Keresés

Részletes keresés

szuszi Creative Commons License 2000.05.25 0 0 98
Hali!

Sajnos igazán jó sci-fi nemnagyon van, legalábbis amit tényleg sci-fi-nek lehetne nevezni. Még mindig leginkább a Star Trek ilyen, a mozifilmek közül meg a Mátrix, Contact (bár a film sehol sincs a Carl Sagan írta regényhez képest).
Az a baj, hogy a legtöbb sorozat és film egyrészt elmegy a "látvány mindenek felett" irányba, másrészt vagy épp emiatt nem fordítanak gondot a jó történetre (SW I, 5. elem), bár a Mátrix üdítő kivétel ezen a téren, remélem a folytatásai is ilyen jók lesznek.
A gyenge sztoriknak szerintem az is oka lehet, hogy manapság kevesebb a jó sci-fi iró. Ne értsetek félre, rengeteg remek történet születik, remek írókkal, én a tudományos képzettséget hiányolom az írókból. Asimov pl. biokémikus volt (nem is rossz), A.C. Clarke pedig fizikus (vagy legalábbis annak tanult), manapság meg alkalmaznak szakértőt a forgatáson (jó esetben). Szóval lehet, hogy inkább ilyesmire lenne szükség, hogy jó, igényes és tényleg sci-fi-nek nevezhető filmek és sorozatok készüljenek.

Szuszi

zalus Creative Commons License 2000.05.25 0 0 97
a free jack? eléggé zavaros...
Pirx Creative Commons License 2000.05.25 0 0 96
Tegnap volt a tv-ben egy Robert Sheckley regény feldolgozása - nagyon vacakra sikeredett szegény. Mick Jagger is szerepelt benne.
zsurmi Creative Commons License 2000.05.24 0 0 95
>Ajaj, megneztem a programot, lelombozo. sehol nincs a regi galaktika fesztivaloktol. filmvetites szinte zero (egy db star trek agyhalal, no comment), beszelgetes + star wars szindarabok dogivel...

Tudod:
- Változnak az idők
- Más kell a népnek
- Nem ugyanaz a társaság tartja
Mitől legyen hasonó?

Filmvetítés: felvetődött, de akkor ki nézi meg a programot? Szerzői jog: nem lehet akármit levetíteni. A "hőskorban" ez persze egyszerű volt.

Tervezünk több előadást, ne csak minket lássanak. Amúgy meg nagyon leterhelő ha szinte minden programot mi tartunk. Tudsz valami használható ötletet, tudsz jó előadót hívni (fizetni nem tudunk)? Ha igen, oszd meg velünk!

Előzmény: wice (83)
Mallow Creative Commons License 2000.05.23 0 0 94
Szevasztok!

Hello zalus!

Na egy kis negatív vélemény a csillagközi invázióról. Természetesen nem nevezheto sci-finek - ebben egyet is értesz ugyebár. Ezért, mint sci-fi egyáltalán nem lehet jobb, mint az emlékmás. Bár az emlékmást sem sorolnám egyértelmuen a mufajba, még mindig inkább oda tartozik, mint a másik. Ezzel gondolom egyetértesz, hozzászólásod viszont elég kétértelmu volt (a 66-os).

Nos. Nekem eloször is a következok jutnak eszembe a filmrol: Bogarak trutyikkal lonek le urhajókat, hoseink fegyverzete pedig még a maitól is elmarad stb. A film tudományosnak abszolút nem nevezheto, fantáziavilága pedig enyhén szólva gyengus.
Én valahogy nem éreztem ki belole nagy filozófiai gondolatokat vagy efféléket. Persze azt nem mondom, hogy mint egyféle társadalomkritika rossz lenne, de engem nem emelt az egekbe, arra pedig igazán ügyelhetett volna Verhoeven, hogy ezeken kívül ne tegye abszolút röhejessé "nagyszeru" alkotását. Persze ha ez volt a cél, akkor oké - ezt már régebben megemlítettem. A végighúzódó szerelmi történet - meg úgy a történet - nem sokkal múlja felül brazilkáinkat, ha levesszük a technikát és a látványt, igazán elmenne a TV2-n. Na jó, azért ennyire talán nem rossz.

A sok baromság persze lehet szándékos - kb. a szétesett fej helyreáll kaliberuek, mondjuk azt, hogy nem volt cél ilyen irányú realitásra törekvés. Persze akad egy-két reális társadalomkritikai elem - amitol mi, hétköznapi emberek dobunk egy hátast. (?) Nekem nem sikerült újat mondania. Mindenesetre tekintsünk a filmre a következoképpen: abszolút irreális baromság, amely azért némi mondanivalóként tartalmaz néhány társadalomkritikai elemet. Kész.

Egyébként mindkét film akciódúsnak és izgalmasnak mondható, ugyanakkor teljesen másra törekszenek. A csillagközi invázió nekem arra volt jó, hogy egyszer megnézzem a moziba, elámuljak a látványosságtól meg a vértol, addig sem gondolván pl. a hétköznapi szürkeségre. Mint társadalomkritikát nem tartom kiemelkedo alkotásnak, gondolkodni pedig nem igazán kellett a film közben.
Lehet, hogy nem túl jó véleményemben nagy szerepe van a színészek gyenge szereplésének.

Előzmény: zalus (69)
zalus Creative Commons License 2000.05.23 0 0 93
mert élni akar? valamiből meg kell nőnie annak a kis gyíknak olyan nagy böhöm ragadozóvá, nem?

aham. a harmadikban pontosan ugyanezért ölt.

az eredeti verzióban benne van dallas kapitány és kane begubózos jelenete, ami pl. egy TOJÁSsal is szolgál e momentum pl. semmissé teszi az aliens hangyakolóniára levetített elképzelését. kár, hogy végül kivágták a filmből (a mostani dvd-n rajta van.)

mrzool Creative Commons License 2000.05.23 0 0 92
Wice!

Én ott voltam a scifinapon.

Szoval az Insurrection neked agyhalál, mi?! Na persze az ilyeneknek felesleges magyarázni, hogy a Trek IGÉNYES scifi, úgyse fogják megérteni!!! Az ilyenek valszeg soha nem láttak Treket, legfeljebb hallottak róla! (Persze lehet, hogy láttál pár részt, és azért van vlmilyen véleményed, de tudod mit mondok? Az 500 sorozat-részből lazán fel tudok sorolni 5-10 epizódot, melyet ha először látok, lehet, hogy nem leszek Trekker! Mennyi is ez? 1-2%??? Szerintem elég jó arány!) A Trek filmeknek pedig igenis van mondanivalójuk, ha nem látod, az a te bajod, és téged minősit.

A Wars-osoknak pedig 1 (EGY!!!) szinpadi előadásuk lett volna, amit a bombariadó félbeszakitott. A Trek klub előadásán pedig jól szórakoztunk. Talán ez annak is köszönhető, hogy a 5-10 éves gyerekek addigra elmentek...

Nem is tudom miről vitázunk itt... Ti is mondjátok amit mondtok, én is mondok valamit, de a közös hangot nem találjuk meg. Én kész vagyok tényekkel, indokokkal alátámasztani amit mondok, a kérdés az, érdemes-e belemenni a vitába...

Ja, bocs a kicsit keményebb hangú hozzászólásért, ilyen kedvem van!

Előzmény: wice (83)
widmarek Creative Commons License 2000.05.23 0 0 91
Te beteg vagy, kedves getom. Amúgy szevasz.
Előzmény: getom (90)
getom Creative Commons License 2000.05.22 0 0 90
Igen ám, és ez rettentő fontos különbség, ez az egész eddigieket semmisé teszi, negligálja meg minden, mert bizony azt kellet volna mondani eddig mindig, megöli az összes szereplőket, kivéve dallas kapitányt, akit begubózott állapotban megtalál később és kénytelen lesz maga megölni, sőt most jut eszembe, HOHOHÓ, AZÁM, mert bizony itt van még mr. jones is a ripley macskája, és őt se öli meg ez a gonosz lény, hanem elhúznak ripleyvel együtt az űrhajóval, meg az android, vazze, akiből az a trutyi folyik, ugye azt se öli meg, erre már nem emlékszem, de biztos, hogy nem öli meg, mert a kis alieneknek nem biztosítana kellő életteret a gonosz android hasába levő műanyag. És ez már HÁROM, akiket nem öl meg, úgy ám.
Előzmény: vidmar (88)
Kwisatz Haderach Creative Commons License 2000.05.22 0 0 89
zalus
mert élni akar? valamiből meg kell nőnie annak a kis gyíknak olyan nagy böhöm ragadozóvá, nem?

egyébként én is úgy emlékszem, hogy csak betojózza az enbereket, vagy a többségüket legalábbis (mint a falra ragassztott emberek a második részben)

hát igen, meglehetősen érdekes volt az idegenek "evolúciója" a négy részen keresztül, nekem kicsit sok is volt a negyedik rész kommunikatív lénycsordája, akik azért tépik szét a társukat, és vágják neki a plasztacél (ez lehet hogy másban van :) ) üvegnek, hogy a sav szétmarja azt, s így kiszabaduljanak, viharos fejlődés

vidmar Creative Commons License 2000.05.22 0 0 88
Nos igen, ez jó kérdés. A könyvben - és gondolom az általam nem látott special edition-ben is - NEM öli meg az egyes szereplőket, Ripley ugyanis megtalálja később Dallas kapitányt "begubózott" állapotban, s ha jól emlékszem, ő maga kénytelen kivégezni.
Előzmény: zalus (87)
zalus Creative Commons License 2000.05.21 0 0 87
az első részben miért ölt az idegen?
X polgártárs Creative Commons License 2000.05.21 0 0 86
Verhoveen csodájával továbbra sem vagyok kibékülve.
Szexmisszió volt már? Jó-jó kicsit humoros, de nem annyira közép-európai. Szerintem kifejezetten kerály filmecske volt.
vidmar Creative Commons License 2000.05.19 0 0 85
Érdekes álláspont. Én nem érzem az idegenek méltóságának elvesztését a 2. epizódban, sőt. Az Alien3 kutyából meglépő "agyvelőszívó oroszlánját" én pont hogy lealacsonyítottnak éreztem. Célszerűtlenül ölt, nem pedig a jól meghatározott szaporodási érdekei diktálták a cselekedeteit. Valamelyik könyv androidja (azt hiszem az első rész Társaság-pártija) fejtegeti a lehetséges kommunikációt a sajátos intelligenciájú élőlényekkel. Nos, az efféle jól kialakított társadalomban tengődő idegenek képe (amelyet a 2. epizód vázolt fel) csorbul a 3. rész oroszlán-vad szimbolikával, nem beszélve persze a 4. rész "primitív" marakodó idegen-teremtményeiről.
Előzmény: zalus (84)
zalus Creative Commons License 2000.05.19 0 0 84
alien tetrológia. néhol egyetértünk. én is learom, amolyan vázlatjellegűen.

-alien-

hangulat. giger. rémület: alapfilm.

-aliens-

akciófilm. idegenek statiszták. amazon ripley. nem az igazi.

-alien3-

vissza az alaphoz. az idegen visszakapja a méltóságát. hangulat.

-alien4-

sötétség. üresség. sírtunk a végén. szégyenérzet. egy borzalom.

elveszett gyermekek városa. vizuális orgia kevés tartalommal. delicatessen: ugyanez a mesés káprázat maró gúnynal fűszerezve. jobb.

wice Creative Commons License 2000.05.19 0 0 83
hajaj, megneztem a programot, lelombozo. sehol nincs a regi galaktika fesztivaloktol. filmvetites szinte zero (egy db star trek agyhalal, no comment), beszelgetes + star wars szindarabok dogivel...
Előzmény: gabcus (79)
vidmar Creative Commons License 2000.05.19 0 0 82
Ne haragudj, nem egészen világos a következtetés, hogyan is juthatunk el Jeunet leszólásától a Godzilla sci-fivé való kikiáltásáig. Amúgy Jeunet nem szar, csupán ez a filmje az.
A fárasztásért elnézést, de például az általad is említett Ötödik elem - mint már azt valaki fejtegette itt - sokkal inkább rokon a Csillagok háborújával, így a hagyományos sci-fi titulus helyett maradjon csak space fantasy.
Előzmény: ÉgőHalak (80)
Kwisatz Haderach Creative Commons License 2000.05.19 0 0 81
Jeunet ide, Jeunet oda, az Alien 4 katasztrofálisan kilóg a sorozatból, és szerintem elsősorban a kellemes kis francia látásmódnak köszönhetően, olyan groteszk lett az egész, azokkal a hülye tudósokkal, meg az idiotikus katonai vezetővel, amíg nem kezdődik el a menekülés/akció nagyon ideget próbáló dolog

az elveszett gyerekek városa viszont ettől függetlenül pazar, és ott jók voltak az arcok, de nem kellene összekeverni egy kemény techno akció sci-fit egy szürreális vizióval

ÉgőHalak Creative Commons License 2000.05.19 0 0 80
vidmar, ha Jeunet szar, akkor neked nyilván a Függetlenség Napja, meg a Godzilla a science fiction. nagyon lefársztottál.

égő

Előzmény: vidmar (77)
gabcus Creative Commons License 2000.05.19 0 0 79
Hi!

Távolról követtem a topic eseményeit és tetszik. Az említett hír igaz. Szombaton a Petőfi Csarnokban lesz a rendezvény az Eredeti Csillagok Háborúja Klubb, a Magyar Star Trek Klub, az X-Akták Klub, a Babylon 5 Klub, az Avana Egyesület és a Solaria rendezésében. Részletes műsort mindegyik rendező szervezet weboldalán megtalálhatjátok.

Mindenki Szeretettel Várunk!

Üdv

Előzmény: wice (78)
wice Creative Commons License 2000.05.19 0 0 78
holnap, szombaton (majus 20), sci-fi nap a pecsaban, ha igaz, tavolrol lattam plakatot, tud vki bovebbet?
vidmar Creative Commons License 2000.05.19 0 0 77
Megkísérelném kifejteni a jó sci-fi fogalmát az e célra kitűnően megfelelő Alien-tetralógia szemrevételezésével:
1979-ben létrejön egy hangzatos "Idegen" elenvezésű opusz, amely egyszerű, lényegretörő címében idézi a klasszikus The Thing-et. Pszichés, emberi elmére gyakorolt hatás szempontjából a probléma végeredményben ugyanaz: idegen életforma, amely szaporodásához emberi életeket igényel. De: jön egy James Cameron, aki leforgatja a címében szintén szolíd, akciódús Aliens-et, ami egészen véletlenül tökéletes és szükséges kiegészítése az elsőnek (értem ez alatt az idegenek biológiai vonatkozásainak, teljes szaporodási folyamatának ábrázolását).

Ezzel szemben:
Alien3: Elcseszett, semmi újat nem nyújtó forgatókönyv, önmagában nézhető, de semmiképpen nem tartalmaz korszakalkotónak nevezhető technikai megoldásokat.
Alien4: Ez a kegyelemdöfés. Ami még jól egy beteges szemléletű Jean-Pierre Jeunet-nek az Elveszett gyermekek városában, azt nem feltétlenül látja vissza szívesen az ember egy klasszikus történet folytatásaként. Az abszolút vadállati szintre lealacsonyított műanyag kinézetű idegenek, a klónózás rémesen gagyi erőltetettsége, a túljátszó színészek nemhogy "elrontják" a sztorit, hanem a filmet is nézhetetlenné teszik.

Az igényes sci-fi meghatározója így végeredményben csupán az eredeti ötlet, az új vagy más megvilágítású gondolat, tehát mindig igényel egy technikai részt, amely visszahat a humánumra. Nos, ez alapján a Total Recall igenis tekinthető tudományos-fantasztikus műnek, a tudat manipulálásának következményeként előálló egyénzavar, ki vagyok én, stb., stb. már néhol amolyan Mátrix-effektus, csak más aspektusból.

Előzmény: vidmar (75)
zalus Creative Commons License 2000.05.19 0 0 76
inkább azt mondaná verhoeven, hogy "jééé, pont erre gondoltam" - én is olvastam az interjút a cinemában (nema total filmben) és ott rendesen kifejtette véleményét az alkotás szatíra-jellegéről.

fantáziája nagyon sok van - ahhoz is kell egy kis gógyi, hogy az ember hangulatot teremtsena moziban, de én azt egy szóval se állítottam, hogy verhoeven filmjei _sci-fik_ . jó reggelt.

várom nagyon a "hollow man" című filmjét, s a starship troopers folytatását is, of koz.

vidmar Creative Commons License 2000.05.19 0 0 75
Akkor ezen a ponton talán már legyen szíves valaki definiálni az igazi, "színvonalas" science fiction fogalmát. Bár nem olvastam a Philip K. Dick Emlékmás-eredetit, és elismerem, a történések néhol túleröltetettek, de vajon mennyivel nyújthat pl. többet egy szintén más irányba elmenő Tarkovszkij-féle Solaris feldolgozás sci-fi szempontból? Vagy Ridley Scott Blade Runner-e? A film nyelve egészen más, mintsem hogy elvárhatnánk tőle a prózai művek mindenre kiterjedő részletes világát. Szvsz a fent említett darabok mindegyike a leglényegesebb hangulatot ragadja meg, és fejti bővebben a maga szerény eszközeivel, esetenként az eladhatósági kritériumokkal átszőve.
Kwisatz Haderach Creative Commons License 2000.05.19 0 0 74
ha jól követem a topicot, keresztül a balfenéken hiányoljátok a színvonalas sci-fit

néztétek a végtelen határokat? igazság szerint nagyot alkottak a szereplők/rendezők meg mindenki aki benne volt, és ott igazán nem lehet panasz arra, hogy nem jók a történetek, mert számos klasszikus, még a galaktika fénykorában megjelent novella köszönt vissza a képernyőről

mellesleg azért nincsek "jó" sci-filmek, mert nincs rá igény, ezek a látványos űroperettek, amik manapság dívnak csak űroperettek és semmi több, de ez kell a népnek, nem a mocsárban gázoló Stalker

ja, sok szó esett még itt a ST-ről, hát aki olvasta a könyvet, annak nem tudom milyen volt, nekem speciel nagyon bárgyú, a kivitelezése meg egyenesen felháborított, ha már csatapáncélokról írnak a könyvben, meg km-ken át széthúzódó felderítő vonalakról, akkor miért nem arról van szó? a regény (ha jól emléxem) legalább olyan mocskos kiképzésről ír a "felnőttek" világában, mint a Végjáték a gyermekeknél, ezt miért nem lehetett megcsinálni? túlságosan ráhelyezték a csatára a hangsúlyt, a csillogó szemű ifjú titánok meg túl csillogó szeműek voltak, szóval gyengus lett a végtermék

a Terminator, Alien, Emlékmás oké hogy sci-fi, de inkább az akción van a hangsúly, vagy a rémísztgetésen (mondjuk ezek közül a Terminátorok klasszikus darabok lettek, meg az Alien 1-2 is)

azt meg nem értem mit szapuljátok a Star Treket, meg azokat a darabokat, ahol az emberi problémákat helyezik egy jövőbeli környezetbe, mégis mit vártok? az írók is csak emberek, mégis milyen problémákat kellene abajgatniuk? ráadásul a Star Treket azért sem lehet normálisan minősíteni, ahogy a SW sem, mert kultuszfilmek lettek, lehet hogy nem jók, lehet hogy semmi igazán fantasztikus nincs bennük, mert hétköznapi dolgok vannak benne csak ultramodern, vagy elvarázsolt környezetben, de akkor is sci-fi, és emberek milliói őrülnek meg értük, éppen úgy, ahogy a brazil sorozatokért is, tudjátok a mondást: egyetek szart! sokmillió légy nem tévedhet...vagy valami ilyesmi

nekem ilyenek a kedvenceim, mint a Dűne (bár a könyvhöz képest az is tragikus, és aki nem olvasta a könyvet, teljesen jogosan háborodik fel a történet érthetetlenségén), a Harmadik Típusú találkozások (kiváló, kiváló!), a Szárnyas Fejvadász, hmmm meg a Mátrix ugye ...és vessetek meg, de én mindig leragadok a TV előtt, ha a Mélység titka című filmet adják, pedig nem egy komoly sci-fi alkotás (beleégett a retinámba az a kép, amikor a búvárt behúzzák az űrhajó fölé)

egyébként remélem lesz valami reneszánsz, és néhány minőségi darab is megjelenik majd

ööö, bocs a szófosásért

ÉgőHalak Creative Commons License 2000.05.19 0 0 73
Verhoevenről csak annyit, hogy perverz fasiszta, és életében nem rendezett sci-fit, mert ahhoz ugye fantázia kell. Felejtsük el őt.

Tizenkét majom, Ötödik elem, Mátrix

szerintem Jean Caro a király különben

dr_strange Creative Commons License 2000.05.19 0 0 72
Emlékszem egy interjúra Verhoevennel (asszem a Total Film közölte), amelyben panaszkodott, hogy a produkcióban szereplő ifjú színészek egyszerűen képtelenek voltak felfogni a történetben benne lévő vaskos szatírát és iróniát és teljesen komolyan beleélték magukat a hős, felszabadító katona, a "felelős polgár" szerepére, pedig a rendező a maga részéről sokkal több távolságtartást vitt vona a filmbe.
Előzmény: zalus (69)
gyere a papához Creative Commons License 2000.05.19 0 0 71
Eros a gyanum, hogy erre meg Verhoeven is azt mondana: "gondolta a fene". De hat mindenki azt lat ki egy alkotasbol amit csak akar. Ettol (is) lesz ez muveszet, es nem mondjuk tudomany.
Előzmény: zalus (69)
zalus Creative Commons License 2000.05.19 0 0 70
provokáció nem jött be. nekem mindké film nagyon tetszett (10/10 mindkettő), az egyik így humoros (szatíra), a másik pedig úgy (verbális humor, gegek), de mindkettő ínyemre való.
zalus Creative Commons License 2000.05.19 0 0 69
emlékmás: egy kiváó sztori eléggé félresikerült filmes feldolgozása. az akciók verhoevenesen brutálisak, de magyarázat híjján túleröltetettek. azt nem mondtam, hogy rossz film, de a végén mindig fogoma fejem, amikor a félig szétesett fejű arbie és ticotin a levegő hatására teljesen rendbe jön. azért egy sci-finek ennyire ügyelnie kellene a részletekre, hogy ilyen blődségeket ne kövessen el. maga a film pedig nem több, mint egy tipikus arnie féle népító akciósmarhaság. (de annak tökéletes.)

a starship troopersről meg itt egy kritika, mait még rég követtem el:

Csillagközi invázió (Starship Troopers)

amerikai, 130 perc

rendező: Paul Verhoeven

főszereplők: Casper Van Dien, Dina Meyer, Denise Richards és Michael Ironside

"Anatómiából jeles!” – mondhatnánk Verhoeven bácsinak, ahogy filmjeit elnézzük. Ugyan kissé elfogultan bánik két testrésszel, de ezeket minden filmesnél jobban ismeri. E két testrész pedig a nemi szerv és a belek. Ha végigtekintünk a Hollywoodba szakadt hollandus életműjén, akkor könnyen megállapítható, hogy e két szerv pályája meghatározója volt. Ugyan, láthattunk-e több vér- és bélontást, mint a RobotZsaruban vagy Az emlékmásban? Vajon volt-e olyan mű, ami esetében többször kaptak volna a cenzorok ollójukhoz, hogy levágjanak néhány fütyit, körbenyisszantsanak pár puncit, mint az Elemi ösztön vagy a Showgirls esetében? Nem hiszem.


A végtelenül együgyű, s sokak szerint az évszázad legrosszabb filmjének titulált Showgirls csúfos bukása után Verhoeven egy időre búcsút intett a hetedik osztályban megismert alsótáji testrészeknek, s visszatért a jó öreg kaszaboláshoz. Most a széplelkűek bizonyára fintorognak: “Ugyan, mi értelme van a vérontásnak?”, nekik csak azt üzenem, hogy nem láttak még elég Hiradót, s ami még fontosabb: nem látták, csak nézték Paul Verhoeven mestermunkáját.

Ha hiszitek, ha nem, a Csillagközi invázió jóval több egy zsigerekbe hatoló, gyakran elfordulásra késztető látvány-cirkusznál. A film alapjául szolgáló Robert A. Heinlein-regény (az író az inváziós irományok specialistája) egy steril világot teremtett, amely irányítása ugyan tökéletes, de nem tudja hová tenni az emberekben felgyülemlett feszültséget. Verhoeven szerint a mai elkényelmesedett, ellenségektől mentes világunk is közel áll ahhoz, hogy kiboruljon a bili. Nem csoda, hogy ha valaki Keleten a kisujját mozdítja, az amerikai elnök keze máris ott figyel a piros gombon. A XXIV. század vérre éhező népének pedig kapóra jön egy nagy rakás agy nélküli bogár, hogy a megunt Nintendo 4096-ot félredobva valami igazi izgalomban izzítsák idegeiket (vow! micsoda alliteráció).


Hőseink… azaz a film azon személyei, akiket majd a bogarak elé fognak vetni, a csetepatéból még mit sem sejtenek. A legjobb Melrose Places hagyományokat követve azt csinálják, amit minden anyagilag és erkölcsileg eleresztett tinédzser: buliznak, veszekednek, rivalizálnak és pitiáner románcokba keverednek. Johnny Rico (Casper Van Dien – Brad Pitt agy nélkül) kedvese (Denise Richards ezután Wild Thingsben fog domborítani közel háromjegyű mellbőségének köszönhetően) után megy a Hadseregbe, de még ott sem tudja levakarni magáról a sulis évek vampját, Dizzy Flowerst (Dina Meyer – dögös, s azzal büszkélkedhet, hogy lovagolt Sean ’Draco’ Connery hátán), így hárman csöppennek bele egy olyan háborúba, ahol nincs semmi keresnivalójuk.

Milyen bizarr kapcsolat! A kapitalizmus szülte jólléti emberek egy fasiszta propagandákkal (pl. “Csak az lehet Polgár, aki harcol.”) fémjelzett társaságba keverednek, s itt még vérszomjas bogarakkal is meg kell küzdeniük. A kiképzés az US-Army és a Rambo-féle fenegyerekek ügyes kritikája, s míg az egyenesre nyírt hajú emberekbe fojtja a szuszt, a mezei néző jót mulat a túlzásokon.


S mondhatjátok, hogy mit papolok itt társadalomkritikáról, mikor a lényeg mégiscsak az akción, a vérengzésen és a bogarakon van. Paul Verhoeven természetesen azokra is gondolt, akiket egy csöppet sem érdekli a háttér-információ és a rejtett irónia. Az Industrial Light and Magic szakembergárdája óriási summát zsebelhetett be azért a sokmillió bogárért és űrhajóért, amit a filmben terminálnak. A valósághűség szemet gyönyörködtető. Az Oscar-jelőlés teljesen megérdemelt. A filmet ajánlott Dolby Digital felirattal fémjelzett moziban megtekinteni, illetve a szeptemberi videómegjelenést követően házimoziban, ugyanis a hangi és képi hatás együttesen lélegzetelállító lesz.

Kár, hogy Verhoevennek nem maradt elég tőkéje arra, hogy normális színészeket szerepeltethessen filmjében, így egyes bogár- és impulzusmentes jelenetekben gyakran érezhetjük úgy, hogy egy vég nélküli TV-sorozatot bámulunk sok-sok jóképű, de amúgy tehetségtelen színésszel.

Összegzésként csak annyit mondok, hogy a moziból kitámolyogva, a sok vértől, leszakadt testrésztől és bogárvisítástól szédelegve, gondoljunk bele, mennyire is kutat a nép valami kézzelfogható ellenség után. Az oroszok pedig már James Bondnak sem kellenek.

10/8: Soha látványosabb társadalomkritikát, mint amilyen Verhoeven ügyes filmje.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!