Anyukám is eljátszotta pár hónapja Szentendrén, a nagymamám régi házában egy macskával... a fűben feküdt, nem mozdult, hangra se reagált, nem ment be enni, meg már egyébként se fiatal. Aztán hozzányúlt, de már azért, hogy eltemesse, arra persze felkelt.
1-2 hónap múlva rám is frászt hozott, mert valami megcsíphette a száját, folyt a nyála, lógott a nyelve és csak turkált a kajában. Azt hittem, többet nem látjuk élve, de semmi baja nem lett.
Ez nálunk is így történt, csak másik biztosítónál. Megállapították az összeget, kézzel írt egy jegyzőkönyvet, majd elővett egy formanyomtatványt amit szintén kitöltött, kérdezte, postán keresztül, vagy utalva kérjük a pénzt. Utalást választottuk, beikszelte, lediktáltam a számlaszámot. Majd másfél hét múlva hozta a postás :) Én meg nagyon vigyáztam, mikor diktáltam a számlaszámot, nehogy már eltévesszem :)
Nagyon aranyos a pici, nekem is egyből mosolyognom kell, ha ránézek :)
Ez kicsit Tékozló Homár kategória, de... éljen a 21. század...
KH banknál vettünk fel lakáshitelt, ahol kötelezően kötni kellett lakásbiztosítást is - szintén KH. A hitel miatt folyószámla is van a banknál, onnan emelik a havi törlesztőt. Káresemény bekövetkezett, kárigényt benyújtottuk.
Nem kevés levelezés után végre írták, hogy X összeget folyósítottak. 2-3 nap múlva nézzük a folyószámlát, sehol semmi.
Telefon a biztosítónak, hogy valami nem oké. De, ők kiküldték. POSTÁN, KÉSZPÉNZBEN...
Azért szerencsések vagyunk, hogy nem postagalamb nyakába kötötték. Ezúton is szeretnék gratulálni a biztosítónak.
Megtiprom Kiccsaj személyiségi jogait, úgyis sokat változik még, de ma sikerült egy nagyon is jellegzetes képet csinálnom róla, úgyhogy illusztrációnak megteszi a későbbiekhez is :) Ha fel akarja hívni magára a figyelmet, akkor vág ilyen képet.
Apámék ezt kutyával játszották el régebben. Franciaágy, a pofátlan ebje persze köztük alszik. Éjjel fél háromkor apám fölrázza anyámat: "Baj van, meghalt Tücsök" (Tücsök = kutya).
Anyám fölébred, odanéz, a kutya a hátán fekszik, négy lába az ég felé. Szól neki, semmi. Szól neki kicsit hangosabban, a kutya kinyitja a szemét, odafordítja a fejét, és a szemeivel kérdi: "mi van már?"
Este Szöszi megjött, én letettem a lantot és elvonultam. Egy-két óra múlva Szöszi beront, a mellkasára húzza a kezemet, durván kalapál a szíve:
- Mi történt?
- Lábon kihordtam egy infarktust....
- ???
- Pakolásztam, Kiccsaj gyanúsan csendben volt. Odamentem a járókához. Mozdulatlanul fekszik, egy pontra mered a szeme, kifejezéstelen tekintettel. A nevén szólítottam. Semmi. Megint szólítottam, semmi. Ezt még párszor megismételtem. Akkor már nagyon beszartam, ráüvöltöttem ijedtemben. Ekkor megmozdult és hatalmas vigyorral kiröhögött.
Gyerekorvos kint volt státuszon. Kiccsaj szerintem makkegészséges, szóval ez csak a kötelező leltározás és testüregmotozás volt. Doki aggódva világít a torkába, feszegeti szét a száját, próbál minél mélyebbre nézni. Egy darabig értetlenül néztem, hogy mit vizsgál ennyire a szájában, mire leesett:
- Ööö...igen, az nem betegség, csak anyukám megtanította szándékosan köhögni és azóta egész nap ezt csinálja, ha jó kedve van.
Kiderült, hogy a doki már fejben pörgette, hogy melyik fül-orr-gégészhez küldje az akut köhögés miatt :)
Igen, Szöszinek kifejezetten rosszul megy ez a játék :)
Többször rászóltam, hogy legalább helyettesítse be valami "ezer fóka", macska rúgja meg típusú kifejezéssel. Kezd már derengeni neki, de még nem teljes a rutin. Nemrég Kiccsaj benyomott egy vegyi fegyvert az orra alá:
- A büdös k...a életbe, hogy ez milyen büd... óóó, basszameg, már megint nem figyeltem...
Egyébként anyám mesélte, hogy kínosan figyelt gyerekkoromban, hogy nehogy káromkodjon előttem. Egyszer a jelenlétemben (2 éves lehettem) kiborította a kávéját, gondolom volt egy arca hozzá, de ráharapott a nyelvére. Én meg megkérdeztem, hogy "most miért nem mondod, hogy battya meg...?"
Mi mostanában a "ne beszéljünk a gyerek előtt csúnyán" népi játékot játszuk, hogy majd oviban inkább ő tanulja el, ne tőle. Ebből születnek az olyan mondatok, hogy A BÜDÖS KU-KU-KUTYA, mert tudod elázott és ilyenkor ez lesz.
A nagymamám elvileg sokszor köszönt el úgy az állataitól (1-3 kutya és rengeteg macska), hogy "anyátok most elmegy", meg hasonlók. Viszont amikor valamelyik rosszalkodott, megkapta, hogy "az anyád istenit!" :-)
Szöszit tegnap este megkértem, hogy indítsa el a mosogatógépet. Reggel nyitom ki, gyanúsan ételmaradékosak az edények. Kérdezem, hogy tett-e bele tablettát. Hogyne tett volna bele, ne nézzem hülyének.
Kihúzom az egyik fiókot, jé, mi az ott a gép alján...? A tabletta. Eredeti csomagolásban...
Egyébként a héten Kiccsajjal is volt termés, mert Szöszi szabadságon volt.
Kiccsajnak van egy angyal/tündér (lány szárnyakkal...) figurája. Másik szobában Szöszi bábozott neki, én egy mondatfoszlányt kaptam el belőle:
"...és jön az Angyalka és angyalport szór majd neked..."
Értem én, hogy a drognevelést nem lehet elég korán kezdeni, de azért...
Kiccsaj emésztése vetekszik egy felnőttével a végeredményt tekintve, ezért állandóan kő-papír-ollózunk, hogy ki vigye el a főnyereményt. Múltkor Szöszi nyert, Kiccsaj kitett magáért. Szöszi énekelt pelenkázás közben: "Bűűűűűdös Kiccsaj, bűűűdös Kiccsaj, mivel etetnek téged? Bűűűűűdös Kiccsaj, bűűűdös Kiccsaj, nem a te hibád...."
Hitelezéssel kapcsolatos tárgyból vizsgázom, anyámat kértem meg, hogy ha lediktálom, akkor írja össze nekem a különböző mutatókat, hogy egy papíron legyen mind.
Diktálom, írja.
Hozzátenném, hogy nagyon művelt, tökéletes helyesírású, sokat olvasó ember, ezért is röhögtem nagyon ezen:
Odaadja a kész papírt, nézem:
TŐKESZERKEZET (ELADÓZOTTSÁG)
Visszaadom, hogy a zárójeles szót fejtse már meg nekem, mert biztos rondán írt, de nem értem. Aztán leesik a tantusz, ő küszködik a leírásával, mint a volt miniszterelnök az útelágazódással, én meg gonoszul szórakozok rajta:
- Na, Anya, mi a főnévi alakja annak, hogy el van adósodva valaki?
Néhány nap múlva vizsgázom, úgyhogy mostanában elég ingerlékeny vagyok.
Telefonon elmélyülten olvasgatok, bemegyek a fürdőbe, töltőre teszem. Nemsokára feltűnt, hogy áll a mosógép. Nézem, nyomkodom, kampec. Vérnyomásom megy fel, hogy dögölne meg a gyártó, pár hete vettük, erre nagymosás legközepén adja be a kulcsot. Előkotrom a garanciapapírt, hogy most aztán olyan reklamációt kapnak, amit nem tesznek zsebre. Ütöm be a számokat, végigfut a szemem a töltő zsinórján...mire rájöttem, hogy én húztam ki a mosógépet, hogy bedugjam a telefontöltőt és azért állt le.
Mondhatni büszke vagyok magamra, hogy erre még hívásindítás előtt rájöttem...
Szomszéd beengedi, aztán körbecsattog mindenki postaládájához.
Hétvégi fogcsikorgatós: vizsgára készülök, nagyon szükségem van már arra, hogy teljes nyugiban legyek és saját ütemben haladhassak, ne kelljen felugrálni a könyv mellől. Ráadásul már feszült is vagyok (úristen, kif ognak vágni a vizsgáról feeling)
Szöszinek mondtam, hogy hétvégére egyedülálló szülő lesz, én mintha itt se lennék. Nézzen levegőnek.
Hja, ahogy azt én elképzeltem...
- Zzombie, Kiccsaj sír, miért?
- Mert álmos és nem tud elaludni már magától.
- És mit csináljak?
- Amit én szoktam: állj az ágya mellett és ess pánikba.
- Kiccsaj sír, miért? (mittomén, álmos, éhes, melege van, fázik, stb, amiért egy csecsemő sírhat, nézd végig a check-listet, majd kiderül)
- Ezt a zöldes-szürkés, halott ember szagú húst kidobhatom a hűtőből? (nem, kérlek tartsd ott, még megeszem...)
- Elindíthatom a mosógépet/mosogatógépet?
- Mit kérsz reggelire? - Mindegy. - De mégis? - MIN-DEGY. - Akkor tojást vagy szendvicset?
Na, a sokadik ilyen eldöntendő kérdés után fogtam egy kétszázast, a kezébe nyomtam és mondtam, hogy ha még egyszer kizökkent olyan kérdéssel, amire ez az érme is tud válaszolni, akkor esküszöm kárt teszek benne.
Azóta néha látom a lakás különböző pontjain érmét dobálgatni...
Az unokahúgom a pingvin hangjára volt kíváncsi. (Nézte korábban a Pingu című mesét.) Szerencsére könnyű a youtube-on valódi pingvines videókat találni, mert nem akartam becsapni azzal, hogy azt mondja, hogy ping-ping. :)
Ja, múltkorit el is felejtettem. Még költözés előtti stádiumban szüleim beköltöztek az új lakásba Kiccsajjal, Szöszi rohangált a két lakás között a cuccokkal, én meg a régiben ültem és intim viszonyba kerültem a tankönyveimmel.
Apám szólt, hogy nincs már tiszta pólója, Szöszitől kérne. Szöszinek van egy Pepsi logo-ra emlékeztető pólója, csak a Pepsi szó helyett ugyanazzal a betűtípussal az van rajta, hogy Sexy.
Ördögi vigyorral elvitte apámnak. Aznap délután apám jön át értem, kint 30 fok, rajta vastag cipzáros felső.
Kérdezem, hogy miért rohasztja magát benne:
- Mert a drága férjed ilyen vicces kedvében volt, egész nap a városban rohangáltam és reggel óta nem merem levenni a felsőt, mert meglátják az emberek a pólót és valami vén b.zinak fognak nézni...
Másnap Szöszi jött át, apám szólt neki, hogy a szomszéd hozott valamilyen házi sütésű kenyeret, zacsiban a kilincsre van akasztva, nézze meg. Szöszi kibontja, beledugja az orrát, megszagolja. Még mélyebbet szippant, nem érti. Majd megvilágosodik: Kiccsaj szaros pelenkája volt benne, hálaképp a pólóért:)
A szüleim kutyája (aki jön velük, ha jönnek) minden csipogó vagy polifónikus hangra szűköl. Nagyon magas hangon, kb úgy, mintha egy macska farkán állnál.
Ha csörög apám telefonja, akkor addig szűköl, amíg el nem hallgat. Ha kóddal jön be valaki és becsipog a kaputelefon, arra is.
Ja, mai - szerintem szomorú - történés: Kiccsajt vittük a dokihoz kötelezőt beadatni. Amikor kész volt, nyitott ajtóval a vizsgálóban hagyott minket pár percre. A váróból behallatszott egy anyuka, aki a másfél-két év körüli gyerekét egy vizsgabiztos fenyegető hangszínével kérdezte ki állathangokból. Ha eltévesztette, nem kicsit lett leb.va szegény kölyök.
Bár a "mit mond a denevér?" kérdésre mi se tudtunk volna válaszolni. Anyukát szívem szerint tarkón csaptam volna egy fél disznóval és röfögtem volna egyet rajta.
Akkor még kutyánk volt, a hangjára ugatott. És a szórólaposok, házaló ügynökök meg hasonló emberek mindig minket találtak meg. Elromlott, leszereltettük, a helyét is eltüntettük. Aki nagyon ide akar jönni, megoldja.
