t. asszem kodáj lyavasolta, hogy jelölni is kéne.

Ezért kell mexavazni, nehogy már a Nyelv Felkent Papjai döntsék el hogyan írlyunk, s beszéllyünk!

Én is a nép vagyok, kedves Villamoslyegy

Hát, ha ebből indulunk ki, fura dolgokat találunk. Annyira, hogy a muszály egy röhej és a röhely nem muszáj.

Beszéltem a néppel, kicsit ellentmondásos a helyzet: egyáltalán nem ejtenek a "j"-től különböző "ly"-t; írni viszont úgy írják, ahogy a tanítónéni mondta annak idején, mindenféle meggondolás és mérlegelés nélkül.

Úgy szavaz nép, hogy használja.

(Renan vmi ilyesmit írt a XIX. sz.-ban, hogy "a nemzet állandó népszavazás")

Na ez érdekes, de lakonikus válasz. Kifejtenéd?

Persze, hogy megszavaztatták.

Egyrészt a nyelvnek nem része a helyesírás. Másrészt el is döntik, csak százszor jobb és beváltabb technikákkal, mint a népszavazás. Vagy úgy véled, anno megszavaztatták a „nép”-pel, hogy az asztalt mostantól asztalnak fogják hívni?

Nincs igazad, a nyelvet a beszélők alakítják és nem valami "Tudós Testület", ezért nekik kell eldönteni, hogyan akarnak helyesen írni.

OFF
„Kérdés, hogy az OVB mit szólna hozzá, mostanában nem lehet tudni.”
Hát szerintem meg az OVB-nek ezen a téren az elmúlt évtizedben változatlan az álláspontja, az AB ugyanakkor meghökkentő tripla szaltókat mutat be mostanság.
ON

off (Egyben népszavazhatnánk arról is, hogy akarjuk-e hétfő szombatra való áthelyezésével létrehozott négynapos ünnepeket, vagy, például, a nyári időszámítást...)

Szerintem, jobb lenne ha a nép döntene. Népszavazást!
Kérdés, hogy az OVB mit szólna hozzá, mostanában nem lehet tudni..

Biztos vagy benne, hogy így akarják?

 

й biztos nem lehet, y azonban igen

 

Megszavazták. A Helyesírási (ma Anyanyelvi) Bizottság az akadémián.

Szavazzuk meg!

Akkor ez meg is oldódott. Üzent még valami mást is a magyarul írók közössége? Hol szoktál találkozni velük?

Minek Ly és J?

Hát azért, mert a magyarul írók közössége így tartja jónak. De lehetne akár й is.

Helyesírási szótárban először 1929-ben jelent meg a boksz (Balassa József: Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai, azaz a „nyomdai helyesírás”), box viszont egyetlenben sincs. (Korábbi helyesírási szótárban már van bokszer.)

A korábban még az ökölvivás is box volt, és nem boksz.

 

 Akkor említeném  a qkor-icát, a qq-ríqt, és a qr-va anyját, illetve (Petőfi):qrvanyád szót.

Bocs, o-t írtam i helyett. De eredetileg is: ἔκστασις.

exsztázis?

Sőt az eksztázosra sem!

Kéretik nem hivatkozni a koksz-ra és a keksz-re, valamint a fakszimilé-re, bár ennek tükrében érdekes a fax.

Szerintem nincs igazad.
Világos, hogy itten hagyományról beszélünk, de ennél kicsit több benne a rendszer.
Egyrészt az első (vagy akár a régebben tipikusan elfogadott) írásmód nagyon gyakran eltér a mai sztandard átírástól. A XIX. századi szövegekben pl. rendszerint megőrizték a latin szavak írásmódját.
Aztán mint szó volt róla, az x is aszerint íródik át vagy nem, hogy mi az ejtésmódja.
A fájl - ahogy te is írod - nem teljesen jön ide, és elég lassan stabilizálódott az írásmódja (még ma sem teljesen egységes, bár már győzött a kvázifonetikus).

a legnagyobb különbség a két dolog között, az az új szavaknál jelentkező első bármilyen magyar kontextusbeli írásmód. A "j" hangot tartalmazó szavak kizárólag j betűvel íródnak azonnal (pl fájl), míg az x-betűt tartalmazó idegen szavakban sokáig megmarad az x, még akkor is, ha teljesen beágyazódott a hétköznapi magyar nyelvbe (pl oxigén)

Bár lehet, hogy baromira nem vagyok pontos, mert az egyik egy fonéma kezelése, a másik pedig egy karakteré. Mindenesetre a jelenség létezik :)