Nem egészen így képzelik el általában a reprocesszálás maradékának tárolását azok akik
ténylegesen csinálni is fogják. A sugárzó anyagot inkább üvegbe vagy bitumenbe ágyazzák kémiailag,
és ezt helyezik aztán acélhordókba meg betontárolóba egy mélyen fekvö vízzáró rétegbe. Igy végül is
végsösoron az üveg vízben való oldhatósága akadályozza meg a rádioaktív izotópok kijutását a környezetbe,
ez voszont mérhetö és meglehetösen kicsi (nem valószínü hogy pl hidrogén fluoridos környezet alakulna
ki a tároló körül). A reprocesszálással és a hosszú tízezer-millió éves felezési idejü izotópok
leválasztásával a tárolási idö is emberi léptéküre (500-1000 év) csökkenthetö.
A 146-os hozzászólásodra: a nukleáris hulladék kezelésének, eltemetésének és az erömü végsö lebontásának
költségei számolhatóak, és már most is be vannak számítva pl a paksi erömü által termelt áram költségébe
(ugy kb 0.8-1.0 Ft-kwh), ugyhogy nem fog többletpénzbe kerülni a hulladék eltemetése.
Contamination of area was more than 1 Ci/km2. About 20 millions Ci of different
radionuclides was released to the environment as a result of the accident led to the formation of the East Ural Radioactive Trace (EURT). In 1967 additional radioactive trace was rised.
Ecological and Genetic Consequences of the Radioactive Contamination in "Mayak" Region The information available in this database was obtained in the course of studies performed for over 30 years by the staff of the Institute on a unique testing area - the Eastern Ural radiation track (EURT), which appeared as a result of the accident that occurred at the nuclear power plant "Mayak" in the Chelyabinsk region in 1957.
Ezek mellet sem vagyok atomenergiaellenes (sokkal inkább biztonságosan kezelt atomenergia, mint CO2 (és egyéb) kibocsátó egyéb), de azért látni kell a veszélyeit a dolognak, és ezért nem tartom szerencsésnek, hogy mostanában sora történt kisebb nagyobb fennakadás, baleset a paksi er?m?ben.
És ha ehez hozáteszük,hogy a 70-es évek ?ta követelmény hogy a reaktorokat szándékosan se lehessen annyira megsérteni,hogy komly környezetszenyezés történhessen...
Majd nézz utána: a csernobili reaktor katasztrófáját az egyszerű emberi felelőtlenség okozta. Ugyanis a bölcs mérnökök kiiktatták a védelmi mechanizmusokat (mivel éppen kisérleteztek) ha mindent békén hagytak volna még ma is zakatolna a masina.
en ugy tudom, hogy az utobbi 50 evben minden vizzaro reteg, szigetelok, stb nelkul robbantgattak atombombakat szarazfoldon vizen levegoben fold alatt.
mindezek ellenere az utobbi 50 evben az emberiseg letszama legalabb megduplazodott es a varhato eletkor is jelentosen emelkedett.
a mindenfele nuklearis tarolokbol esetleg (p->0) kiszabadulo szennyezodes ezeknek robbantasos szennyezodeseknek a tordedeke lehet.
en ugy gondolom, hogyha az emberiseg osszes nuklearis szemetet beleboritanak egy godorbe a nevadai, ausztral vagy kazah sivatagokba, es radozerolnanak 1 m foldet, akkor sem tortenne semmi problema az egvilagon.
mindemellett a legkor CO2 tartalma az utobbi 100 evben megharomszorozodott, es az atlaghomerseklet gyorsan novekszik. a szarazsagok, illetve a szokasosnal nagyobb esozesek, aradasok miatt evente az aldozatok szamat nem akarom megbecsulni, eleg bekapcsolni a TV-t.
raadasul az autok, fosszilis szeneromuvek altal termelt gazok szinten rakkeltoek. valoszinuleg nagysagrendekkel tobben haltak meg meg 86 ota dohanyzas/kipufogogaz okozta tudorakban, mint csernobil miatt.
ez altalaban nincs benne a "Kornyezetvedelmi" tanulmanyokban.
szoval OK, hogy a nuklearis energia veszelyes, de a fosszilis energia tobb nagyseagrenddel veszelyesebb.
erre lehet meg azt mondani, hogy ne termeljunk energiat, mert akkor nem szennyezzuk a kornyezetet. ez esetben a Fold eltarto kepessege valahova a 18. szazad kozepere esne vissza, azaz kb 5milliard embernek meg kellenne halnia.
hajra greenpeace
Alfa-sugárzás kívülről tényleg nem veszélyes, mivel néhány mikrométernyit képes behatolni a testbe. De élő testbe jutva, ahogy említetted, igen veszélyes, hisz a sugárbetegség küszöbdózisa 1-2 Sv, alfa-sugárzás egyenértékdózisa 20 Sv (legnagyobb a sugárzások közül).
A felsorolás csak példa volt. Hogy valójában, mi lesz pár ezer év múlva a lerakókból? Erre majd az tudja a választ, aki majd akkor él.
Minden hulladéklerakót el kell látni vízzáró betonaljzattal, majd erre jönnek a különböző szigetelő rétegek. Ezekre terítik a reprocesszálás maradékát, majd lefedik szigetelő rétegekkel. Persze monitoring-rendszert is ki kell építeni, amelyeknél szintén felléphet szivárgás.
Ja igen, továbbá megfeledkezel arról az apróságról, hogy amelyik izotóp erősen radioaktív, az hamar elbomlik, amelyik viszont csak lassan bomlik el, az gyengén radioaktív. Például a híres-nevezetes U235 gyakorlatilag stabil, tekintve, hogy a 700millió éves felezési idő miatt olyan gyengén sugároz, hogy csak műszerrel lehet kimutatni.
Olyan izotóp, amelyik elég lassan bomlik ahhoz, hogy sokáig kelljen a Földben tartani, de nem bomlik túl lassan ahhoz, hogy ne legyen veszélyes, ÉS még a kémiai tulajdonságai is elég kedvezőek a vándorláshoz, nagyon kevés van, alig pár tíz, és nem "kismillió".
Ha például az általad felsorolt izotópokat nézzük, akkor
- a Ra226 felezési ideje 1600 év, ez valóban veszélyes LENNE, ha nem alfával bomlana. Az alfasugárzás ugyanis még egy papírlapon vagy 3 centi levegőn sem megy át, és nem teszi radioaktívvá az anyagot. Magyarán csakis akkor veszélyes, ha élő szervezetbe jut vagy az alfabomló anyag ahhoz hozzáér.
- A belőle létrejövő Rn222 (azaz radon, és nem ruténium) felezési ideje kb 4 nap, ezért még az erőműben elbomlik.
- A Po218 felezési ideje 3 perc,
- az Pb214-é kb fél óra,
- a Bi214-é 20 perc,
- a Po214-é 160 mikrosec.
Ezek is elbomlanak még az erőműben.
Az ólom 210 felezési ideje 22 év, ráadásul bétával bomlik elsősorban, ez tehát tényleg veszélyes.
Ismét csak meg kell kérdeznem, hogy szerinted egy kilométeres sótömb elég régóta létezik-e ahhoz, hogy elhidd, hogy nincs a közepében talajvíz?
De ha olvastad, amit az előbb Lecter írt neked, akkor már csak a 10 métert kéne elosztanod kétmilliárddal és már meg is tudod, mennyit vándorol a cucc évente.
Itt egy bomlási lánc: 226-os Ra-ból lesz 222-es Ru, abból 218-as Po, majd 214-es Pb, majd 214-es Bi, majd 214-es Po, 210-es Pb?
Ezek a leányelemek mind radioaktívak. Mivel többféle módon is képes egy elem bomlani, kismillió leányelem keletkezhet.
A radioaktív-hulladéktárolókkal nem most van baj, hanem évszázadok múlva lesz, amikor meggyengül a szerkezet. A ma gyártott védőeszközöket még nem tudták ilyen hosszú távon vizsgálni, mivel nem léteznek elég ideje.
A kelet-afrikai Oklo urántelepen ezelőtt kétmilliárd évvel néhány százezer évig működött egy atomreakor. Nagyon szépen ki lehet mutatni, hogy a hasadványok mennyit vándoroltak odébb kétmilliárd év alatt (tízméteres nagyságrend).
Ezt csak úgy mondom.
Igen? Érdekes, nem tudok róla, hogy az erdők olyan sikeresek lennének a széndioxid lebontásában...
Az atomreaktorok hulladékai nem "radioaktív elemekre bomlanak", hanem radioaktív elemek, amelyek nem radioaktív elemekre bomlanak.
A "védőeszközöket" teljesen jól tudják vizsgálni rá. Bár ez is egy érdekes megfogalmazás, szerinted mennyire tekinthető védőeszköznek egy kilométeres sótömb?
Soha, egyetlen esetet nem tudsz mondani, amikor atomenergiával kapcsolatban nem állt meg a szakértői vélemény. Például a csernobili típusú reaktorok ellen már tellerék is tiltakoztak a 40-es évek elején (!!!).
Továbbá: tudsz egyetlen példát is mondani, amikor AKÁRMI probléma merült fel egyetlen fűtőelemtárolóval sem.
A Nap-, szél-... energián kívűl, a gáztüzelés a legkörnyezetkímélőbb. Az égetés során szén-dioxid, víz, kevés szén-monoxid keletkezik. Ezek nem környezet idegen anyagok, az erdők le tudják bontani, át tudják alakítani. Persze az erdőírtások, a szén, pakura.. égetés miatt, nő az üvegházhatás.
Az atom-reaktorok hulladékai viszont radióaktív elemekre bomlanak, majd azok is... Annyi ideig veszélyesek, hogy a védőeszközöket még nem tudták vizsgálni rá. A kis szivárgás is bajt okoz, mivel a sugárzóanyag bejut az élőlények szervezetébe, vízbe, talajba. A folyamatos kis sugárzás árrtalmasabb, mint a nagyobb, de rövididejű.
Bocs; felreertettem. Nagy igazsagod vagyon, de azert hosszabb tavra is erdemes mar ilyenkor elkezdeni gondolni. A kormanyok malmai lassan orolnek; mire mozgasba hozzak azt a szivattyut, mar lehet, hogy kell az a bizonyos csillaghajo...
Én inkább valami olyasmire gondoltam, hogy miközben épp süllyed alattad a hajód, nem túl értelmes stratégia azon töprengened, hogy kössél-e szerződést jövő hétre, egy nagyobb rakomány kávé elszállítására.
Előbb szívattyúzni kell, meg mit tudom én, aztán lehet kevésbé sűrgető problémákon rágódni.
Érted már, mit szerettem volna írni?
Nem keverem ide; ez resze a problemanak (a politikusok hozzak meg ugyanis a donteseket). Amugy csak azert hoztam fel, mert hasonlo hozzaallast tukroz, mint amit felhoztal.
Poont ez a gond a kornyezetszennyezessel: egyetlen kormany sem foglalkozik erdemben a dologgal, mert ki tudja, 4 ev mulva hol lesz. (Emlegettetek a Kiotoi Egyezmenyt: annyira kihereltek, hogy egyaltalan nem szamit, hogy az USA alairta-e vagy sem...)
Az összehasonlítás akkor sportszerű, ha a másik oldalon meg összeadod a fosszilis erőművek hulladékainak meg a környezetszennyezésük felszámolásának kezelési költségeit. Mindjárt árnyaltabbá válik a kép...
Részben igazad van, de még ha drágább is, aligha kerül annyival többe, mint amennyivel több energiát képes előállítani.
Másrészt értelmetlen dolog egy évre előre tervezni, ha a holnapod is erősen kétséges.
Ha összeadod a nukleáris hulladék kezelésének és tárolásának költségeit, kiderül, hogy sokkal drágább a nukleáris-erőmű üzemeltetése. A hulladéka sokáig ártalmas marad. Nem tudjuk még, hogy a mai beton mennyire tartós, hisz nem olyan rég használjuk. Ha pontosan olyan betont tudnánk alkotni, mint az ókorban, akkor talán biztonságos lehetne az elhelyezés.
Látott már valaki statisztikát, amelyben összehasonlításokat tsznek nukleáris és fosszilis erőművek között?
Olyanra gondolok pl mint: egységnyi előállított energiamennyiség/költség. Nem vagyok benne biztos hogy a hagyományos erőművek nagyon büszkék lehetnének magukra (légszennyezés, környezetrombolás, bányaszerencsétlenségek, stb, stb) Véleményem szerint egy gáz vagy szénerőmű legalább annyira alattomosan és biztosan károsít mint egy nukleáris. Ráadásul akkor is füstöl ha minden dolgozó előírás szerint tevékenykedik.
Marx György egyik (tán utolsó) könyvében olvastam valamiféle nukleáris erőmű-tervezetről amit kanadában szándékoztak lakótelepek energiaellátására építeni. Mélyen a föld alá temették volna, egy adag fűtőelemmel. (egyszerhasználatos erőmű!) Erről van valakinek információja?
