Így igaz,a Fibonacci számsor határértéke (spirál) adja az arany számot. Ami nem jelenti azt, hogy csak az harmonikus ami pontosan ezt a határértéket adja, hanem az arany spirál számsorozatával szerkesztett tárgy, festmény épület is kellemes a szemnek, hiszen ezt a jól ismert arányt, eljárást követi, amit a szem -agy együttműködése kipótol, "tovább gondol". :)
A magyar Szent Korona és az összes jelvény együttes (palást, jogar, alma) ezért olyan hihetetlenül szép, arányos, holott sem a kövek értéke, sem az arany mennyisége, sem a gyöngyök minősége nem páratlan. Együtt mégis csodálatosan egyedi, felemelő.
Mert az isteni arány haladási iránya (1,2,3,5,8) felfelé, és a tört részarányok lefelé ugyanúgy sugallják ezt a közeledést(határértéket) , amiben az egység a Pantokrátor Krisztus trónszékének szélessége! Az apostol-szent képek, a két szinte azonos Jézus (Atya) kép, (egylényegű az Atyával ezért majdnem azonos vele) ugyanebbe a harmóniába simul, erősít rá!
Úgy tudom a korona egyéb méretei, a díszek, gyöngyök száma is az ókor és a középkor emberének gondolkodásának a lenyomata, számmisztika része! Ebbe nem mennék bele, mert nem értek hozzá, de biztosan így van, hiszen az ókorban és a középkorban semmi nem csak úgy véletlenül keletkezett, tudatosan tervezték bele a tárgyakba az isteninek gondolt arányokat, a misztikus , kabbalisztikus számokat, a csillagászati ismereteiket!
Ahogyan lehet mégsem véletlen, hogy a Szent koronánk és J. Kepler pontosan akkor volt egy helyen, amikor a tudós a híres tételeit , matematikai bizonyítás nélkül - hm sejtés - közölte! :)
Ha azt akarod mondani hogy az alkalmazott mértékegység a középkorban a hüvelyk volt akkor teljes mértékben egyetértek veled. Biztos hogy nem a mm volt. Nincs abban vita közöttünk hogy mivel mértek. Azt azonban igenis kétségbe vonom hogy csak Magyarországon lett volna 25,4 mm egy hüvelyk, és azt is hogy az mindig és örökké 25,4 lett volna.
De erről nem érdemes vitatkozni mert van amiben egyet értünk és van amiben nem. Abban egyet értünk hogy a Szentkorona nagyon arányos. maradjunk ennyiben. Abban nem értünk egyet hogy az aranymetszés érvényesül és ugyanakkor minden méret PONTOSAN egész számú többszöröse a hüvelyknek!
Az aranymetszés nem egy irrac szám, hanem az esztétikának,művészetnek és a természetnek a leggyakrabban és az emberi érzék számára harmóniát és egyensulyt kifejező aránya ami a természeti testek és művészi kompoziciók szerkezetében jelenik meg.
Az általad hozott dolog, csupán ennek a matematikai modellje.
A legtöbb műalkotás ennek felel meg, az aranymetszés pont tájékán rendszerint van a mű tetőpontja, vegy egy szokatlan hangnem vagy harmónia váltás, az első rész visszatérése, uj akkordsor ehozása etc. etc. ez rendszerint nem előre eltervezett és matematikailag kiszámitott konstrukció eredménye, hanem mivel a természeti harmónia matematikai megjelenése, ez a művészi alkotás-és emberi természet egységének a velejárója.
Ahol az aranymetszés szerkesztéstől szándékos és durva eltérés van, ott a művészi kifejezés és szándék a fentiektől szándékosan eltér és olyan esztétikai értéket hoz magával pl. tragikus, fennséges, groteszk, monumentális etc. ami a fenntiektől eltér ez az arányeltérés (rossz szóval "aránytalanság" mint művészi eszköz jelenik meg (pl. gótikus katerálisépitészet).
Amikor valamit gyártanak az a múltban sosem úgy volt mint manapság hogy elkészítettek egy darabot és egy másikat majd a kettőt összetették. Mindig építettek. tehát egyszer elkészítettek valamit amihez gyártották a többi részt. A Korona valóban egységes. Egységes mert az abroncs szélessége egyenlő a pánt szélességével. A gyöngydrótok is hasonló nagyságúak. A két Pantokrátor azonos méretű és a megjelentetése is azonos. Csak két Pantokrátor van egyáltalán a világban két ciprus között. Mindkettő a koronán. De kérlek hagyd a Fibonaccit és az aranymetszést. Az egy butaság és tönkreteszi mindazt amiben igazad van. Az égészszámú többszörös sem fontos. A lemért húrok hossza 635 mm = 25*25,4 de ez akkor is igaz ha azt úgy tervezték és akkor is ha illesztés után jött az ki, tehát semmire nem bizonyíték, azonkívül senki se gondolja hogy 16 ellipszis-húr hossza egyelő az ellipszis kerületével. Már egyszer elmondtam hogy az aranymetszés egy irracionális szám és 1,608... stb. -vel egyenlő. Már ez is eleve kizárja azt hogy valami a hüvelyk egész számú többszöröse legyen. ha a hüvejket megszorzod egy irracionális számmal abból sosem lesz egész számú többszörös. A Fibonacci sor pedig a kis számoknál esetében 0 1 1 2 3 5 8 stb. Nem alkalmazható. Vagy aranymetszés vagy Fibonacci, de inkább egyik sem.
Mindettől függetlenül valóban én is arányosnak találom a koronát, aranymetszés és Fibonacci nélkül is!
"Könnyen belátható, hogy az első (homlokzati) kép és a hátsó kép tengelye közt egy fél szalaghossznak kell lenni."
Valóban az kellene lennie de nem az van! Egyébképpen kisebb helyesbítés: Beszéljünk inkább egyelőre csak az abroncsról a párta nélkül:
Tehát kissé átírva a szöveged "az első kőmező középvonalától a hátsó kőmező középvonaláig egy fél szalaghossznak kell lennie"
Jól mondom? De nem így van!
A két kőmező középvonala által meghatározott fél abroncs távolságok nem egyenlőek.
Ráadásul ha megfigyeled a Barabássy cikk 12-es utolsó képét jól látszik hogy nem a kőmező közepén van összeforrasztva (nem hegesztve) a két vég hanem a Geobitzász oldal sokkal hosszabb mint a Kon oldal. Ez azért van mert ahhoz hogy a szár hozzáérjen az abroncshoz az abroncsot meg kellett rövidíteni. ezt úgy tették hogy pont ott vágták el ahol a keresztpántszár közepe van. Nem lett volna muszáj, de mégis ezt tették. De a csüngő aszimmetriája nem azért jött létre mert ott vágták el, hanem azért mert arra a helyre forrasztották fel ahol a keresztpánt szárának középvonala fut!
Ezzel viszont megrövidült a szalag, a szimmetria meg ugrott.
Mégegyszer nem azért ugrott a szimmetria mert a szalag megrövidült. Azért lett aszimmetria mert a keresztpánt nem pontos kereszt, és egyes elemek amik az abroncshoz tartoznak a keresztpánthoz igazodnak.
Tehát függetlenül attól hogy hol vágták el a hátsó csüngőt pontosan az első kőmező felezővonalától számított fél abroncshossz távolságra forrasztják akkor a hátsó csöngő szimmetrikus. Ha a két első erlit pontosan az első kőmező felezővonalára forrasztják akkor az az abroncson belül nem állna aszimmetrikusan. A pártát vagyis a Krisztus foglalat közepét pontosan a kőmező felelővonalába forrasztják akkor a párta nem állna aszimmetrikusan. Vagyis az abroncs minden ékítménye szimmetrikus lenne. Ebben az esetben minden nyom azt hangsúlyozná hogy létezett egy nyitott korona. De ahhoz nem kell mérnöknek lenni hogy egy ilyen kész koronát egy kereszt alakú kupolával úgysem lehetne összeszerelni. Túlságosan komplikált két feldíszített alakzat. Ebben az esetben csak az a lehetőség maradna hogy egy boltozatot kell építeni a nyitott koronához. Ebben az esetben nem a szegecselést választanák mert az az ötvösművészetben szükségmegoldás hanem a forrasztást.
Az már csak hab a tortán, hogy nem elég, hogy ellipszis az abroncs, az ívesre tervezett, keresztpántot illeszteni kell , a pártával pedig helyre állítani a szimmtriát, DE mindeközben be kell tartni a koonán a fibonaccsi számort i, azaz az abroncs, + pánt+ a kereszt magassága, az alap 1" egy hüvelyk egész számú többszöröse legyen, ezzel egészen kivételesen elegáns, szépséges megjelenést adjon a műnek.
Jah, és ez az arány minden a koronázási jelvény együttesen megtalálható, azonos etalonnal, annak egész számú többszörösével szerkesztett!
Naná, hogy gúzsba kötve tákolták, lopták össze az egész jelvény cuccot!
HÁT nem arról van szó végig a történetben, hogy az abroncs torzult (elliptikus) ?
Az abroncs valóban kissé elliptikus. Valóban kissé torzult is, ahogy az Barabássy 5-ös képén látható. De nem erről van szó hanem arról hogy a pontos 16-os osztáshoz viszonyítva a csüngők, a két első erli és a pártázat aszimmetrikus. Mi okozza az aszimmetriát? Az aszimmetriát a pontatlan keresztpánt okozza. Vagyis a keresztpánt szárai egymáshoz viszonyítva nem derékszögűek. Így a gyártás folyamán ami előtt a keresztpántot a már felosztott abroncshoz akarták szerelni észrevették hogy a keresztpánt szárai nem pontosan úgy csatlakoznak a kiszemelt kőmezőkhöz ahogy szerették volna. Ezért rápróbálták a keresztpántot az abroncsra és észrevették azt hogy nem talál, de nem azért mert torzult az abroncs hanem azért mert a keresztpánt szárai közötti szög nem egyenlő, és nem 90°. Ezért illeszteni kellett a két részt egymáshoz. Az eredmény a Koronán látható és számítható aszimmetria. A keresztpánt aszimmetrikus, és nem az abroncs. Amikor már felszerelték a pártát, a csüngőket és a két front erlit akkor a keresztpánt elé szerelték, ahhoz igazodik. így ezek is az abroncshoz viszonyítva aszimmetrikusok lettek.
"csak ő bizonyította be hogy honnan jön az aszimmetria, "
Az abroncs aszimeriájának roppant egyszerű (és ezért valószínű) magyarázata van. Az abroncs eredetileg egy vastag (>1 mm) szalag volt, amire felrakták a díszeket, foglalatokat, majd ebben a fázisban gyűrűvé formálták, és a szalag két végét egymáshoz hegesztették. Könnyen belátható, hogy az első (homlokzati) kép és a hátsó kép tengelye közt egy fél szalaghossznak kell lenni. Nyilván így is hegesztették fel....még a szalagra. Ezt követően viszont a szalag két végét nem egyszerűen összehegesztették, hanem átlapolták a hegesztés erejének a növelésére. Vagyis: ferdén lereszelték a szalag mindkét végét a jobb illesztés kedvéért. Ezzel viszont megrövidült a szalag, a szimmetria meg ugrott.
A képábrázolásokkal jobb ha óvatosabb kedves Sáfár. Az a kép amelyiket bejátszott többször újra volt festve. 12 századi festményünk nemigen van. Azonkívül a harcba biztos hogy nem ment a lovagkirályunk a beavató koronával.
Ne haragudj hogy megkérdezem mi a foglalkozásod, mert azt hiszem valóban túl nagy távolság van a mi szakirányú ismereteink között. De azt még leírom és ezután csak ha kérdezel akkor válaszolok állításokra többet nem.
Lehetséges ....
Tehát az abroncs pontosan le van mérve. pontosan tudjuk hogy semmilyen torzulása nincs.
??
HÁT nem arról van szó végig a történetben, hogy az abroncs torzult (elliptikus) ??
Ha már egyszer KÖR lett a szalagból, annak NINCS közepe. A kör kerületének minden egyes pontja egyenrangú a többivel.
Minek nincs közepe? A körnek is van, a szalagnak is lehet de ha jobban szereted akkor nevezzük felező vonalának. De ne gyerekeskedjünk Barabássy egyértelműen leírta hogy hogy történhetett az osztás. Hogy hol kezdődik az a szélesebb Krisztus alatti kőmező szelesebb alakjából következik, az teszi lehetővé hogy ellipszis alakú legyen az abroncs, hisz a korona nem kör hanem ellipszisnek tervezték és kivitelezték!
"De lehet, mert oly vékony a keresztpántok anyaga, hogy néhány fokkal jobbra- balra elhajlíthatók."
Ez lényegtelen, mi az összeszerelt állapotról beszélünk. Valóban lehetséges hogy ezt meg is tették de nem volt elég!
"Ez nem fordulhatott elő, mert akkor ennek nyoma lenne az abroncson: az a kép/kőfoglalat helye, amelyen ezt (kivágást) elvégezték volna, keskenyebb lenne a többinél."
Természetesen látszik. A hátsó kőmező szélessége 50mm míg az első szélessége 59 mm. Ráadásul a vágás pont ott történt ahol a hátsó pánt középvonala van. Az abroncs mindkét végéből levágtak, de az egyik feléből többet.
És ennek mi köze volna az előbbiekhez ?? Naná, hogy odaforrasztották, hiszen itt is figyeltek a szimmetriára.
Most ugye viccelsz? Nem hiszem el hogy ezt mondod. Nem látod hogy nem a szimmetria szerint van forrasztva hanem 4,7 mm-rel el van tolva Kon irányába! Ez a lényeg!
Valóban ez a lényeg, és ez is mutatja, hogy a keresztpánttal mentek utána az abroncs eredendő torzulásának
Ne haragudj hogy megkérdezem mi a foglalkozásod, mert azt hiszem valóban túl nagy távolság van a mi szakirányú ismereteink között. De azt még leírom és ezután csak ha kérdezel akkor válaszolok állításokra többet nem.
Tehát az abroncs pontosan le van mérve. pontosan tudjuk hogy semmilyen torzulása nincs. Ha máshol nem megtalálod a méreteket a Barabássy cikkben vagy a Katolikus lexikonban de a Nemzeti múzeum archívumában is megvan, Csomoréktól! Tehát nézd meg az egész nagyon pontos.
Továbbá próbálj 4 íves pántot egy négyzetre ráforrasztani vagy mondjuk ragasztani. Fontos hogy íves legyen. ezután hajlítsd ki a szárakat és mérd le, hogy mennyire pontos a derékszög. Meglátod hogy lehetetlen pontos derékszögre forrasztani az íves szárakat, viszont egy szalagot pontosan osztani könnyen lehetne. Akkor lett volna pontosabb a keresztpánt ha a szárakat nem forrasztották volna hanem a keresztpántot eleve egy síkalakú keresztből csinálták volna.
Tévedsz! ha megmagyarázod azt hogy a keresztpánt szárai közötti szögeket hogy lehet illeszteni akkor hiszek neked. De kérlek azért vedd figyelembe hogy felkészült ember vagyok.
Nézd csak: a két - két szentet hordozó lemezkék egymáshoz képest mintegy "csuklósan", torziósan elfordultak. Ami a keresztpánt szárak végén több mm játékot is megenged:
Azaz a keresztpántok szárvégeivel "utána lehet menni" az abroncs adott képéhez (plusz - minusz néhány mm.)
Tévedsz! ha megmagyarázod azt hogy a keresztpánt szárai közötti szögeket hogy lehet illeszteni akkor hiszek neked.
Miután a pántok gyakorlatilag "anyagtalanok", szükség esetén az amúgy sem derékszögek tovább torzíthatók -- míg nem a pánt harmonikusan (szimmetrikusan) nem illeszkedik az abroncs adott képéhez. Egy 15 - 20 cm hosszúságú vékony aranylemeznek van akkora játéka, hogy néhány mm-t jobbra - balra feszíthessük.
Nézd meg, hogy az adott kör köré milyen nagyságú keresztet lehet rajzolni úgy hogy a kereszt középen helyezkedjen el. Csak egyet. nincs más lehetőség!
Ha titánból lennének a keresztpántok, tényleg nem lehetne. De színtiszta aranyból vannak.
"Ez szimplán nem igaz. Az "ékítmények" az abroncs mint 16 egyenlő részre osztott kör 1/16-át foglalják el darabonként, és minden 4-hez passzították a keresztpántok 4 szárát. Így a "független változó" az abroncs (osztása), a "függő változó" meg a pántok illesztése az abroncs adott komponenseihez."
Tévedsz! ha megmagyarázod azt hogy a keresztpánt szárai közötti szögeket hogy lehet illeszteni akkor hiszek neked. De kérlek azért vedd figyelembe hogy felkészült ember vagyok. Szívesen megmagyarázok mindent türelmesen, de a foglalkozásom amiről beszélgetünk. szerencsére most már valóban természetudományi alapon tárgyalunk ahol én otthon vagyok, tehát előnybe. A meghatározott ívhez lehet valóban a keresztpánt szárát illeszteni. DE nincs több lehetőség csak EGY! Mi az hogy független? talán állandó? vagyis nem változó.
Csinálj két egyforma keresztet egy-egy papírra, nem túl nagyot. Az egyik esetében rajzolj köréje egy kört. Vágd ki a kört. most a másik papírra rajzolj más színű ceruzával több keresztet, nagyobbat kisebbet. Nézd meg, hogy az adott kör köré milyen nagyságú keresztet lehet rajzolni úgy hogy a kereszt középen helyezkedjen el. Csak egyet. nincs más lehetőség!
Ez így érthetetlen. Az összeszegecselés nyilván a keresztpánt és abroncs összeszegecselésére vonatkozik.
De hát nem így mondtad, hanem így: "Az a helyzet hogy az abroncsot azelőtt kellett 16 részre osztani mielőtt összeszegecselték volna. Ezzel remélem egyet értesz." Erre írtam, amit.
először körré hajtják és utána osztják. De az osztást mindég a szalag közepétől kezdik, hogy egyenletes legyen.
Ha már egyszer KÖR lett a szalagból, annak NINCS közepe. A kör kerületének minden egyes pontja egyenrangú a többivel.
De mikor a keresztpántot össze akarják szerelni az abronccsal akkor rájönnek hogy a Keresztpánt nem talál pontosan az abroncshoz.
AKKOR is előállhat ez a helyzet, ha a kör (abroncs) kissé elliptikusra sikeredett.
A Keresztpánt szárait lehet kifele vagy befele mozgatni. Az egymáshoz való szögeket már nem lehet változtatni.
De lehet, mert oly vékony a keresztpántok anyaga, hogy néhány fokkal jobbra- balra elhajlíthatók.
Igy túl bő volt a szalag, ki kellett belőle vágni.
Ez nem fordulhatott elő, mert akkor ennek nyoma lenne az abroncson: az a kép/kőfoglalat helye, amelyen ezt (kivágást) elvégezték volna, keskenyebb lenne a többinél.
A lényeg az hogy a hátsó csüngőt pontosan a hátsó keresztpánt középvonalába forrasztották.
És ennek mi köze volna az előbbiekhez ?? Naná, hogy odaforrasztották, hiszen itt is figyeltek a szimmetriára.
mert nem derékszögek vannak a kereszt szárainál. Ez a lényeg!
Valóban ez a lényeg, és ez is mutatja, hogy a keresztpánttal mentek utána az abroncs eredendő torzulásának ("aszimetriájának").
(Gondolatkísérlet: mi történne, ha az abroncsot két szemben lévő oldalán kissé összenyomnám? Elliptikusabb lenne, és a pántok "nem derékszögei" tovább torzulnának a 90°-tól. És mi történne, ha a pántokat nyomogatnám? Eltörnének, elszakadnának, elválnának az abroncstól, DE az abroncs nem torzulna. MERT az abroncs tartja a pántokat és nem fordítva. Azaz a "képlékeny" pántokat passzították az abroncshoz.)
"HA külön - külön készült az abroncs (alap) meg a pántok (építmény), akkor, ugye, nem tervezhették az abroncsot a pántokhoz."
Képzeld el hogy hoznak Trierből egy félkész keresztpántot ami alkalmas arra hogy egy koronának a felső része legyen. De ez így még nem korona. Valamelyik királyunk azt mondja ha csinálunk hozzá egy abroncsot akkor bizony kész a korona. Első lépésben nem is szükséges még abroncs sem hanem mint a bizánci császári fejék elég ha egy posztó kappára varják és már is meg lehet vele akár Istvánt is koronázni.
A további lépésben csináltak hozzá egy abroncsot most már Magyarországon. Ez például lehet egy forgatókönyv de van más lehetőség is természetesen.
"Nem értek egyet. Egyfelől hegesztették, másfelől MINDEN kört lehet 16 (egyenlő) részre osztani, sőt, CSAK akkor lehet, ha már "összeszegecselték" a szalagot."
Ez így érthetetlen. Az összeszegecselés nyilván a keresztpánt és abroncs összeszegecselésére vonatkozik. Barabássy azt is leírta hogy miért nem lehet forrasztani. Hegesztés pedig szóba sem jöhet. Valóban lehet minden kört 16 részre osztani, de az abroncs esetében két lehetőség kínálkozik. Minden esetben meg kell először állapítani hogy milyen hosszú kell legyen az abroncsnak a szalagja. Ezután ha azt akarják hogy ellipszis alakú legyen az eredmény akkor az első és hátsó félkör hosszabb kell legyen mint a két oldalsó. Az osztást megcsinálhatják valóban kiterített formában még mielőtt körré hajtanák vagy először körré hajtják és utána osztják. De az osztást mindég a szalag közepétől kezdik, hogy egyenletes legyen. Ekkor még nem tudhatják hogy a keresztpánt szárai nem pontosan derékszögűek. ezért mindent nagyon pontosan csinálnak annyira hogy a lemért adatok 0,1 mm pontossággal vannak. Ráadásul a kép-foglalatokat sem akárhogy forrasszák fel hanem azokat is úgy párosítják hogy az egyik oldalon és a másik oldalon lévők együttesen ugyanannyit adnak. Nem felhányják az ékítményeket hanem pontosan meggondoltan csinálják. De mikor a keresztpántot össze akarják szerelni az abronccsal akkor rájönnek hogy a Keresztpánt nem talál pontosan az abroncshoz. Ebben az állapotban milyen illesztési lehetőségek maradtak:
A Keresztpánt szárait lehet kifele vagy befele mozgatni. Az egymáshoz való szögeket már nem lehet változtatni. Ezzel a változtatással azt éred el hogy növekszik vagy csökken a két szár közötti ívhossz. Nade a annak a hossza már meg van határozva azáltal hogy az abroncs osztása már megtörtént. Csak egyetlen helyzet ami megfelel éspedig pont az ahogy az abroncsra az osztást megcsinálták. A keresztpánt "csúcsossága" is ezzel adott. Most már az első 3 szár a helyére került marad az utolsó a hátsó. Nehogy már azt hidd hogy véletlenül minden két ilyen bonyolult alak között minden talál. Bármennyire is ügyeltek a keresztpántnak a forrasztás után mindig van egy bizonyos tűrése, tehát valamit kellet csinálni. Egyszerű odanyomták az abroncsot vagy az utólsó szárat húzták az abroncshoz. Igy túl bő volt a szalag, ki kellett belőle vágni. Az hogy szimmetrikusan vágnak ki vagy aszimmetrikusan az teljesen mindegy. A lényeg az hogy a hátsó csüngőt pontosan a hátsó keresztpánt középvonalába forrasztották. Az első keresztpántszár szintén oda eset ahova, mert nem derékszögek vannak a kereszt szárainál. Ez a lényeg! De nyugodtan kérdezhetsz csak kérlek őrizd meg a nyugalmadat!
NEM a keresztpánt van "4 cikkre osztva" hanem az abroncs.
és miért Kellett pont 16, miért nem csak 12? Ezt is elmagyarázza Barabássy.
És én is elmagyarázom, miért nem 20, 24, stb.
Azért már elmondtam ha az első cikkek hossza már rögzített akkor a két pánt közötti ívhossz pont akkora kell legyen mint egy cikk! így egyáltalán nincs passzítási lehetőség!
Nem lehet csak az "első cikkeket" rögzíteni, mert amint 16 (akárhány) EGYENLŐ részre osztom az abroncsot, mint kört, valamennyi cikk egyforma lesz, azaz az ívük is az. És ha szimmetriára vágyom, akkor mindegyik ívre azonos számú képet/követ illesztek. ÉS miután a pántokat egy egyenlő szárú derékszögű keresztet formáznak, ha egyiküket "szimmetrikusan" illesztem az abroncs adott képéhez/kövéhez, a többi is szimmetrikusan ízesül -- hacsak nem erőszakolom meg (hajlítom kissé jobbra- balra) őket. És miután a pántok "képlékenyek", az abroncs kisebb-nagyobb torzulásait velük követni tudom. EZ is jelzi, hogy NEM a pántok, hanem az abroncs az aszimmetria eredője.
Tehát a keresztpánt szár mindig kőmezőtől indul. vagyis kőmezőhöz csatlakozik ha 12 vagy 20 lenne akkor minden második szár zománcképre esne. Így természetesen nem lehetne szegecselni
De hát úgy van, ahogy, a lényeg: a pántokkal mentek az abroncs után. Azaz NEM az abroncs készült a pántokhoz.
Leginkább az hogy nem egy időben és helyen készült!
Na ugye. HA külön - külön készült az abroncs (alap) meg a pántok (építmény), akkor, ugye, nem tervezhették az abroncsot a pántokhoz.
A felsorolt ékítmények mind a keresztpánthoz igazodnak
Ez szimplán nem igaz. Az "ékítmények" az abroncs mint 16 egyenlő részre osztott kör 1/16-át foglalják el darabonként, és minden 4-hez passzították a keresztpántok 4 szárát. Így a "független változó" az abroncs (osztása), a "függő változó" meg a pántok illesztése az abroncs adott komponenseihez.
Te hogy magyarázod ezt a helyzetet? Vagy az nem érdekel téged.
Hát ezt teszem posztokon keresztül ....
nem Barabássy volt az első aki felhívta a figyelmet a korona aszimmetriájára. csak ő bizonyította be hogy honnan jön az aszimmetria, éspedig a keresztpántól.
HOGY jöhetne az "aszimetria" a képlékeny keresztpántokból?? Amelyeket plusz/mínusz centiméterekkel is jobbra-balra forraszthattak volna, annyira anyagtalanok. Az "aszimmetria" SZIMPLÁN abból jön, hogy nem tudott tökéletes kör alakú abroncsot készíteni az ötvös. Lett olyan, amilyen, a pántokkal meg ment utána.
"És ami meg az abroncs 16-os osztását illeti, az nem a pántokhoz történt alkalmazkodás eredménye, HANEM szimplán a kör 4 cikkre történt felosztásából származóan, az egyes cikkek ívhosszára eső képek (kövek) számából jön ki (4 x 4 = 16). ÉS MIUTÁN 4 pánt is van, ezek simán szimmetriába hozhatók az abroncs képekkel (kövekkel)"
Mindenek előtt akkor is ha még nem értünk egyet köszönöm hogy próbálsz érveket és fogást találni a cikken.
Úgy látom kezd kedves Bernát megvilágosodni. Ezúttal valóban igazat ír. Vagy most már kezd Ön belezavarodni? Miért is kell 4 cikkre osztani a keresztpántot? és miért Kellett pont 16, miért nem csak 12? Ezt is elmagyarázza Barabássy. Azért már elmondtam ha az első cikkek hossza már rögzített akkor a két pánt közötti ívhossz pont akkora kell legyen mint egy cikk! így egyáltalán nincs passzítási lehetőség!
UGYANIS ha nem 4, hanem 5 vagy 6 kép (kő) lenne az abroncs 4 db cikkén, azaz szumma 4 x 5 = 20 ill. 4 x 6 = 24 lenne ez a szám, AKKOR is szimmetriába lehetne hozni a pántokat az abroncs képeivel (köveivel), tekintve, hogy a 20 is meg a 24 is osztható 4-gyel. Sőt, 7 vagy 8 kép (kő)/körcikk esetén is (28 ill. 32 is osztható 4-gyel). Azaz: az abroncs képeinek (köveinek) szimmetrikus elrendezése esetén a 4 pánt MINDIG szimmetriába hozható az abronccsal.
Tehát vegyük egyszer azt ha 16: 4-el akkor úgy jön hogy 1 Kőmező-2 zománckép-3kőmező-4zománckép Tehát a keresztpánt szár mindig kőmezőtől indul. vagyis kőmezőhöz csatlakozik ha 12 vagy 20 lenne akkor minden második szár zománcképre esne. Így természetesen nem lehetne szegecselni
Az a helyzet hogy az abroncsot azelőtt kellett 16 részre osztani mielőtt összeszegecselték volna. Ezzel remélem egyet értesz.
Nem értek egyet. Egyfelől hegesztették, másfelől MINDEN kört lehet 16 (egyenlő) részre osztani, sőt, CSAK akkor lehet, ha már "összeszegecselték" a szalagot.
Ezzel az általad csúcsosságnak nevezett keresztpánt magasság eldőlt. nincs arra lehetőség hogy ezt utólag még változtassák.
AZAZ az abroncs determinálja a pántok alakját (kontúrját, csúcsosságát), és nem fordítva.
Barabássy az aszimmetriát magyarázza el. Vagyis az aszimmetria a keresztpántól származik.
Nem származhat onnan, miután a keresztpántok -- már csak filigrán voltuk miatt is -- egyszerűen "lifegnek", nem merevek, bicsaklanak, stb. , HACSAK nem lettek az abroncshoz rögzítve, azaz kimerevítve.
Éspedig azért mert ugye a keresztpánt forrasztását nem tudták pontosan derékszögben megoldani!
Nem szempont, mert a keresztpántok "csuklósságuk" miatt nagy játékot hagytak az abroncshoz történő illesztésük előtt.
"Ezt bizonyítani lehetetlen, és az általam hozott analógiák meg éppen az ellenkezőjére adnak lehetőséget."
Leginkább az hogy nem egy időben és helyen készült!
"Így együtt meg egy járatos abroncskorona."
Lenne! De miért nem olvasod el az egész mondatot? A felsorolt ékítmények mind a keresztpánthoz igazodnak de mint írod az abroncshoz tartoznak. Te hogy magyarázod ezt a helyzetet? Vagy az nem érdekel téged. Azért ne essünk tévedésbe, nem Barabássy volt az első aki felhívta a figyelmet a korona aszimmetriájára. csak ő bizonyította be hogy honnan jön az aszimmetria, éspedig a keresztpántól. Mert az abroncs nagyon pontos, viszont a forrasztás mindig kissebb nagyobb pontatlansággal jár együtt.
Nem feltételezés hanem bizonyítás. azt el lehet hinni vagy nem, de kijelentésekkel csak a dilettánsok tudnak érvelni. Csak akkor van értelme az ellenkezőt állítani ha cáfolni tudod ami oda van írva. Ahhoz pedig ugyanazokat a módszereket kell alkalmaznod mint aki a bizonyítást megtette.
Azt persze nem tudom, hogy ez a korona volt-e István fején mert nem voltan ott. Azonban ez sincs bizonyítva. A király fején ami van az természetesen nem a Szentkorona. De hasonló az eset a Reichskroneval is. Azt is először 1355-ben ábrázolták. Ott összesen ha nem tévedek 4 császár volt a beavató koronával biztosan megkoronázva.
A képábrázolásokkal jobb ha óvatosabb kedves Sáfár. Az a kép amelyiket bejátszott többször újra volt festve. 12 századi festményünk nemigen van. Azonkívül a harcba biztos hogy nem ment a lovagkirályunk a beavató koronával.
Az extra átmérő elképzelhető hogy azért mert a királyoknak akkortájt cafatokban lógott a hajuk. Nem ismert az hogy milyen frizurát hordtak akkor. Azonkívül ezt a koronát csak egyszer tették fel a király fejére, nem viselésre gyártották!
"Ezt bizonyítani lehetetlen, és az általam hozott analógiák meg éppen az ellenkezőjére adnak lehetőséget."
Tévedsz. pont azt bizonyítja Barabássy én pedig arra ajánlottam 100 EURÓt ha meg tudod cáfolni. Nem azzal hogy példákat hozol fel mert a példáid nem a Szentkoronára vonatkoznak!
"Amit ő ehhez levezet, az a levegőben lóg, TUDNIILLIK a keresztpántot befoglaló kör (= abroncs) mérete NEM fix, annak átmérője nagy határok között tetszés szerint változtatható, és az így kapott korona (= pántok íve) csúcsosabb (= kör átmérőjét csökkentve) vagy lankásabb (= kör átmérőjét növelve) lesz."
Nacsak ne olyan hevesen. Az a helyzet hogy az abroncsot azelőtt kellett 16 részre osztani mielőtt összeszegecselték volna. Ezzel remélem egyet értesz. Ha viszont már megtörtént az osztás akkor az első fele a körnek le van rögzítve. A Krisztus alatti kőmezőtől jobbra és balra lévő 3-3 mező többet nem változik. Ezzel az általad csúcsosságnak nevezett keresztpánt magasság eldőlt. nincs arra lehetőség hogy ezt utólag még változtassák. Amit lehet igazítani az a végekből való kivágás, de az már a csúcsosságot nem befolyásolja.
Amit Barabássy leír az igaz, megcáfolni nem tudod csak támadni. Barabássy az aszimmetriát magyarázza el. Vagyis az aszimmetria a keresztpántól származik. Éspedig azért mert ugye a keresztpánt forrasztását nem tudták pontosan derékszögben megoldani!
