Meg a VIC20-ban ha jól emléxem. Egyébként neki sem volt rossz grafikája (a ZX81-hez képest ;-). Neki a karaktergrafika volt a specialitása, bár ezt később a C64-es vonal is használta. A trükk lényege hogy a karakter memóriát át lehetett tenni RAM-ba. Ilyenkor ha egy bitet megváltoztattál a karakter memóriában, akkor a képernyőn lévő összes olyan karakteren megváltozott amire a bit vonatkozott. Ezzel egész látványos dolgokat lehetett csinálni. Ha meg egymás alá és mellé tetted a karaktereket, az A B C D egymás alá, akkor egy folyamatos, bár igen érdekes szerkezetű grafikus memóriához jutottál. Ráadásul a video chipet rá lehetett venni hogy ne nyolc, hanem 16 pixel magas karaktereket kezeljen, így egész jó dolgokat lehetett összehozni. A csúcsom egy olyan grafikusan pattogó labda volt ami karakteres képernyőn "pattogott". Ezt úgy csinálta hogy egy 4x4 karakteres mátrix pattogott ami minden lépés előtt megnézte hogy milyen karakterek vannak alatta, ezeket bemásolta a kiszemelt négy karakter video címére, majd erre rátette a "labda" képét. Ha a 4x4-es mátrix elhagyott egy területet, akkor egyszerűen visszaállította a mögötte lévő karaktereket.
Nekem az volt. Valami speciális lapozással kiegészített Z80-al ment, azt hiszem 4 megát tudott így kezelni, és volt aki tett is bele annyit. Az IS basic is jó volt nagyon, grafikával, primitív hangkezeléssel, függvényekkel. Az a kis jojstick jól jött rajta nagyon.
15 ezerért (+ 4 ezer a magnó háttértárnak - mármint kazettára -, vezérlőkábellel, de elment bármilyen magnóról) vehettél volna Enterprise 128-at, külön grafikus és külön hangchippel, meg ugye a 128k is duplája a 64k-nak. Ha jól emlékszem, Z80-ra épült, de erre nem mernék mérget venni. Viszont a Commodore-oknál jobb gép volt (bár én csak BASIC-ben küzdöttem vele, az IS-BASIC viszont egész jó volt (teljesen PASCAL-jellegű), és az Enterprise-on írt szöveget az akkori PC-ken be lehetett olvasni (már aki eszkábált(atott) magának floppy drive-ot hozzá).
12 eve egy 286-os Netware (2.X) file serveren dolgoztunk feltucatnyi XT-vel. A 80M-s, teljes magassagu (2x 5 1/4 takarolemez) vinyot azzal a folkialtassal uzemelte be a szerelo a serverbe, h "nna, ezt rakjatok tele!"... :-)
Es tenyleg, egesz sokaig ki is tartott.
Nekem még az átkosban volt egy Victor PC-m (de ezt nem az Orbánról nevezték el). Tulajdonképp egy XT volt, de némi érdekességekkel. Volt benne egy 5.23"-os _teljes_magas_ wincserszter, teljes 5 (öt) Mbyte-tal, meg egy 5.23"-os floppy, ami befelé haladva csökkentette a szektorszámot (ilyen már a komondornál is volt) és növelte a fordulatszámot. Ettöl persze senkivel-semmivel sem volt kompatibilis. A videovezérlöt viszont át lehetett kapcsolni 120 karakter/45 sor üzemmódba. 256k RAM volt benne. Egy darabig játszottam vele, aztán meguntam, és elajándékoztam. Egy IC-temetö volt, mert a proci meg a RAM/EPROM kivételével minden TTL IC-kböl volt összerakva benne.
Nem volt egy túl fontos benyögés, de azért leugathattatok volna amikor azt írtam, hogy a 286-osok 24MB memóriát tudtak megcímezni. Szóval 24 bittel 16MB-ot címezgetett.
nagyon jól vágod a commodore témát, de a procija
6510 volt nem 6502, 6502 az 1541 driveokban dolgozott. Egy érdekes adalék: tudtátok hogy egyes c64re írt demók az 1541et coprociként használják ? :)
"Commodore megkereste a legolcsóbb procit amit a piacon talált, és ahhoz csinált egy gépet"
Hmmm... sajat maguk gyartottak a 6502-est, mar evek ota. Ami egyebkent egyaltalan nem volt rossz kis proci, hasznaltak is sokan. Peldaul az Apple I, II, vagy a regebbi CBM gepek (PET, VIC-20). Tenyleg olcso volt - de ez a home computer kategoriaban abszolut elsodleges szempont, gondoljunk csak a ZX81 megoldasaira (a PC mas kategoria: ott hiba a feltetel nelkuli olcsosagra torekves, itt nem).
Hasznaltak regota, ismertek, bevalt, ok gyartottak - mi mast kellett volna valasztaniuk? A VIC-20 volt az elso, maga modjan igen sikeres gepuk (az olcsosagaval hoditott, persze) es ezt kiegeszitettek rendes grafikaval, hanggal, akkoriban elegendo memoriaval, a tisztesseges billentyuzeten nem valtoztattak - es meg az arat is alacsonyan tudtak tartani. Talan minden idok legsikeresebb gepet hoztak igy letre.
Ha vmit el is hibaztak a C64-el kapcsolatban, akkor az a BASIC 2.0 volt.
Z80: Hmmm... Szerintem is sokkal jobb proci volt mint a 8080, anno informatikán minden túrót meg kellett róla tanulni. Programzás, SIO, PIO felprogramozása. Mérésen még rendesen, kapcsolókkal is programoztuk a cuccost, utána meg LED-eken figyeltük az eredményt. Igazi bitvadászat volt. Kár, hogy már nem sokra emlékszem a programzásból. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy az utasításkészlete szinte teljesen ugyan az volt mint a 8080-nak, csak kieglszítették blokkmozgató utasításokkal.
Egy valamit viszon nem értek: az intel miért mikroprogramozott vezérlőt alkalmazott és miért nem fázisregiszterest. Sokkal gyorsabb procikat tudtak volna így csinálni. A 8086-ot kicsit ott is elszúrták, hogy túlzásba vitték a lábszám minimalizálását. (20 címmadzagból 16 közös volt az adatbusszal, ergo az AL egy kicsit lassított a rendszeren). De ha már szidjuk az IBM-PC-t akkor szidjuk egy kicsit a C64-est is... A Commodore megkereste a legolcsóbb procit amit a piacon talált, és ahhoz csinált egy gépet...
Nemcsak maga a proci, de minden mas hozzaillesztendo alkatresz is dragabb volt - sajnos.
Az az egesz problema alapja, h a tervezeskor maga az IBM sem vette komolyan a PC-t, a leheto legegyszerubb (es nem a legjobb) megoldasokat valasztotta hozza. Igy aztan teljesen ertheto, h inkabb 8 bites alkatreszekbol epitkeztek. Azutan mar persze a kompatibilitas miatt nem sok lehetoseguk volt valtoztatni.
Akkoriban egyebkent az Intel nagysagrendekkel kisebb ceg volt, es egyszeruen nem is birta gyartokapacitassal a hirtelen folfuto erdeklodest. Ez vezetett a 8086 kompatibilis procik (NEC-ek pl) elterjedesehez.
En is CBM vonalrol kerultem a PC-khez, es eleg megrazo elmeny volt a 64k-s szegmensekkel szembesulni. Tenyleg nagyon jo volt a 68k assembly - szinte mintha C-ben dolgozna az ember...
A latszolag ertelmetlen indianok magyarazata a regi, szigoruan soros eleresu memoriakban rejlik (dobmemoria).
A legkulonbozobb jellegu muveletek abban megegyeznek, h a legkisebb helyierteku byte-on kezdodnek, es onnan haladnak a magasabb byte-ok fele. Ha normal, "emberi" sorrendben tarolodnanak byte-ok, akkor miutan a CPU vegzett az elso byte-al es at kell lepnie a kovetkezore, akkor egy teljes dobfordulatot meg kellene varnia, mire hozzaferhetne ahhoz - es igy tovabb, minden egyes byte utan. Forditott sorrendet alkalmazva (most meg nem mondom melyik indian az, mindig kevertem) viszont pont megfelelo lesz a helyzet, leheto legrovidebb az eleresi ido.
Persze a jellemzoen tetszoleges (nagyon nem jo a "veletlen" szo - egesz mast sugall) eleresu memoriak idejeben ez mar nyilvan idejet mult dolog, dehat a hagyomany (ill. kesobb mar a kompatibilitas) nagy ur.
Hejj és akkor még ott volt az MC68000-es is már '79-ben ugye az ortogonális utasításkészletével. Igen érdekes 1 állatfajta volt, kifele 32bites procinak látszott, habár a belbecs csak 16 bites volt. De volt benne milikód is a mikrokód mellett és ennek a segítségével emulálta le a 32 bites működést. A nagyokosok aszonták hogy azért vesztett csatát a 8086-tal szemben mert a 64 lábú tok (!) lényegesen megdrágította az árát a 48 lábú 8086-tal szemben.
Mivel sokat programoztam Z80-as és 68000-es assemblyben is (amiga) szerintem a 68000-esnek volt a legfrankóbb assembly nyelve.
A 8086-os 1 ritkaszar valami volt imho, 1 memóriahozzáféréshez 4 óraciklust igényelt. Sokat röhögtünk azon hogy valaki vett 1 IBM PC-t 84-ben 2 miláért mígy én vettem a skálában 1 C64-et 50 ezerért és a hipszupi PC csak 10-15%-kal volt gyorsabb és of course a pcn volt nyema grafika (MDA adapter).
Macira sosem volt elég pénzem (máig) és ezt valamennyire azért sajnálom...
Amúgy én úgy tudom, a Z80 fényévekkel volt jobb proci mint a 8080. Ha jók az infóim (akkortájt amikor ezzel foglalkoztam elég szórványos információim voltak), de mintha a 8080-nak kétféle tápfesz (és órajel ?) kellett volna, és nem támogatta a kétbyteos utasításokat (pl ED B8 LDIR). A Z80 assembly szintaktikája is sokkal kellemesebb volt mint az Intelé, szvsz ha a Z80 fejlôdik tovább akkor ma is assemblyben programozok, és ott egye meg a fene a C++-t ;-)
A kicsi és a nagy indián története engem is érdekelne.
A 8080 fejlesztoi kozul valtak ki a Zilog alapitoi. Ez azert nem ugyanaz, mint egy sima kemkedes! Kulonosen, hogy rendesen fejlesztettek is rajta.
Szerintem meg erdekesebb kerdes, ami annak idejen sokaig foglalkoztatott is: mi a jo francnak kellett a forditott byte sorrendet kitalalni? Kulonosen, hogy nehany processzor normal sorrendet hasznal. (nagyon egyszeru az ok)
Azért a 286 valamivel több volt annál, mint amit leírtál. Kibővítették pár nem rossz, bár nem túl lényeges utasítással (186-os utasítások) + némi memóriavédelmi és taskokat támogató cuccal. Képes volt 24MB memória lineáris megcímzésére.
Akkor egy pirinyó történelem:
Kezdetben volt ugyi az őskáosz... :-)
Naszóval kezdődött az egész a 8080-as prockóval, amit a Zilog "fejleszőmérnökei" (ipari kémjei) lemásoltak, és kiegészítették, és megszületett a Z80. (aki nem ismeri azt szakbarbárnak nyilvánítom). Utána jött a 8085... Ezt inkább hagyjuk...
Majd gondolt egy merészet az intel és jött, a várva várt 8086, ami a korában egy nagy újításnak számított mivel külön volt az ALU, és a BU, és közötte volt egy Q. (aki valamit konyít a számítógépekhez az érti amit leírtam.) Nem csak ebben volt új a cuccos, hanem abban is, hogy támogatta a társprocesszoros rendszert is (8087). Csakhogy volt egy kis bibi a prockóval. 16 bityes vót. Aztat meg nem komálotta egyik memória IC sem. Mindegyik 8 bites volt. Gondoltak hát egyet és csináltak egy BHE jelet. Csak, hát akkoriban arany árban volt a memória, így áttértek a 8 bites adatbusszélességre. Ennek a prockónak a 8088-as nevet adták, és EZ lett az XT-k processzora. 8086-ost PC-ben csak naggyon ritkán alkalmaztak, inkább nagygépekbe építették. Aztán jött a verziófrissítés. A 286-os. Ez már iszonytató akár 16MHz-es órajelfrekire is képes volt. Kicsit megbasztatták a kóprocit, és átalakították, hogy úgy nézzen ki mint egy periféria (80287). ÉS itt van megjött a 80386. Ez már tudott multitaszkolni, volt védelmi rendszere (a Windóz ezt sűrűn kihasználja az általános védelmi hibák által), és támogatja a virtuális memóriát is. Egyszóval ez a mai intel prockók alapja. A proci maga 32 bites alapokon nyugoszik. Ezért van a minimum 4 SIMM (SIP) hely az alaplapokon (4x8 bit). 32 bites a címzése, tehát max 4 giga memcsit kezel (statikus, véletlen hozzáférésü).
A mai prockók már elég erőteljesen RISC-esek, csak kifelé látod a szokásos intel regiszterkészletet. (pl a pentium full RISC, csak van benne egy RISC-CISC átalakító).
Akkor, hogy mi is van a gépemben:
Alaplap: Abit BX-20, intel BX-440-es chipset-el
Processzor: Intel Celeron 400A, beépített 128k-s, 100Mhz-es L2 dinamikus cache memóriával
Memória: 128 Mbyte, szinkron dinamikus, véletlen hozzáférésü
Háttértároló: Quantum CR10.2X, 10,2 Gbyte-os, Ultra-ATA illesztőfelületü
Videokártya: Asus V3800, Nvidia TNT2 chipset-el, 16Mb SDRAM-al
Hangkártya: Creative Sound Blaster AWE 64 Gold (kiegészítve egy Quad 405 alapokon nyugvó erősítővel, és 2 db HS-522-es orion hangfallal)
Hálózati kártya: Planet ENW-9503, Rockwell chipset-el
Monitor: IBM G50, 15"-os képcsőátlójú, 13,8"-es képálóju, 0,25-ös képpontméret
Végül 1 kérdés: miért 1024 a k és miért nem 1000, aki tudja a választ az kap egy nyalókát. Informatikusok a játékban nem vehetnek részt.
Ez jokora hulyeseg lenne, ha igy lenne.
A 386-os jelolesmodjaval a 8088 = 8086SX, mert csak 8 bites az adatbusza, mig a 8086 16 bites.
Az IBM epp azert valasztotta a 8088-at az elso PC-hez, hogy igy azt olcso 8 bites illesztokkel lehessen folepiteni.
Nekem multimédia munkaállomásom van: Szupergyors turbo NEC V20 (nagyjából i80188 kompatibilis), 640k RAM, Magic Combo CGA / mono CGA / Hercules kárgya (szoftverből átkapcsolható), Seagate 10MB duplamagas MFM HDD, 360k FDD egy olyan vezérlővel, amin elem és óra is van, és bekapcsoláskor egy progi mindig beállítja onnan az időt. Sajnos nem rajong az SB 2.0-ért, néha dob egy-egy NMI-t tőle, így inkább a párhuzamos portra dugott lévő DAC-ot használom hangoskodáshoz.
Jól van Berci lefőztél mint mamám a céklát.
Mea Culpa.
Akkor is mondok egy gyengébbet:
HC 03+fehér-fekete sporttévé+orosz kazival :))
Esetleg az a kis görcsös elemmel működö TETRIS.
Ez az egész legendába illő topic demonstrálja mennyire tapló sznob tud lenni egy-egy ember....
