sziasztok! hát én nem nézem jó szemmel a mászkáló jószágot a növényeimnél,mert ezeknek a talajában igazán nem sok megélhetés van így előbb utóbb még ráfanyalodig valamelyik egy gyökérrágásra,vagy ilyesmi. ami a kancsókákat illeti én cáfolnám,hogy kényesebbek lennének.talán az egyetlen rovarevő faj amelyik kibírja ha véletlenül sima csapvizet kap pl.,ha van a fajának megfelelő hőmérséklet,sok pára és fény ,másra nem tart igényt.ilyesmivel nem sok csapattársa büszkélkedhet.szinte már csak ezeket tartom,főleg hogy a kürtöket megette a tél. egy floriban könnyebb,kényelmesebb és biztonságosabb a rovarevők tartása sok szempontból,legalább is nekem ez a tapasztalatom eddig. aki bővebbet szeretne a rovarevő növényekről az regizzen a www.rnbt.hu oldalon, biztosan találni érdekességeket. jó időtöltést,szép növényeket.
Köszönöm a választ, akkor egyelőre meghagyom, az üveges úgyis holnapra ígérte a floráriumot, így nem marad már sokáig abban a tőzegben. :) Csirkéket meg egyelőre nem terveztem. :D
Tudtommal, nem árthat, semmiféle növénynek, De! Tapasztalatom az, hogy a dáliagumót képes megrongálni/szétrágni. Tehát bizonyítottan a csapót nem teszi tönkre, de más növényt képes azzá tenni, ha csak a gumóját is. Mindenesetre azt az állatot amit nem eszik meg a csapóm, a csirkéim intézik el.
Egy hete vettem vénusz légycsapókat, harmatfüvet és hízókát. Egyelőre, lekopogom, szépen nőnek. :) Ma nézegettem ez egyik légycsapó földjét, és egy kis ászkarákot láttam benne. Kérdésem, hogy árthat-e ez a növénynek, utánaolvastam, de egyértelműen nem derült ki nekem.
Sajnálom azt, a 90%-os veszteséget. A kaktuszoknál is sőt mindennél az a baj, hogy ha kevesebb időt fordítok rá, akkor azt a növény bánja. Amúgy bele unt, vagy csak kis pihenőt tart, hogy eladta őket? Most, már mint írtam várom, hogy kihajtsanak levélről, már több mint 2 hete, de mivel nem tudtam mennyire, ezért szinte függőlegesen és olyan 1-másfél centit nyomtam őket a földbe úgy hogy a csapó rajtuk van. Jó hír, hogy 2 db elég jól tartja magát, a 3. is igaz az kicsit pirosodik. Amúgy zacskózva voltak a levelek? Bár a múltkor átültettem a csapómat és 5 felé szedtem, de amiről leválasztottam a kicsiket az megint úgy tűnik, hogy 4 helyről hozza a friss csapókat, sőt az 1-ik kissebb leválasztott is 2 helyről hoz levelet. Csapón kívül, volt egyszer harmatfüvem is, és kancsókám is egy, de mivel kevésbé értettem hozzájuk, és a kancsóka jóval igényesebb ezért azok is kihullottak. Ellenem szóljon, hogy drága, nagy növény volt és nemtudom, hogy a csapvíz, vagy mi miatt, de legfőképp miattam tönkrement.
Az állományom fénykoromban 200-250 húsevő növény lehetett, általában inkább 1-1 kedvesebb volt, tavaly heti 1 estét voltam otthon 90 % pusztulás volt minden növényem között. Jelenleg kb. 25 húsevőm lehet, amit tudtam eladtam idén.
Ha értesz mindenhez, időd is van akkor nyugodtan kísérletezz! Bár a légycsapó elég érzékeny. Főleg a meleg talajra.
A 20 fok pedig a keleti erkély jobb alsó környékén volt.
Tehát sok, tényező van, ami befolyásolhatja ezt a folyamatot. Ha jól értelmeztem akkor hormon nélül 30 %-kal nagyobb mennyiségbe maradtak meg a dugványok.
A babrálás az megy. Szinte csak olyan dolgokkal foglalkozok amikkel babrállni kell. Minden ami növény (kaktusz, rovaremésztő, szobaiak, kertiek, fás és lágyszárúak), állatok (csirke, malac, hal), kertekkel, természetben járni és vizsgálódni.
Az azért érdekelne, ha egy átlagos tövet ketté török, akkor nagyobb esélye van arra, hogy kihajt? Esetleg a levelek külön kezdenek el halytani?
Érdekelne, hogy mekkora az állományod? Hogy milyen sűrűn szoktad a csapókat átültetni ill. szaporítani (levélről, tőosztással, virágszárról, virágról) és hogy Nálad az-az állandó 20 fok az mikor van?
Hát túlsokan (válaszokból ítélve) nem próbállkoztak, még ezzel a módszerrel, vagy csak nem nézegetik az oldalt.
Az én tapasztalatom az, hogy levéldugványozáshoz, hosszú türelem kell. Hormonnal 10% alatti a sikerem, hormon nélkl 40-től.
Jó sok babra van velük, nagyon mélyre nem kell ültetni őket, a csapdát érdemes leválasztani. Erős leveleket érdemes dugványozni, kb. 30 fokos szögben, szinte csak rátenni a talajra. Hőmérséklet és pára (80-100%) meg legyen állandó, kb. 20 fok.
Hát, hogy fordult-e már elő vlamelyikőjükkel, hogy így szaporodtak el a növények? Hogy, mit és hogyan csinálltak? Én csak szimplán ledugtam 4 levelet, 1nek esélye se volt, de azért megpróbálltam. Az összeset csapóstul, mindenestül nyomtam a földbe (vagy bejön vagy nem alapon). Olvastam, hogy csapó nélkül kell, sőt van aki (giberellin növényi) hormonba nyomja elötte, a siker érdekében, de ezek angol nyelvű oldalak voltak. Tehát ki, és hogyan próbállkozott, sikerrel vagy sikertelenül?
Igazából a Te válaszodat vártam a legkevésbé, mivel számomra (nemtudom kinek mennyire), de Te egy élő legenda vagy illetve olyan gyönyörűek a növényeid. Elég jól fest az a vénusz légycsapó a képen és a többi is, de nem csukódik össze a levél a víz permettől?
Lenne egy olyan kérdésem is, hogy télen kaptam a növényt, ezért egyből beraktam egy melegablakba, ahol elkezdett hajtani, és nem egyből, de virágot is hozni (amit levágtam nagy hülyeségemre). Tehát szerintetek pihent eleget? Vagy, ha nem akkor, hogy tudom megelőzni ill. lelassítani a folyamatokat hogy ismét életerős legyen? + Pénteken átültettem mert elég elfajzott volt már a töve, de péntek este még el is kellett mennem és csak másnap este értem haza ill. eszméltem fel, hogy amilyen novobaltot vettem nem szívta meg magát vízzel. Kicsit úgy tüntek a levelei mintha a turgormozgás egyik végén lennének (kicsit össze lenne esve az összes növény kivéve a kicsik [kb akkorák mint a hüvelykujjam utolsó perce] amik javarészt a régi földbe kerültek) így este ismét ültethettem át őket, moshattam le a gyökereikről le a száraz novobaltot. Azóta folyamatosan áll alattuk a víz, és süti őket a nap. Csak 1-2 levél van ami sárgul a többi egy kicsit fakó van olyan is amelyik most fejlődik folyamatosan, de egyenlőre nincs semmi bajuk. Észleltem volna már, ha össze estek volna? Sokáig bírják víz és tünet nélkül a szárazságot?
Megtudnátok mondani nekem, hogy nyárom milyen különleges helyen vannak a növényeitek, főleg a csapóitok, mivel tanulni akartam az előző 2 csapóm életéből, de nem jött eddig össze.. és félek, hogy most is elrontom.
Sajnálom. Én pedig sokat kockává fagyasztottam, teljesen vizes talajból -20 is volt, azok is szépek. Egy dolgot nem viselnek el télen a felolvad-megfagy akciót. Főleg már gyengén tavasszal.
csak akkor hagyd meg,ha legalább 7-9 levele már van a növénynek. Egyébként inkább vágd le mert nem biztos túléli a virágzást. Ha jól tartod gyakran virágzik, majd idősebb korában meghagyod és akkor még magot is tudsz fogni a későbbi szaporításhoz.
na megy ez a képfelrakás. ahogy tanult kollégám is említette érzékelő szőrökkel műxik a csapda,igaz én úgy tudtam ,legalább hármat kell érintenie a rovarnak a bezáródáshoz,de ez mellékes. a lényeg hogy a növénynek sok energiájába kerül a csapda működtetése ezért kb 3-4 alkalommal tudja ezt megtenni 1 -1 csapóval,utána az leszárad. a te növénykéd szép egészséges példány . ezt láttad már?
A levelek belsején vannak érzékelőszőrök, nagyitóval jól láthatók. Ha ehhez gyors egymásutánban 2x hozzáér valami, akkor becsukódik. Egyébként nem. De azért ne maceráld tul sürün, mert egy idő után elveszti a reagálóképességét.
Köszi a segítséget! Tehát itt vannak a képek a múltkori állapotról! Ha feltöltenek az elemek feldobom a mostani állapotról is a képeket, amúgy a leveleket arébb lehet nyomni fényképezés miatt vagy nem mert akkor is beindul a csapda?
szaguaro ! ez is bizonyítja h, minden rosszban van valami jó. Az általad említett növénykék pedig pont ezt a telelést szeretik. (csak emlékezz rá jövőre is).
Érdekes, hogy ilyen sz.r, hosszu, sötét, hideg tél után egész jó állapotban vannak a növények. A Pigicula Weserek már hozzák a virágot, az Urticularia livida meg szinte folyamatosan virágzik. És az első telem kb. 10 éve, mióta vannak ilyenjeim, hogy a Droserák átteleltek, mert az nálam mindig ,,egynyári" volt.
