Na ebben különbözünk. Nekem nincs szilárd elképzelésem arról, hogy melyik modell lenne a kívánatos, mivel nem rendelkezem elegendő információval.
Az említett tanulmány összegzéséből idézek még, mert egyetértek a megállapításaival:
"A fordulat gyors volt, a fejlődés lassú. Gyorsan csak rombolni lehet. Az építkezéshez idő kell. Különösen egy ilyen területen, mint az egészségügy. S az időhöz türelem, és nem kevés bizalom kell, ámbár mindkettőből nagy a hiány.
Változtatni kell és változás lesz; akár akarjuk, akár nem, mindenképpen változni fog az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás intézményrendszere. [...] A társadalom tagjainak szüksége van arra, hogy a hol már kifúló, hol összeomló, hol fikcióvá váló műküdés korábbi megoldásai helyett egy jobb, működőképes, átlátható, finanszírozható, kontrollálható egészségügyi és bizrosítórendszer alakuljon ki. Ezért ésszerű kívánalom, hogy átgondoltan, szervesen építkezve a társadalmi, szakmai és intézményes erők bevonásával történjen az átalakítás."
Felhívom figyelmed az utolsó mondatra! Ezt nem érzem én jelenleg.
Még egy pikantéria: fenti tanulmány - és nem az egyetlen e témában - négy éve készült.
Mi történt azóta?
Csak egy adalék Mikolához:
Tegnap Nyíregyházán volt a kórházban. Éppen búcsúzott, mikor azt találta mondani, hogy "Sajnálom, hogy nem tudok elbúcsúzni Dr. Séra Gyulától (az igazgató), úgy látom, el kellett mennie..." És ekozben SÉRA OTT ÜLT MELLETTE!!!!!! (Az idézet tartalmi, nem szó szerinti!)
koszi, inkabb ne idezd be.
en is leirtam, privat velemenyem szerint mik a fontosabb kulonbsegek, hangsulyozottan szubjektiv velemenyem szerint az a jobb. tudom, masok szerint meg ez a jobb.
en viszont egyszeruen csak szeretnek kevesebbet fizetni, es ezert biztosan tobbet kapni, ezt meg csak az usamodell garantalja.
Az alapkérdés az volt, hogy az eü. normál szolgáltatás e. Erre mondtad, hogy egyetlen helyen normál szolgáltatásként kezelik ott és csakis ott jól müködik és ez a hely az USA. Erre idéztem amit idéztem.
Egyébként az idézet forrása nem felszines ujságcikk, hanem társadalomtudományi kutatások erdményét összegz? könyv. A MTA adja ki, a sorozat teljes címe:
Magyarország az ezredfordulón
Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián
V. Az életminôség tényezôi Magyarországon
Taglalja a többi eü. modellt is, fölsorolva hibáikat és elônyeiket. Ha gondolod beidézem az egészet, de némi türelmet kérek, mert 250 oldal :)
az europai rencerben, van a polgar, van az o fizetesenek a szazaleka, az bemegy a ktgvetesbe, az odaadja a penzt az egy vagy tobb biztositonak, akik ebbol fizetik a korhazat, a korhaz meg ellatja a beteget.
namost, mivel a polgar fizetesenek szazaleka nem fugg ossze a korhaz szolgaltatasaval:
- a polgar igyekszik sporolni adoval-jarulekkal, ld. kenyszervallalkozok. a jarulek az ado.
- a ktgvetes odaadja a bevetelt a biztositonak, az meg szetosztja a korhazak kozott. a magyar modellben ugye, van az egy biztosito, az hbcs vagy miafranc amit a korhazak osszehazudoznak alapjan szetosztja, a picit fejlettebb holland modell szerint tobb biztosito van akik azert osszesen ugyanannyit kapnak, de akik mar meg is nezik, hogy a korhaz mit vegzett, ez alapjan osztanak
- a korhaz meg gazdalkodik a penzzel, ahogy tud, a magyar modell szerint ha jol samankodik, akkor sikeres korhaz, a holland szerint valszleg tenyleg kenytelen klasszikus ertelemben vett gazdalkodast folytatni
namost, ebben a rendszerben, ha a jarulek-eu ktg arany megborul, akkor ha plusz penzrol van szo, akkor azt vagy lenyeli a ktgvetes, vagy lenyeli a biztosito, vagy lenyeli a korhaz, hogy az ellatas szinvonala javuljon, az valoszinutlen.
a keves a penz, akkor vagy a ktgvetes nyulhat a zsebebe, ami ugye azert nepszerutlen, mert ilyenkor valakitol el kell venni, politika, vagy meg kell sporolni valahol, hat hol, az ellatas szinvonalan.
ugyanez az usamodellnel, ahol a polgarok folyamatosan versenyeztetik a biztositokat, azok a korhazakat, mindenki profitorientalt az egesz folyamatban, politikusok meg be se kerulnek a kepbe, ugy nez ki, hogy a korhaznak valami tobbe kerul, az ellatas szintjehez nem nyulhat hozza, mert akkor azonnal csodbemegy, ugyhogy a biztositonal arat emel, az persze nem akarja, jol elalkudoznak, utana ugyanez az alkufolyamat lejatszodik a biztositok es biztositottak kozott is, de tuti, hogy ha nem emelkedett ktg, nem kell tobbet fizetni, es forditva is, ha tenyktg emelkedett, akkor azt a t. biztositottak ki is kohogik.
hogy a cikk mit ert a nepegeszseg mutatoin, azt nemtom, mindenesetre van egy eroteljes coculista hangvetele.
a koltsegnovekedesrol.
az utobbi idoben a mindenfele gyogyszerek meg segedeszkozok meg gepek ara radikalisan megnott.
objektiv modon, ez van. lehet neki nemorulni, akkor is igy van.
az usa modell szerint, ez automatikusan azzal jar, hogy az emberek tobbet fizetnek erte, eppugy, mintha pld. a benzin ara megy feljebb. tobbe kerul, kifizetik, ez van. ha nem tudja kifizetni, nem tankol annyit (kevesebbet autozik), eu eseten valaszt egy olcsobb biztositast, pld. a klimas egyagyas helyett egy nemklimas egyagyas vagy egy klimas de ketagyas kortermes verziot.
az europai modell szerint, mivel a jarulekok beralapuak, es nem fuggnek ossze a tenyktgekkel, a hianyzo penzt vagy a ktgvetes mas kozpenzbol tudja potolni, vagy nem, es jonnek (ny.europaban mar vannak) eleinte a mutetre sorbaallasok, a felujitasokra forditott penzek (mivel ezek fajnak legkevesbe rovidtavon) visszafogasa, k+f penzek leallitasa, az eu dolgozok berstopja meg hasonlok.
a nepesseg 13,6%-arol.
ennek ugye a nagyobbik resze az a vagyonos reteg, aki azert nem kot biztositast, mert minek, zsebbol tudja fizetni az eu-t.
a maradekot meg kozpenzbol kell ellatni.
az europai modell szerint viszont mindenkit kozpenzbol kell ellatni.
"Ha a finanszírozás és a müködés eredményeit összevetjük az egyes országokban, érdekes eredményekre juthatunk. Az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a költségnövekedés, a legnagyobb a nemzeti jövedelem egészségügyekre fordított aránya. A népegészség mutatói mégis roszabbak, mint az európai jóléti államokban. Egyébként az USA-ban fedi le legkevésbé a társadalmaz az egészségügyi ellátási rendszer. [...] Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis az egy fôre esô egészségügyi költség GDP-aránya az 1990-es évek 3500 dollárjáról az ezredfordulóra eléri a 4000 dollárt, ugyanakkor 33 millió ember, a népesség 13,6%-a marad ki mindenfajta egészségbiztosításból. Az erôs magánorvos és magánbiztosító lobbyk, valamint a profitorientált kórházláncolatok a magas költségek fenntartásában érdekelt üzletemberek miatt mégsem tudják a reformterveket, a Clinton-programot keresztülvinni."
(Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben
Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián sorozat)
lejjebb irtam mar, a maganklinikak maganbiztositassal nem tunnek dragabbnak.
a 300e ft-os mutet az nem lesz, hanem ez a legolcsobbak koze tartozik. most.
node, peldanakokaert ha elzarandokolsz a providencia.hu-ra, ott nezd meg, hogy mennyibe kerul egy biztositas, amivel 300e ft-ig fizetik a muteteidet, ez nalam havi 1.138.- ft (a dolog nem es kor fuggo).
es havi 10-20 kozotti osszegekert egesz fenyes biztositasokat lehet kotni, piaci alapon, hogy mit szolgaltatnak ennyi penzert, nezd meg a www.telkihospital.hu-n.
csak osszehasonlitaskepp, szorozd meg a brutto fizetesedet 14%-al, es addj hozza 4.500 ft-ot, na, ennyit fizetsz ma a tb-nek egeszsegbiztositasra.
Csak fokozatosan tudjak javitani az eu. helyzetet, mert nincs eleg penz ra. Jo lenne az a 3.000 milliard erre, amit olimpiara akarnak kolteni.
Valamit tenni kene, mert az orvosok tomegesen mennek kulfoldre dolgozni, ahol 1 honap alatt keresnek annyit, amennyit itthon 1 ev alatt.
De a tobbi eu.dolgozo jovedelmet is meg kene emelni , megha fokozatosan is, mert pl ismerosom egy apolono az USA-ban 3 honap alatt megkeresi az itthoni berenek eves osszeget.
A korhazak felszereltsege siralmas.
Ha a privatizacio jobban beindul, akkor javulni fog a helyzet. De az is igaz, hogy igy majd letrejonnek a draga maganklinikak,/mar vannak ilyenek/, egyre tobb lesz ilyen, es ezeket csak kevesen tudjak majd megfizetni.A tobbieknek marad a szerenyebb eu.szolgaltatas igenybe vetele. Es lehet, hogy majd nalunk is 300.000 Ft lesz egy mutet.
De talan addigra, mire ezek ,lezajlanak ,mindenkinek felzarkoztatjak a fizeteset az europai unios atlaghoz. /Merjunk nagyot almodni !/
szerintem ez a ket es felszeres dolog, hmm, a kovetkezokbol adodhat:
- a sved gyogyszer olcsobb mint az amerikai
- a sved betegnek nincs szuksege annyi gyogyszerre mint az amerikainak
- a sved orvos kevesebbet keres mint az amerikai
de mindez nagyon valoszinutlen. (ha igaz lenne, az amcsik is sved gyogyszert zabalnanak, es a sved orvosok mind amerikaban meloznanak).
szerintem, az ellatas kozvetlen ktgeiben (gyogyszer, gepek berendezesek aranyos ktge, berktgek) nem lehet nagy diferencia. a kozvetett ktgekben, pld. az emlitett adminisztracio, minden tapasztalatom azt mutatja, hogy ha ugyanazt a dolgot profitorientalt ceg csinalja, mindig kevesebbet kolt adminisztraciora, mint ha azt ktgvetesi vizfej csinalja.
ilyen ketesfelszeres szamok, hat, peldaul ugy johetnek ki, hogy megnezik, hogy a svedeknel a ktgvetes mennyit kolt egy konkret evben, pld. 2000-ben egeszsegugyre, es ezt a szamot osszevetik az amcsi egeszsegugyben tenykedo cegek arbevetelevel. erre mar realis lehet ez a ketesfelszeres szorzo, mert:
- a svedeknel nincs benne a meglevo infrastruktura ertekcsokkenese, csak a folyo kiadasok, ld. a magyar tb-nek is az a maniaja, hogy ertekcsokkenest nem finansziroz
- amcsiknal rengeteg kapcsolodo szolgaltatast lehet megvenni a direkt eu kapcsan, ezek az ezzel foglalkozo cegek arbeveteleben gyonyoruen megjelennek (extra hotelszolgaltatasok, ilyesmik).
a magyar egeszsegugy szinvonalarol meg, hmm, jartal Te mostanaban magyar korhazban?
igazabol ennel alacsonyabb szinvonalt nem tudok elkepzelni, ld. ugyane forumban megirt tapasztalataim, kb. egy honappal ezelottrol.
Így van, ahogy írtad.
Csak azt tenném hozzá, hogy a privát alapon, de némi állami/önkormányzati hozzájárulással finanszírozott eü betegenként mintegy két és félszeresébe kerül a skandinávnak.
Legalábbis a svédek ilyen adatokat közöltek.
Azért annyira nem kellene mégsem lenézni a magyar egészségügyet, hogy az amerikai biztosítás nélküliek szinvonalán lenne! Néhány svédországi ismerősöm dolgozott Amerikában, és rémtörténeteket meséltek arról, hogy hogyan bánnak az ilyen szerencsétlenekkel.
a csehaknak eppen annyi fogalma van a dologrol, mint a mikolanak, semmi.
nezd meg a t. partok programjait az eu-rol, a fideszprogram igergetes (mikola meg a 600mrd), az mszp program igergetes (valami 50% remlik), az szdsz-nek van programja, ld. www.veszhelyzet.info
a sved egeszsegugy kozpenzbol (adobol) fizetodik, az usae meg maganpenzbol.
ha svedorszagban dolgoztal, tudod, hogy senki nem kerdezte, akarsz-e tb-t fizetni, fizetted.
az amcsi polgar, ha akar, fizet privatbiztositot, ha nem akar, vagy nem tudja, akkor nem fizet.
mellesleg amcsiknal is allamok es onkormanyzatok cocialis allapon hozzajarulnak a raszorulok biztositasaihoz, az utolso szam, amit olvastam, hogy a lakossag 16 szazalekanak nincs biztositasa.
ezeknek egy resze olyan, akinek azert nincs, mert van epp eleg penze, hogy minden biztositas nelkul kifizesse a korhaz cehet, magyarul a tarsadalom teteje, a maradek az, aki kiszorult az egeszsegugybol, a tarsadalom alja, ezek mennek a mindenfele alapitvanyi meg egyhazi meg onkormanyzati kozkorhazakba, ezeknek a szinvonala mar annyira alacsony, hogy nemsokkal haladja meg a magyar egeszsegugyet.
Kedves aamen!
Sokáig éltem Svédországban, és ott (meg a többi skandináv országokban is) mindig elrettentő példaképpen mutatták be az USA egészségügyét.
Mégpedig azért, mert az USA egészségügye többszörösébe kerül, mint a skandináv egészségügy, mégis milliók maradnak ellátatlanul, biztositás nélkül.
Egy komolyabb betegség sokszor egy család teljes tönkremenését eredményezheti.
A drágaság oka egyrészt a profit biztosítása minden szinten, másrészt az ezzel járó hatalmas adminisztráció.
Vannak dolgok amiket nem szabad teljesen piacosítani!
Arra a kérdésre pedig, hogy meddig rohasztható az eü, Medgyessyék bizonyára tudják a választ, mivel 2001 évi árakon összesen 1048 milliárd forintot vontak ki belőle. Ez statisztikailag igazolhatóan többezer ember korai halálát okozta.
Az egészségügy sehol a világon nem müködhet úgy, mint egy normál szolgáltatás. Ugyanis egyetemes emberi joghoz szorosan kapcsolódó igényeket hivatott kielégíteni.
A példád a pékről meg a kenyérről jó is, meg nem is.
Alapvetően egyetértek azzal, hogy az eü.-nek úgy kellene működnie, mint egy normál szolgáltatásnak.
Vannak azonban alapvető különbségek:
A pék esetében:
Éhes vagy. Bemész a boltba és kinézel magadnak egy kenyeret. Beteszed a kosárba. A pénztárnál fizetsz. Lényeg, te döntöd el, hogy mire van szükséged illetve mennyi pénzt szánsz rá.
Az eü esetében:
Panaszod van. Elmégy az orvoshoz és ő megmondja, hogy neked mire van szükséged. Majd szolgáltat neked. A számlát pedig benyújtja a TB-nek.
Az eü. ellátást te nem akarod igénybevenni. Inkább hagynád a fenébe, de muszáj. Nagyon ritka az a személy, aki annyit fizet be a TB-nek, mint amennyit kivesz onnan. Vannak emberek akik befizetők. Aki viszont beteg, az általában sokkal többe kerül, mint amennyit valaha befizetett. De ez nem is baj, mert ez a biztosítás lényege.
Ezeket a különbségeket a rendszer kialakításánál természetesen figyelembe kell venni.
A kenyér NEM állami feladat. Volt ahol az volt: az ókori Rómában. Persze a hódítások nyomán megvolt a gazdasági háttér a város ellátására. Persze ez a kedvezmény is csak a választójoggal rendelkez? római polgárt illette meg.
Téged az téveszt meg, hogy a Kádár rezsim alatt ezerszer hallhattuk, hogy a kenyér ára politikai kérdés.
Majd még folytatom.
További rothasztás várható az egészségügyben, jobboldali győzelem esetén.
Népszabadság
2001. április 4.
Mikola nem kapta meg a PM támogatását
Danó Anna
Egyelőre nem sikerült Mikola István egészségügyi miniszternek megszereznie a Pénzügyminisztérium támogatását 607 milliárdos konszolidációs tervéhez – derül ki a lapunk birtokába került munkaanyagból. A PM kifogásolja: miközben a szakmai program több százmilliárddal növelné az egészségbiztosító hiányát, a tervezett lépések nem javítanák az ellátás körülményeit.
A következő ciklusban 607 milliárdos többletet ígér az egészségügyi tárca konszolidációs terve az ágazatnak, amely egyebek mellett már a jövő év elejétől a bírák fizetéséhez igazítaná a kezdő szakorvosok bérét, vagyis 150-160 ezer forint lenne az első fizetés. A program arra is javaslatot tesz, hogyan vonható be több pénz az egészségügybe, milyen eszközökkel lehet csökkenteni az ellátórendszer nagyságát, olcsóbbá tenni működtetését. Ez utóbbit azonban nem találta elég meggyőzőnek a javaslatról készült pénzügyi bírálat. A lapunkhoz eljutott pénzügyminisztériumi dokumentum szerint: az ágazati konszolidációról szóló szakmai program, miközben több százmilliárdos fedezetlen terhet róhat az államháztartásra, nem javítaná jelentősen a betegellátás körülményeit. Kalkulációik szerint a terv 300 milliárdra növelné az egészségbiztosító hiányát, amelynek eltüntetéséhez vagy nagyarányú járulékemelésre, vagy a költségvetési hozzájárulás megtöbbszörözésére van szükség.
Arra is figyelmeztetnek, hogy ez utóbbi a konszolidációs terv nélkül sem odázható tovább, hiszen 2002-ben 100-130 milliárd forint lesz az egészségbiztosító várható hiánya.
A munkaanyag szerint a 607 milliárdból nem futja a felsorolt feladatok mindegyikére, így a bérek megduplázására, az ingatlanok és orvosi eszközök felújítására, cseréjére. Csak az utóbbira a legóvatosabb becslések szerint is legalább 300 milliárd forintra lenne szükség, miközben a Mikola-program erre a célra négy év alatt alig több mint 100 milliárdot fordítana. A bérekre, amelyeket csak 2003 júliusától emelnének, az első évben 50 milliárdot fordítanának. A PM szakértői azt feltételezik, a jelzett összeg kevés erre a célra, az egészségügyi tárca előterjesztéséből hiányoznak a bérpolitikai adatok, így a fizetésemeléssel érintett körről sem közölnek pontos számokat.
Az elemzők az ágazat pénzügyi feszültségeinek oldására javasolják a feladatok átütemezését, a finanszírozási rendszer újragondolását. Miközben nem vitatják, hogy immár elodázhatatlan a bérek rendezése, megjegyzik: az intézkedések többsége elsősorban az egészségügyben dolgozók helyzetét javítaná, anélkül hogy rendszerben a betegek számára is érezhető változásra lenne garancia.
OFF!
Amikor az eü.-be jöttem dolgozni volt egy mondás:
"Kétféle beteghordó van: az egyik a börtönbe megy, a másik a börtönből jön. " :-)
Amióta polgári szolgálatosok is vannak, sokat javult a helyzet.
ON!
a vallalkozoi rendorsegrol.
itt azert vannak kisebb problemak. tegyuk fel, kiadjuk a rendorsegi feladatokat alsomocsoladon az ormester kft-nek, felsomocsoladon a defendnek.
prima, bizonyara roppant kivaloan fogjak vegezni a munkajukat, hiszen ha nem ugy vegeznek, kirugnak oket es alkalmaznanak masik ceget.
node, mi van akkor, ha jon a t. bunozo, alsomocsoladon kiramolja a takarekot, aztan elhuz felsomocsoladra elvezni az eletet? az ormestor ott ugye nem illetekes.
ergo, a rendorseg csak orszagos szinten egy darabban eletkepes. azt meg, hogy az egesz orszag rendorseget kiadjuk egy kft-nek, biztos olcsobb lenne, mint a mostani kozrendorseg, viszont engem a sziciliai allapotokra emlekeztetne, aholis szinten magankezben van a kozbiztonsag, csak ott nem kft, hanem egy mas nevu szervezet intezi ezt az ugyet..
kenyerre is szukseg van, van, az is allami feladat, hogy senkinek ne kelljen ehen doglenie.
voltak az allami sutoipari vallalatok anno, meg az allami korhazak anno. mindketto a koltsegvetesbol elt, a sutoiparnak volt nemi arbevetele is a 3.60-as kenyerbol, de nyilvan nem ebbol elt, az allami korhaz is kert par fillert a gyogyszerekert, de nem abbol elt.
namost, a sutoipart megprivatizaltak, a kenyer nem 3.60, viszont van bosegesen es nagy valasztekban kenyer, a korhazat nem privatizaltak meg, viszont nincs is mukodo egeszsegugy.
hat, miert nem csinaljuk vissza a sutoipart, es miert nem allamositjuk a sutoipari cegeket?
lassuk be, az, hogy hozzajussunk a kis betevo kenyerkehez, nem egyszeru feladat, ugye, kell szantani, boronalni, el kell vetni a buzat, gyomirtani, learatni, kibaszott sok muveletet a megfelelo idoben elvegezni raadasul helyes sorrendben, aztan tarolni, es akkor meg a sutesrol meg a boltbajuttatasrol meg nem is beszeltem. persze, lehet mindezt allami tsz meg meg allami magtar meg allami sutoipar meg allami kisker kozbeiktatasaval tenni, ahol ugye mindenkinek biztos munkahelye van kis fizetessel, meg ellatasi kotelezettseg, mindenki a lancban vallvetve heroikus kuzdelmet folytat hogy legyen mit ennunk, es a vegen a produktum 3.60-ba kerul, na, igy mukodik az egeszsegugy is. ma.
Talán azért, mert a modern jóléti és szolgáltató állam feladata fenntartani és müködtetni a közösség egészét érintô fontos területeket, ugy mint: közoktatás, közegészségügy, közbiztonság, közigazgatás stb.
Akkor a köz szolgája miért ne legyen a köz alkalmazottja?
Egy komolytalanabb érv: Gyôztes csapaton ne változtass! Márpedig Mikola miniszter szerint az egészségügy remekül müködik, politikai gyujtogató, rémhírterjesztô bitang, aki mást állít, ráadásul az ilyen semmibeveszi az eü.dolgozókat.
Persze lehet, hogy a piacosítás a megoldás minden rosszul müködô államilag irányított terület rendbetételére. Majd a piac racionalizálja a diszfunkcionális müködéseket. Akkor miért költöttünk annyit a közszolgálati tévére az ismert eredménnyel? Miért nem hallunk valahonnan a világból vállalkozói alapon müködô rendôrségrôl?
Tehát mégegyszer felteszem a kérdést: miért NE legyen közalkalmazott aki a köz szolgája?
