Tul vagyok a muteten. (Belgiumban) Meg ki se myitottam a szemem, de mar ereztem, hogy nagyon faj a torkom. Kertem fajdalomcsillapitot es hayningerem volt, ugyhogy arra is kaptam valamit. Par oraval a mutet utan hanytam egy csomo alvadt vert, es utana keso este is, de annyira nem volt veszes az egesz. a nyelesek nyobban fajnak... Ami erdekes, hogy nekem kellett teat meg vizet kernem kulon, mert amugy nem hoztak volna maguktol. Es nem is mondtak, hogy igyak, attol jobb lesz. Viszont rendszeresen hozzak az ujabb adag fajdalomcsillapitot a rendes infuzio melle, biztos azert tudtam olyan jol aludni. Elvileg most reggelire tejes pudingot fogok kapni, ketlem hogy joizuen meg birnam enni, inkabb megrpobalok sokat inni...
Én szintén egy 23éves lány vagyok, immáron 3 napja mandula nélkül :) kedden volt a műtétem,szintén altatásban, amit nem bántam meg,mivel iszonyatosan féltem és szerencsére nem léptek fel mellékhatások sem. Reggel fél 8-ra mentem a kórházba, 11körül műtöttek, nekem a műtét utáni pár óra volt a legrosszabb, legalábbis most így érzem. Elvileg kaptam fájdalomcsillapítót a műtét után, így 4órán keresztül még nem kaphattam. Az első 1 órában nem ihattam, ami nagyon rossz volt,mert hiába fájt nyelni én úgy éreztem szomjan pusztulok. Aztán jött a nővér, ihatok. Na akkor elkezdtem és felváltva bóbiskoltam és ittam. Az első fájdalomcsillapítóig megittam 1,5 liter vizet, a nővérek meg voltak lepve, azt mondták ennyit nem szoktak, van aki nem is iszik,de másnap meg is bánja, így az első tanácsom inni!!inni!!inni!!! majd az első fájdalomcsillapító után bealudtam és úgy keltem, hogy jobban vagyok(itt már estefele volt). Az éjszaka nem volt könnyű,nem is éreztem jól magam a kórházba és fájt is. A műtét utáni nap egész jó volt. Ettem,ittam,jégkrémeztem,sétáltam,beszéltem(persze mindezt gyógyszerrel, de nem léptem túl a napi adagot, így úgy gondoltam ez egész jó helyzet),hozzátenném nekem a fájdalom nem múlt el 100%-osan gyógyszerrel sem,de olyan volt,mint egy rosszabb torokfájdalom,az meg azért elviselhető. Ma van a 3.napom,ma jöttem haza. A reggel iszonyú,amikor megébredek éjjel iszok rögtön,de attól még kiszáradok,a fájdalomcsillapító hatása már elmúlik,ilyenkor reggel rögtön gyógyszer és várom a csodát,amint hat, indul a nap. Reggeli(kenyérbelső stb.) ebédre inkább a pépesek maradnak és leves, vacsira már főtt tojást ettem,virslit,a lényeg,hogy mindent nagyon meg kell rágni, de ezt gondolom nektek is el fogják mondani. Én amúgy az alap dolgokon kívül nem sok mindent vittem magammal, notebook,telefon tele játékkal,könyv,hogy lefoglaljam magam mikor egyedül vagyok,szerencsére a 2nap alatt többször is meglátogatott a család,barátok,így nem volt elviselhetetlen. Vizet vittem,azt én nem kaptam csak teát a második a nap. Ma a doktornő mikor megvizsgált azt mondta "szép",ezt úgy értem el,hogy tényleg nagyon sokat iszok,egyszerre kb. 3korty,de ezt nagyon sűrűn és eszek rendesen,nem csak pépeset,hiába fáj rágni, azt mondták ez jót tesz,hát csinálom. Én most a seb leválástól félek, elvileg vasárnap-hétfő el kell kezdődjön, de ugye ez is mindenkinél más,ha azon túl jutok akkor már boldog leszek :) Kitartás nektek, remélem hallok majd rólatok,hogy mi a helyzet,esküszöm nekem öröm,hogy találtam még élő fórumot erről, mert jól esik kiírni magamból mi a helyzet éppen :) ha valamiben esetleg tudok segíteni kérdezzetek :)
Nekem is 12-én veszik ki a mandulámat (11-én leszek 22 :) ) , szintén altatásban. Nekem nem fáj, viszont a jobb oldali hatalmasra van dagadva december óta, és pár hete csak úgy megnyomkodtam őket, és mindkettőből egy csomó kő kijött, borzalmas. Nagyon várom, hogy túl legyek raja...
Altatásban kértem a beavatkozást, mert egyszerűen nem bírtam már azt sem bekönnyezés nélkül, amikor kenetet vettek a manduláimról.
Így előtte mire készüljek, mit érdemes magammal vigyek? (elvileg csak 3 napot tartanak bent, azt mondta a dokim) Tatabányán, a Szent Borbála kórházban fognak műteni, onnan esetleg van valakinek bármilyen tapasztalata?
Sziasztok! 20 éves lány vagyok és engem március 31-én szabadítottak meg a manduláimtól, helyi érzéstelenítéssel. Maga a műtét kellemetlen volt, de nem fájt, illetve gyorsan ki is kapták, mindannak ellenére hogy a sok gyulladás miatt nem tudta egyben kiszedni a manduláimat, csak darabokban. :) A legrosszabb nekem rögtön a műtét után volt, a fülembe sugárzó fájdalom olyan erős volt, amilyet még sohasem éreztem, de kaptam egy jó kis szurit, kicsivel később amikor már ihattam kaptam egy por állagú fájdalomcsillapítót és az éjszakai fájdalomcsillapítóra már nem volt szükségem. Enni nem tudtam, kortyolgattam a joghurtot meg a vizet de sok nem ment le sajnos. Az éjszaka szerintem nem is keltem volna fel, ha nem lett volna annyira kemény az ágyam. Másnap hazaengedtek és betartottam mindent ami a betegtájékoztatóra volt írva. Pépes étrend, ami nálam az ivójoghurtot és a krumplipürét jelentette. Hajmosás 10 napig tilos. Pihenés, pihenés. Egy nap 3x ittam algopyrint, és 2x tudtam enni egy nap az első héten, mindig a déli és az esti gyógyszer után. Nagyon nehezen nyeltem, beszélni nem tudtam, de a fájdalom nem volt elviselhetetlen, az alvással pedig nem volt probléma egyik nap sem. Este 9-kor már aludtam hogy jöjjön a következő nap, másnap hajnali 6-kor már ébren voltam. Aztán mintha csoda történt volna, a műtét után egy héttel sokkal jobban lettem. Szépen fokozatosan tértem vissza a szilárd ételekhez. Kenyér belseje, aztán egy kis tejfölös tészta, majd csirkehús és azóta bármit! :) Elmentem sétálni az erdőbe, jól esett végre levegőn lenni 1 hét fekvés után és mozogni. Olvastam itt is és a betegtájékoztatón is a varr leválásáról és félve vártam a 6-7-8. napot, de őszintén szólva nekem egyik nap sem volt különösebb, erősebb fájdalom. Utoljára a műtétet követő héten csütörtökön vettem be fájdalomcsillapítót, mert a fülem nyelésnél ugyan úgy fájt, mintha bevettem volna, ezért nem láttam értelmét. Lassan 3 hete műtöttek, még érzem a sebet, de már visszatértem az életemhez, mehettem már dolgozni, tudok pakolászni, bár a túl nehéz dolgoktól még feszül a seb. Akinek ki kell venni, jobb ha nem húzza sokáig, én nagyon féltem, de mostmár tudom hogy nem kellett volna. Meg sokat segít, ha a doki jó fej. Végezetül, nem csinálnám végig mégegyszer, de egyszer túl lehet élni. Bocsánat ha kicsit szétszórtnak tűnik, de már fáradt vagyok. :)
Sok sikert minden előtte állónak és mihamarabbi gyógyulást kívánok az éppen műtötteknek! :)
Sziasztok! Előszóként írnám, hogy nagyon frissek az emlékeim, mert ma vették ki a garatmandulámat altatásban. Azért szerettem volna írni, hogy megnyugtassak olyanokat akik előtte állnak.Régebben sokszor begyulladt kb.10-25 éves korom között, utána azt hittem, hogy kinőttem 30 éves koromra. De sajnos féléve fehéres kemény kövek kezdtek megjelenni a manduláimon, amiket ujjal megpiszkálva kiestek és nagyon büdösek voltak. Ez heti szinten ismétlődött. Ezzel még talán el is lettem volna, de eszméletlen büdös lett a leheletem a nap 24 órájában, pedig mindent kipróbáltam ami csak a forumokon és szájhagyomány által fellelhető.
A műtét altatásban történt. Nem éreztem semmit a beavatkozás alatt. Ébredezés közben sem fájt jobban, mint egy erősebb mandulagyulladás, azóta kaptam fájdalomcsillapítós infuziót és cataflánt. De hála Istennek nem fáj jobban azóta sem, pedig a 14 órai kelésemóta megittam kb. 3 liter folyadékot.
Én az első kortyoktól féltem a legjobban, mert tavaly vették ki feleségem manduláit is (29) és nagyon megviselték a kortyok. A szobatársam pedig egy egész napot szenvedett végig annyira fájt neki utána az ivás ( őt ébren műtötték). Érdekesség, hogy a nejem is és a szobatársam is sokkal strapabíróbb emberek, mint én és eddig jól megúsztam. Összességében szerintem nincs összefüggés az altatás/éberes műtétek között, de a fájdalomküszöb (ami nekem nagyon alacsony) sem befolyásolja a műtét utáni állapotot. Remélem tudtam segíteni! Sok bátorságot!
Gondoltam segít a pozitív tapasztalat is annak, aki erre a műtétre készül. Még friss az élmény, engem 4 napja műtöttek altatásban a Szent Imre kórházban. Altatás előtt kaptam egy kis málnaszörpöt, valami cuccal, amitől sikerült belazulnom és 9-kor betoltak a műtőbe. 10 órakor lett vége, utána még kb másfél óráig rázott a hideg, de különösen nagy fájdalmaim nem voltak, azt mondom, hogy abszolút elviselhető kategória. Jött a nővér, bekötötte az infúziót és pihentem. Amint teljesen magamhoz tértem, elkezdtem inni és kb 2 óra leforgása alatt sikerült meginnom 9 pohár teát. EZ A MINDENE!! Nekem mondták előtte, hogy fontos és muszáj, stb, de nem gondoltam, hogy tényleg ennyit segít a gyógyulásban. Az éjszaka zökkenőmentesen telt, 3 fájdalomcsillapítóval kibírtam reggelig, viszont fontos, hogy éjszaka is inni kell!! Másnap már a reggelit meg tudtam enni és haza is engedtek. Itthon is ment a fagyi, pudingok, vajas kenyér, levesek, és folyamatos folyadékfogyasztás. Volt egy kellemetlenebb éjszaka, de fájdalomcsillapítóval elviselhető!
Ha valaki erre vár és muszáj kivenni, ne húzza az időt, én csak bátorítani tudom, elviselhető csak INNI ÉS ENNI KELL, még ha fáj és szenvedsz, akkor is, mert könnyíti a gyógyulást. Üdv mindenkinek!
ismét itt. most járok a 10/11. napon és kb kutya bajom. ma megyek kontrollra. remelem csupa szepet es jot mond majd a doki :D
lényegében mindent tudok enni, fajdalmaim nincsenek mar, fájdalomcsillapitot akar el is hagyhatnam, cataflam elfogyott, most panadolt szedek, mert neha erzem azert, hogy huzodik es kicsit kisugarzik a fulembe. de szerintem nelkule is ellenek, ha muszaj lenne :)
legutobb mikor irtam teljesen jol ereztem magam, kb mindent ettem. aztan volt ket nap, ami kicsit brutalabb volt, amikor elkezdett az a varr vagy nem is tudom mi lejonni es a friss hus/ nyalkahartya nagyon erzekeny volt mindenre. kb csak vajas kenyeret birtam enni, mert minden csipett.
de igazabol az sem volt nagy szam. engem inkabb a fulbe kisugarzo fajdalom oritett meg.
csütörtökön - 1 héttel a mutet utan - kezdett levalni a "varr", akkor meg nem volt veszes, penteken kicsit durvabb volt, szombaton meg mar megint egesz jo. vasarnap rendesen ettem, ma hetfo van, kb vegigaludtam az estet.
ha tehetitek, kerjetek lokalis mutetet, en igazabol mar 95%osan jol vagyok! annyi hogy kicsit erzekeny es asitani nem kenyelmes, de mar kutya bajom. kb tenyleg mindent birok enni. tegnap mar almas retest ettem, kacsacombot, vagyis normalisan eszek! :)
és a terdfajdalmam is elmult teljesen. remelem tartosan!
Sziasztok ! Egy ismerősömet január 09.-én altatásban műtötték mandulával. A szokásos műtéti elökészitést követően,levitték a műtőbe. Cca.. Egy és egy negyedóra után hozták vissza a kórterembe.Infuzió bekötés,stb.. Ez hétfői napra esett,mondták neki hogy szerdán mehet haza. Ébredezéskor különösebb fájdalmat nem érzett,a nővér figyelmeztette hogy sok folyadékot kell fogyasztani. Az első nehéz éjszaka után a kedd nappal sem volt fájdalommentes. Eljött a szerda,de a viziten kiderült hogy nem mehet haza,mert a nyelvcsap nagyon duzzadt ! Eljött a másnap,a hazarérés napja. Közel 1 hónapja hogy műtötték,de a nyelvcsap még mindig duzzadt !! Több alkalommal látta azóta orvos,mindig azt mondták neki ez evvel jár.. Ha valaki hasonló cipőben jár,nagyon kérem hogy irjon!! Előre is köszönöm !
gondoltam megosztom én is a tapasztalataimat mivel nagyon sokat olvastam én is a fórumot mandulaműtét előtt és meg kell mondjam nagyon be tudják paráztatni az embereket az az 1-2 rosszabb eset...
frissek az élmények: jan 25-én műtöttek és úgy volt h altatásban lesz mivel úgy kértem de zsúfolt volt a műtő és nem akartam 1 héttel elhalasztani ha már bent voltam és megnyugtattak,h nem lesz semmi baj.
rábeszéltek és hozták az infúziót mivel előző este se ettem és inni se nagyon.és ez reggel 10 körül volt.aztán 11 kor bátorító szuri és délben betoltak. részemről 15 percet lehettem bent de tesóm 40 et mondott :) volt 3 fújás lidokain amitől lezsibbadtam aztán betoltak a műtőbe.
kicsit beparaztam mivel sose jártam még ilyen helyen de nem volt nagy para. 3-3 szuri a 2 mandulába ami jobban fájt mint a műtét.
vérzés minimális volt aztán kész,visszatoltak és aznap nem ettem csak pihentem es délutántól ittam sokat - szerintem ez a lényeg h mindig inni kell (napi legalább 2,5 L mentws viz v tea).
3 éjszakát voltam bent a hideg és az influenzajárvány miatt és szombat délre ittthnon. azóta pihi,filmezés nyugiba lenni de semmi vész,napi 3 kataflammal elvagyok teljesen kibirható. emelni hajolni tilos ,remélem már kifele megyek belőle :)
mindenki nagyon rendes és aranyos volt,engem nyiregyen műtöttek.
u.i. : aki előtte áll ne féljetek és nem kell altatást kérni mert sokkal hamarabb van gyógyulás mivel nem vagy fél napig kómás a gáztól. még pár nap pihi aztán mintha meg se történt volna :)
Sziasztok. Elore is bocs, hosszu lesz mert igencsak friss elmeny. 32 eves nő vagyok es nemreg estem tul a mandulamuteten. Nem kertem altatást,mert a doki azt mondta, hogy így kevesbe faj utána es gyorsabb a gyógyulás is. Rengeteget olvastam fórumokat a műtét előtt. Hat rendesen berosaltam a neten olvasottaktol. szóval ne ijesztgessük egymást! mert eddig eskuszom, hogy sétagalopp volt az egész és a fogorvosom jobban megkinoz :)
A műtét előtt intenzívebben szedtem vitaminokat. C vitamin kalcium, multivitamin stb. Ami otthon volt bezabaltam :D es a kórházba bevittem a c vitamint is. Napi 2000mg.t szedek most a műtét óta. plusz/minusz 1 -2 db 500 mg-os tabletta, elotte 1000mg.t minden nap. Na szoval nekem iszonyat pozitív élményként maradt meg a mutet:D:D:D nagyon kedves volt mindenki. Mindenről időben elotte tájékoztattak. A szoba szuperül felszerelt volt, sajat zuhany es wc-vel. Aztán kipakoltam es mar jött is a nővérke hogy akkor adja a szurit es majd mindjart jonnek értem. Elvileg nem szabadott felkelni meg székben toltak a mutoig, mert hogy szedulhetek tole. A műtős segéd nagyon jo arc volt. Kedves vidám es poenkodni sem felejtett el. Mikor megláttam a sok zold ruhás embert(nemtom miert voltak annyian,lehet diakok is voltak?) akkor kicsit beparaztam de csak az agyammal,ugyanis a szuritol minden pánik meg stressz elmult es nem féltem. Aztán jott a leggázabb resze a dolognak: Lidokain spray. Nagyon maro ize volt,de zsibbadtam tole rendesen. Es nyelni sem tudtam mar, de mindent mondtak mire számítsak. így nem estem kétségbe. Aztán jottek a szurik. Nem ereztem egyaltalan semmit, csak hogy matatnak a szamban.meg köpni kellett a vért, amikor a mandulát vágta ki, de ne meszarszekre gondoljatok! Alig volt ver igazából. Műtét végefelé ismet ment a poénkodás, szoval mondhatni jol ereztem magam :D köszönhetően a novertol kapott szurinak. :D megdicsertek. en nem oklendeztem csak a lidokaintol az elejen. Kb 10percnek sem éreztem a műtét idejét. De valszeg 20-30perc lehetett. Franc se tudja. Amikor végzett a doki a kötözéssel es mondta hogy vége na akkor levert a víz de Ennyi volt. meg a doki mesélte hogy volt hogy az ölébe ájultak meg sztorizott nekem, én meg rezzenéstelen arccal üljek ott :D Aztán visszatoltak es ket órán at köpködni kellet a véres nyálat. A nover egyből jott es mondtam neki hogy kell fájdalomcsillapító mert leszakad a fulem(nekem oda sugárzott ki) es egybol hozta . Aztán mondjuk o ajanlotta, hogy ha kell mondjam, na hát én egybol mondtam is :) ahogy lehetett inni ,azonnal bögrét ragadtam. Az első bögre nagyon rossz volt, de aztán 24ora alatt megittam olyan 6liter folyadékot hogy mindig nedves legyen a szám. a tea nem esett jol, ugyhogy maradt a viz. Jah reggel 8korul mutottek,a fájdalomcsillapító szuri delig kitartott, aztán kaptam vizben oldódó cataflamot. Azzal este 9ig elvoltam. Tobbszor kerdeztek h kell e fájdalomcsillapító de hat nem kellett.nem fajt. Azert este bevettem h tudjak aludni.de felkeltettem magam fel óránként hogy igyak -ez éjfélig. Utana meg 1-1,5orankent keltem hogy igyak. Kicsit ereztem, hogy fáj mivel este nem ittam annyit.de hajnali fel 5 korul megint bevettem egy cataflamot. Aztán hattol hol orvos hol nover jott es mindtol csak azt kerdezgettem mikor ehetek! :D a műtét 26-án volt. korhazi reggeli: 4 szelet kenyer, egy kefir, vaj, kakao volt. Otthon mar kalácsot es kenyeret ettem meg tejberizst kefirt kakaót. Tehat nem csak pepeset. Azota a napi menum: kalács tejberizzel, reggelinek, utána nasizok perecet delig, majd ebéd: tort krumpli bundaban sutott husi (nem panirozott!), parolt zoldsegek, madártej, joghurt, megint nasizas :D, vacsira májkrémeskenyér sajttal. ma ettem turorudit is, meg most hogy ennyit irok a kajakrol, eszem valamit.
gondolkodom hogy valami rakottkrumplit csinaljak vagy valami laktatot :D
bár mivel olvastam a forumokon, hogy a varrleválás idoszaka kegyetlen, most attol parázok - remélem full feleslegesen!! ez a negyedik napom. nulladiknak veszem a mutet napjat.
fogmosassal nem volt gondom, a zuhanyzassal sem, voltam szabadlevegon is azota, mostam, nagyon lajtosan pakoltam/takaritottam. de tobbnyire fekszem, hogy mielobb meggyogyuljak. btw ez a pesti semmelweis korhazban volt (bocs az ekezetek miatt, de angol billentyuzetem van es nem mindig van turelmem az ékezeteket kikeresni)
Viszonylag friss élménnyel tudok szolgálni, mivel 4 napja vagyok mandula nélküli. Maga a műtét elvileg jól sikerült, viszont amit az altatás alatt átéltem nem kívánom senkinek! Annak ellenére, hogy az aneszteziológus a műtét előtt kétféle nyugtatót is kiírt nekem, mivel "rettegős típus vagyok" ez valahogy elmaradt. Pedig reggel is bejött az aneszteziológus neki is szóltam, hogy még nem kaptam meg. Azt mondta jön nemsokára... Tehát emiatt (most már azt mondom szerencsére) teljesen magamnál voltam mikor bevittek a műtöbe. Először a bal könyökhajlatomba szúrt branult az asszisztens miközben az altatóorvos oxigén pumpált a számon át. Elkezdtem érezni, hogy hihetetlenül fájdalmasan feszül a karom. Mivel a szám le volt takarva az kézzel lábbal kapálóztam és végre megkérdezte az orvos mi bajom. Mondtam neki, hogy a karom nagyon fáj. "Ne izguljon persze, hogy feszít" választ kaptam,majd lenézve láttam, hogy mint a lufi úgy fújodik fel a karom. Odakapta a fejét az orvos is és jelezte az asszisztensnek szószerint azt, hogy "para van" (na én meg maradjak nyugton persze....) Innen gyorsan kivették a tűt, leragasztották. Újraszúrták a bal kézfejem, ott nem sikerült, majd a jobb kéz fejemben végük sikerült megoldani és egy percen belül elaludtam. Köszönhetően ennek az atrakciónak egy jó adag altató+izomlazító combó a bőr alatt szívodott fel, emiatt 2 napig olyan kegyetlen izomlázam volt a vádlijaimban, az egész hasfalamban, hogy megmozdulni nem bírtam. Miután ebből a rémálomból felkeltem, a műtét napján gyakorlatilag a seb fájdalommentes volt. Az ébredés után 2 órával már ittam, este már eszegettem is. Másnap már "ráálltam" a napi 2-3 cataflam V-re, de ezzel a 2.,3. napom abszolút tűrhető volt. Most a 4. napom járok az iszonyatnál. Egész nap vonaglok a fájdalomtól és semmilyen gyógyszer nem segít. Elvileg ilyen nap max. 1 vagy 2 lesz. Már nagyon várom a végét.... Egyébként le a kalappal a Péterfy Fül-orr gége osztály dolgozói előtt. Az orvosok és a nővérek páratlanul emberségesek! A bevérzéstől még kicsit tartok, mivel egyelőre még nem jött le a sebről az a valami, de bíztató, hogy még a műtét után se véreztem egy cseppet sem.
Kitartás a sorstársaknak és a műtét előtt állóknak!
Mar regebb ota tervezem irni egy "elmenybeszamolot". Most mar egy honapja, hogy altatasban kimutottek a garatmandulaimat. A mutet szerintem fel ora korul lehetett, es az orzoben voltam kb masfel-2 orat. Nem kohogtem az altatas utan, nem volt hanyingerem, picit faztam de ennyi volt. Hogy oszinte legyek en iszonyat ehes voltam a mutet utan, fornettis pogacsat ettem kb 2 orara ra szepen majszolgatva, es megittam az egesz kancso teat amit hoztak a nővérek. Magamtól felkeltem ejszakankent inni az elso hetben ugy 2 orankent, masodik hetben 1-2x ejszakankent. Ilyen beallitom az ebresztot es felkeltem magam onkinzasra nem is gondoltam. Azt mondjak egyebkent, ha rogton enni kezd az ember konnyebb utana. Este a zsomlet is nagy etvaggyal toltam be, szedtem a fajdalomcsillapitot 4 orankent. Azt mondtak/olvastam hogy a 6-7nap maga a pokol. Hat talan a ket napnal volt kicsit nehez a reggel. Napi 4 kataflammal az egesz kb egy 3/10es fajdalom volt. 2 het utan hagytam abba a napi 4et. Nem lattam ertelmet, hogy indokolatlamul szenvedjek, ha ott a gyogyszer. Arra viszont figyelrem, hogy ne ehgyomorra vegyem, es napi tobbnatur yoghurtot is ettem. Fagyibol a tejszines esett jol abbol is napi tobbszor ettem, husitette a aebet. Illetve jegeltem picit reggelenkent. mikor mar tudtam hogy tanulnom kell es a gyogyszer tompit abbahagytam. Azt kihagytam, hogy vizsgaidoszakban csinaltattam meg.
tudatosan keszultem a mutetre, elotte egy honappal elkezdtem C vitamint, Vasat, Algakat szedni. Lehet emiatt is volt "lightosabb" . Enni vegig tudtam, a csoki es edes dolgok sajnos martak a sebet, ezert azokrol lemondtam inkabb. A seb nalam nem egyszerre esett le, folyamatosan kopott le. Ami a legrosszabb az egeszben: iiiiiszonyatosan beparaztatjatok egymast itt a forumon. En vegig attol rettegtem hogy tortenik valami. Mikozben tenyleg csak az emberek 1%val de az mind idetalal es csak azert is jol beparaztatja a tobbieket. Sajnalom, hogy megtortent , elofordul. De az a retteges amit a "jo szandeku" hozzaszolasaitokkal okoztok, hat az baromira szar. hetünket mutottek aznap, senkinek semmi baja nem volt . Sok mulik az orvos kezen. Ezert a tanacsom az, hogy tok jo, hogy a Professzornak milyen nagy neve van, de rutinmutetkent tapasztalatom szerintem tobb problema van naluk. En kozepkoru doktornal voltam, vegig jott ellenorizni minket a mutet utan is, pedig penzt nem kapott elotte. Az, hogy a kontrollra ajandekot vittunk, az annak koszonheto, hogy tenyleg nagyon meg voltunk elegedve a munkajaval es nagyon halas voltam :) . Szoval akik elotte vagytok: nem kell félni, nem a világ vége, és nagyon vigyáznak rátok a kórházban, és valóban 1% az esélye az utóvérzésnek. Az utasítasokat azert tartsatok be mindenkeppen :)
Sziasztok! 29 évesen vették ki a garatmandulámat. Erős garatreflex mellett is azt mondta a doki 10 perc alatt megoldja így is. 15 perc lett :-)
Nem fájt, csak öklendeztem kissé, amikor nem pontosan úgy vettem a levegőt, ahogy a doki javasolta.
Műtőben széken ülve Lidokain spray, utána bazi nagy tűvel fájdalomcsillapító szuri mindkét oldalra (ne parázzatok, picit szúrnak, csak hát a számon kívül van a fecskendő, ezért a hosszú tű). NEM FÁJ!!!
Utána ollóval nyissz, totál semmit sem érzel, aztán jön a varrás, ami macera a dokinak (ez viszi az időt). Lézerrel nem tudom varrnak-e, de gondolom ott is kell. Utána jön a másik oldal.
Egyedül az volt a kellemetlen, hogy viszonylag hűvös volt a műtőben.
Hülye doki közben vicceket mesélt, én meg igyekeztem jól venni a levegőt, és nem röhögni...
FONTOS!!! Utána viszonylag hamar buzdítanak, hogy igyál. Ezt célszerű minél hamarább elkezdeni, lehetőleg még az érzéstelenítő hatása alatt. 1-2 kis korty, pihi... Picit fáj, de volt aki kényeskedett, nem ivott, és megszívta, mert neki sokkal szarabb volt később, no meg én már mentem haza, amikor ő még feküdt bent...
Varratszedés sem fájt. Csodálkoztam, amikor mondta kész, húzzak haza.
Nah leírom énis tapasztalataimat a mandulamütéttel kapcsolatban hiszen énis sokat bújtam a netet mindenféle infó után a műtéttel kapcsolatban. 28 éves férfi volnék. Már eltelt 1 hónap, kecskeméten vették ki a megyei kórházban, altatásban(nem is kellett kérni, olyan aktiv garatreflexem volt hogy ha már kinyitottam a számat öklendeztem, gondolom mandulák miatt). Teljesen modern a részleg, sajnos a szobám pont a műtő+recepció előtt volt szóval azért volt hangzavar. Az se segített hogy egy öregember volt a szobatársam aki walking dead módjára üvöltve küzdött a levegőért, ezért se a műtét előtti éjszaka se utána nem tudtam aludni egy percet sem. Amitől eléggé stresszes lettem, az se segített de fizikailag bírtam. Szerencsére hamarabb kiengedték gondolom nekik is feltűnt nincs értelme tovább benntartani, és akkor tudtam aludni 20-30percet... alvásról majd többet később... Altatásban vették ki ami annyiból állt hogy bevettem vmit műtét előtt, gargalizáltam vmi fertőtlenítővel, alsógatyára vetkőzni műtősruha, hajfogó, aztán betoltak. Ott berakták branült amit észre se vettem és már aludtam is. Teljesen éberen keltem, semmi szédülés, gyengeség, semmi vér. 6 óránként mentem fájdalomcsillapítóért, teljesen elviselhető volt a fájdalom így. Pár tipp: Ha már műtét előtt is alvás közben a szádon veszed a levegőt és kiszárad a torkod az nem lesz kellemes gyógyulás. Én 3 hétig alig bírtam aludni, elején 20-30perceket utána egyre többet és mondanom sem kell egyik ébredés se volt kellemes, egyből vízért nyúltam. De elvileg kb mindenkinek eldugul műtét után. Másik gond hogy a takony hátul folyt le a garaton amit alapállapotba parasztosan felszivod es nincs gond, na de ilyenkor nem szabad semmi ilyesmit csinálni, ami sérthetné sebet, pl nincs szivoszál, köhögés, hapci, meg ilyenek. Inni kell sokat (meg enni is sürün) hogy kopjon a lepedék de nekem elég masszív volt és sikerült felkaparni a leragadt slejmet amitől elkezdtem fulladni és öklendezve kiköptem, szerencsére nem vérzett be. Amikor már ellepte a sebet a fehér lepedék akkor lehet vérzés ha ilyenkor a szilárd lepedék réteg idő előtt leszakad. Kicsit szivárgott is vér de nem volt vészes. Ez a lepedék igen kellemetlen, pár napig olyan volt a leheletem mint a varánuszé. Legjobb kaja a rántotta volt, kaját jól meg kell rágni és ne legyen túl kemény természetesen. Párásítót be lehet szerezni, elvileg meleg vízzel az igazi. Altatás egyedüli hátulütője hogy műtét közben lélegeztető cső amit ledugnak irritálja a nyelvcsapot, ezért szépen bedagadt ami elég kellemetlen volt, ült a nyelvemen:D minél jobban fájt annál jobban orrhangom lett, vicces. Helyi érzéstelenítésben azért más, késöbb jött 2. szobatársam elmesélése alapján nem 1 álom de túlélte. Több lányt is műtöttek aznap, ők is túlélték. Ami még gond lehet az a szorulás,lehet a fájdalomcsillapito miatt nekem 1 hét után történt meg a dolog, ami egy sünnel felért... gondolom lehet készülni rá valahogy rostos kaják stb. de ez kimaradt. 2-3 hét mire abbahagytam fájdalomcsillapítót (minél kevesebb a lepedék annál kevésbé fáj), mandulák helyén 2 jó nagy gödör volt amibe szépen betudott szorulni a kaja, de mostmár "kiegyenesedett"és nincs ilyen gond. 3-4hét kellett mire komolyabban mozogni is elkezdtem. Cigi mozgás meg ilyeneket nem kell eröltetni amig le nem tisztul a seb... Kisebb vérzés természetes ilyenkor, de ha nem áll vagy intenzíven folyik akkor "nyugodtan" jeget szopogatva hideg törölközövel nyakon elindulhatsz a korházba. Ha van rá mód folyasd ki a vért, lenyelni nem jó ötlet. De ennek elég kicsi az esélye főleg ha betartod a "szabályokat". Sok horrorsztorit olvastam a neten hogy mennyire fájdalmas stb. Ha nincs az orrdugulásom és nem szárad ki a szám és a nyelvcsapom nem robban be akkor tudtam volna rendesen aludni, és szinte fájdalom nélkül átvészelem. Többiek simán tudtak aludni, azt irigyeltem. Viszont altatásban biztos könnyebben és jobban elvégzik a műtétet, gondolom ezért kevesebb vérrel+fájdalommal járt. Túl kell lenni rajta, megéri még így is...
Most lesz 4. hete hogy kivették a torok manduláimat és a héten jobban folyik az orrom mint korábban. Nem vészes, de na: itthonról dolgozok és totál jól érzem magam, nem is vagyok beteg, csak a náthám az kicsit felerősödött. Elgondolkodtam, hogy a manduláim hiánya miatt a náthám kicsit felerődöshet? Ráadásul ugye tél van, mentem ma úszni, akkor is többször kellett nózit fújni útközben. Valakinek hasonló tapasztalat?
Nekem november 16-ÁN vették ki a mandulámat.Nagyon sokszor voltam előtte beteg, mégis pròbáltam a műtétet kerülni, pláne miután 36 éves vagyok. November 8-án kezdtem érezni, hogy fáj a torkom, este már tűszős volt. El kezdtem az antibiotikumot szedni, de miután nem lett jobb, be kellett mennem az ügyeletre. Sajnos több féle antibiotikumra is allergiás vagyok, így választék eléggé lesz őrült. Lényeg, 4szer kellett ügyeletre mennem, miután elküldtek MRI-re és rájöttek,hogy tályog van a torkomban. Azonnal szervezni kezdték a műtétet, szerencse a szerencsétlenségben, hogy addigra már olyan rosszul voltam, hogy régòta nem bírtam enni. A doki azt mondta, hogy megkeresi és ki tisztítja a tályogot, viszont ha máshogy nem megy, ki kell vennie a mandualáimat ilyen gyulladtan is. Altatták szerencsére, így semmit nem éreztem. Amikor felébredtem , öklendeztem egyet, de ennyi volt. A manduláimat ki kellett venni, a tályog a bal oldali mandulámban volt. A műtéti napon nagyon jòl voltam, csodálkoztam is, hogy ennyi lenne csak a fájdalom? Hát elkiabáltam, mert a pokol utánna következett. 1 napig még infúziòn voltam, ott kaptam a fájdalomcsillapítòkat és antibiotikumot. Az evés,ivás elég fájdalmas volt, csak pépeset szabadott ennem. Pénteken kiengedtek a kòrházbòl. A hétvégén elég jòl tudtam otthon enni és inni, persze napi 12 fájdalomcsillapítòt szedt ( 3 különböző) , ami a gyomromat teljesen tönkre tette, hányingerem volt egész nap, nem tudtam enni. Hétfő este felhívtuk a kòrházat, hogy mit kell tenni a gyomrom miatt. Gyomorvédő tablettát javasoltak, ez kicsit segített. Kedden este azonban bevérzett. Elég ilyesztő volt annyi vért köpni. Beindultunk a kòrházba, amire odaértünk, elállt szerencsére, mégis bent tartottak további 3 napra és infúziòn keresztül kaptam a gyògyszereket.Borzasztò fájdalmaim voltak, mintha pengével vagdosták volna a torkomat. Sajnos nem lett jobb napról napra, a legrosszabb a 5-9 napig volt. Az evés/ivás egy rémálom volt, sosem éreztem még ehhez hasonlò fájdalmat. Fogat mosni nem lehetett, undorítò íz volt a számban. Zuhanyozni is csak nagyon òvatosan és langyos vízzel. Hajat mosni 1,5-2 hétig nem ajánlatos, bár ez volt a legkisebb problémám. Holnap leszednek ah infúziòròl és hazamehetek. További 1 hét pihenés otthon. Nekem ez az egész időszak borzalmas volt, nagyon nagyon fájt. De nekem ugye tályogom is volt és gyulladt állapotban szedték ki őket. Nagyon remélem, hogy most már tényleg jobb lesz .
Sziasztok. Elég sokat olvastam én is műtétem előtt , fórumokat úgyhogy leírom a sztorimat énis :) Ma van 13 napja hogy kivették a mandulámat altatásban, Debrecenben a Klinikán . Előtte fél évig kb folyamatosna beteg voltam , hideget inni nem lehetett , elég volt ránézni és máris fajt a torkom ágynak estem. Antibiotikumot toltál belém stb. Ezt megelégeltem elmentem 1 fül orr gégészhez, egyből modnta hogy ezt kikell venni. 2 nap mulva be klinikára , rendelőjében 9 kor levette a vért utána , melkkas röntgen ez megvolt 10 perc alatt , és egy EKG amire várni kelett 3 órát mert amíg a vérvizsgálatot nem küldik el gépen, addig nem tudják megcsinálni . De rendben volt ezis, szeptember 19 én , kelett menni papírokkal altatóorvoshoz , rendben volt minden utána osztályfelvételen beadni a papírokat , felkelett menni osztályra ott még belenézett 1 orvos , utána 1 papírt kitöltöttek rólad és megkaptam a szobát :) Deléután 5 után már nem lehetett enni vizet is csak éjfélig. Másnap elég sokára kb 1 fele toltak be.. -.- étlen szomjan elég fos volt. De mielőtt betoltak kaptam seggbe 1 szurit , nyugtató keverék stb . Hát engem annyira nyugtatott meg h éppen nem szartam be a félelemtől :D Volt aki bealudt tőle de ez emebrfüggő :D Feltoltak előkészítőbe , kaptam 1 bazinagy branült( remélem jólirtam ) a kézfejembe és ottis várni kelett 1 órát. Utána műtőő pár slukk a gázból , megszédültem és a teremben ébredtem fel :D Na utána 2 óráig nem lehetett inni , utána jött a tea nyomjad lefele , enni semmit nbem lehetett aznap. Én sajnos 11 kor , és hajnal 2 kor is hánytam alvadt vért hát majd befostam annyira fájt :/ Kaptam infuziót reggel mar kis kenyeret felvagottal erőltetni kelett le.. Inni pedig 20 percenként hogy ne száradjon ki. Az első 3 nap eléggé fájt 4 óránként adták a cataflamot , itthon a 9 ik napig 4-5 simán kelett különben megőrültme volna ( köztes időben még algopirint is ment le :). 4ik napra hazaengedtek, pépes kajákat lehet csak enni sokat kell inni teát , vizet .. Borzasztó volt a nyelés meg úgy minden... Azt hittem ennél roszabb nem lehet , de ami a 5 ik ejszakatol a 9 ig napig volt az kínok kínja volt nekem ..Sugárzott a fülembe mindenem hasogatott nyaktól felfelé még a szemgolyóm is :D Utána mintha ketté vágtak volna elég már 1-2 szem cataflam tudok enni nyelni , bár még mindig jól megrágom De már tűrhető.. Az első 10 nap után teljesen elviselhető addig meg hát.,. cataflam és fekvés. 10ik napon voltam controllon , bal odlalt tiszta jobb oldalt még lepedékes.. Szóval még teljesen énsem vagyok túl rajta de már nincs az a borzasztó fájdalom...Összegezve ha gondod van a manduláddal vetesd ki , nekem rossz volt utána neked lehet nem lesz annyira , szobatársam pl tök jól volt..Az első 10 napot kell túlélni és annyi :)Én rozskenyeret ettem reggel felvágottal sok teaval pépesre rágva , délbenkrumplifozelek virslivel , jégkrém utána nicns nagy választék :/ Ja és sokan félnek ettől a nagy bevérzéstől , hát ha bebeszéled magadnak több az esélye hogy bevérzik mondta a doki :) Ha nem foglalkozol vele nem lesz baj , én például mikor hánytma utána ki az alvadt vért akkor se szakadt fel , de nyilván ígyis fennáll az esélye hogy bevérzik de , mentőt kell hívni és elsütik nem halsz bele :) Akinek van kérdése írhat nyugodtan :) Ja és 25 éves fiú vagyok :)
Nekem aug. 10.én szerdán vették ki a garat mandulám, szóval viszonylag még friss az élmény.
Elég tű fobiás vagyok szóval nem volt egyszerű feldolgozni még a vérvételt sem :D
Műtét előtt is kaptam egy injekciót, én nem éreztem magam boldogabbak, bátrabbnak magam tőle , kb fél óra után kicsit szédültem már a műtőben.
Viszont nincsenek túl rossz élményeim a műtőről, bár igaz hogy sok mindenre végül nem emlékszem :D. De nem volt hideg és mindneki kedves volt .
Egyedül a branül beszúrása volt fájdalmas és igazából a kórházban töltött két napom talán legrosszabb élménye volt .
Utána kaptam egy maszkot , talán 3 mély levegő volt és elaludtam.
Ébredés után valahogy kinyörögtem hogy megnézhetem e a mandulám. Oda hozták hogy megnézzem de nem emlékszem rá :D
Mivel elég kába voltam nem emlékszem mikor éreztem először a fájdalmat. Viszont a nyelvem sokkal jobban fájt először.
A párom azt mondta elég éber voltam nem aludtam nagyon ,de nagyon komás voltam kb 2 órán keresztül. ( Utána is csak akkor már nem annyira )
Utána ihattam és bevezettem az első fájdalomcsillapítót aminek nagyon örültem, mivel nagyon fájt a fejem és a nyelvem.
Először mekis fánkot és fagyit ettem hát nem volt egyszerű de rosszabbra számítottam. Na aztán előjött a vacsora ideje , már majdnem egy 1 órája kapnom kellett volna fájdalomcsillapítót de előbb a vacsit hozták. Hát sírtam annyira fájt és persze nem tudtam enni csak miután megkaptam a cataflamot.
Következett az éjszaka, sokat nem aludtam viszont sokat ittam így egész jó volt a reggelem . Sőt aznap úgy érzem magam mint akit kicseréltek, a cataflamot nem 5 óránként hanem 6,5 óránként kellett bevennem és nagyjából csak azért hogy mire jön a kaja biztosan tudjak nyelni.
2. Éjszaka : hát részben jó részben rossz volt. Sokat tudtam egyszerre aludni viszont keveset ittam így rosszabb volt a reggel .
Reggel mehettem haza a kórházból hát már amúgy is rosszabb volt az aznap a 2. napnál. De még mindig tűrhető nap volt.
3. Éjszaka : elég sokat tudtam aludni bár azért többször felkeltem már tudat alatt inni , viszont 4:10 kor arra keltem hogy fáj a fülem,a torkom , a nyelvem a fogaim úgy igazából minden ! Elviselhetetlen fájdalom gyorsan cataflam , amit persze alig tudtam meginni . De kb 15 perc alatt tűrhető lett a fájdalom, szinte nem is érzem. Így vissza tudtam aludni.
Na de az aznap már nem volt olyan jó. Egyre gyakrabban fáj. Bár a nyelvem az még mindig nagyon fáj mellette, szombaton még nagyrészt csak azért panaszkodtam. Na este sokkal előbb és hirtelen jött a fájdalom szinte megmozdulni is alig bírtam ,most kb 20 perc kellett ahoz hogy a fájdalom tűrhető legyen és el tudjak aludni.
4. Éjszaka : párszor felkeltem szokás szerint inni . Na majd 3:01 ugyan az a fájdalom mint szombat este. 6:26 ugyan olyan éles nyilaló fájdalom.
23 éves lány vagyok, és nekem 10.napja volt az altatásos műtétem. Maga a műtét semmi extra, kaptam egy bátorító koktélt előtte, majd szépen betoltak a műtőbe. A doktornéni szépen elmondta, hogy mi fog történni: Szépen intubálnak, kiszedik a garatmanduláimat, majd a sebet kiégetik. Ami a műtét után van ..na az kicsit sem kellemes, de ezt már előttem is sokan leírták. 1 napot tartottak bent a Szent Imre Kórházban. Én attól féltem, hogy majd olyan lesz a kórtermem, mint egy vágóhíd, de szerencsémre kicsit sem véreztem utána, pedig pár órát én is köpködtem a vesetálba. Ami nekem gondot okoz, pechemre az a rengeteg folyadék ivása. Alapjáraton se szoktam sajnos 1,5 liternél több vizet meginni, így a napi 3 számomra esélytelen. De azért igyekszem. Első nap csak joghurtot és Actimelt tudtam inni/enni, de a szobatársam, akit szintén ezzel műtöttek aznap, este már benyomott egy szendvicset. Másnap hazaengedtek és azóta itthon lábadozok. Egy héten keresztül csak napi 4 cataflammal bírtam ki én is a napokat, és a legszörnyűbbek tényleg a reggelek. Azt gondoltam, hogy a 10. nap felé már könnyebb lesz, de sajnos még mindig változatlan a helyzet. Próbálom leredukálni a cataflamot napi kettőre, ami igazi kihívásnak bizonyul. Enni azóta sikerült már pizzát, kenyeret, húst krumplival, de ezekkel nagyon megszenvedtem. Viszont szépen leszedték azt a fehéres lepedéket. Remélem 4 nap és tényleg vége lesz ennek a szenvedésnek, mert már kezd elhagyni a lelkierőm. A műtétet egyébként nem bántam meg, de ezt a két hét tényleg egy kálvária.
Sziasztok, május 20.-án volt a mandulaműtétem, és elhatároztam, hogy én is megírom tapasztalataimat. Évekig problémák voltak a manduláimmal, folyamatos gyulladás stb., de elbagatelizáltam, és nem mentem orvoshoz, de eljött a pillanat amikor meglátogattam egy fül-orr gégészt aki közölte, hogy igen, ki kell venni... Amit nem ismerünk attól félünk és azonnal elkezdjük olvasni a fúrumokat, hogy na mi lesz meg hogy lesz mi ez, stb. Én gyorsan már az elején leírom, hogy ne olvassatok fúrumokat, mert nincs értelme, de úgyis elolvassátok ahogy én is. :D Az még lemaradt, hogy 29 éves férfi vagyok. Jöjjön aminek jönnie kell: :D
Vizsgálat:
A vizsgálat nem vészes, megnézi a doki a füledet, orrodat (fájdalommentes kb. 2 másodperc a kettő) majd jön a torok, szokásos fapálcával megvizslatja majd garat tükörrel, azt kicsit felmelegíti és hozzányomja a torkodhoz úgy néz le. Ez mind fájdalommentes, nem kell izgulni.
Diagnózis:
Minden ok, kivéve a mandula. Nyomásra genny ürül... Persze kérdezem, hogy meg lehet-e gyúgyítani, kell-e a műtét? Mondta a doki, ha más panaszom nincs, akkor maradhat, de folyamatosan gyógyszereket kell majd szedni. Egy pillanatra elgondolkodtam , ó hát nincs nekem más panasz nem kell a műtét, de abban a pillanatban meg is gondoltam magam, hogy legyen, vegye ki, nem akarok gyógyszert szedni csak legyen vége az évek óta tartó szenvedésnek. Gyorsan zajlott minden, már meg is volt, hogy két nap múlva pénteken műtét. Semmi infót nem kaptam, nem is tudtam mire számítsak. Volt még egy vérvétel a vizsgálat napján.
Műtét:
Péntek reggel kellett befeküdni éhgyomor, papírok kitöltése. reggel 8-kor már fent voltam a szobában. 3-an voltunk, kultúrált kórterem, adtak egy pizsit, hogy vegyem át, eddig semmi gáz. Jött egy nővér, adott valami inekciót állítólag nyugtató, nekem semmit nem adott. Ez után 10 perc és vittek a műtőbe. leültettek egy székre, letakartak egy zöld lepedővel és már jött is a doki. Semmi lekötözés, semmi egyéb segédeszköz. Na ott már kicsit be voltam kulázva. a műtős fiú adott 2 fújás lidokaint a számba mondta, hogy az elsőt nyeljem le... egyszerre adott kettőt így az ment le. :D Na itt kezdődött a húzósabb része. Jött a doki és küldte befelé az injekciókat mindkét oldalra sorozatban. Kb. 1 sec / db ebből volt vagy 3-4 db/ oldal nem nagyon számoltam. Ez mocskosul fájt, meg öklendeztem, de még ez sem lett volna vészes. Ami kellemetlenebb, hogy ahogy végzett az injekciókkal már ugrott is neki és elkezdte kikapni a bal oldalit én meg azt hittem becsokizok, mert nem volt elzsibbadva és mondtam hogy fáj, ez persze nem érdekelt senkit. Folyamatosan öklendeztem meg fújtam a vért az arcába. Ez kicsit gáz rész volt, de kb 5-6 perc lehetet ennek a problémásabb oldalnak az eltávolítása, mert a másik az már el volt zsibbadva és kb. 1 perc alatt megvolt. Belefújtam a manduláim az ölembe, leszedték a lepedőt és kész visszamentem a szobába, lefeküdtem az ágyra és folyatni kellett a vért. kb 2 óra múlva hoztak valami löttyöt hogy igyam meg plusz teát és ennyi volt. Aznap este jött a nővér, hogy fájdalomcsillapító kell-e mondtam neki, hogy nem tudom mert ezt a fájdalmat simán kibírom. Adott egyet azért, de nem vettem be. Az első korházi éjszakát kihúztam fájdalomcsillapító nélkül, mert kiváncsi voltam mennyire fáj. Olyan mint egy brutálisabb torokfájás. Akinek sok problémája van a mandulájával simán röhögve kibírható, mert a több éves fájdalom után ez szinte semmi. másnap reggel haza is engedtek.
Gyógyulás:
Ettem rendesen mindent szinte az elejétől kezdve, én nem válogattam. Az a lényeg, hogy a nyelv közepére kell tenni a cuccot, nyelni egy nagyot és lent is van minden.Sok vizet kell inni, én semmi mást nem tudtam csak a tiszta vizet. Nem is esett jól semmi csak a víz. A fagyival az a baj, hogy én próbáltam több félét és a krémesebb joghurtosabbak nem jók. Nekem inkább az ilyen vizes alapú jött be. A fájdalom azt hittem, hogy konstans, de volt hogy kicsit jobban fájt. Nekem az volt még a probléma, hogy 5. nap bevérzett. Persze, hogy mindenki ettől fél, én is be voltam szarva főleg amikor megtörténik. Feküdtem az ágyon épp írtam egy e-mailt, és egyszer csak érzem, hogy valami folyik. Nyeltem egyet mondom ennek nem jó az íze, kimentem a fürdőbe aztán regisztráltam, hogy bizony patakban folyik a vér a torkomból. Nyilván senki nincs otthon, egyedül vagyok. COOOL!!! Gondolkozz, mit kell csinálni. Eszembe jutott, hogy vizes törcsit tettek műtét után a nyakamba. Fogtam és ezt tettem én is. Következő lépés, meg kell nyugodni, mert akkor nem pumpálok ki annyi vért. 3. hívom a mentőket. Megdöbbentett, hogy a mentők leráztak, hogy oldjam meg, menjek be a korházba. 50km-re laktam a korháztól, így ez az opció nem adta ki. Pörgettem tovább mi legyen, hívtam a háziorvost aki nem vette fel. Hívtam a másik háziorvost, aki rendelt és mondta az asszisztens, hogy megkérdezi mi legyen. A doki rendes volt, mert azonnal jött, és valahogy sikerült elállítani. Felhívtam az orvost aki műtött, elmondtam mi a helyzet és mondta, hogy nem ehetek semmit, feküdjek, és ha valami van akkor be kell menni. Szerencsére megúsztam, be voltam kulázva rendesen, így csak feküdtem és meg se mozdultam kb. aznap, viszont túléltük ezt is. :D
7. nap mentem kontrollra, kaptam antibiotikumot. Hazamentem, bevettem az elsőt és onnantól kezdve megszűnt minden fájdalom. Brutális lett a javulás. 9. napon már semmi bajom nem volt szinte. Sokkal jobb volt a közérzetem meg úgy minden. Gyúgyul a seb. Most lesz 4. hete hogy túl vagyok rajta, de még mindíg termelődik valahol ilyen fehér váladék. Lehetséges, hogy visszamegyek dokihoz, mert elég idegesítő, viszont az álltalános közérzetem sokat javult miután megszabadultam a kis mandiktól.
Összességében azt mondom nekem nem volt nagy fájdalmi bajom, éjszakánként is max 1x keltem fel akkor is wc miatt vagy ilyesmi. Enni inni tudtam, Cataflam jó fájdalomcsillapító azt nyomassátok, napi 3-4 és semmi baj.
Ja, és nem kell beszarni, túl kell esni rajta mert utánna jobb lesz!!! Kitartást mindenkinek, én is túléltem, pedig nem hittem volna. :D
sziasztok. 37 éves férfi vagyok. junius 1. én volt garatmandula műtétem. műtét altatásban történt, ettől nem is féltem. Ami utána jött az pokol volt. nyálamat sem tudtam lenyelni, cigizni sem tudtam. napi 3.5 liter mentes vizet ittam ez segít a lepedék lekoptatásával, és a pépes ételtől a szilárd ételig el kellett jutnom. 4 nap már kiflit ettem napi 4 vizben oldodó clat afan 7 napig 10 nap már szinte alig fáj.
Az én sztorim részletesen, remélem tudok segíteni azoknak akik még előtte állnak:
Évekig mandulagyulladással küszködtem és 2014-ben tályog alakult ki a jobb mandulám körül (1 hétig tartottak bent a kórházban, ez idő alatt 4 reggel felnyiszálták, hogy jöjjön ki belőle ami nem odavaló, infúzióval és éren keresztül antibiotikummal tömtek. Nem volt kellemes érzés.) és 6 héttel utána mandulaműtétre kellet volna visszamennem de addig tologattam, hogy egészen idáig húzódott. A tályog után 2-3-szor voltam még beteg, de az utolsó olyan durva volt, hogy elszántam magam a műtétre.
Be is jelentkeztem telefonon a doktornőhöz egy konzultációra és 2016.május 23-ára jegyzett elő a műtétre. Előtte egy héttel vérvétel (4 fiolával csapoltak le belőlem), vizelet vizsgálat, vércsoport meghatározás, ha ezek megvoltak ami 2 napba telt mire meglett az eredmény, ezekkel kellett elmennem az altatóorvoshoz, hogy altatható vagyok e. 22 éves vagyok és csodáloztam, hogy altatást mondott az orvosnő nem érzéstelenítést. Altatható voltam, minden rendben volt, eredmény bemutatás és eljött a 23-a hétfő reggel ahová úgy kellett mennem, hogy 22-e éjféltől nem lehetett inni és enni. 7 órakor kellett jelentkezni, 8 órakor értem a kórterembe, ahol mondták, hogy rögtön öltözzek pizsire és vegyem be a vesetálban található fél kék gyógyszert. Életkor szerint mentünk be, volt előttem egy kislány, de 8.30-kor már jöttek is értem. Eltoltak az ágyammal egy 'előkészítő' terembe ahol a kézfejembe kaptam egy branült, 5 perc múlva tolószékben betoltak a műtőbe, ott fel kellett feküdni az asztalra, leszíjazták a lábaim és a kezeim is, infúzió be, maszk rám és pár másodperc után aludtam is.
Nem volt jó érbedni a fájdalomra, de nem volt hányingerem ami nagyon jó volt, az oldalamon kellett feküdnöm. A szám szélei nagyon fájtak a feszítőtől, teljesen szétrepedtek, de 3 nap alatt elmúlt szőlőszirral kenegetve vagy neogranormonnal. Én egész nap nem bírtam a fájdalomtól pihenni, első nap csak vizet ihattam (3 liter bement), nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a seb! A Cataflamot érdemes felíratni előtte, én háziorvossal írattam, a legjobb fájdalomcsillapító! A vizben oldódót legkönnyebb ilyenkor lenyelni. Hajnalban minimum 4* felkeltem és mindig ittam egy kicsit, utána arra ébredtem, hogy folyik rólam a víz, hőemelkedésem volt és a nyálam is folyt.
A beszéd aznap és másnap ment, mert úgy éreztem, hogy a fájdalomcsillapító csodákra képes, de amikor kiment a hatása akkor éreztem, hogy nagyon megerőltettem, így a beszéddel picit óvatosan, suttogva. Alig vártam a másnap reggelt, hogy kapjunk valami kaját mert majdnem éhen haltam már... Komolyan attól voltam rosszul, hogy semmi nem volt a hasamban csak a víz lötyögött és korgott folyamatosan. Szerencsére a jobbik kategóriába tartoztam, nagyon jól esett a kaja és nem is volt vészes a nyelés. 2 éjszakát tartottak bent megfigyelésen (amúgy szinte be sem jöttek csak reggel meg este a lázmérővel..gondolom kórház függő), utána hazaengedtek.
Itthon vettem észre, hogy az egyik metszőfogam félbe van repedve. Valakinek volt már hasonló? Szép lesz ha kitörik az egyébként egészséges fogam. Valami műszer oda lett vágva hozzá? Kontrollnál megmutattam az orvosnak és azt mondta, hogy tulajdonképpen ez benne volt a tájékoztatóban... Ja, mondom az apróbetűs rész kimaradt.
A 3. nap volt nekem őrítő. Szédülés, hányinger, étvágytalanság, viszont az éjszakát már 2 felkeléssel megúsztam és jól aludtam az előzőekhez képest. A 4. napom türhető volt, a reggeli órákban jobban érztem, hogy rosszul vagyok + hogy ne érezzem még picit se jól magam még meg is jött :D Az 5. nap jobban telt, mint a 4., hajat is mostam óvatosan langyos vízzel és a cicám is megszült, így már + 4 picivel többre kell figyelnem :) A 6. nap rosszul indult és még rosszabbra fordult, 13 órakor bevérzett a mandulám helye. Vasárnap volt, csak sürgősségi volt, mire odaértünk elállt a vérzés. Mondanom sem kell nagyon megijedtem, de hazaengedtek, nem csináltak semmit velem, ez nem az a bevérzés volt amitől tartottam. A 7. nap jól éreztem magam, azt leszámitva, hogy nagyon gyenge voltam. Kipróbáltam a Panadol rapid extrát ami nekem nem vált be. Tegnaptól vettem észre, hogy evés közben csípi szinte minden a torkom. És innentől kezdve napról napra jobb lett, 10. naptól bírtam rendesen enni, inni, kezdett minden visszaállni.
A kajákat illetően a 2 műszak teljesen eltérően beszélt arról mit lehet enni. Én a kímélő dolgokat választottam. Második nap: Kenyérbél + túró, kenyérbél +vaj, sok-sok viz, májkrémeskenyér, husileves, csokishab :) teljesen éhen voltam veszve. Harmadik nap: Ugyanaz, csak csokishab nélkül. Többnyire ezeket ettem, de elvileg mindent lehetne csak jól össze kell rágni. Kivéve szénsavas üditő, fűszeres kaják, durva darabos ételek, mert felszakíthatják a sebet (bár van ahol meg azt mondják, hogy egyél rántott húst meg ilyesmiket, de nem láttam jónak, nem bírtam volna lenyelni), a gyümölcslevet sem ajánlják és a gyümölcsöket sem egy darabig. A szívószálat felejtsétek el!!! Forró dolgokat is, mert a meleg értágító hatást idéz elő, ami vérzést okozhat. Ne hajolj, ne eröltess semmit, ne emelj és ne tegyél hirtelen mozdulatokat. Sétálni lehet nyugodtan, de nem sokáig, de ki hogy érzi magát. Fogmosással nagyon óvatosan! Egy könyv, zene fülhallgatóval, vagy valami elfoglaltságot érdemes beiktatni a kórházban töltött napokra. Remélem nem volt annyira unalmas, de minden benne van amit átéltem. Nagyon kellemetlen, de én csak arra gondoltam előtte és most is, hogy ezután már nem lesz vele baj és minden rendben lesz! Rengetegen vagyunk akik már túl vagyunk rajta, olvastam az oldalt régen, csak azt tudom mondani, hogy ne féljetek és kitartás Mindenkinek! :)
Az utóbbi időben főleg én irogattam a lézeres mandulaműtétről, és Medveczki Dokiról.
A hozzászólásod elején gyanítottad, hogy ,,fizetett promoter" irogatott erről korábban. Ki kell javítanom Téged. Nem vagyok az. A másik, Dokinak sincs szüksége ,,fizetett promoter"-re.
Ami viszont vagyok, egy nagyon elégedett beteg, aki több lézeres fül-orr-gégészeti műtéten van túl: orrkagyló, orrsövény, garatmandula. Apum lézeres horkolás megszüntetésen van túl.
Megélve ezeket, azért írtam ide, mert tudom, mi a különbség egy lézeres és egy hagyományos műtét közt. Tudom mennyivel gyorsabb a gyógyulás.
Végül pedig: lágylézerekkel is foglalkozunk, Honvéd Kórházban kapok lézer oktatást (akkreditált), tehát van alapom arra, hogy írjak a lézer hatásairól.
3 hete túl a mandulaműtéten, látom kevés az infó néhány dologról, főleg a magán/lézeres műtét mentén (ami van, az meg erősen gyanús hogy fizetett promoter) úgyhogy megosztom veletek az élményeim.
Először is, a legtöbbeket érdeklő kérdés: az egész hóbelebanc a-tól cettig kb 430.000 Ft-re jön ki, én Dr. Medveczkynél voltam, jókat hallottam/olvastam róla korábban, és nagyon sürgős volt a műtét, így belementem.
Ennyi pénzért első körben minimum prémium ellátást vártam, de ez nem így volt. 4 fős szoba, 2-en voltunk, a másik hamar lelépett a saját műtétje után. Mosdó/Zuhany kint, kicsi, nézhetetlen TV. Ezek apróságok, de már itt gyanús volt, hogy elég pénzlehúzós a dolog. Az utolsó csepp mégis az volt, amikor a műtét másnapján 430,000 ft kicsengetése után az 1,300 forintos fájdalomcsillapítót kifizetteték velem.
Az ellátás teljesen rendben volt, a doki párszor rámnézett, ahogy az aszisztens is.
A mi történik majd veled? kérdésre a részletes válasz:
Bemész a dokihoz, elmondja 15 percben mi fog történni (16,000 ft-ért, de ki számolja...:D), amit egyébként pontosan tudsz ha minimálisan is utánaolvastál. Leegyeztettek egy időpontot, előtte még egy vérvétel vár rád, ez sem ingyen, de legalább ennek valóban van haszna, itt nézik meg, hogy oké vagy-e altatásra.
Eztán már 'csak' a műtét vár rád, reggel kell bemenni, éhgyomorra (hányinger felmerülhet, ennek elkerülése végett). Jön a nővér, hogy indulás, felfekszel az ágyra, beszúrnak egy csinos kis kanült a kézfejedbe, amin keresztül azonnal kapod is az altatót és mikor épp szólnál, hogy hé, szétfeszíti az a sok lötty azt a pici vénát, szépen elalszol, egyik pillanatról a másikra.
Felébredsz. Ez teljesen más mindenkinél, nekem semmi bajom nem volt, épp csak láttam, hogy véres picit az ágyneműm, kérdeztem, mi történt, mondták, hogy miután befektettek, kedvem támadt mászkálni kicsit, szédelegve. Érdekes, mert a lézeres műtét egyik nagy előnye (elvileg), hogy a kishajszálerek égetése végett a vérzés nagyon ritka. Hallottam sima, vágós műtét utáni horrorsztorikat, hogy a beteg vért hányva ébred, ezt elkerülendő (is) választottam a lézert. Anyway, van aki kicsit kába, van akinek van minimális hányingere, ez változó. Nekem se hányinger se kábaság, 2 órával a műtétre már jöttek folyton a látogatók és teljesen jól tudtam velük beszélgetni, már amennyire a fájós torkom engedte.
A fájdalomról: a műtét után rögtön kapsz fájdalomcsillapítót a kezedbe, így enni tudsz, bár fájni fog és sokkal lassabban fog menni. Enni bármit lehet, a torkod úgyis sikít, ha valami nem oké (jó tipp: csipős, savas, alkoholos dolgokat kerüld). Egy napig tartanak bent, reggel zsömle és felvágott a koszt, ezt nekem 50 perc alatt sikerült elfogyasztani - mértem - (borzasztó gyorsan eszem amúgy 1 zsömle kb 2-3 perc). Ez később is igaz lesz mindenre, bármit tudsz enni, nyilván puhább dolgokra fogsz koncentrálni, de keményebb kaja is oké, ha elég ideig forgatod a szádban és a nyálad/fogaid szépen pépesítik.
Nekem személy szerint eléggá fájt a kézbe nyomott rengeteg oldat, így hamar mondtam, hogy nyelhető, vízben oldódó fájdalomcsillapítót adjanak, amit el tudtam kortyolni.
Folyadékot érdemes sokat fogyasztani, mert a száraz toroknál nincs rosszabb. Fájdalomcsillapítóból eleinte többet fogsz szedni, mint szabadna, de ne törődj vele a kritikus napokban muszáj. Minél hamarabb próbáld csökkenteni. Eleinte rossz, és lesz még egy kemény időszak, amikor a varr elkezd lejönni a sebről. Fájdalomcsillapító, türelem, tudd, hogy 2 hét és véget ér. Lézeres műtétnél 10 nap után már egészen oké.
Még valami: a torkodban brutális erőszakot hajtottak félre, tehát az, hogy megduzzadt, nem ugyanolyan nyelni vagy nem tudsz lélegezni bizonyos pozíciókban rendesen, teljesen rendben van. Kérdezd meg róla a kezelőorvosod, de ugyanezt fogja mondani. Idővel elmúlik, nekem a légzési nehézség (háton nem tudtam levegőt kifújni, szelepszerű záródás volt) 3 hét után múlt el, pár napja, igazából.
Ha volt torok aftád, annál nem rosszabb, vannak napok amikor inkább kiköpnéd a nyálad, mint lenyelnéd (de ugye nem tesszük, mert maradjon nedves a torok!) de ennél nem lesz rosszabb. Minden elmúlik 2-3 hét után. Dolgozni 2 hét után tudsz, a hangod az elején kicsit funky lehet, ha a barátok kedvesen kinevetnek, ne lepődj meg :-)
Összeségében azt mondom, a lézer valamit hozzátett (kicsivel kevesebb gyógyulási idő + később nem volt vérzés már, varr leválásnál se) viszont magánúton csinálni a másik oldalon...nagyon sok pénz, és nem tett annyit hozzá. Kétszer is gondoljátok meg. Ha kérdésetek van, szóljatok :-)
p.s. igen a fagyi tényleg jó, mert a hideg összehúzza a kis ereket a torkodban, és enni is könnyű. Lesz valami jó is a sok fájdalom közepette [:
Sziasztok! Nekem április 6-án volt a garat mandulaműtétem a SOTE-n, a Szigony utcában. Dr Branovics Judit műtött. Tök jó szobában voltam, 3 ágyas, saját fürdővel, de csak ketten voltunk benne. Szerencsére csak egy éjszakát kellett bent lennem. Az első éjszaka óránként állítottam be ébresztést a telefonomon, azért, hogy igyak, nehogy kiszáradjon a seb. Azután növeltem az időt 2 órára, majd 3 órára. Most, lassan két hét után már nem állítok be ébresztőt, de 2x magamtól is felébredek és iszok. Így el tudtam kerülni, hogy átéljem ugyanazt az éles fájdalmat, mint ami a műtét után volt. A műtét napján csak teát ittam egész nap, egy egész kancsóval elfogyott, mert nappal 20 percenként ittam egy-egy kortyot. Amikor hazajöttem, az első pár napban az viselt meg a legjobban, hogy bár volt hangom, mégsem tudtam beszélni, mert nagyon fájt... Úgyhogy mutogattam és tátogtam, ami egy 3 éves beszédes kislány mellett azért eléggé rossz volt. Azután a 4-6. napon el kezdett fájni a fülem, és a fogaim is, úgyhogy akkor már napi 4 db cataflamot szedtem, ami a megengedettnél több, de nem bírtam ki másképp azt a fájdalmat. Most még mindig 3 db-ot szedek, de lassan remélem, már nem is kell. Evés: nekem a fagyi, jégkrém egyáltalán nem esett jól, illetve nem is javasolták. Húsleves, zöldség, husi, turmixolva, krumplipüré, főzelékek, túrógombóc, krémtúró és az örök kedvenc, a teába áztatott háztartási keksz az élelem... Az első virsli evés a 10.napon volt, 50 perc alatt sikerült megennem két virslit... Voltam kontrollon is egy hét után, minden rendben volt, és szerencsére azóta is. Már dolgozom, pedig elvileg két hétig kéne táppénzen lenni. Tegnap a háziorvos nagyon megdicsért, hogy ilyen bátran és türelemmel végigcsináltam, és hogy sok fiatal szülő nem meri bevállalni a műtétet, és példát vehetnének rólam... Ennek ellenére ha újra csinálhatnám, nem mennék bele a műtétbe....
