(First, its primary purpose is to ensure a plausible phonetic approximation of Bulgarian words by English speaking users, including those having no knowledge of the Bulgarian language and no available additional explanations;)
ott pervertálódik, hogy a magánhangzókat nagy eséllyel a lehető legrosszabb módon adja vissza, legalábbis a fenti elv értelmében.
"An exception rule was introduced by the Bulgarian authorities in 2006, mandating the transliteration of word-final -ия as -ia rather than -iya in given names and geographical names (such as Ilia, Maria and Bulgaria, Sofia, Trakia etc.).[11][12] In 2009, a law passed by the Bulgarian parliament made this system mandatory for all official use and some types of private publications, expanding also the application of the ia-exception rule to all -ия in word-final position.[1]
The new official Bulgarian system does not allow for unambiguous mapping back into Cyrillic, since unlike most other systems it does not distinguish between ъ and а (both rendered as a). It also does not distinguish between the digraph values of <zh=ж>, <sh=ш> and the value of the same Roman strings in rendering accidental clusters of separate Cyrillic letters <zh=зх> and <sh=сх>, as they occur in words like изход (izhod) or схема (shema)."
A vicces az, hogy Cvetán barátom útlevelében, amelyet bolgár hatóság állított ki, Tzvetan áll* (és nem Tsvetan vagy Cvetan) mint hivatalos átírás, ez pedig a fent leírt _egyik_ szabvánnyal sem egyezik, tehát egy további szabvány.
* Bolgár útlevelekben a cirill mellett minden név, hely egy hivatalos átírásban is szerepel.
Ezzel csak az a baj, hogy nem úri huncutságból él egymás mellett többféle átírási (transzkripciós és transzliterációs) rendszer, hanem azért, mert különféle célokra különféle megoldások felelnek meg a leginkább. Egyébként meg a javaslatodat betűfetisizmusnak tartom: a jó átírás a kiejtésen alapul, csak bizonyos speciális esetekben előnyös az íráskép állandósága a kiejtés állandóságával szemben.
Az én fixa ideám szerint ha egy nyelvnek van nemzetközileg bevált, ráadásul egyben saját használatú latin betűs átírása, akkor illene azt használni. Remélem, egyszer a mi helyesírási szabályzatunk is eljut ide.
De ez itt off, elnézést.
Legyen Jorgosz.
(A Heraklionnál még zavarosabb nevű Korfu város brit temetőjének őre, Γιωργος Ψαιλας bácsi tavaly megmutatta nekem a saját sírját, arra meg George van írva.)
Az Iráklio a görög (kb.) ejtés szerinti átírása, ahogy azt a szabályzat előírná (kivév a szóvégi -n). Ugyanúgy "szokatlan" lehet a szemnek, mint amikor Jeorjiosz-t írnak (ugyane szabályzat szerint) a görög megszorítások kapcsán: mindig összerándul a gyomrom, pedig tényleg ez a kortárs ejtés. (Csak hát, én úgy érzem, lehetne attól még Georgios, az angolt sem úgy írjuk, ahogy ma ejtjük, a helyes ejtés a műveltség feladata).
A Heraklion (Herakleion helyett) pedig mondható "európai hagyományosnak", ha pongyolázhatok.
Hol nézed? Tudom, hogy nem szabványos módszer guglin mérni, de hirtelen nincs másra módom, és ott az Iraklio alak messze a legritkább magyar oldalak közt keresve. És bármennyire helytelennek látszik, de a Heraklion vezet toronymagasan. Mellesleg a görögök is ezt használják a leggyakrabban (mármint ha latin betűs átírásról van szó), lásd http://www.heraklion.gr/
A mindjárt kissé túlzás. A distinkció (mármint hogy ókor vagy jelenkor) teljesen jogos. A mai név Iráklion vagy Iráklio (az újgörög átírási szabályzat példatára az előbbit hozza, de úgy látom, inkább az n nélküli alak tűnik általánosnak), az ókori pedig: Hérakleion. A két középső variáns tehát nem jó, a két szélső közül pedig az időbeliség alapján kell választani.
Hát, csak azért fontos, mert az Istambul, így, pont nélküli i-vel és m-mel pont a törökös helyesírása az említett köznyelvi alaknak, amelyik is veláris i-vel mondja (ellenben a sztenderd vegyes hangrendű szóval). -- Csak ezért tartottam nem lényegtelennek.
Etymologically, the name "İstanbul" (Turkish pronunciation: [isˈtanbuɫ], colloquially [ɯsˈtambuɫ]) derives from the Medieval Greek phrase "εἰς τὴν Πόλιν" [is tim ˈbolin] or, in the Aegean dialect, "εἰς τὰν Πόλιν" [is tam ˈbolin] (Modern Greek "στην Πόλη" [stim ˈboli]), which means "in the city" or "to the city".
Ami az idézetben érdekes, hogy etimológiailag, azaz a görög eredetiben az *ejtés* (nem az írás: az nü-t tartalmaz), m-mel hangzik!
Pedig nem kell sokat kutatni utána, elég megnyitni a Wikipédiát: "Le nom d’Ixelles provient du nom du hameau d’Elsele, « la demeure aux aulnes » (de else : « aulne » et sele : « demeure » ou « château »), d’après le nombre d’aulnes qu’on y retrouvait parmi les prairies, près des étangs ; ce nom est devenu Elsen et ensuite Elsene en néerlandais, Ixel et ensuite Ixelles en français." Legalábbis az Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville (Tome troisième, Alphonse Guillaume G. Wauters. C. Vanderauwera, Bruxelles, 1855) szerint...
Jut eszembe ha már belga és városok neve (sok köze nem lesz magyar nyelvez ugyan)
Mai napig nem fejttettem meg (kutattam utána) a városrész kerület ahol sokáig laktam brüsszeli kétnyelvűség kapcsán franciául Ixelles ugyanez flamandul Elsene. Még csak az elnevezés közös gyökerére se leltem a két szóban. Mert a szomszédos kerület Uccle (fr) Ukkel(nl) legalább kiolvasható
Vagy ugyanígy A Forest és Vorst nevű városrészekkel ami nyilván utal erdő féleségre ami ott elő is fordul.
Megnéztem más térképen is (freitag & berndt), ez a német gyakorlat:
Frankfurt (magában, csak apró betűvel, zárójelben szerepel az Oder szó viszonyítás nélkül)
Frankfurt am Main
Megnéztem Frankfurt am Main városának honlapját. A frankfurt.de doménnév az ővék, de ha megnyitok bármifajata hivatalos iratot pdf-ben, ott mindenütt Frankfurt am Main szerepel. Címben, fejlécben, aláírásban. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a város hivatalos neve "Frankfurt am Main".
Ha a hozzászólás-számodat akarod növelni, arra ott a Törzsasztal. Ha valamit nem tudsz biztosan, akkor ... az a véleményem, hogy ... bevezetéssel, de leginkább sehogy. Inkább kérdezd meg!
Ez egy nyelvtudományi topikcsoport és nem nyelvi trécselde.
Oderafrankfurti lakosként: Kleist írhatta akár ck-val is, a történelem során százféleképpen írták, pl. v-vel a városalapító okiratban. A www.viadrina.de nyitóoldalon kivehető, hogy a "Frankfurt an der Oder" írásmód az NDK-ban hivatalosan nem létezett. 1990-ben, az NDK végnapjaiban a város határát jelző közlekedési táblán "Frankfurt (O)" állt. Sokszor látni Frankfurt/Oder ill. Frankfurt/O vagy Frankfurt (O.) helytelen alakokat is (pl. a berlini autópalyagyűrű tábláin).
A reptér neve tipikus bürokráciai vagy marketinges szörnyszülött, miután közigazgatásilag Pohlitz településhez tartozik, de ezen falut a régión kívül senki sem ismeri. A helyi lakosság egyébként "Flugplatz Pohlitz"-ként emlegeti. A Flugplatz kifejezés terminálépület nélküli repteret jelent.
A helyi lakosság+sajtó nem szórakozik az (Oder)-ral, mindenki tudja, hogy melyik Frankfurtról van szó, csak hivatalos megnevezésekben, távirati irodáktól átvett szövegekben, stb. van (Oder). Szintúgy senki nem kérdez vissza keleten, ha azt mondom, hogy frankfurti vagyok, hogy melyikből (mondjuk a 2 Frankfurtnak jól megkülönböztethető tájszólása van).
Azonos nevű településekből egyébként egy csomó van, tipikus példa: Neustadt. A postát az ilyesmi nem érdekli, ők irányítószámmal dolgoznak. A vasúttársaság pedig úgy oldotta meg a problémát, hogy egy perjel mögé odaírja a földrajzi térség nevét, de erre a két Frankfurtnál nincsen szükség.
Bakker, ez milyen jó, ezen én még sosem gondolkodtam el így, hiszen nekem teljesen kézenfekvő volt, mivel a várost a víz felől megközelítve-megismerve a Wien régen ismert volt, amikor először hallottam a színházról.. :-))
