Nem csak az üres héj, hanem a tengerben lévő sziklák is, mivel ez egy tenger... :)
A másfél méteres ammonitesz nem "CSAK" !!! :(
A dínómadarak még 1,5 méteresek sem voltak!
Ja, és nem nyamvadtak a puhatestűek!!! Mindjárt felfortyanok!!! :)
Dínók , dínók... mindig csak a dínók!
Sláger divat dínók...
:)
Az ammoniteszek azért "jobbak" /bár ez egy hülye szó, két nem annyira összehasonlítható dologra/ szóval nekik van egy Nautilus rokonuk, aki ma is él, és tanulmányozható! :)
Tudom, a dínómadaraknak meg a több milliárd madár az élő rokona... :)
Na jó!
Nézzük csak, van e valami "használható" képem!
...
...
...
keresek...
...
...
...
Na itt egy dínó! :) Aranyos! De ez nem elég tudományos, igaz?
Na akkor egy gondolkodtató játék, ki hány állatot tud összeszámolni... ? :)
Hát, tudtommal a legnagyobb ismert ammonitesz is "csak" másfél méteres. Amúgy ne nyamvadt puhatestűekről rakjál már be képeket, hanem dinoszauruszokról! ;-)))
A képet úgy szúrtam be, hogy... őőő... elfelejtettem! :)
Na jó! Találsz egy jó képet a neten, lemented a gépedre, a hozzászólás alján kikeresed, és megnyomod a feltölt gombot, akkor megjelenik a kép a hozzászólás alján a szerkesztésnél beszúrást kell nyomni nézd, így!
És ha van még valami, akkor folytatólagosan ugyanígy! :)
Ha mé valami tetszik és meg akarnád velünk osztani, akkor újra csak így! :)
Csatlakozom cerebrum véleményéhez. Kiegészitésként, már stegocefála stádiumban elkülönülnek a fő hüllő fejlődési vonalak (egyrészt a nyakszirtibütykök különmaradaása illetve összenövése, másrészt a léte/nem léte és száma, valamint a légzés tipus, állandó testhőmérséklet elérése, szaporodás/ivadékgondozás alapján is). Mivel a dinoszaurszok a krokodilokkkal és madarakkal együtt egy korán bokrosodó fejlődési vonalból (Archosauria) alakulnak ki, nyilvánvaló, hogy a fenti jellegekben is hasonlóak. Mégha más és más fejlettségi fokot érnek el ezeknél. Feltehetően a krokodilok maradtak a legalacsonyabb szinten (tipikus diapsid koponya, még változó testhőmérséklet, kevésbé speciálizálódott tüdő és légzsákok), mig a madarak értek el legttávolabbra. A dinók különböző tipusai a köztes fokok valamelyikén helyzekedhettek el.
Érdekes cikk, de azt kell mondjam, ez a dolog nem újdonság... Számos Saurischia csoportnál mutattak már ki hasonló komplex üregeket a csigolyákon, nemcsak a theropodáknál, hanem (bár jóvak kevésbé összetettebbeket) a sauropodáknál is.
Ja, a szétválás szerintem is biztosan hamar bekövetkezett, minden lehetőség megvolt rá, főleg nem sokkal egy olyan elsöprő kihalási hullám után... Amúgy az is érdekes kérdés, hogy a melegvérűség vajon időben mikor alakulhatott ki náluk? Bár nem hiszem, hogy ezt valaha is megtudhatjuk...
Más. Fuzzy Raptor, hogyan szúrtál be képeket? Mi a kódja?
A monofiletikus eredtben annyiban, mint az emlősök esetében: korai szétvállás feltételezésével. SEmmi kifogásom az ornithopodák ilyen besorolásával kapcsolatban, csak éppen jelenleg ez még bizonyithatatlan. Mondjam, úgy: megérzésen alapul!-:)
A Discoveryt sajnos nem tudom fogni, de jómagam már több mint tiz éve igyekszem a "magvat" elültetni s lehet, hogy valakiknél ez termékeny talajra hullott, vagy saját kútfejükre hagyatkozva jöttek rá!-:)) Persze a szaktársaim között is sokan vitatták (már irtam a 2ooo-es pekingi konfrontációról a két tábor között).
> primavis: Ha valakinek mezozoikumi madarakkal akad dolga, akarva-akaratlanul is kénytelen a dinoszauruszokkal is foglalkozni. <
Tudom ám én, csak gonoszkodtam egy kicsit... ;-)) (azért volt ott a smiley)
> primavis: A melegvérüséggel az a probléma, hogy az egész társaságot (amely ugyebár már rendszertanilag sem egybetartozó) egybemossák, s ez ahogy az emlősöknél sem elfogadott ( a mai három csoport nem egymásnak az elődje vagy utódja, hanem kortársa és párhuzamos fejlődési vonala), úgy a dinoszauruszoknál sem lehet az. <
De gondolom azzal azért Te is egyetértesz, hogy a dinoszauruszok monofiletikus csoportot alkotnak...
> primavis: ...a többiek a változóhőmérséklet és a melegvérüség közti lépcsősor valamelyik fokáig juthattak. <
Ja, erre született is egy külön elnevezés: dinosaur-blooded. :-D Amúgy ehhez a konszenzusféle elmélethez hozzátartozik az is, hogy nem csak a theropodákat, hanem az ornithopodákat is melegvérűekhez sorolják...
> primavis: Sokkal kényelmesebb elhinni azt, ami minden csatornán zuhog az érdeklődőre. <
Most miért, pont a napokban volt egy műsor a Discoveryn, ami pont azt feszegette, hogy talán mégsem a theropoda dinoszauruszok leszármazottjai a madarak...
Ha valakinek mezozoikumi madarakkal akad dolga, akarva-akaratlanul is kénytelen a dinoszauruszokkal is foglalkozni. Ui. azonos lelőhelyeken, rétegekben találhatók és el is kell tudni választani egymástól őket, még töredékes csontok alapján is.
Azt meg jól látod, hogy mindenre van ellenérv is. Amikor az antarktiszi dinókról irtam, akkor a mostani területen találhatókról volt szó, s ott ténylegesen is melegégövi növenyzetről volt szó a forrásokban. Az ausztráliai ténylegesen sok kérdést vet fel, de a kezdeti lelkesedés után mintha leálltak volna. Új fejleményekről nem hallottam, ami lehet, hogy az én hibám. A melegvérüséggel az a probléma, hogy az egész társaságot (amely ugyebár már rendszertanilag sem egybetartozó) egybemossák, s ez ahogy az emlősöknél sem elfogadott ( a mai három csoport nem egymásnak az elődje vagy utódja, hanem kortársa és párhuzamos fejlődési vonala), úgy a dinoszauruszoknál sem lehet az. Vannak csoportok amelyek eljuthattak a tényleges melegvérüséghez (az Ichthyosaurusok, Pterosaurusok és a Theropodák többsége majdnem biztosan), mig a többiek a változóhőmérséklet és a melegvérüség közti lépcsősor valamelyik fokáig juthattak. Ami meg az örző-védőket illeti, azok arra ügyelnek, hogy a magamféle eretnekek ne sok vizet zavarhassanak (rontva az üzletüket, ami badarság, mert ahogy Téged s másokat sem igen tudok meggyőzni arról, hogy a gőzerővel folyó propagandának nem kell teljes hitelt adni. Sokkal kényelmesebb elhinni azt, ami minden csatornán zuhog az érdeklődőre). Pláne, hogy a madáreredet tekintetében is ellentétes oldalon állok velük szemben.
>> primavis: tekintve, hogy Antarktiszon nemcsak dinókat, hanem egyúttal trópusi növények maradványait is felfedezték, nehezen hihető a sarkvidéki éghajlat! <<
Én nem is sarkvidéki éghajlatról beszéltem, hanem az év egyik felében néhány hónapig tartó fagypont alatti hőmérsékletről. A kettő azért nem ugyanaz! Nyaranta még itt is viszonylag kellemesnek mondható klíma uralkodhatott...
Amúgy csodálkozom, hogy kétségbevonod ezt a dolgot (na jó, a korábbi hozzászólások tükrében azért annyira nem csodálkozom ;-D), én azt hittem, hogy ez egy közismert tény, megmondom őszintén, elég sok helyen olvastam/hallottam már erről, és nem is csak kimondottan a dinoszauruszokkal foglalkozó írásokban... Na mindegy.
Ha jól emlékszem arról volt szó, hogy az itteni (és most az ausztrál Dinosaur Cove nevű helyről van szó) üledékes közetek kialakulása kapcsolatba hozható a szezonálisan bekövetkező fagyással és olvadással, plussz még valamilyen oxigén izotópos vizsgálatokról is volt szó, amikkel megbecsülték a terület évi átlaghőmérsékletét. Ezekhez bevallom nem sokat tudok hozzáfűzni, mert geológus sem vagyok... :-))
Aztán ami a trópusi növényeket illeti... hát a fossziliák alapján nem trópusi növények éltek itt, hanem elsősorban tűlevelű erdők borították ezt a vidéket, hidegtűrő Podocarpusokkal és páfrányokkal.
Azután találtak itt néhány reliktumfajt is, amit azzal magyaráztak, hogy a sarkvidéki erdők olyan extrém környezetet jelentettek, hogy más fajok számára lehetetlen volt itt élni, így ezek a reliktumfajok védelmet élveztek az előbbiekkel szemben, melyek a melegebb klímájú helyeken már korábban felváltották őket.
És akkor itt jön képbe a két lentebb említett dinoszaurusz, a Leaellynasaura a téli sötétséghez alkalmazkodott nagy szemeivel, illetve a Timimus a hibernációt feltételező LAG-jeivel...
>> primavis: Te kész ténynek veszel valahol olvasott vagy látott dolgokat a dinókról, mig én tanulmányozom is őket. <<
Az előbbihez. Ez igaz. Valóban csak a közvetett infomációkkal tudok szolgálni. De. Mégegyszer elmondanám, hogy nem veszem kész ténynek őket. Ha kész ténynek venném őket, akkor (1) bolondabb volnék, mint amilyen vagyok; (2) nem állnék le veled vitatkozni, hanem kijelenteném kerek perec, hogy a dinoszauruszok melegvérűek, pont, majd duzzogva elvonulnék, meg sem hallgatva az ellenérveket. Az utóbbihoz. Nem madarakkal foglalkozol? :-))
>> primavis: De nem akarok érthetetlen szakzsargonnal kérkedni, ezért próbálok közérthető példákat hozni. <<
Ugyan már, miért lenne az kérkedés? Ez a tudomány fórum, és én sem vagyok már óvodás. (Mégha sokszor annak is látszom. :-D) Majd kérdezek, ha valami nem világos. Csak szeretnék már tételesen hallani érveket a változó testhőmérséklet védelmében! Olyanokat pl. hogy xy megvizsgálta z-saurus maradványait, és azt találta, hogy ..., ezért ez az állat nem lehett melegvérű. Valami ilyesmiket. Jól tudom, hogy ahogan a melegvérűség bizonyítékait meg lehet cáfolni, úgy magát a cáfolatot is meglehet, de azért mégis... Valami konkrétumot. :-))
>> primavis: ...a körülötte kialakult "örző-védő társasággal" nem neked, hanem nekem van problémám. Igy tapasztalatból beszélek, s nem hallomásból. <<
Már ne is haragudj, de mióta világ a világ, és tudomány a tudomány, ez így működik... Olvastad Kuhn könyvét a tudományos forradalmakról? Mindig is lesznek (ahogy Te fogalmazol) "őrző-védők", de ott lesznek a "forradalmárok" is, akik paradigmaváltásokat idéznek elő a tudományban.
Amúgy én eddig azt hittem, hogy a változó testhőmérsékletű, buta, lomha dinoszaurusz képnek vannak "őrző-védői" (már cirka 100 éve), de úgy látszik tévedtem... :-)))
Na fogjuk rövidre: tekintve, hogy Antarktiszon nemcsak dinókat, hanem egyúttal trópusi növények maradványait is felfedezték, nehezen hihető a sarkvidéki éghajlat!
Irhattam volna, hogy kerékpárral is könyebb gyorsabban menni mint igen lassan, mivel kénytelen vagyok olyan példákat hozni amelyeket biztosan ismersz. Ne keverd a dolgokat: Te kész ténynek veszel valahol olvasott vagy látott dolgokat a dinókról, mig én tanulmányozom is őket. De nem akarok érthetetlen szakzsargonnal kérkedni, ezért próbálok közérthető példákat hozni. Ha átgondolni sem akarod őket, a Te bajod.. A "dinoszaurusz-ipar" létező valóság, s persze mivel minden újdonság csak három napig tart, ennek sincsenek már túl nagy hullámai. De már nem is kell, létre van hozva, működik és megy minden mint a karikacsapás (könyvek, filmek, cikkek, játékok, parkok, múzeumi kiállitások, robotok, stb, stb). S a körülötte kialakult "örző-védő társasággal" nem neked, hanem nekem van problémám. Igy tapasztalatból beszélek, s nem hallomásból.
Nézd, én egyfelől nem akarlak meggyőzni Téged, hiszen úgysem tudnálak, egyrészt mert nem vagyok paleontológus és nincsenek saját, kézzel fogható bizonyítékaim, márészt meg látszólag (ismétlem LÁTSZÓLAG) nagyon is elkönyvelted már magadban ezt dolgot. Másfelől ami a meggyőzést illeti, az általad említett két kitételen kívül azért jópár más dolgot hoztam (hoztunk) már fel az alábbiakban a (hangsúlyozom) feltételezett melegvérűséggel kapcsolatban. Ezek közül jópárat egyenként meg is cáfoltál (vagy legalábbis megpróbáltad). Tiszta sor. Mit is írt Darwin a Fajok eredetében? "Jól tudom, hogy e könyvnek alig van olyan pontja, amellyel kapcsolatban ne lehetne látszólag az enyémmel homlokegyenest ellenkező következtetésekhez vezető tényekre hivatkozni." Apropó tények. Többször kifogásoltad, hogy veszélyes közvetlen párhuzamokat vonni a mai élővilággal, ezzel szemben minden második ellenvetésedben kengurukat, denevéreket, meg tipegő gyerekeket hozol fel ellenpélda gyanánt. Aztán azt kéred, soroljak antarktiszi fajokat... Minek? Ha már a sarkkörön túli téli hideg időszakot is kétségbe vonod, akkor szerintem abszolúte fölösleges ezt a dolgot tovább feszegetni, a hibernálás témával egyetemben. Azután már harmadszor emlegeted ezt a "dinoszaurusz ipart". Kezdem azt hinni, hogy már nem csak egyszerűen azokra fújsz, akik kutatási célobjektumaidat ezekkel a csökött agyú, biztosannemmelegvérű behemótokkal merik rokonságba hozni, hanem minden, a kiöregedett, szemellenzős paradigmán változtatni akaró dinoszaurusz-kutatóra. Amúgy szerintem a Jurassic Park-ot körülvevő láz már rég a múlté, azért meg senkit nem hibáztathatsz, hogy a dinoszauruszok közel 150 éve rendületlenül az érdeklődés középpontjában állnak.
lehelke, örvendek, hogy már az oviban vagy az alsó osztályokban ilyen szépen megtanultál irni! De ennyi azért nem elég, olvasni is kellene, méghozza odavágó olvasmányokat (nem meséket!) ahhoz a témához, amihez hozzá akasz szólni. Addig ne kotyogj bele a felnőttek dolgába! Megértetted? -:)
Nem tételezek fel semmit, kivéve a csökönyösséget amivel a farok kérdésében aés a téli viszonyokhoz való alkalmazkodásban meg akarsz győzni.
1, Milyen fajok ismertek az antarktiszi alsó krétából? (vagy még előbbről)
2. Ausztráliából tételeztek fel ilyen hideg évszakat és léteztek nagytestű dinók maradványai is, erre alapozták a kötelező melegvérüséget. De egyik feltételezés sem bizonyitott. Lehet más ok is.
3. A hibernálás maga nem bizonyiték magára a melegvérüségre, de még a tél léttére sem. Minden gerinces csoportban - beleértve a madarakat is - létezik hosszabb-rövidebb ideig tartó alvási állapot. Mindig a kedvezőtlen táplálkozási időszakokkal összekötve. De ez lehet tél, vagy igen száraz nyár is!
4. A csontszerkezet vizsgálatánál eleve figyelembe kell venni, a "nem minden madár ami repül" elvet. Nem tudom, Te hány fosszilis csontot tartottál a kezedben, vizsgáltál meg. Azok bizony teljesen minerálizálódva vannak s sokszor külső hatásokra deformálódtak. A metszeteken persze láthatóak növekedési gyürüknek, vagy csontszerkezet jellegzetességekenek is felfogható jelek. Csak ezeket nem kötelező értelmezni, viszont aki ezt teszi, az gyakran azt vél látni amit eleve is akar! Chinsamy és társai nagyon ügyesen dolgoznak, de azért nem minden állitásukat fogadom el. S elsősorban tojáshéj vizsgálat tekintetében hiszek nekik. Már több mint egy évtizede ismerem személyesen is és szinte minden dolgozatát elolvastam, vegyes erzelmekkel az utóbbi időben, amióta beszált a "dinoszaurusz iparba". Elfogadom, hogy kifizetődő, csak éppen nem fogadom el minden eredményét is.
5, A kloákások és az erszényesek a mezozoikumban szinte az egész Földön el voltak terjedve, de ahogy Ausztráliában is kiszoritották őket a mesterségesen bekerült méhlepényesek, úgy a többi földrészen is. Ennek ellenére Amerikában is fennmaradtak egyes erszényes fajok. Tehát nem az éghajlatváltozás okozta kipusztulásukat, tökéletlen hőháztartásuk ellenére sem.
6. Éllettani szempontból nem igen van jelentősége a tömegnek. Legfeljebb a szivre hárul nagyobb feladat.
7. A farok kiegyensúlyozó szerepe éppen a lassabb mozgás esetében lényegesebb! A kisgyerek is könyebben fut mint lépdel, mert az utóbbi esetében nehezebb az egyensúly megtartása. Ezt gondolom nem igen vitathatod. Mellesleg a madaraknál és más repülő állatoknál is megfigyelhető, hogy minől ügyesebben, gyorsabban repülnek, úgy rövidől meg és tünik el afarok (lásd pl. a pterosaurusokat és a denevéreket).
>> primavis: A déli kontinensek s egyáltalán a kontinensek mezozoikumi helyzete, az éghajlati ővek elhelyezkedése nem azonos a maiakéval! <<
Azért azt hittem ennyit kinézel belőlem, hogy tisztában vagyok ezzel... :-))
De. Az alsó-kréta időszakban az Ausztráliával és Új-Zélanddal összefüggő kontinenst képező Antarktisz nagyobb része még mindig a déli-sarkkörön túl feküdt, és annak ellenére, hogy nem fagyott földekből és jégmezőből, hanem nagy kiterjedésű erdőségből és mocsaras vidékből állt, klímája mégiscsak szélsőségesnek volt mondható a mezozoikum átlagához képest, és bizony az év egyik felében 3-5 hónapig tartó sötétéget és fagypont alatti hőmérsékletet kellett átvészelniük az itt élő állatoknak...
>> primavis: Még nem hozott rá senki bizonyitékot, hogy a dinók akár mérsékelt (tehát telet feltételező) éghajlat alatt is éltek volna! <<
Tény, hogy a legtöbb itt élő dinoszaurusz csak nyári vendég volt ezen a területen, és a tél beköszöntével ezek északra vándoroltak, ugyanakkor igenis voltak olyan fajok, amelyek alkalmazkodtak ehhez a klímához! Ott van pl. a kis hypsilophodonta, a Leaellynasaura (de említhetném a Qantassaurust is.) Tipikus bélyeg ennél a fajnál a nagymértű szem és a megnagyobbodott látólebeny, amely lehetővé tette a látást a sötétben, így ezek az állatok a téli időszak alatt is aktívak maradhattak. Aztán ott van a Timimus hermani nevű theropoda, amely a Leaellynasaurával ellentéteben hibárnált állapotban vészelte át a hideg periódust, ennek bizonyítékai a jellegzetes vonalak a fosszilis csontokon (LAG-eknek nevezik őket), amelyek azt jelzik, hogy azok bizony nem egyforma gyorsasággal növekedtek az év teljes hosszában...
>> primavis: mitől lenne érv a melegvérűség és a fürgeség mellett a magasan fenn tartott farok? <<
Nem látom be, hogy egy növényevő dinoszaurusz (és most nem a sauropodákról van szó!) mi másért akarna stabilan megállni a két hátsó lábán, ha nem azért mert gyorsabban "akar" mozogni?
>> primavis: a mai emlősök közt is a két alacsonyabb rendű társaság (kloákások és erszényesek) más módon oldják meg az állandó hőmérséklet igényét mint a méhlepényesek s köszönik, de jó ideje megvannak! <<
Köszönhetik mindezt annak, hogy Ausztrália idejekorán elvált a többi kontinenstől. Különben már sehol nem lennének...
>> primavis: a hidasgyikok egyetlen ma élő képviselője éjjeli állat, egy nem túl magas átlaghőmérsékletű területen s ez mégis elég neki a mozgélkonysága fenntartásához. <<
Azért egy kis gyík, meg egy 8 tonnás dinoszaurusz között van némi különbség. Szerintem. :-))
Légyszi' magyarázd már meg, hogy egy mai juhénál kisebb aggyal mennyire inteligens lehet egy több tonnás dög?
Engem vádalsz személyeskedéssel, meg, hogy nem hoztam fel érveket. Hoztam, de reméltem pár szóból is értesz. Nem tudok neked itt nepiskolát nyitni!-:)) Iratkozz be az ELTE őslénytani tanszékén meghirdetett speciális kollégiumomra az ősmadarakról és dinókról és ott bőven van egy féléven át idő rá, hogy a részletekbe merüljünk!
Mi nem tiszta azon, hogy:
- a ragadozó dinóknak sincs jellegzetes secondont örlőkhöz hasonló fogazatuk. Nézd meg egy tipikus csontevő fogazatát (hiéna) és hasonlitsd össze pl. Tyranosaurus-éval
- voltak örlőköveik (mint pl. a mai krokodiloknak is)
- mitől lenne érv a melegvérűség és a fürgeség mellett a magasan fenn tartott farok? A kenguruk, ugróegerek elég fürgék támaszkodó farokkal is.
- a mai emlősök közt is a két alacsonyabb rendű társaság (kloákások és erszényesek) más módon oldják meg az állandó hőmérséklet igényét mint a méhlepényesek s köszönik, de jó ideje megvannak!
- a hidasgyikok egyetlen ma élő képviselője éjjeli állat, egy nem túl magas átlaghőmérsékletű területen s ez mégis elég neki a mozgélkonysága fenntartásához. A kihalt rokonainak is lehetett hasonló "találmányuk", csak ez ma már bizonyithatatlan.
- a ivadékok fejlődési ritmussára is csak feltételezések léteznek. El lehet őket hinni, vagy sem.
Egyelőre ennyit, ha akarsz, röviden és konkrétan felelek a kérdésekre. De nem bocsátkozom akadémiai előadásokra. Amit tényként jelőlök, az az is, nem szokásom az 1x1-et bizonyitani!-:)
Amint az ellenervekre kerul a sor, elintezel mindent azzal, hogy mukodik a szakik fantaziaja, keves a minta es kulonben is... amikor a te erveidrol van szo, ez elo sem kerul. Ezek szerint lehet, hogy a madarak megis dinoszauruszok? Csak nem?
"Bocsánat, ha nem akarod elfogadni azokat a tényeket amelyeket biztosan tudhatunk és ragaszkodsz a feltételezésekhez, akkor OK! "
Itt inkabb a forditottja igaz.
A relativ agymeret NEM jelent igazan eros ervet az "intelligencia" mellett. Attol, hogy kicsi volt az agyuk, nem igazan lehet semmilyen melyrehato kovetkeztetest levonni. Raadasul egy rakas mas dinoszaurusznak meg meglehetosen nagy volt az agya.
"De nem is akarlak, sokkal jobban hangzanak a "dinó- szakértők" fantazmagóriái, amelyeket semmiféle bizomnyiték nem támaszt a, igaz nem is cáfol, mivel ellenbizonyizték sincs. "
Szemelyeskedesre pedig nincs szukseg. A helyzet ugyanis a kovetkezo: felvetettem jopar dolgot, amire csak meglehetosen erintolegesen reagaltal; teteles cafolasrol szo sem volt. Ezek utan buszken hatradoltel, hogy tessek, ime a vegso igazsag. A tudomanyos vitaban elengedhetetlen nyilt hozzaallasnak nyomat sem lattam.
Engem -veled ellentetben- meg lehet gyozni. De ahhoz ervek kellenek. Nem azert indultam neki a vitanak, hogy akkor most megmutatom, milyen okos vagyok, hanem azert, mert azt hittem, ertelmes eszmecsere indul neki, aminek soran meg tanulhatok is. Ehhez kepest -az indexen megszokott rutin szerint- csak ismetelgeted ugyanazt, fuggetlenul attol, hogy ki mit vet fel... Teteles cafolatok, ERVEK maig nem erkeztek. (Meret, testfelszin, szocialis viselkedes, metabolizmus, fejlodes... Ember, te vagy a szakerto, neked kellene tudnod, pl., hogy ki es hogyan allapitotta meg a fejlodesi ratat... Utananezhetek, de akkor minek vagyok itt? Csak az idom vesztegetem.)
A nagyvéredények miért különlegesek egy hátdsó lábaira felmelekdő állatnál? Mellesleg nagyon kevés példánynál találtak erre vonatkozó bizonyitékokat.
A déli kontinensek s egyáltalán a kontinensek mezozoikumi helyzete, az éghajlati ővek elhelyezkedése nem azonos a maiakéval! Még nem hozott rá senki bizonyitékot, hogy a dinók akár mérsékelt (tehát telet feltételező) éghajlat alatt is éltek volna!
Semmiféle garancia nincs arra, hogy a nyomok nem csak pár faj pár egyedétől származnak! Csak éppen dolgozik a szakik fantáziája!
Persze a krokodilok különlegesek a mai hüllők közt, de a mezozoikumban nem csak pár tucat fauk élt mint ma. S ne feledd el, hogy a dinók és a madarak közeli rokonai. Ugyanarról a tőről erednek!
A növekedési gyorsáságot illetően a feltételezéseknek annyi a valószinüségük mint a számtalan kladogramnak amelyet az illető urak gyártanak futószallagon. Hogy lethetséges, hogy azonos jellegeke ismerete mellett minden kutató más végeredményre jut? Nem a szubjektivitás? Mások voltak a mezozoikumi életfeltételek mint a maiak, igy a mai növényevő csordákkal való összehasonlitás si sántithat. Össze kell vetni a paleobotanikai eredményeket is az állattaniakkal, ahhoz, hogy abból következtetéseket lehessen levonni. Amelyek igy is csak 5o-5o%-ban valószinüek. Túlságosan is hisztek a feltételezéseknek. Próbáljátok meg egy kicsit józan ésszel és érvekkel megközeliteni őket. Csak azért mert XY irta, Z intézet munkatársaként és persze angolul, attól még nem szentirás!
Akkor amikor dúl a "dinoszaurusz ipar", amikor ilyen jellegű kutatásokra kaphatsz, nyerhetsz el pályázatokat/ösztöndijakat a legkönyebben, óvatosabbnak kellene lenni a hiszékenység területén. Nem mindenki mer szembe menni az árral, én az kevesek egyike vagyok. Nem akarlak meggyőzni beneteket sem, csak arra figyelmeztetlek, hogy tessék óvatosabban kezelni az akár előkellő folyóiratokban megjelent dolgozatokat, közleményeket, kiadványokat is. Mivel személyesen ismerem a szakemberek nagyrészét külföldi viszonylatban is, vitatkoztam már velük is, eléggé megtanultam megkülönböztetni a tiszta szemet az ocsutól. Bármennyire jól is leplezik.
Bocsánat, ha nem akarod elfogadni azokat a tényeket amelyeket biztosan tudhatunk és ragaszkodsz a feltételezésekhez, akkor OK!
Ha neked az nem számit, hogy egy több tiztonnás állatnak pár száz grammos agya volt - adott neuron számmal - akkor tényleg nem tudlak meggyőzni. De nem is akarlak, sokkal jobban hangzanak a "dinó- szakértők" fantazmagóriái, amelyeket semmiféle bizomnyiték nem támaszt a, igaz nem is cáfol, mivel ellenbizonyizték sincs.
