Neharagudj, de ettől a felfogástól falba harapok. Tény, hogy a rakpart használhatatlan, de amikor meghallottam a terveket, hogy 2x2 sáv, autópálya, nagyon elcsodálkoztam. Hogy lehetnek egyesek ilyen szinten igénytelenek a főváros értékeivel kapcsolatban? Szinte elképzelem, ahogy megszületett a döntés.
- Gyerekek! Mit építsünk Budapest legcsodálatosabb részére?
- Egy autópálya nagyszerű lenne ott.
Egyszerűen hihetetlen.
Ha nem tudnád, a világörökség részére akarnak autópályát építeni. Vagy ez csak számomra olyan abszurd elképzelés? Prágában valamiért meg tudják oldani a dolgot a föld alatt. Pedig nem sokkal gazdagabb város, mint BP, csak vigyáznak rá. Nekem BP az ellentétek városa. Vannak nagyon szép, és nagyon ronda (lakhatatlan) részei. Most éppen egy lakható részt kívánnak lakhatatlanná tenni. Ezért is csodálkoztam, hogy csak most merült fel az alagútépítés ötlete. Ha már meg kell építeni az autópályát, építsük meg úgy, hogy nem rontjuk el a városképet. Főleg, hogy egy nem mindennapi értékről van szó. Lehet, hogy drágább, lehet hogy bonyolultabb, és lassabb megépíteni, de mindenképpen hálásabb lesz hosszútávon is. A másik, hogy jobb lenne, egy híddal továbbvinni dél felé. A műegyetem előtt sem mutat jólegy autópálya, az elte előtt viszont igen. Az új építésű városrész, és ha egyszer lefúrnak, akkor végezzenek igényes munkát sztem.
Az ember saját maga döntheti el, hogy milyen ritka vagy gyakori esetben megy a természetbe, illetve a füstös városba.
Én például úgy szoktam, hogy ha a természetbe vágyom, akkor oda megyek, ha a városban van dolgom, akkor oda.
Olyat még nem csináltam, hogy madárdalos kedvemben leüljek az Astoriánál a járdaszegélyre, és álnaivul megrökönyödjek, hogy "jé, mit csináltatok az érintetlen őstermészetemmel, tízezer éve még megvolt". Ez a megközelítés teljesen haszontalan és nevetséges volna, bár maga a probléma szerintem is a lehető legsúlyosabb. Ne ott keresse kend a természetet, ahol nincs, hanem ahol van! :-))
A rakpartszélesítés egy közlekedési dolog. Ha területet akarunk visszahódítani a természetnek (pontosabban: műtermészetet akarunk telepíteni, mert egy-két dolog mégiscsak jó volt az eredetiben is), az már egy egészen másik projekt. Miért pont ezt a területet? Ha egy autó a mostani rakparton pöfög, vagy egy esetlegesen kétszer ekkora rakparton pöfög, az miért nagyobb baj, mintha valahol máshol pöfögne? Ha meg azt akarjuk, hogy ne pöfögjön sehol, hanem járjon a gazdája mással, az tényleg remek és támogatandó irány, de nincs sok köze ahhoz, hogy a rakpart milyen széles.
A természet szempontjából úgyis egy nagy rakás idegen test az egész főváros. Az ember szempontjából pedig praktikusabb a dupla széles autóút. "A környezetvédők" szempontja nekem valami fura köztes álláspontnak tűnik; miután elfoglaltuk a területet és megcsináltuk városnak, rájövünk, hogy mégiscsak biológiai lények vagyunk, és az oxigénfüggésről nem lehet ennyire gyorsan leállni, ezért aztán kapkodunk levegő után: ha valahol hozzá akarnak nyúlni valamihez, rögtön az jut eszünkbe, hogy akkor pont azt, pont ott inkább parkosítani kell, általában meg legyen több tömegközlekedés, kerékpározzon a nép... és elmondunk mindent, amit általában is szeretünk elmondani, csak valamiért ürügy kell hozzá, hogy elmondjuk, talán mert különben a médiában nem kap teret a mondanivalónk.
De miért éppen a rakpartot parkosítanánk, tele van a város utcákkal, amiket át lehetne alakítani kiskertekké. Attól, mert valami téma a médiában, még nem valóságosabb, mint a többi sok, amiről meg nem esik szó. Tessék tüntetést szervezni a Veres Pálné utcába vagy a Wesselényi utcába vagy ezer másikba - vannak fafajok, amelyek ott is megélnének! Ökológiailag nem volna nagy dolog, úgyse, legfeljebb a levegőt tisztítaná azoknak, akik képtelenek nemhogy a Börzsönyig vagy a Pilisig, de még a Budai-hegységig is elmenni, ha "természetet" akarnak.
Ma is kiköltözhet tanyára, aki akar, nem kötelező a büdös várost szagolni. Ha meg nem akarunk kompromisszumot kötni, hanem össze akarjuk egyeztetni a városi életet a jó levegővel, ahhoz valóban a tömegközlekedést kell vonzóbbá tenni, meg kerékpáros-infrastruktúra és a többi - de az csak számalmas pótcselekvés, ha azzal jövünk, hogy jaj, csak pont ide ne! jaj, de oda se! mert a forgalom, ha nem engedik ide, akkor odamegy máshova, ha meg ideszokik, akkor másutt csökken. Ha csak jobban kiszorítjuk az autókat több helyről, akkor a nekik megmaradt kevesebb helyen nagyobb dugók lesznek, ami több "terhelést jelent a környezetre".
Nem tudom, hogy írtam-e, de az alagút nem biztos, hogy a felső rakpart szintjén lévő tetővel megvalósítható. Sőt, jóval drágább is... Az M0 jó lenne, ha elkerülné Buda belső részét. Ha helyette tervezik ezt az utat, akkor az alagút nem jó ötlet. Reméljük (bár inkább csak hiú ábránd), hogy 20 év múlva már nem lesz rá szükség. Ennyi időre befedni nem éri meg.
"...Azért gázálarcot vigyél magaddal, amikor elindulsz a "természetbe"...."
Nem értem, miért gondolja automatikusan mindenki, hogy egy mesterséges szellőztetésű alagút nagyobb légszennyezést okoz, mint egy szellőztetés nélküli, szabad útszakaszon egyszerűen szétterülő szennyezett levegő. Az a bizonyos milligramm per köbméter itt is - ott is ugyanakkora érték.
És ez már sokadszor fordul elő!
Hasonló ehhez, amikor a mélygarázsok és alagutak le- és felhajtórámpái ellen küzd valaki, mondván, az az adott helyen mekkora környezeti terhelést okoz. Miért, az adott helyen rámpa nélkül elhaladó forgalom nem okoz ugyanakkorát?
A zajhatás az persze más tészta, de megfelelő hajlásszögű zajvisszaverő felületekkel és gondosan tervezett zajárnyékolással ez is kiküszöbölhető.
A Népszabadság cikkét olvasva fülig érő szájjal mondhatnám, hogy "innentől majd a rajzasztalnál eldől".
Az alagutat úgy kell kialakítani, hogy árvizes időszakban is működőképes maradjon: ha már egyszer ekkora összeget fektetnek be, akkor legalább álljon rendelkezésre az év minden napján. Ebből következően:
- Az alagút bejáratai nem lehetnek olyan magaságban, hogy a víz bármilyen (a felső rakpart szintje alatt maradó) magasságnál befolyjon,
- Az alagút két végpontját úgy kell meghatározni, hogy ha az azokon túli felszíni szakaszok járhatatlanná is válnak ilyenkor, maga az alagút működőképes maradjon. Ilyenkor természetesen nem tudja betölteni a rendeltetését, hiszen csak egy csonka útszakasz, ami nem vezet Dél-Budától Északig, de továbbra is képes tehermentesíteni a Fő utca környékét.
A gyakorlatban ez a következőképpen festene:
Tudtommal a Margit hídnál az északi oldalra, a Török utcához akarják áthelyezni a felhajtó csomópontot (amelyik ma közvetlenül a hídtól délre van). A hídtól odáig tartó 100-120 m elég arra, hogy elférjen egy rámpa mind a négy sávnak, meg járműosztályozó, stb.
Innentől az "alsó rakpart" a "felsővel" egy szintben futhatna, ha feltöltenék azt a horpadást, ami ma árvíz idején akadályozza a forgalmat a Margit hídnál (Ez azért van most így, mert máskülönben nem lenne meg a közúti űrszelvény magassága a híd tartói alatt.) Északabbra, az árpád híd alatt meg építeni kell egy rövid, kb. 150 m hosszú beton mellvédet, ami szárazon tartja az útszakaszt a Szentlélek térnél. Voilá, a rakpart északi fele árvíz idején is járható.
A déli végen éppen az előzőekben kifejtett okok miatt nem a Szabadság, hanem a Petőfi hídhoz - de lagalábbis a Bertalan Lajos utcához - helyezném az alagút másik kijáratát. A Gellért teret már nem fogják megbolygatni egy rakparti lehajtó csomópont kedvéért. A Petőfi hídnál viszont már ma is szinte szintben megy az alsó rakpart, ráadásul a part felől kerülve a hídpilléreket. Itt, a Zöld Pardon előtt elhelyezhető a déli kijárat.
Ember! Jártál már Párizsban? Vagy Brüsszelben? Esetleg Bostonban? Tudod, elég sok városban a cúna, büdösz otopáját leviszik a föld alá, hogy ne zavarjon. Ilyenkor kis filterecskét szerelnek a szellőzőcskékre.
Mert nem lent kell sétálni a 2x2 sáv között egyensúlyozva a fehér dupla csíkon, te kétbites, hanem fölötte, a promenádon, ahol a mainál csak tisztább lehet a levegő! Bár ha elvhű vagy, akkor szkafander nélkül már ma sem lépsz ki a pesti utcára.
Drága magántelkek miatt nem épül az Óbudai rakpart
2003. december 4., csütörtök
Túl drágának találja az Auchan annak a két teleknek az árát, ahol az Óbudai rakpartot meghosszabbítanák. Az áruház megépítésének feltétele az út meghosszabbítása volt, ami most az alkudozó felek miatt késik. Erről Tarlós István óbudai polgármester számolt be csütörtökön. A polgármester szerint a volt állami tulajdonú telkeket 2000-ben annak ellenére adták magántulajdonba, hogy ő jelezte, eladásuk akadályozni fogja az út megépülését.
Két magántelek megvásárlásának elhúzódása miatt nem kezdődhet meg az Óbudai rakpart továbbépítése - közölte az óbudai polgármester csütörtökön, Budapesten. A korábban "állami kézből kikerült telkek" megvásárlásáról az "ingatlan új tulajdonosai az Auchannal alkudoznak, emiatt nem tud megépülni a Jégtörő út" - mondta sajtótájékoztatóján Tarlós István.
Az ügy előzménye, hogy az áruház megépítésének feltétele volt a rakpart Jégtörő úti szakaszának közel egy kilométeres meghosszabbítása. A tervezett útszakasz két - korábban a MÁV tulajdonában lévő - magánterületen haladna át, és a jelenlegi tulajdonosok azonban - az áruház szerint - irreálisan magas áron kívánják csak átadni azokat.
A Fővárosi Önkormányzat ezt követően az áruházat bízta meg a terület kisajátításával, de az ügy azóta már átkerült a Komárom Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal elé. Tarlós István emlékeztetett arra: amikor a MÁV 2000 tavaszán meghirdette az említett két telket, akkor a III. kerület felhívta a Fővárosi Önkormányzat figyelmét arra, hogy "ezeknek a telkeknek állami kézből való kiadása a fővárosi beruházású rakparti út építését akadályozni fogja". "Ennek ellenére a telkek állami kézből kikerültek" (...) és most "az új tulajdonosok az Auchannal alkudoznak a területek áráról, emiatt nem tud épülni a Jégtörő út" - monda.
A polgármester szerint az önkormányzat azért adott ki ideiglenes használatba vételi engedélyt az áruháznak, annak ellenére, hogy a rakpart szakasz nem készült el, mert a főváros megállapodásban rögzítette: az akadályok elhárultával a cég által biztosított pénzt az út megépítésére fogja fordítani. "A kerületi hatóságnak sem oka, sem lehetősége nem volt arra, hogy az engedélyt ne adja ki..." - mondta a polgármester.
Tarlós István egyúttal cáfolta, hogy az önkormányzat megszüntetné a bevásárló centrum melletti telephely Szentendrei úti bejáratát, és emiatt körülbelül 40 vállalkozás kerülhet a csőd szélére.
A sajtótájékoztatón részt vett kerületi szocialista, fideszes és szabaddemokrata politikusok közölték: jelenlétükkel kívánják demonstrálni, hogy az ügyben a testület valamennyi frakciója egyetért a polgármesterrel és nem tekintik politikai ügynek a kérdést.
(MTI)
Meghajlik a főváros a zöldek tiltakozása előtt, és felülvizsgáltatja a Budai alsórakpart bővítésének terveit. A négysávos út a Margit híd és a Szabadság híd közötti szakaszon alagútban futna, felette pedig gyalogossétányt létesítenének – értesült a Népszabadság. A főváros véleményének megváltozásában szerepet játszhatott, hogy a vitatott beruházással – mivel a világörökség részének nyilvánított Duna-partot érinti – az UNESCO párizsi központja is foglalkozott. Minden beavatkozás előtt kötelező a megfelelő szakmai egyeztetés – ennek hiányát sérelmezik a zöld- és civil szervezetek –, amelynek elmaradása esetén akár a világörökségi cím is megvonható. Úgy tudjuk, Hiller István kulturális miniszter – akit az UNESCO levélben keresett meg az ügyben – márciusig tanácskozást hív össze, hogy „a fejlesztésben érdekelt” szakemberek találjanak a környezetet nem károsító megoldást.
2004. január 8.
Számomra - de ezt már írtam - akkor lenne szimpatikus a SzigDani által említett megoldás, ha egy füst alatt alagutat is építenének, azaz a feslő rakparttal egy szintben sétányt hoznának létre. Az végső soron józan elképzelés, hogy az M0 soha meg nem valósuló nyugati szektora helyett a Duna-parton épüljön meg a "gyűrű", csak akkor ezt el kell szigetelni a felszín életétől.
Nem azért nem lesz autópálya, mert dugó lesz. Ha vki tiltakozik, akkor jusson eszébe, hogy az autópályához kell elválasztás is, meg leállósáv is, illetve legalább 2×2 sáv. Ott nincs se hely, se igény autópályára. Egy széles, viszont az általad említett sűrű fel- és lehajtók miatt nehezen járható út lesz, amely valóban többet füstöl. De maga a szélesítés mindenképpen meglesz, mert oda teszik a gyűjtőt. Abban reménykedem, hogy úgy kerül rá az út, hogy megszűntetik a belső területek fel- és lehajtóit, lesz emelt sebesség és így még egy picit lehet várni a budai elkerülő utakkal... De csak azért, mert a remény hal meg utoljára.
jó, van, aki nem tehet mást, mint ifát használ, ebbe ne menjünk bele. de akkor menjen ott, ahol előbb-utóbb el lehet menni mellette, ne szívassa végig a forgalmat lágymányostól óbudáig
Egy olyan utra, ahol 70 km a megengedett sebesseg, egy max. 40 km-rel mar csak erolkodve fustolve haladni kepes jarmuvel ramenni pofatlansag, de meg eppen elmegy. A max. megengedett sebesseg 1/2-e elvarhato, vagyis mehetne akar 35-tel is. Torlodast, zajt, fokozott legszennyezest okoz, stop-and-go, lepesben haladas es veszelyes elozesi manoverek a kovetkezmeny. Nincs is annal jobb, amikor a potkocsis teherautok egymast elozgetik egy 2x1 savos uton. Az IFA-k elmultak tobb mint egy evtizedesek, lassan a roncstelepen a helyuk. Aki egy roncskocsit kozutra visz, az egy bunko.
nézd, ha majd előtted megyek, lazán megállok, és elkezdek szendvicset enni. remélem, türelmesen kivárod
viccet félretéve, szerinted mi az, ha nem bunkóság, hogy - bár mehetne fent is - pár deci gázolaj megspórolása okán valaki feltart vagy száz embert? az IFA csak egy példa, bár erősen jelemző
Van, amit nem gyakran teszunk, de az egy-egy alkalom is szamit.
A legritkabb esetben megyunk le a folyohoz, a legritkabb esetben megyunk fel a hegyre, a legritkabb esetben megyunk el turazni, a legritkabb esetben kerekparozunk, a legritkabb esetben futunk a varosban korbe, a legritkabb esetben kotunk eletre szolo baratsagot, stb.
Amit, hogy "ti" a statisztikai atlag a legritkabb esetben tesztek, nem biztos, hogy nem hianyzik masoknak.
A rakpart regen rakodopart volt csekely forgalommal - most egy badoglavina zudul le a viz mellett. Az ut tisztitasa is egyszeru, egybol minden a Dunaba moshato.
Ezenkivul a rakpart egy arvizvedelmi letesitmeny, amely a legutobbi arviznel eppen hogy megvedte a varost az elarasztastol: a Batthyanyi ternel nehany cm-rel az felso rakpart utcaszintje alatt volt a viztukor. Ezert a felso rakpartot kellene megemelni mint arvizvedelmi toltest, es azt atepiteni utnak - az also rakpart pedig lehetne egy parkositott setany. Nem pedig a viz aramlasat nehezito beepitessel szukiteni a folyo keresztmetszetet.
A szelesitessel szemben alternativa lehetne, ha nem egy oldalt epitenenek ki 2x2 savosra, hanem mind a ket oldalon, egyiranyu forgalmat vezetnenek be.
A varoson atmeno forgalom eltereleset az M0-as autopalya korgyuru megepitesevel lehetne megvalositani.
A vasuti kozlekedes fejlesztese surgosen idoszeru. - miert nem a varost atszelo gyorsvasutakat epitenek autout helyett. (gyorsvasuton olyat ertek, amelyen a jelenlegi metrotol elterve olyan vonatok is jarnak, amelyek nem minden allomason allnak meg, es mas vonatokat megeloznek, az utasok ulohelyet kapnak, ezzel valodi alternativat biztositva az autokozlekedesnek)
Elnézést, de szerinted mitől bunkó egy IFÁ-s?
A többi teherautó-sofőr nem az?
Vagy ab ovo bunkó, aki lassan megy?
Modern kor, hajrá: gázt bele - siessünk?
elsőként a lomha járműveket, mint pld. IFA kéne szigorúan kitiltani reggeltől estig a budai oldalról. nincs annál nagyobb pofátlanság, amikor 40-50 km/h-val vánszorog egy ilyen bunkó, feltartva az egész rakpartot. nem beszélve a fokozott balesetveszélyről, amit a többi ideges előzgetni próbáló okoz
Hát persze, hogy nem lesz autópálya, mert 2x2 sávos dugó lesz az egész.
Ha jól emlékszem, Te már kifejtetted, hogy szerinted egy "autópálya jellegű" gyorsforgalmi útnak lenne értelme, de akkor nem volna szabad leágazásokkal és ráhajtó helyekkel(csomópontokkal) terhelni az útszakaszt, mivel minél több a kereszteződés, annál több a problémás hely.
Szóval azért nem így kellene megnyugtatni az újonan idetévedőket.
Örömmel találtam erre a topicra. Egy ideje már foglalkozom az üggyel a Védegylet keretében (szerencsére nem egyedül), s vannak további terveink is.
Amelyikőtök tényleg tenne valamit egy értelmesebb megoldás kieszközléséért, annak tudnék segíteni. egyrészt, szeretnénk rendezni egy szakmai találkozót a kérdésről, lehetőleg meghíva Prága képviselőit (ők hogy csinálják, hogy a Moldva partja nem autópálya?) bécsieket (hogyan akarják csökkenteni akkora döbbenetes mértékben a városukban pusztító autók számát?), s lehetőleg a Városháza illetékeseit is asztalhoz ültetnénk.
ezen kívűl a honlapunkon találhattok egy összefoglalót az eddig történtekről, és -ami a legfontosab!- némi útmutatót arról, hogy hogyan lehet, érdemes tiltakozni ezen fa**ág ellen.
Az a népszabadságos olvasói levél is ennek jegyében íródott, ha nem tévedek.
egyébként ez:
Állampolgári jogon
Olvasói levél
NSZ • 2003. december 29.
Föl vagyok háborodva azon, hogy a fõváros önkormányzata milyen
eszközökkel erõlteti csöndben a budai alsó rakpart kiszélesítésének
tervét. Az érintett lakosságot alig tájékoztatják ez többnyire a kevés
elõny ecsetelését és a sokkal több és súlyosabb hátrány szemérmetlen
letagadását, elhallgatását jelenti.
A beruházás helyrehozhatatlan károkat okozna városunknak, és
tökéletesen ellentétben van Budapest hivatalosan elfogadott (és
hivatalosan be nem tartott) hosszú távú fejlesztési koncepciójával is.
Mélyen antidemokratikus az a magatartás, amellyel az ügyben segítõ
szándékkal, elõremutató elképzelésekkel bekapcsolódni akaró civil
szervezeteket (Levegõ munkacsoport, Védegylet) távol tartják.
A fõvárosi önkormányzat, kihasználva a lakosság tájékozatlanságát,
olyan beruházást erõltet, mely kevesek anyagi hasznáért a nagy
többség egészséges környezethez való jogát súlyosan csorbítja. Mikor
a BKV szolgáltatási színvonala folyamatosan romlik, és gyakorlatilag a
csõd szélén áll, egy ilyen szennyezett levegõjû városban a
tömegközlekedést kell elõtérbe helyezni, és nem belvárosi autópályával
tovább növelni az autóforgalmat. Ha a lakosság tisztában volna a
helyzetével, érdekeivel, ezt követelné. Ezúton tájékoztatom a fõvárosi
önkormányzatot, hogy állampolgári jogon tapasztalataimat és
véleményemet az uniós elvárások budapesti megvalósulásáról
megosztottam levélben az illetékes brüsszeli hatóságok hét
képviselõjével.
DR. FALUDI MARIANN
Budapest
További olvasnivaló:
http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=8133
Az általad leírt 2*2 sávos úttal maximálisan egyetértek. Ez az út - ráadásul - nem csak egy szimpla forgalmi csatorna lehet - mint az alsórakpart - hanem jelentős területfeltáró és helyi komfortfokozó funkciója is van. Mindez az alsórakpartról nem mondható el: átmenőforgalmat visz rossz helyre, a helyieknek semmi haszna sem származik belőle, csak hátránya.
