Dehogyis, itt lakom Aggtelken. Az egy ka(r)szt :D Ezexxerint te is élsz még. Nyah. Pedig tudom ám, hogy a nyolcadikos töritankönyvben szerepeltél, mint FerenczJózsef szörklije. Ahhoz képest egész jól tartod magad. :D
Mindig megbánom, ha indexet olvasok. Ebből a cikkből az derül ki, hogy mindenki menekült, aki szír, kivéve, aki jezsuita is és/vagy akinek a' Óbány állampolgárságot ad.
Most is azt mondom hogy a hatvan nap alapvetően tilos (mert 30 nap a főszabály) és ugyanúgy mint az indulásnál ismét elmondom, hogy külön megállapodás esetében persze a 60 nap is lehetséges. Ennek pedig az a következménye hogy rizsa amit mondtál a 60 napos országos átlagos fizetési határidőről, mert kurvára nem általános.
No és azt is elmondtam, hogy nem fogod érteni miért nem általános és hogy ennek az értetlenségednek lesz az alapja hogy ürgelyukból jöttél. :)
Nem nagyon van kedvem utánakeresni, mivel amit támogatni akartál vele, az nem igaz, tehát támogatni is nehéz lesz.:P
Mertugye te először azt vitattad, hogy a 60 nap tilos. Aztán azt mondtad, hogy jó, nem tilos, de az irányelv lesz irányadó vitás esetekben. Linkelted az irányelvet, amiben meg az van, hogy 60 nap. Azóta meg látom, hogy fingod sincs róla, miért tökéletesen elfogadható ez, de nem is lesz, mert csak hülyeségeket tudsz beszélni.:P
Én ilyet ugyan nem írtam. Olyat írtam, hogy eddig annyi volt, hogy jeleztem, hogy kell, aztán a kereten belül lehívható volt. Most meg hat oldal papír, napokig tartó elbírálás. Gondolom, a te munkaidőd olcsó, azért nem érted, mekkora bajt csináltak ezek a devizahitelesek.:P
Nincs semmi baj a 60 nappal sem, hiába lovagolsz rajta. Nincs semmiféle lufi sem. Ha máskor nem, hát 7 éve ki kellett volna pukkannia. Itt mindennek a hátterében valós igény és valós teljesítés van.
"Egy normális világban teljesen normális az áthidaló hitel a forgóeszközökre."
Bizonyos feltételek mellett mindenképpen. Na de éppen most sírtál arról hogy nem feletek meg neki. Vajon miért nem? Azért mert gonosz a világ? :) Ha a hitelezési rendszer fegyelme kellően nagy és a szereplők fizetési morálja azért jó mert az általános fizetési határidő 30 napnál nem több akkor nincs is lufi ebben a kérdéskörben ami kidurranjon.
Próbáltad a forgóeszköz hitelt úgy felvenni hogy az üzleti tervedben (és az ahhoz esetlegesen bekért szerződéseidben) 30 napos fizetési határidő van? ;)
Ez hülyeség, ha jobban belegondolsz. Ne magadból indulj ki. Egy normális világban teljesen normális az áthidaló hitel a forgóeszközökre. Egyszerűen azért, mert így mindenki gyorsabban fejlődhet, és a bank is jól jár.
És nem, a bank nélkül nem tud olyan gyorsan fejlődni egy kkv, kivéve persze, ha pályázati pénzt kap.
De fura ezt olyantól olvasni, akinek lakáshitele van.:)
Egy normális világban csak az vásárol akinek van pénze, mert ha nincs és úgy vásárol (v. vesz igénybe szolgáltatásokat) akkor egyrészt abból minta és következményként pedig mindenképpen lufi keletkezik (de hívhatnánk akár körbetartozásnak is, úgy hátha jobban..). Éppen ezért szükséges a gazdaságnak automatikusan kidolgoznia azokat a szereplőket még időben - akik csak a fizetési határidőkkel spekulálva - évekkel voltak képesek korábban kitolni a csődjüket* és ezért született ez az irányelv. Szóval nem egy érdekes elmélet, hanem egy nagyon is megalapozott irányelv és attól működőképes mert leköveti az erkölcsi normát**. No és miután ez utóbbi jószágból Neked sajnálatosan nem jutott sok, ezért nem látod át az irányelv alapvető lényegét sem. Pedig a dátumnak amikor az keletkezett komoly üzenetértékének kellene lennie.
Okos ember egyébként elgondolkozott volna azon hogy Sanya vajon mit akart mondani ezzel a 40 €uro-s behajtási költségátalánnyal kapcsolatban, de látom nem vagy eléggé okos. Pedig gondolom írtátok ostoba módon mint Petőfi most mérlegkor a nyilatkozatokat. :)
*Ha nincs pénzeszközöd és úgy vásárolsz akkor abból mindenképpen csőd lesz. Ennek ellenkezője csak a kalandfilmekben igazolódik.
**Tudom nem érted, de ezen már nem is csodálkozom.
Az AB jogegységije pedig azért játszik be mégis, mert az indoklásban kimondja hogy ilyen esetekben csak a semmisséget lehet jogkövetkezményként alkalmazni. Ezt az elemet pedig a 2/2014-es kúria jogegységi nem tartalmazta. Ezzel kiveszi a bírók kezéből a mérlegelés lehetőségét. Így tehát ha igazolódik hogy nem tájékoztattak megfelelően - már pedig ezt nem lesz nehéz - akkor értelemszerű következmény, hogy semmis a szerződésem. Pontosítva: mivel mindkét fél részéről történtek teljesítések ezért részben semmis.
Ezzel szemben Te még ott sem tartasz, hogy aki elismeri a hibáját az talán nem is lehet olyan hülye. ;)
Ez érdekes elmélet, node ettől még teljesen általános a 60 nap. (És engem ne keverjünk ebbe bele buta és sanda célozgatásokkal, mert én általában kevés dolgot vállalok így, de van bőven olyan kapcsolatom, akiknek így fizetnek. Nem zavar ez senkit egy normális világban, hiszen tényleg fizetnek, csak ha közben esik be egy megrendelés, akkor kell a hitel. Namost azt te is érted, hogy ez egy normális világban miért jó így, meg miért nehéz, ha a bank eleve túlbiztosítja a hitelkihelyezést, mert bármikor számíthat állami beavatkozásra. A túlbiztosítás pedig azt jelenti, hogy nincs keret, mindet külön kérni és indokolni kell.)
Nem az a vita tárgya hogy lehet-e 60 nap a fizetési határidő hanem az hogy ez általános-e? Nem általános. Sem ebben az országban sem pedig az Unión belül. Igaz aki csak szélsőségekben tud gondolkodni annak nyilván ez 60 napos dolog ugrik be, hiszen az is benne van de az ilyesféle arcok folyton méregetnek egymáshoz képest dolgokat - mondjuk a jobban járt-e v. nem járt-e jobban hozzám képest kérdéskörökben (de csak azért mert alapmentalitásuk szerint nem irigyek mint tudjuk) - ezzel szemben a tisztes logikával (erkölccsel) rendelkezőknek már lejött hogy ha általános üzleti kérdéskörben beszélgetünk - és mint tudjuk ez az esetek többsége - akkor a fizetési határidő nem több mint 30 nap és akinek nem beteg az agya annak ez az irányelv már első olvasatra is ilyesféle tartalommal bír.
Nem vagy te jóban ezekkel a jogszabályokkal, másolnék neked valamit a linkedről:
"A gazdasági szereplők közötti kereskedelmi ügyletek tekintetében az irányelv kimondja, hogy szerződéskötési szabadságuk tiszteletben tartása mellett számláikat 60 napon belül ki kell fizetniük, kivéve, ha kifejezetten másként állapodtak meg, vagy ha az egyéb fizetési módozatok nem súlyosan hátrányosak a hitelezővel szemben."
Nem. Nem általános. Annyira nem hogy például az értékesítési multik (Tesco, CBA, Interspar) a belföldi beszállítóknak egy ideje már 30 napnál nem hosszabb határidőre fizetnek. Szóval úgy van ahogyan mondom: Kibaszottul nem általános.
Észrevettem már hogy homályos fogalmak számodra az erkölcsi norma, meg az Uniós irányelv is ezért a témához kötődően segítek utóbbi értelmezésének ügyében. Az idevonatkozó irányelv:
Az Uniós irányelvet nem afféle mankó módjára lehet használni mint egy egyéb tájékoztató adatot, hanem olyasféle kötelezettség amelyet a nemzetek jogalkotói kötelesek beleírni a honi jogba. Ha oda rosszul írják bele (lásd 40 eurós behajtási költségátalány esete) akkor peresítéskor bizonyításra mindenképpen az irányelv eredeti szövege az erősebb.
"A mostani kamatoknál 10 millióra 20 év alatt visszafizetsz 15 milliót (5% alatt van a THM a lakáshitelekre)."
Ez nem így van. A 20 éves szerződések annuitással számolandó hitelek és ez az 5 % ezen a módon nem 15 hanem valójában 20-30 millió közötti költséget jelentenek a hitelesek számára attól függő módon hogyan változik a jegybanki kamat.
"Namost nyilván ostobaság lenne azzal tervezni, hogy ez a kamatszint hosszú távon így maradhat (a németeknél a támogatott hiteleket kapod most ilyen kondíciókkal), tehát az könnyen lehet 20. Te pedig egy olyan devizában vettél fel hitelt, amihez képest az, amiben fizeted, a felét sem éri ahhoz képest, mint amikor felvetted. "
Ebből a logikázásból egyértelműen kitűnik hogy nem érted a hitelek számításának módját. Ha devizában veszed fel akkor nem csak a deviza az elszámolás alapja, hanem a devizához tartozó jegybanki kamatváltozás is. Ha egy deviza agresszívan felértékelődik akkor a jegybankok - a rendelkezésükre álló relatíve sok eszköz közül utolsó lépésként - csökkentik a jegybanki kamatlábat annak érdekében hogy a rendszerben lévő saját devizában kötött ügyletek ne dőljenek be. Ilyen ügylet a magyarországi devizahitel is. Amikor felvettem akkor a CHF jegybanki kamata 3,7% volt. Ez mára -0,25(?). Igaz ez a tényező a túl agresszív felértékelődést nem tudja tökéletesen ellensúlyozni, de ahhoz elég lenne hogy az annuitással számolt hiteltörlesztő számunkra csak kb. 20% körüli törlesztőrészlet változást jelentsen. A Lengyeleknél így történt és ha figyeltél az utóbbi 7-8 évben akkor ez nem kerülte volna el a figyelmedet. :)
Valószínű hogy ezt a magyarázatot követően már meg fogod érteni hogy a devizahitelem az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlete miért áll a CHF Libor+2,5% összegből és vagy végre talán megérted hogy ez pontosan mit is jelent.
Abból lehet egyébként kikövetkeztetni hogy a "magyar" bankrendszer valójában a belföldi forintbetéteket hitelezte ki svejci frankként, mert az egyoldalú kamatemeléseket akkor kezdték alkalmazni, amikor a 2008-as 3%-os jegybanki kamatemelés megtörtént* és ezzel párhuzamosan pedig a CHF libor tartós mélyrepülésbe fordult. A bankok kihelyezett pénzeszközeik ezen a módon már nem tudták azt a kamat hozadékot biztosítani, amit eredetileg kispekuláltak ezért egyoldalúan hozzányúltak a szerződésekben lévő kamatokhoz. Csakhogy ezt egy Uniós fogyasztóvédelmi irányelv szerint ilyen esetben nem lehet. Ez az irányelv "picit" régebbi mint a magyar devizahitel, de itt a végeken már megszokhattuk, hogy elég egy ellenséges hangulatú tartós médiakampány a devizahitelesekről, egy halom korrupt politikus és a hozzájuk tartozó kúria (meg néhány olyan hülye troll mint amilyen Te is vagy) és el lehet ezt húzni addig, míg már a bankok bedőlése már nemigen lehetséges (mert helyettük bedőlnek tömegesen a hitelfelvevők). Ez az időpont van most. Már látszik a bankok kommunikációjából is, hogy ha a maradék még talpon lévő károsult ki tudja harcolni magának az igazságot az már nem fenyegeti húsba vágó módon a pénzügyi rendszert.
*ennek következménye az hogy a betétekhez tartozó adott kamat is növekedik és ezt valamiből finanszírozni kell.
A 60 nap teljesen általános, ha nem két krumplit árul az ember. Fura, hogy te ezt nem tudod. Hogymondjam óvatosan, az említett szakmákban nem csak a 60 nap nem általános, de a forgótőkehitel sem.:)
Ja, hát én mondtam neked már az elején.:)
Ezt meg te tudod, ha ennyire ráérsz, csak nyugodtan.:)
Nem is mondtam hogy nem lehetséges csak megemlítettem, hogy külön megállapodás hiányában 30 napnál hosszabb fizetési határidő a hatályos norma szerint nem lehetséges és el kell mondjam a szimpla értékesítés v. szolgáltatás szintjén még ilyen sincsen. Vagyis nem a 60 nap az általános ahogyan mondtad, hanem éppen hogy kivételes. Az általános a 8 nap és maximum a 30. Aztán ha találsz magadnak olyan taxist aki utcáról leintve v. telefonon rendelve bármennyi napra ígért kifizetésért elvisz és vagy olyan mosógép szerelőt aki azonos feltételek mellett a lakásodban készüléket javít akkor annak a nevét majd írd meg nekem ide. :) Mert ilyet egyet sem fogsz találni.
Be kell ismernem csúnyán benéztem az AB dolgot. Ettől függetlenül a 2/2014 sz. jogegységi egy komoly könnyítést tartalmaz a korábbi 6/3013-hoz képest, ugyanis ebben már engedi a kúria vizsgálni a bankok tájékoztatási kötelezettségében mutatkozó hibákat és végül is számomra csak ez a fontos. Hogy hülye vagyok-e? Ha nem próbálom meg akkor mindenképpen. :)
