Ilyen nyomokat hagy a sárganyakú ugrópoloska (Halticus luteicollis), ez többféle növényen él, iszalagon is. A mi kertünkben is van, itt ennyire látványos károkat nem okoz, de aránylag kevés állat is feltűnő nyomokat tud hagyni.
A sárganyakú ugrópoloska ilyen, csinos kis állat és tényleg ugrik:
Ilyen nyomot hagytak a leveleken, ez is iszalag, az állat fotója is azon készült:
Ha már 500 alatt van sose nézem az árat az már jó lehet ! Mi csak olyan 10-20 kilós köztieket veszünk ,én nagyon szeretem és képes vagyok a 10 kilós felét kenyérrel betömni !
És még alkalmazást sem kell hozzá letölteni, frissíteni, lidlis wifi-szabályzatot elfogadni, virtuális csomagot bontani és kupont aktiválni, csipogtatni. :)
Amúgy viszont a bokros egres jó nagyra megnő, a törzses koronája meg elég kicsi marad, nálam legalábbis. Valahogy szimpatikusabb nekem a bokros. Többet terem és szerintem hosszabb életű is. Csak a levelek színe olyan halovány.
Viszont van olyan bokros egresem is, ami magról kelt, annak szép haragoszöld levelei vannak. Csak apró a termése és hetente permetezni kell(ene).
Az aranyribiszke 2-3 m-es bozót alapesetben, tehát logikus, hogy sokkal erősebb gyökérzete van, mint egy piszkebokornak, amit általában a 70-80 centi megfog.
Még tizenéves koromban szedtem ki aranyribiszke sarjat egy megszüntetett ültetvényről, ennek a beoltása volt az első ékoltásom. Azóta szaporítom a törzses oltványokat. Most is van vagy 12, meg néha el is adok. Ezt csak azért írom, hogy az idősebb tövektől 2 m-re is előbukkannak gyökérsarjak. Mostanra a sor fölé nőttek mindenféle közeli gyümölcsfák, alulról meg nyilván a gyökereik nőttek a piszkék alá, de a termés továbbra is elég szép, piacon jól elviszik. Ehhez az aranyribiszke gyökerének is jól kell teljesíteni, mert öntözni azt nem nagyon szoktam, csak nagy aszály esetén.
De az is lehet, hogy találtak valami profi megoldást. Vagy legalább félmegoldást.
Nálam 2 éve volt először (a szülői háznál), de akkor még nem ismertem fel. Tavaly már komoly kárt tapasztaltam, és ahogy utánanéztem, akkor jöttem rá, hogy miről is van szó. Idén már itt is van, ahol lakom, az első helytől légvonalban úgy 20-25 km-re. Itt kis városi kertek vannak, talán minden 10. kertben van olyasmi, amit megeszik a muslica, de még ide is sikerült idetalálnia.
Lehet csak szerencsém van, de én még életemben nem láttam málnában kukacot itt Szegeden. Pedig van piros, sárga, fekete, egyszertermő és folytontermő is a kertemben. Ja és szeder és szedermálna is.
Az a baj azzal akkor rakja a nyűt amikor már érik a szem ! Ausztriábol láttam egy filmet ott a földhöz vágta az ember a málnát marékszám ,nem tudják leszedni sem olyan méretű a kár benne ! Gondolom azóta kivágták ,mert ott még annyira sincs vegyszer mint itt . A Mospilan jó volna de hogyan lehet időzíteni az a nagy kérdés !
A poloskák kártétele nálam is nagy probléma. Tapasztalatom szerint,a faecet nem riasztja őket. Most találtam egy szert a neten, a Homevo-t. Van valakinek tapasztalata erről a szerről?
A foltosszárnyú muslica ellen van működő megoldás?
Úgy tudom, az ország nagyobb részén már elterjedt.
Két éve tönkreteszi a málnát, fügét, Eszter szőlőt, meg valamilyen szinten a Hamburgit. (Főleg ezeken okoz komoly kárt.) A málna pl. érésre megplöttyed, és ha szétveszem, a belsejében ott vonaglik az apró nyű. A fügébe a végén lévő lyukon megy be, az érett szemeken kívülről nem látni semmit, de ha leszedve lerakom asztalra vagy tálcára, akkor kifolyik egy kis lé, és az egész gyümölcs savanyú ízű, ha véletlenül beleharap az ember. A szőlőn csak simán tönkremennek a szemek, először gombára gyanakodtam ott is, és az ellen permeteztem.
Tavaly tettem ki sárga lapokat, mert állítólag az hat, hát azokra két nap alatt minden repülő állat ráragadt a kondorkeselyű kivételével, de muslicából csak egy volt, ami egyértelműen foltosszárnyú volt. Miközben a málnaszemek 90%-ában ott voltak.
Rovarölők is legfeljebb csökkentették 1-2 hétre a számukat. (Folytontermő málna második termése.)
Vannak törzses és bokros rezisztens egreseim (Invicta, Hinnomaki). Érdekes, hogy az Aranyribiszkére oltott törzseseknek gyönyörű haragoszöld leveleik vanak, a bokrosaknak viszont fakó halványzöld, pedig ugyanazok a fajták. Ettől függetlenül a bokrosok is teljesen egészségesek. Mi okozza ezt?
Talán az Aranyribiszke gyökere jobban felszívja a tápanyagokat? Vagy jobban bírja a vizet? Ugyanúgy öntözöm őket, de lehet, hogy a bokrosoknak kevesebbet kéne adni?
Ne tavasszal majd inkább augusztus közepén és akkor lehet termőrüggyé fejlődik . Hagyni kell rajta valamennyi termést hogy ne növekedjen túl erősen mert az a termés képzés ellenfele . Olyan 3-4 szemre vissza vághatod ,de ha lehet úgy ne a vázággal párhuzamosan törjön majd ki hanem keresztbe rá . Ha nem jó az iránya a szemnek akkor hosszabbat is lehet hagyni és a nem megfelelőt ki kell vakítani ne hajtson ki ,vagy kihajtás után kitörni . A Bór lombtrágyát adagoljad folyamatosan legalább 2-3 évente amikor már van lomb rajta . A megy és társait ahogy írtam nem lehet leívelni lekötözéssel csak irányított metszéssel . Ez biztos így van mert nekem majdnem földszintes volt a cseresznye a tavaszonkénti tyúkláb metszés következtében .
30-40cm feltöltéseken vannak a fáim már amiket cserélni kellett ! Meg a helyi faféleségekre van oltva amit csak tudtam azok nem érzékenyek az itt lévő karbonátok okozta lebetegedésekre .
köszi. az alma felfele törő hajtásait mennyire vágjam majd vissza tavasszal?
a meggyet egyébként általában úgy szoktam metszeni, hogy minden hajtást visszametszek, hogy ne legyen belőle szomorúfűz, ennél a korai meteornál azért csináltam másképpen, mert ez más habitusú, inkább úgy nő, mint egy cseresznyefa. de így lekötözve meg igen terebélyes lesz, vagy nem is tudom mire számítsak. nem tudom, hogy reagálna rá, ha erősebben metszeném, gondolom, hogy még jobban hajtana. persze állandó metszéssel lehet, hogy kordában lehet tartani. amúgy akkor mi van, ha úgy marad, ahogy volt? ha nem kötözöm le? lehet, hogy ha jövőre lesz rajta termés, akkor lehúzza, nem? egyébként még csak egy ágemelet van, most akarom majd kialakítani a másodikat.
