Nem igazán értem, eszerint a meghatározás szerint mi a különbség a soft sci fi és az űropera között. Szerintem az Alapítvány sorozat beillik a soft scifi-be.
"Nem teljesen világos, hogy egyeseknek miért ad hozzá az önértékeléséhez, hogy ők valami szuperokos definíciót képesek készíteni vagy elolvasni a lexikonban, ami ugyan nem fedi a szó jelentését (a szó jelentése az tudjátok az a dolog, amire a szó hallatán a nyelv többi beszélője gondol), de viszont "tudományos", meg "igényes"."
Ha Te ezt így látod, akkor bizonyára pontosan és szabatosan le tudod vezetni nekünk, tudálékos okoskodóknak a sci-fi jelentését.
Akit érdekel, végre lejött az Alfa Holdbázis. Az első évad első négy epizódját felraktam Youtube-ra. Nos, 70-es, nosztalgiázni vágyó sci-fi rajongók... Jó szórakozást hozzá...
Alternatív történelmi sci-fi A történet az emberiség múltjában játszódik, de egyes kulcsmotívumok cseréjével: tudományos eredmények, személyek, események sorsának alakulása eltér az általunk ismerttől; egyfajta mi lenne ha... kérdés kifejtéséről van szó. A jó sci-fiben a változás a jelenlegi ismereteinkhez képest kicsi, ezért a történet reális, ugyanakkor az ismeretlen történet alakulása izgalmakat tartogat. Egyes történetek a történelem homályos, bizonytalan pontjaiból, de reális tudományos feltételezésekből indulnak ki. Egyéb típusok Utópia Disztópia
Űropera A klasszikus űropera nagyszabású, sok szereplőt mozgató, jórészt a világűrben zajló, egész bolygórendszereket, csillagrendszereket vagy galaxisokat átfogó kalandos történet, amelyet egzotikus űrjárművek, varázslatos technikák, szinte elképzelhetetlenül pusztító szembenálló erők és fegyverek, valamint gyakran idegen lények színesítenek. Ezekben a történetekben a tét általában nagy: embercsoportok, népek, akár az egész emberiség, sőt az egész világ sorsa kockán foroghat. A klasszikus űropera jeles képviselői többek között E. E. Smith, Edmond Hamilton, John W. Campbell, A. E. van Vogt, Jack Williamson, Poul Anderson és Gordon R. Dickson. Az 1970-es években kibontakozó új űropera, amelyben főleg brit szerzők (Iain Banks, Stephen Baxter, M. John Harrison, Alastair Reynolds, Paul J. McAuley, Ken MacLeod, Peter F. Hamilton) járnak az élen, ezekre az alapokra építkezve kitágította a műfajt. Az ő műveikben nagyobb hangsúlyt kap a szereplők jelleme és emberi kapcsolataik, valamint társadalmi, morális és filozófiai kérdések. Az új űropera gyakran hard sci-fi-elemekkel egészül ki, amennyiben a szerző igyekszik logikusan megalapozni a művében felhasznált technikai és tudományos megoldásokat. Ez a vonás főleg Stephen Baxter és Alastair Reynolds írásaira jellemző. Legújabban megfigyelhető az űropera keveredése más sci-fi alműfajokkal is, mint például a cyberpunk, többek között M. John Harrison és Charles Stross alkotásaiban. A magyar nyelven megjelent űroperák közül megemlítendő Isaac Asimov Birodalom- és Alapítvány-trilógiája, Iain Banks Kultúra-regényei, Dan Simmons Hyperion-sorozata, Lois McMaster Bujold Vorkosigan Saga-ja (Maréknyi becsület, Barrayar), Larry Niven Gyűrűvilág-a, valamint Niven és Jerry Pournelle Szálka Isten szemében című műve. A TV-sorozatok közül ide tartozik az Orion űrhajó, a Star Trek, a Babylon 5 és a Csillagközi romboló. Klasszikus űropera-film a Csillagok háborúja-sorozat.
Cyberpunk és steampunk Bővebben: Cyberpunk Bővebben: Steampunk Időutazásos sci-fi A főhős a múltba utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol: szembesül a mienkétől teljesen eltérő (társadalmi, technikai) körülményekkel, vagy az emberiség múltjában az eseményeket megváltoztató alkalom kínálkozik számára A főhős a jövőbe utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol: számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, társadalmi berendezkedéssel találkozik, melyek problémái a jelenben keletkeztek, ezért visszautazik és azokat itt és most kell megoldania számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, tudással találkozik, amik segítségével a jelen (vagy a múlt) problémáit kell megoldania Az alapötleteken kívül természetesen számtalan más kombináció elképzelhető.
Soft sci-fi Az elnevezés az angol "soft science" kifejezésből származik, amellyel a társadalomtudományokat illetik, szemben a természettudományokra használt "hard science" elnevezéssel. A soft science fiction jellegzetessége, hogy a történet és az elbeszélésmód az előbbiekre, azaz a társadalomtudományokra alapul, ennek megfelelően többet foglalkozik a szereplők tulajdonságaival, jellemével, társadalmi körülményeivel és fejlődésével, mint a történet tudományos és technikai vonatkozásainak mai tudásunk szerinti megalapozottságával vagy korrektségével. A művek gyakran öltenek utópia- vagy disztópia-jelleget. A soft science fiction képviselői többek között Ray Bradbury, Philip K. Dick és Ursula K. Le Guin.
A sci-fi típusai Részletes: Keményvonalas (hard) sci-fi A sci-fi-nek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket. Az elnevezés, amely az angol "hard science" kifejezésből származik, éppen erre utal. A keményvonalas sci-fi ennek ellenére nem száraz tudományos leírás, a tudományos háttér csupán a cselekmény hihetőségét növeli, és sokszor kulcsfontosságú a történetben. Ide sorolhatjuk azokat a műveket is, amelyek valamely kitalált vagy eddig nem igazolt tudományos elméletet vagy műszaki berendezést használnak fel, és azokat elfogadható logikai rendszerbe helyezik. Különböző stílusú, neves képviselői: Isaac Asimov, Stanislaw Lem.
Bocs, de én nem hiszem el, hogy ne lehetne körülírni a sci-fit, vagyis azt, amit itt, ti mint hozzáértők (és persze a korral haladó emberek) értetek alatta. Nem értek egyet azzal, hogy ez ennyire "megfoghatatlan" szó lenne. Egyesek egyszerűen csak túl akarják misztifikálni a szó jelentését. De egyben úgy is érzem, hogy minden ezen a világon tagolódik, specializálódik, újabb alkategóriákra oszlik - lásd tudományok -, és ez igaz a művészetekre is. Pl. ha azt mondod: vers, ebbe bele tartozik a csúfvers, gúnyvers, trágár vers is, de ettől persze még nem lesz szépirodalmi értéke és nem is fogják az iskolában tanítani. (Remélem...) Ugyanígy egyszerűen el kell fogadni azt, hogy a sci-fi-be sok "nekünk" nem tetsző igényességű (ti. igénytelen) mű is bele tartozik. Ha megnézed pl. a Wikipédián is elég jól le van írva, hogy mi a sci-fi és milyen altípusai vannak.
Dióhéjban: Keményvonalas sci-fi Lágy sci-fi Cyberpunk Steampunk Időutazásos sci-fi Űropera Alternatív történelmi sci-fi Utópia Disztópia stb...
Nem csordaszellem, hanem hétköznapi nyelvhasználat, és nem el akarja lopni, hanem bizony sikeresen megváltoztatja a szavak jelentését.
Amellett illik észrevenni, hogy a definíciók kicsit döcögősek, nem teljesen illenek rá mindenre, amit sci-finek szoktunk mondani a hétköznapi életben. Illetve volt olyan definíció, ami - mint arra KMG olvtárs rámutatott - még a 2001 Űrodüsszeiára is csak félig-meddig volt ráhúzható.
Maszik a csigara es kalapalara gondoltam. Egyikuk "csordaszellem meghatarozas"-okrol beszelt (a nyelv, mint egy kozosseg altal hasznalt kommunikacios rendszer, minden egyes szava csordaszellem altal van meghatarozva - hiszen ha egy szot mas ertelemben hasznalsz, mint a tobbiek, nem vagy felre fognak erteni), masikuk meg a lexikonok tudomanyos erenyeirol... Nem ertem oket.
Nem teljesen világos, hogy egyeseknek miért ad hozzá az önértékeléséhez, hogy ők valami szuperokos definíciót képesek készíteni vagy elolvasni a lexikonban, ami ugyan nem fedi a szó jelentését (a szó jelentése az tudjátok az a dolog, amire a szó hallatán a nyelv többi beszélője gondol), de viszont "tudományos", meg "igényes".
Ti még rosszabbak vagytok, mint azok a tudálékosok, akik szerint a média többes szám. :)
Mindenki Lexikona, 1974 science fiction(szájensz fiksen): a tudományos kalandregény és film nemzetközileg használatos angol elnevezése. Rövidítése: sc-fi.
Úgyhogy a tudománytalan, fantazyba oltott regények repülnek :-))
szci-fi: sci-fi, science fiction angol: tudományos fikci; tudományos fantasztikus művészet: olyan mű, amely merész fantázia szülte tudományos-technikai vívmányok, a távolabbi jövő, vagy a világmindenségben tőlünk távoli világok képzeletbeli életének témáját doplgozza fel.
Nézd, teljesen igazad van, és egyébként még számtalan példát lehetne hozni. Például a sampion szó állítólag a franciából jött és gombát jelent. Ezek szerint én a piacon sampiongombát kérve azt mondom: gomba-gombát kérek. Persze ettől még az eladó érti, de ha egyszer hívhatom csiperkének is, akkor miért ne?
Én azt javaslom: alkossuk meg a sci-fi fogalmát az MTA művei alapján, de saját ötletekkel is javítva azt, korhűen, és úgy, hogy a definíció által végleg kihulljon mind műfajt gyalázó "mocsok"' tucatfilm. Hogy nem terjed el? Lehet, de mi akkor is megcsináltuk a jót...
Rendben, én ráérő időmben kiszótárazom, ami kell, bedobom ide, és hozzáadjuk a saját tudásunkat, de ha másnak van kedve, hozhat néhány definíciót. (Cambridge, Larousse, Britannica nincs meg).
Egyébként most az a kérdés merült fel bennem, hogy pl. Jules Verne Utazás a Holdba c. műve sci-finek számít-e még, hiszen a Holdutazás már rég valóra vált...
Vagy pl. ha megírta akkor, és az akkor sci-fi volt, akkor ez mára nem változhat meg? Vagy igen?
"És senkit nem érdekel különösebben, hogy mi szerepel aszótárban vagy a lexikonban."
Inkább úgy fogalmaznék, hogy kevés ember igényes annyira a saját tudására, hogy a dolgok mélyére (ne adj isten: lexikonba) nézzen. Ez egy tudástár. Azért van, hogy ha nem tudsz valamit, használd, és ne a haverodtól kérdezd meg. Lehet, hogy ő rosszul tudja, és félreinformál.
"A sci-fi szerintem kicsit olyan, mint a sündisznó és a teknősbéka. Hiába nincs köze előbbinek a disznóhoz, utóbbinak a békához, és hiába tudománytalan, attól még így hívják az emberek".
Igen, így hívják, és még van számos egyéb neve is, pl. sünkutya (és a kutyához sincs köze). És persze van rendszertani latin neve is, amit a világ bármely országában, ha kimondasz, az adott tudomány (jelen esetben a biológia) szakértői értő képpel bólogatnak. Amúgy ma már inkább sünnek nevezik, a sündisznó, inkább mesékben szerepel.
Alkothatunk, de akkor se változikl meg, hogy az emebrek nagyonnagy többsége minden űrbenjátszódóra azt fogja mondani, sci-fi. Ez olyasmi tényleg, mint a sündisznó. Egy zoológus topikban msot valószínűleg valaki azon dühöngene, hogy lehet a sünt ledisznózni, és bebizonyítaná, ez mennyire tudománytalan, buta dolog. Igaza lenne, de ettől az emberek továbbra is sündisznónak fogják hívni.
Tudom, nem csak gondolom. Te kéziszótárt említettél (persze semmi baj nincs ezzel sem, nekem is megvan), én a hét kötetesről beszélek, amiben lényegesen bővebbek a szócikkek, és konkrét irodalmi hivatkozásokat tartalmaznak irodalmunk nagyjaitól, úgymint Arany, Petőfi, stb...., mintegy megerősítésként, hogy az akkori kor szépirodalmi képviselői milyen értelemben, szövegkörnyezetben, stb. használták az adott szót. Egyébként felmerült itt még valahol, hogy ezekben még benne sincs a sci-fi. Ez valóban így van, de tudok ajánlani néhány forrást (magam is utánanézek majd, mert engem érdekel, de most kollégiumban vagyok, a könyek meg otthon...):
Magyar Nagylexikon Britannica Hungarica Larousse enciklopédia Idegen szavak és kifejezések szótára Cambridge enciklopédia Művészeti lexikon Világirodalmi lexikon Új idegen szavak és kifejezések szótára, stb.
Elsődleges a MTA kiadásában megjelent könyv/lexikonsorozat, minden egyéb forrás másodlagos. Szerintem célszerű lenne több forrásban megnézni, hogy hogyan definiálják pontosan a sci-fit, és ezeket összegezni, kivonatolni, és esetleg alkotni itt, ebben a fórumban egy konkrét, szabatos, és a mai ízlésnek megfelelő definíciót, ami a többség szerint jó... És akkor legalább konstruktívak voltunk...
Nem tudom, hogy most is tetszeni fog-e, de megrendeltem angolul. Allitolag maganak a szerzonek nem tetszik. A tobbi muvenek is kicsit utananeztem, de annyira nem erdekelnek. Igy jartam. :)
