Mint kiderult az indezkedes teljesen torvenyszeru. A valaszom: SZVSZ a torvenyt tisztelo polgarok mellet es a torvenyt nemtisztelok ellen. Az, hogy ez utobbiak a sztoriban romak, az egy mellekes kerdes.
Nekem annyira tetszenek ezek a vezércikknyi hozzászólások, hogy elhatároztam, írok ilyeneket én is. Na tehát...
Hú, baj van, semmi okosság nem ugrik be.
Akkor "Ceterum censeo romanem non est delendam"
Felháborodásba, majd utcai demonstrációba és éhségsztrájkba torkollott Sajóládon a rendkívüli szociális segély elosztása, miután - az elutasított romák interpretációja szerint - a szociális bizottság és a képviselő-testület is azzal dobta vissza kérvényeiket, hogy amíg nem művelik meg kertjeiket, segély sincs. Az elutasítók szerint azokat kell segíteni, akik akarnak is magukon segíteni, és megtermelik a zöldséget.
A sajóládi önkormányzat szociális bizottsága március 20-án döntött az átmeneti segélyekről: a 125 kérelem alapján 29 család és 22 magánszemély kapott egy- és ötezer forint közti segélyt. A magánszemélyek mindegyike roma, ők bérlettámogatásra kaptak kétezret, mivel egy hónapja álltak munkába az alsózsolcai betonelemgyárban. Az elutasítottak egy része azon háborodott fel, hogy a határozatban az állt: segélyt most csak az kap, aki váratlanul került nehéz helyzetbe, illetve aki maga is tesz valamit a szebb jövőért, konkrétan felássa és beveti a kertjét.
Éhség, sztrájk
Ottjártunkra, azaz péntekre már lecsillapodni látszottak a kedélyek: a nagycsaládosoknak kiosztották Göncz Árpád államfő magánküldeményét (parizert, virslit, kolbászt, szalonnát, szaloncukrot, narancsot), a Roma Polgárjogi Alapítvány erőgépet fog bérelni a földek/kertek föltörésére, a Borsod Megyei Munkaügyi Központ és a helyi önkormányzat pedig két és fél milliót dobott össze, hogy harminc sajóládi roma két hónapig nyolc órán át végezhessen közmunkát.
Szombaton öt (mások szerint három) órát, vasárnap reggeltől estig éhségsztrájkoltak a romák, hétfőn és kedden pedig már csak demonstráltak, bár mivel ellenőrizetlen volt a sztrájk, mindenki mást mond: a romák szerint kedden függesztették fel, miután ketten is rosszul lettek, a másik oldal szerint viszont ez minden volt, csak éhségsztrájk nem: a sztrájkolók szotyoláztak, hazajártak enni, a szomszéd kocsmából hordták a szendvicset, és mindezt csak azért csinálták, hogy a saját maguk által Sajóládra csődített tévék és újságok számára elég látványos legyen a sztori.
Sajólád átlagos falu, a zömmel romák lakta Hunyadi utcában az út betonozott, a házak jó része takaros (emeletes is akad), egyedül az udvarok, a kerítések lepattantak, egyébként pedig szinte minden házban van telefon és kábeltévé. De nem ez a lényeg.
Az egyik szervező, Budai János szerint a romák nem a pénzért sztrájkoltak, hanem a jogért: kapjanak nyolcórás közmunkát ők is, ne csak a magyarok. Ezt elérték. Továbbá a gyerekek az iskolában kapjanak kiflit a tejhez, akár a magyar gyerekek (a polgármesteri hivatalban erőteljesen cáfolták azt, hogy bárki is kiflit kapna a tejhez, csak a tej jár), valamint a gyerekek meleg ételt kapjanak ebédre. A legnagyobb bajuk azonban, mint fentebb említettük, az elutasító határozatok indoklásával van, mivel annak minden pontja arra utalt, hogy aki nem műveli kertjét, segélyt sem kap. Az egész akció Budai szerint a szegényekért van, azaz a magyar szegényekért is, nem kizárólagos roma ügyről van szó.
Szűzföldek
A legproblematikusabbnak az orvos, Juhász Balázs személyét tartják, aki korábban a szomszéd falu, Sajópetri polgármestere volt, most pedig Sajólád önkormányzati képviselője és egyben a szociális bizottság elnöke (Juhász doktor idáig senkinek sem nyilatkozott, nekünk sem). A Hunyadi utcában többen is azt mondják, csak annak ad szociális segélyt, aki az orvosi munkáért hálapénzt fizet neki. De miből fizessek - kérdi Szitainé Hankó Judit, aki tizennégy éves korától dolgozott huszonöt-hat évet a mályi téglagyárban, nyolc éve munkanélküli, most éppen gyesen van, három gyerekét egyedül neveli; egyikük tüdőbeteg, havi ötezer megy el csak gyógyszerekre. Az igaz, mondja, hogy a kábeltévé havi kilencszázat visz el, a telefon meg háromezret, de a gyerekek inkább a tévét nézzék, mint hogy az utcán nőjenek fel. Arra kér, írjuk meg: a sajóládi romák akarnak dolgozni, egy hónapja például huszonketten szegődtek el a betonelemgyárba, de ha nincs munka, világos, hogy dolgozni sem tudnak; és nagy tévedés azt hinni, hogy ők sosem dolgoztak.
Megnézzük a szóban forgó megműveletlen földeket is. Az utca és a Sajó között húzódnak. A (zömmel) romák a ´74-es árvíz után kaptak itt telkeket, ezekre a nyolcvanas években építkeztek OTP-hitelből, és használatra kapták a telkek mögötti földeket, amiket azóta és azelőtt sem művelt senki. Az enyhén buckás, gazos-cserjés földet két évvel ezelőtt elkezdte felszántani az egyik helyi gazda (az önkormányzat fizette), de miután beletört az ekéje, odébbállt, most pedig azt mondja, parcellánként kétszázezerért se szántana. A sajtó vasdarabokról, ide elásott lopott biciklikről, fatönkökről is cikkezett a helyi magyarok elbeszélése nyomán, én magam biciklit nem láttam, szemetet annál inkább (az önkormányzat ide rakott egy konténert, ami már tele van; a romák azt is sérelmezik, hogy nem szállítják el a szemetet, és "bármikor kitörhet a kolerajárvány"). Felületes mezőgazdasági ismereteim alapján csak annyit mondhatok, hogy ásóval nekiindulni e föltöretlen földnek igencsak bohém vállalkozás lenne, alighanem többszöri felszántással lehetne csak művelhetővé tenni. És akkor is mire mennének? Aki azt hiszi, hogy ekkora földterület képes nemhogy egy családot, de akár egy embert is eltartani, az erős tévedésben van.
Jézusra várva
Két beteg ember segélykérelmét is azzal utasította el a szociális bizottság, hogy nem művelték kertjeiket. Egyikük Vass Csaba, a demonstrációk egyik fő szervezője, aki súlyos cukorbeteg, s egyik szemére teljesen vak. A nehezen mozgó fiatalember rezignáltan beszél az egész történetről, bár az utóbbi napok biztató jelei hatására mégis reménykedve. A szomszédságában egyedül él a negyvenöt éves Horváth Károlyné is, akinek cukorbetegsége következtében mindkét lábát amputálni kellett - ő is olyan levelet kapott, hogy ha kertészkedik, segélyt is kap (például háromezer forintot veteményvásárlásra).
A Hunyadi utcán masszívan tartja magát az a történet, miszerint dr. Juhász Vass és Horváth Károlyné szemébe mondta, hogy ha majd látni fogsz, illetve ha majd kinő a lábad, kapsz segélyt. Ezek után egyes sajóládi romák legfeljebb Jézusban bízhatnak.
Bár a cigány önkormányzat hosszas veszekedések után megszűnt a faluban, s most csak szóvivőjük van, a Roma Polgárjogi Alapítvány és az országos cigány vezetők segítségével sikerült némi eredményt elérni. A helyiek arra kérnek, okvetlenül írjam meg: köszönik a köztársasági elnök úr segítségét, benne nagyon bíznak.
Tegyük hozzá azért azt is, hogy a sajóládi romák tiltakozása nyomán beígért segítség legfeljebb az ő helyzetüket javíthatja. A Roma Sajtóközpontban felhívták rá a figyelmet, hogy az élelmiszergyűjtés nem csak a sajóládi romák miatt fontos: Sajólád csak egy hely a sok közül, ahol szinte kilátástalan helyzetben élnek a romák.
Egyébként pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, illetve a Szociális és Családügyi Minisztériumban vannak már tervek arra, hogy a hátrányos helyzetű, kerttel rendelkező családok vetőmagot igényelhessenek. Az akció azonban inkább csak elképzelés, mintsem valóság.
Pont fordítva
A polgármesteri hivatalban kedvesen fogadnak, a hét végi és hét eleji médiainvázió után nyugodt a falu. Hát mondja, látott már maga éhes cigányt? - fogad az egyik szimpatikus hölgy. Varga István polgármester és Kissné Klusóczki Katalin jegyző készségesen informál: a kedd éjszakába nyúló zárt önkormányzati ülésen megerősítették a szociális bizottság döntéseit, az öttagú testület korábban hozott 59 elutasító határozatát, miután az elutasított kérelmezők fellebbeztek. A döntéseket szerintük nem lehet Juhász Balázs orvosra kenni, a bizottság öt tagja egységesen állt ki a határozatok mellett. Kérdem, hogyan küldhettek egy vak és egy mozgásképtelen embernek is olyan levelet, amelyben a kertművelést kérik rajtuk számon. Mondják, itt félreértés esete forog fönn, mivel mindenki ugyanazt a levelet kapta, amelyben csak fölsorolták az indokokat, ergo ők nem azért nem kapták meg a támogatást, mert nem veteményeznek, hanem mert nem váratlanul kerültek ilyen helyzetbe, és az indoklásban mindez szépen benne is van. (Mintha egy elítéltnek egy szabványítéletből kellene kisilabizálnia, hogy gyilkosságért, pedofíliáért vagy bankrablásért meszelték-e el.)
A bizottság egy őszi felmérés alapján mérlegelt, ekkor írták össze a kert(nem)művelőket. Hogyhogy ősszel, kérdem, hiszen tavasszal is lehet kertet ásni, magam is falusi származék volnék, és mi általában tavasszal ástunk. Hm, ez igaz, mondják, de hát azóta sem lettek megművelve a szóban forgó kertek. De nem is ez a lényeg, állítják, hanem az, hogy egyszerűen láthatóvá váljék: az kap segélyt, aki maga is kész tenni a felemelkedéséért. Azt semmi nem tiltja, hogy az önkormányzat ilyen kritériumok alapján bírálja el a segélykérelmeket. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogyan oszlik meg a segély romák és nem romák között, mivel nem jegyzik, ki a magyar, ki a roma. Számításaik szerint nincs diszkrimináció, a lakosság tizenöt százalékát kitevő cigányok jóval többet visznek el, hiszen szegényebbek is.
Viszont nagyon is konkrét adatokkal rendelkeznek arról, hogy a közmunkások között hány ember tartozik az "etnikum" közé (már ahogyan a cigányok elnevezését a jegyző asszony papírjáról leolvashattuk). Kissné szerint Horváth Aladárék semmiképpen sem hivatkozhatnak hátrányos megkülönböztetésre, ahogyan az a Népszabadságban Horváth elmondásában megjelent, miszerint legutóbb a roma foglalkoztatottak túlnyomó többségének csak négyórás munkalehetőséget biztosítottak kilencezer forintos havi bérért, míg a nem cigányok nyolc órát dolgozhattak huszonnégyezer forintért. Kissné Klusóczki Katalin tavalyi és idei adatokat idéz, megjegyezve, hogy az adatok szerint a korábbi két évben is hasonló volt a tendencia: 1999-ben nyolcórás közmunkán 39-en voltak, ebből 18 roma, négyóráson pedig 16-an, ebből pedig kettő volt a roma; az idén ez idáig csak négyórás közmunkán dolgozott hat fő, s ebből kettő volt a cigány, tehát falubéli számarányukhoz képest mindig felülreprezentáltak a nyolcórás közmunkások között is. A munkanélküliekről csak egy adat van: Sajóládon 20-22 százalékos az arányuk, viszont nem tudható, mekkora ezen belül a romák aránya; ezekkel az adatokkal kellene összevetni a közmunkásokra vonatkozó adatokat, s csak így lehetne eldönteni, van-e etnikum alapú diszkrimináció.
A szociális bizottság elnökével, Juhász doktorral a polgármester és a jegyző szerint nincs semmi baj, mi több, a keddi önkormányzati gyűlés még nem zárt részén maga Horváth Aladár húzatta ki a vele kapcsolatos pontot a romák petíciójából, tárgytalannak ítélve azt. Különben is, szabad orvosválasztás van Magyarországon, és hát a hálapénzt sem Sajóládon találták fel. Az önkormányzat és a szociális bizottság pedig vállvetve áll ki az orvos-elnök által aláírt döntések mellett.
És hogy jól cselekszünk - mondja a falu jegyzője -, mi sem bizonyítja jobban, mint az a rengeteg levél és telefon, amit az ország minden részéről kapunk. Ezeknek pedig az a fő üzenete, hogy a romák tegyenek is magukért, ne csak a segélyt kérjék, meg hogy "tartsatok ki"!
Mos már értem, amit írtál. Nem állt szándékomban csúsztatni, ha ezt tettem, bocsánat.
Én soha nem írtam, hogy a romák bűnözők, azt sem, hogy a romák nem bűnözők. A miről pedig nem akarok nyilatkozni. Te tényleg nem állítottad azt, hogy a cigányok bűnözők, csak utáltál erre, szinte minden hozzászólásodban.
három megjegyzés a cikkehez:
1. a riportot tényleg nem ilyen formában kellett volna leadni, mivel ez a stílus nem való a közszolgálati tv műsorába. Ez az uszító, szubjektív stílus sehova nem való.
2. ezeket a zámolyi romákat tényleg k@rvára helyükre kellene tenni, mert idáig sehol nem bírtak nyugton maradni. Zámolyon _személyes_ tapasztalotom, hogy mit műveltek, bővebben a zámolyi romák topic elején a politika fórumon. Nekem egyébként nem kevés pénzembe került kis kalandjuk. Birkanemzet vagyunk.
3. holnap valszeg megyek Csórra, majd meglátogatom az ismerőseimet is, hogy első kézből szerezzek infókat
A Magyar Televízió április 27-ei esti Híradójában Papp Endre műsorvezető a következő szavakkal vezetett fel egy helyszíni riportot: "Ásóval és kapával kergették el a falu polgármesterét és az egyik önkormányzati képviselőt a romák a Fejér megyei Csóron. Az ügy előzménye, hogy húsvétkor a faluba költöztek a zámolyi romák, azóta pedig a helyiek szerint ugrásszerűen megnőtt a betörések száma. A romák nem voltak hajlandók kameránk elé állni." Majd bizonyos Körmendy Gábor riporter következett: "Az indulatokat az korbácsolta fel, amikor kiderült, hogy az egyik helyi roma vezető felajánlotta a Budapesten élő zámolyi romáknak, költözzenek hozzá. A falusiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a települést ellepték a romák. Az utolsó csepp pedig az volt, hogy tegnap és tegnapelőtt hat lakást rámoltak ki a faluban. A csóriak szerint akkor lenne újra béke a faluban, ha a romák olyan gyorsan elköltöznének, mint amilyen gyorsan idejöttek." Ezután egy lakos hangoztatta, hogy "menjenek akárhova, máshova, mert annyira lopnak, hogy az egy borzalmas!" Majd ismét a riporter tájékoztatott, hogy a polgármesteri hivatalban mindent elkövetnek, hogy a romák ne tudjanak bejelentkezni. Csete Dezső polgármester is megszólalt: "A zámolyi romáknak jelen pillanatban, én úgy érzem, hogy az országban, az emberek között nincs helyük, mivel az állatvilágban az állatok is az élősködőket kivetik magukból." A riporter zárta a tudósítást: "A kivétel nélkül munkanélküli romák a falusiak szerint ma is készülnek valamire. A faluban találkoztunk olyan lakosokkal is, akik önvédelmi fegyverük társaságában töltik az éjszakát, mert félnek attól, hogy ma este őket fogják megtámadni a romák."
Mielőtt azokra a kérdésekre keresnénk a választ, hogy miért és hogyan is adható le az állami televízióban effajta teljesen egyoldalú, a közszolgálatiságot arcul köpő, mi több, rasszista riport, és hogy kinek áll érdekében ez a hétköznapi uszítás, elsőként arra kell felhívni a figyelmet, ami már a kesernyésen bűzlő szövegből is átszivárog: a tudósítás állításai nincsenek tényekkel alátámasztva. Sőt, ahogy a Magyar Narancs helyszíni riportjából kiderül: a Híradó beszámolója egyszerűen nem igaz. A falut "ellepő" romák összesen 35-en voltak, közöttük 22 gyerek; a hat betöréssel kapcsolatban senkit sem tudnak gyanúsítani. Csete polgármester maga cáfolta, hogy elkergették volna; a romák meg azért nem álltak a kamerák elé, mert amióta a szintén közszolgálati Franka Tibor kérésük ellenére lefilmezte őket, nem bíznak az ilyen jellegű tudósításokban.
Hát így. A felmerülő kérdések közül talán a média és a tévé szerepének feszegetésével érdemes kezdeni, vagyis azzal, hogy manapság a valóság megismerésében és képzeteink kialakításában szinte egyeduralkodó szerepe van a médiának. Ezen a terepen alakulnak a társadalmi rendre és értékekre vonatkozó jelentések, és a médián keresztül tehetnek szert legitimitásra a versengő definíciók. Ebből következően a média gyakorlata és hangneme nagy befolyással bír a társadalmi problémák megítélésére. A tömegmédia pedig a problémák népszerű, szenzációkeltő és megszemélyesített tárgyalásában érdekelt. Éppen ezért, ami nem számíthat széles körű érdeklődésre, az nem alkalmas a szenzációra, így jobbára kimarad a társadalmi diskurzusból. Ekkor a nyilvánosság számára elérhető problémák szinte kizárólag a deviáns viselkedéshez kapcsolódóak lesznek.
A szociológia régen kidolgozta az úgynevezett morális pánikok elméletét, amelyet leegyszerűsítve úgy határozhatunk meg, mint egy jelenségnek vagy személyek bizonyos csoportjának tulajdonított, a társadalmi rend alapjait fenyegető vélt vagy valós veszélyre adott eltúlzott és a média által felerősített társadalmi reakciót. Az elmélet a társadalmi problémák kezelésének folyamatait - a dramaturgiáját, szereplőit, a szimbolikus képzetek beépülését a társadalmi hiedelemrendszerbe és mechanizmusait - vizsgálja a médiával erősen átszőtt társadalmi környezetben. A morális pánik terminusban a morális arra vonatkozik, hogy a társadalom számára problémaként megjelenő jelenség vagy egy csoport, például a zámolyi romák alapvető társadalmi értékeket érintenek, a társadalmi rend egészét veszélyeztetik. Az őket övező felháborodás tehát formájában és hivatkozásaiban morális jellegű. A pánik szó pedig a jelenség intenzitására és terjedésére utal. A hagyományokat és/vagy a rendet veszélyeztető csoporttal szembeni kollektív cselekvésekben a reakciók szélsőségesek, a megoldást mástól, sokszor a hatalomtól várják az egyének, jellemző a bűnbakkeresés vagy a létező rasszizmus felélesztése. A fenyegetettség ugyan nem olyan közvetlen, mint egy természeti katasztrófa esetén, ám egyúttal súlyosabb is, hiszen a látható problémák csak tünetei egy sokkal mélyebben meghúzódó veszélynek.
A szégyenletes híradós teljesítmény értékelésekor érdemes felhívni a figyelmet a morális pánik kettős szintjének egyidejűségére: a tévé a magyar társadalmat már réges-rég hatalmába kerítő, romákhoz kötődő morális pánikról tudósít a maga módján, és e pánik egyúttal a média közvélemény-befolyásoló eszköze. Annak, hogy a társadalom körében fortélyos félelem igazgat, több jele és kritériuma van. Először is növekedik az érintettség érzete, tehát a társadalom tagjai növekvő figyelemmel viseltetnek egy bizonyos csoport és annak viselkedése iránt. A közvélemény-kutatásokban tetten érhető, hogy a munkanélküliség, a természeti katasztrófák vagy a népesség csökkenése mellett a megkérdezettek az ország egyik legégetőbb problémájának a romakérdést tartják. A második jel az ellenséges hangulat kialakulása a fenyegető viselkedést hordozó csoporttal szemben, amelynek során a "rendes" többség kollektívan bélyegzi ellenségnek a veszélyt jelentő csoportot, s itt nem csak a romákra lehet gondolni, hanem a homoszexuálisokra vagy a bevándorlókra. A harmadik ismérv annak az egyetértésnek a kialakulása majd növekedése, amelynek segítségével a társadalom (akár a helyi társadalom) egy bizonyos jelenséget vagy csoportot egyöntetűen komoly fenyegetésnek érez. A negyedik tényező az aránytalanság, amely a jelenség súlyának, a fenyegetettség mértékének eltúlzására utal. A megfigyelők (a helyiek) nagyobbnak tartják a deviáns viselkedést hordozó csoportot (a zámolyiak legalább "hatvanan, de lehet hogy százan vannak" a befogadó házában, aminek a helybéliek ugyan a környékére se mentek), magatartásuk következményeit súlyosabbnak észlelik, mint amilyen az valójában. A morális pánik ötödik jele pedig a változékonyság, amely alatt a "hullámzó" érdeklődést kell érteni. A pánikok közül néhány a hirtelen felfortyanó közérdeklődés után gyorsan szertefoszlik, mások pedig intézményesülnek, és a probléma iránti figyelem különböző formákban fennmarad. Mert például fenntartja a közszolgálati Híradó, amelynek április 27-ei készítői pontosan tisztában voltak azzal, hogy a romákkal kapcsolatos morális pánik újbóli felélesztésével, egy ilyen modellszerű tálalással, ismét emlékeztethetik a magyar polgárokat a problémára. Az évtizedes reflexek, illetve a média befolyásoló technikái pedig rendesen működnek, hiszen ahogy a terepen, az egyik csóri elmondásából kiderült: "A tévé is megmondta, hogy még a polgármesterre is kapát meg ásót fogtak" (Magyar Narancs). A csóri polgár tehát elsétált a kocsmába, betámasztott fröccsével, majd megnézte a tévén, hogy mi is folyik állítólag néhány utcával odébb. A fenyegetettségre pedig a Híradó által sejtetett majd legitimált romakiűzetés, törvényen kívül helyezés vagy az önvédelmi fegyverekkel való együtt alvás lehet a válasz.
A kör tehát bezárult. Visszatérve a kezdetben felvetett kérdésre, tehát hogyan mehetett le egy ilyen riport a Híradóban, azt kell látni, hogy a királyi tévé elméletileg hírszolgáltató műsora már megint a "nemzeti őrálló" szerepében tetszeleg. Egy jól emészthető, könnyen felfogható morális pánikot kínált a sporthírek előtt. Na de kinek áll érdekében, hogy effajta híradással erősítse meg a lappangó majd fel-feltörő romaellenességet, miért ragadtatja magát a "félnyolcas híradó" ilyen durvaságra? Mert úgyis beveszik a népek? Kinek dolgozik (felcserélhető a "nyal" vagy "dörgölőzik" igékkel) a műsorvezető, a riporter, a szerkesztő, a tévéelnök? (Akiknek ezek után minden felszólítás nélkül le kellene mondaniuk, bár úgysem teszik meg.) Nézőket akarnak így szerezni, vagy (vélt) közvélemény-formáló erejükben bízva kacsingatnak a szélsőséges politika felé? Ez nem tájékoztatás, hanem torzítás, ez nem híradás, hanem hírrablás. Egy ilyen tudósításnak másutt büntetőjogi következményei is származhatnak. A hosszú távon leginkább hatékony lépés azonban az, ami nálunk is megindult szerencsére: a társadalmi szervezetek és civil mozgalmak összefogása és együttes fellépése szükségeltetik a morális pánikok kikezdéséhez.
Na akkor ime az elso elo pelda, hogy az elsejen bevezetett kozmunkahoz kotott tamogatas a ciganyok eseteben nem fog mukodni. :(( Tegnap beszeltem egy eloado ismerosommel, aki mondta, hogy hiaba nyertek lovet a Kozmunkatanacstol(?), amikor a heten berendelt ‘munkakepes’ ciganyok szinte egytol egyig orvosi igazolasokkal felvertezve jelentek meg, miszerint ok a konnyu fizikai munkara is alkalmatlanok. Az uj jogszabaly nehany pontjaban naprakeszebnek tuntek, mint az ugyintezok. Ugyhogy a letszamot nem tudjak feltolteni.
Szal ilyenkor Lgondolkozik az ember, hogy ez a csoport valoban (most csak erre a cirka 50 emberre gondolok) valoban dolgozni akar vagy csak logni.
Az egyik roma igencsak fel volt haborodva, hogy negyven kilometert utazott a semmiert. Mire az ugyintezo visszakerdezett, hogy miota nem lakik a varosban. Kiderult, hogy tavaly osz ota, ugyhogy a segelyeket jogtalanul vette fel. Mikor megjegyezte, hogy akkor ezt az osszeget vissza kell fizetni, majdnem tetlegessegig fajult a dolog. Egy 100 kilos allat egy 55 kilos novel szemben. Szal anno mikor a tanulmanyi kirandulasokat emlegettem az ilyen eletkepek bemutatasara gondoltam.
Adolf nem nagyon foglalkozott velük...
Késő bánat.
Mitől lett ekkora divat a tolerancia?
Az EU-nak nem kellenek a romák, hát meghagyják nekünk őket, mi meg...
De inkább nem is folytatom.
"Hááát, gondolom azért, mert büdösek, esetleg azért, mert az utcán (is) szoptatják a gyereküket, vaaagy, esetleg mer mindegyik bűnöző, és hát igen, a bűnözőknek nincs hazájuk, ja.
Csak azt nem értem, ha a romák jellemzője a bűnözés, akkor pölö Japánban kik követik el a bűncselekményeket?! Biztos oda is belopták magukat a romák, ki tudja, meg Kínába is. "
Nem gondolod, hogy egy kicsit nagyon csúsztatás? Erre gondoltam, amikor azt mertem mondani, hogy begyakoroltad!(Mármint a csúsztatásos hozzászólást!)
Látom ez a gyerek szoptatásos téma nagyon menő. Érdekes én is sokfelé jártam a világon, de nem igazán az volt a jellemző, hogy az anyák nekiálltak volna szoptatni a csemetéiket, mondjuk az utcán vagy egy étteremben.
Azt pedig azért írtam, hogy mindenki magából indul ki, mert én egy szóval sem állítottam azt, hogy a cigányok BŰNÖZŐK! Ezzel szemben Ti/Te azt hajtogatjátok, hogy nem BŰNÖZŐK: Érzed az árnyalati különbséget. Erre van egy közmondás: Az kiabál akinek a háza ég! (lehet, hogy nem pontos, bocs)
Azt hiszem mindenki magából indul ki. Ezt már kitűnően begyakoroltad. De azt ne feljtsd el, hogy nem feltétlenül ezért nincs hazájuk mert nem engedték nekik, ha nem előfordulhat az is, hogy képtelenek zárt keretek között élni. Ezt a véleményt egyébként nagyon sokan osztják velem. Ami nem sikerült évszázadokon át senkinek, nem hiszem hogy nekünk sikerülni fog. Itt a kutya elásva!
köszönöm, köszönöm aranyos vagy. Megkérdeztem a munkatársaimat, hm, sajna ez az, amit nem lehet telepíteni a munkahelyi gépre. Otthonira lehet, esetleg, de azon annyira lassú az Internet, hogy nem szívesen használom ilyesmire.
Más megoldás?
üdv
off:
az ICQ az egy messenger proggi
a messenger proggi az egy két vagy többoldalú, az interneten keresztüli személyes kommunikációt lehetővé tevő program. szerintem legalábbis, nem vagyok szagember. bővebben: www.icq.com, töltsd le a win 95/98 klienst, telepítsd, aztán majd mondom.
on:
üdv
mos nagyon pirulok, tényleg, dején nem tudom, hogy mi az a ICQ chat. A chatet tudom, csak azt nem tudom, hogy mi az az ICQ. Még hányszor tudom leírni azt, hogy tudom?!!!
üdv
Persze, mindent megtehetek, akkor ha az esetleg tilos, akkor is, ha az esetleg nem tilos, meg akkor is, ha morálisan nem túl szép, és akkor is, ha gyönyörű.
Nem, nem, nem, nem, nem. Most fogalmazzak csúnyán, vagy ne?! Jó, nem fogalmazok csúnyán. Még véletlenül sem szeretném azt állítani, hogy életemben nem láttam még olyan szorgalmas, kötelességtudó...népet, mint a romákat. És hát ja, még csak azt sem állítottam, hogy csodálatosan nagyon jól, és pontosan fogalmazok, és mindig pont azt tükrözi, amit szeretnék közölni. De, én tényleg azt gondolom, hogy mint ahogy a kultúrákat sem lehet úgy összehasonlítani, hogy alacsonyabb, vagy magasabbrendű kultúra, úgy gondolom, hogy népeket sem lehet így összehasonlítani, jobb, rosszabb.
És szerintem nagyon kevés olyan ember van, aki úgy határoz: én rossz akarok lenni, én azt akarom, hogy engem mindenki utáljon.
És szerintem Te pont ugyanúgy válogatsz az én kijelentéseim között, és pont ugyanúgy megkeresed azt a részét, amibe bele lehet kötni. És ez nem baj.
nem az a lényeg, hogy az első helyen említed-e (megvan -e az említett szókapcsolat)
nem azt mondtad, hogy a svábokat meg a cigányokat nem lehet igazán összehasonlítani, mert a svábok pontos, megbízható szorgalmas népek és még egy anyaország is van mögöttük
hanem csak az anyaországot emelted ki
ez azt az üzenetet küldi, hogy ez fontos, bármi más vélt vagy valós különbség ez után következik
természetesen a svábok pontosságát és megbízhatóságát nem emelnéd ki a cigányokkal szemben mert az negatív asszociációt teremt, amely retorikailag bombázná a mondanivalódat, tehát ez csak egy példamondat itt fönt arra, hogy miképpen fogalmazhattál VOLNA, ne kezdd ki légyszives annak tartalmát, bármi más is behelyettesíthető lenne
Hááát, gondolom azért, mert büdösek, esetleg azért, mert az utcán (is) szoptatják a gyereküket, vaaagy, esetleg mer mindegyik bűnöző, és hát igen, a bűnözőknek nincs hazájuk, ja.
Csak azt nem értem, ha a romák jellemzője a bűnözés, akkor pölö Japánban kik követik el a bűncselekményeket?! Biztos oda is belopták magukat a romák, ki tudja, meg Kínába is.
üdv
Nem mondom magamról, hogy fantasztikusan tudok írni, de azt biztos, hogy Te olvasni nem tudsz. Visszanéztem az írásomat, de nem lelem benne az első helyen említendő különbség szóösszetételt, de még csak a jelentést sem. Viszont ott van az a szó, hogy például (igaz, összeírtam pár szót, amit külön kell). DE! természetesen nem csak ez a különbség a svábok és a romák között.
És csak azért sem leszek goromba, pedig Te az vagy velem, indokolatlanul. Nem ismerlek, nem bántottalak, ezért jogosan várhatom el, hogy Te se tedd azt. Jó, tudom, ahány ház, annyi szokás. A gorombaság melyik nép jellemzője?
A Majus 6-ai HVG-ben van egy cikk a 116-k oldalon "A gadzsokerdes" cimmel. A kedves szociologusok erosen csodalkoznak, hogy novekszik a ciganyellenesseg az eddig toleransnak, megertonek es szolidarisnak szamito retegekben, illetve a jovo ertelmisege koreben is.
Persze a bevezetes ben a Magyar Pax Romana szavaival ill. programjaval (inkabb uszitasnak hivnam :) ) indit a "tarsadalomnak most konkretan elsosorban a romaknak kell szolidarisnak lenni"
Most nem kivanom kommentalni a cikket, de igen furcsa, hogy a szociologusok meg mindig csodalkoznak...
Mangorlo: Ugy emlexem (de ezek szerint keverlek vkivel) hogy az Sz.V.C topikban ugy tavaly nov es dec korul, mintha igy mutatkoztal volna be. Bocs.
Szerinted a svábok meg a cigányok között az 1. helyen említhető különbség az az, hogy a sváboknak van anyaországuk?
Szerinted mennyire befolyásolja a társadalmi megbecsülés kivívását az, hogy a svábok mögött ott van Németország? Most tényleg ennyire hülye vagy, vagy csak tetteted?
Szerinted a svábokra jellemző szorgalom, kötelességtudat, pontosság, megbízhatóság az egy elhanyagolható tényező, ugye?
üdv
ks
