Nem az a kérdés, hogy én hogyan ítélem meg. (Magam is csalok olykor, mint mondtam). Még csak az sem kéréds, hogy az általad említett falusi pap hogyan ítéli meg. Az viszont kérdés, hogy az egyház és a nevében nyilatkozó püspök hogyan ítéli meg. Meg az, hogy a miniszterelnök főtanácsadója hogyan ítéli meg.
De tényleg nem szeretnék belemászni a kérdés taglalásába.
Hogyan is nézne ki, hogy olyan bűnről nyilatkozom elítélően amit magam is elkövetek alkalomadtán?
Kedves GLászló,
nem neked, hiszen csak most kapcsolódtál be ebbe a beszélgetésbe.
Én nem hallottam Gyulayt ilyent mondani, de egy dolgot azért fontos tudni. Az egyház és az állam szétválasztása, az egyház adómentessége és az egyházi szolgálat jellege sok olyan sajátossággal bír, amelyekre csak nagyon nehezen, vagy csak nagy körültekintéssel húzhatók rá a világi jog kategóriái és értékítéletei.
Vagy ebben, vagy az "Államegyházat" topikban írtam a falusi közösségi házról, amit az öreg pap majdnem teljesen a hívek adományaibúl és munkájával épített fel. Ha egy komuves anyagot adott és három hétvégét ingyen dolgozott a házon, adójogilag és erkölcsileg hogy ítéled meg, ha a pap, csakhogy valamit mégis segítsen, kifizeti a komuves benzinköltségét?
Nagyjából azt ismételte meg, amit Gyulay. Hogy a szegények érdekében át lehet hágni a törvényt.
(Amit hozzátettél, azt én egyáltalán nem értem. de nyilván nem nekem szól.)
Kedves GLászló,
én meg azt nem olvastam, de a véleményem az, hogy törvényt se megszegni, se "felülbírálni" nem szabad.
Hozzátenném azt is, hogy a közvélemény tájékozatlanságát kihasználni egy kevéssé ismert témában, mint az egyházak adózására, adómentességére, illetve belso nyilvántartásaira vonatkozó világi és kánonjogszabályok: ez sem úri dolog.
Lehet, tényleg nem is fogom elolvasni.
Csak jelezni szerettem volna, hogy ennek az ügynek nem az az alapkérédse, hogy adócsalt-e az egyház, vagy nem.
Inkább az lenne érdekes, hogy szabad-e a törvényt bámilyen okból felülbírálni. Ezt a kérdést feltettem odaát Orbán egyházügyi tanácsadójának, Balog úrnak is.
Az ő válasza is megrázó volt, akárcsak Gyulay püspöké.
Kedves GLászló, írod: "Persze, hogy az egyház is adócsal olykor, akárcsak mindegyikünk"
Hmmm, ha jól értem, akkor te itten most feljelentettél bennünket, és magadat is persze! :)
Pedig többen csak felülbírálták az elveikkel ellentétes, népnyúzó adószabályokat!
Kedves GLászló,
ebben még egyet is értünk (bár azért hadd jegyezzem meg, hogy némi boszorkányüldözést véltem felfedezni a Guliga-eset tálalásában, amelybenis a katolikus egyházat kívánták megégetni "ellendrukkerei".
De szerintem nem olvastál visszafelé eleget -mellesleg megjegyzem, szerintem nem is nagyon érdemes :-) -, mert HJM-mel egy másik témánál rekedtünk meg. O ugyanis váltig állítja, hogy az adómentes jövedelmeket is be kell vallania az egyháznak az APEH felé. Sot azt hiszi, ezt be is bizonyította.
Nm szóltam hozzá a vitához és a lényegéhez nem is fogok. D egy valamit azért megjegyzek: nem csak jövedelem után fizetünk adót. (ÁFA) És nem csak adót fizetünk az államnák (járulékok)
Vagyis, ha bárki számla nélkül fizeti ki a fuvarost, a kőművest, a szobafestőt, vagy a takarítónőt, az adócsal. Nem okos vita ez.
Persze, hogy az egyház is adócsal olykor, akárcsak mindegyikünk.
Hogy mit mondunk, amikor rajtakapnak és hogy hogyan ítélik meg a nyilatkozatunkat mások - az más kérdés.
Kedves HJM,
megmaradok értetlenségemben. Amit az egyházi személy adózó, illetve nem adózó jövedelmeinek nyilvántartásáról idéztél, már legalább harmadszor, továbbra is ugyanazt jelenti: hogy az egyháznak nem adózó jövedelmeirol nincsen semmiféle tájékoztatási kötelezettsége az APEH felé. Adózó jövedelmeit természetesen külön kell nyilvántartania - errol szól az idézett jogszabály - és a szokott módon jelentenie az APEH-nek. Nehezen tudnék ebbol a jogszabályszövegbol mást kiolvasni.
Te még mit látsz ebben a szövegben? Máskép kérdezek: meg tudnád mutatni egy adóbevallásban, hová kerül az egyház, illetve az egyházi személy adómentes jövedelme? És az olyan apróságokat hogyan tisztázol, hogy mikor ki az adóalany-"adómentes"alany - plébános, a plébánia, az egyházmegye, netán a pápa.
Megrekedtél néhány jogszabálynál, kedves HJM, amelyeket ráadásul önkényesen értelmezel. Több dolgok vannak földön-égen. Meg több jogszabályok.
Szóval, jó kutakodást, ha van törelmed meg idod hozzá. De arra elore figyelmeztetlek: Annak az ellenkezojét biztosan nem fogod megtalálni, hogy az egyház nem adózó jövedelmeihez az APEH-nek és az államnak egyféle köze van: semmilyen.
Hogy miről szól ez a topic? valóban jó kérdés... Hát akkor nézzük....
A ma Magyarországon hatalmon lévő jobboldali erők támogatásával az egyházak ismét megpróbálnak a hatalomba beépülni és megkerülhetetlen hatalmi tényezővé válni (lásd Államegyházat vagy egyházi államot?(2) topic) és ehhez minden eszközt felhasználnak.
Élnek a törvény adta lehetőséggel és ott pumpolják az államkasszát ahol csak lehet. (Az ezévi adatokat lásd ITT ).
Az egyházaknak ebben az évben a költségvetésből (az adófizetők pénzéből!) 28,5239 milliárd forintot ad az állam a hatályos törvények alapján, melynek több mint kétharmada a katolikus egyháznak jut. (És ebben az összegben még nincsenek benne a klf. adókedvezmények, adómentes jövedelmek!)
Annak a katolikus egyháznak melynek püspöke (i) (lásd Gyulay püspök "úr" nyilatkozatát a Blikk cikkben) a jelek szerint felülbírálja (hatja) a hatályos törvényeket és nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek.
Az, hogy mekkora összegről van szó - persely és stólapénz, adományok - gyanítom, hogy soha nem fog kiderülni, mivel ugye a püspöki intézkedés szerint év végén a "bitangkasszák" nyilvántartását meg kellett semmisíteni.
DE azt hiszem itt sokkal többről van szó, nevezetesen arról, hogy Gyulay úr már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy egyházát és saját magát a Magyar Köztársaság hatályos törvényei fölé helyezze.
És ami ebben az igazán szomorú az az, hogy egyes állami tisztviselők kvázi védelmükbe vették őt és megkezdődött a szerecsen mosdatása.
Erről is szól, különösen annak fényében, amit az egyház hírdet.
Sajnos ezzel a mondatával nem tudok mit kezdeni: ˝Mert akkor kérem jelentsen fel engem is, hiszen én az édesanyámnak
havonta juttatott kis nyugdíjkiegészítésért, -mely éppen
felfogható lenne magánóvodai szolgáltatásért nyújtott bérnek is,-
éppúgy nem fizetek tb-t és egyéb járulékokat, mint Laci atya
az öreg Feribá-nak a napi harangozásért kifizetett fröccsdíj után.˝ Nem tudom, hogy hogyan kell értelmeznem az is-t, úgy gondolja, hogy én jelentettem fel bárkit is? Nos ebben az esetben kénytelen lennék Önt mocskos, hazug rágalmazónak nevezni, de úgy érzem, hogy ez csak egy apró melléütés lehetett. Sajnos azonban ez nem változtat azon, hogy kis ország vagyunk és csak egy csőcselékünk van.
Mellesleg az önkéntes jogkövetés mindenkitől elvárható, különösen az Anyaszentegyháztól. Tudja kedves LGYL édesanyám hívő volt, római katolikus, engem is annak kereszteltek és voltam első áldozó, bérmálkoztam és dicsekvés nélkül mondhatom, hogy sok buzgó katolikussal szemben én olvastam és ismerem a Szent Írást. Különösen ennek fényében tartom elfogadhatatlannak a római katolikus egyház magatartását. Bagatellizálhatjuk - itt vagy geyzuka? - az összeget, senki sem tud, senki sem tudhat biztosat, de nagyon-nagyon aggályos, amikor olyanok prédikálnak erkölcsről, felelősségről, akik figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan megszegik a törvényeket. Semmi problémám azzal, ha valaki meggyőződése miatt megtagad emberi törvényeket, különösen ha azok szemben állnak a természetjoggal, de ha egy egyház elvárja, megköveteli, hogy hívei fenntartás nélkül kövessék útmutatásait és eközben érvényes, mindenki számára kötelező törvényeket figyelmen kívül hagy és ezzel még dicsekszik is, az súlyosabb mint ha erkölcstelen emberek törvényt szegnek.
Ön szerint tényleg az a kérdés? Erről szól ez a legújabb
Istentelen médiamix?
Nemhinném. Ön éppen úgy tudja, mint én, hogy az égvilágon
senkit sem károsítanak meg a derék egyházfiak ezzel a
"b kasszával".
Mert akkor kérem jelentsen fel engem is, hiszen én az édesanyámnak
havonta juttatott kis nyugdíjkiegészítésért, -mely éppen
felfogható lenne magánóvodai szolgáltatásért nyújtott bérnek is,-
éppúgy nem fizetek tb-t és egyéb járulékokat, mint Laci atya
az öreg Feribá-nak a napi harangozásért kifizetett fröccsdíj után.
Vajon mekkora összegekről beszélünk itt? Ki a fene dobta fel ezt
a hülye témát? Beszédes a topic címe. De kinek a csöve ez mámmeg?
Ki állítgat csapdákat, micsoda gennyes társaság ez?
Te tényleg ennyire buta vagy, olvasni nem tudsz, vagy csak nem érted, hogy mit olvasol?
Amit idéztél, az a magányszemély által az egyháznak szolgáltatásért adott adomány és nem az egyház által magánszemélynek kifizetett pénz.
Istenem, ha a korlátoltság és a demagógia fájni tudna...
"e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;"
40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít."
Érdekes, akkor a tetőfedő és a harangozó is lehet egyházi személy, ha a püspök úr annak minősíti, és így adómentes a nekik fizetett pénzt is.
Mivel nagyon értetlennek mutatkozol kigyűjtöttem neked néhány alapvető adózási szabályt. Szívesen venném, ha te is ki tudnád mutatni azt amit állítasz... Akár még az egyházjogász bevonásával is, vagy a kánonjog beidézésével, (bár az nem hiszem, hogy ugyanolyan körben érvényes és hatályos mint az alább idézett passzusok).
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.
(3) A költségvetési támogatásraaz adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetőleg megállapítási kötelezettségének.
Adóbevallás
20. § (1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2) A munkáltató, a kifizető a megállapított adót, a levont adóelőleget és járulékot saját adóbevallásában vallja be. Ha adóbevallásra egyébként nem kötelezett, az általa levont adóról, adóelőlegről, járulékról, valamint a megállapított jövedelemadó különbözetéről külön adóbevallást tesz.
(3) Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.
(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(5) Az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-ig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a biztosító egyesület, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás
33. § (1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(2) A könyveket, yilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,
d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
A bizonylat megőrzése
36. §
(1) A 33. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
(4) A munkáltató az általa megállapított adó alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.
(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.
(1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert ltségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.
(2) Bevétel a magánszemély által az adóévben - akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik - megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást.
Bevételnek, illetőleg költségnek nem számító tételek
7. §
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
a) amelyek e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény szerint adómentesek;
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
4.8. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatért a magánszemély által közvetlenül vagy közvetett formában (perselypénz, egyházfenntartói járulék, adomány) adott vagyoni érték, azzal, hogy az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;
39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz. 40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
Kedves HJM,
mellékesen jegyezném meg, hogy a lefordított Biblia is és az adójogszabály is egyazon nyelven íródott: magyarul.
Ha szemantikailag kivesézed a szöveget: nyilvántartási, és nem adatszolgáltatási kötelezettségrol van szó. Ez különbség, ha érted, mire gondolok.
Amit írtam, pontosan azért írtam, mert megkérdeztem, errol szakértot. (Ha teheted, egyébként, ne a könyvelodet kérdez meg errol, miként nekem ajánlottad, mert vélhetoleg fogalma sincs róla, hacsak nem dolgozik valamelyik püspökségnek is - ezek a szabályok ugyanis annyira speciálisak, hogy külön szakértelem szükségeltetik hozzá.)
Amit az egyházjogász mondott nekem, az pontosan egybevág a törvényszöveggel. Az adományokat, perselypénzt valóban nyilván kell tartani, és jelenteni - a püspöknek. (Hogy mit, hogyan, arról ez egyházi kánonjogszabáolyok pontos útmutatót adnak - de ne kérdezd róluk a jogászodat, mert valószínuleg nem fogja ismerni oket.) Nem az APEH-nak. Sorry.
A Napkelte ismétlő műsorában láttam
a pispekurat és Guliga explebános urat
és a következőket tartom fontosnak itt
megemlíteni a (talán pénteki) közszolgálati
híradóban elhangzottakra is figyelemmel.
1. Megindult a hivatalos szerecsenmosdatás.
Egyház és adóügyi szakemberek egy hét alatt
egy táblázatot voltak képesek összedobni,
amiben két oszlopban felsorolják, hogy mi
az egyház adóköteles bevétele és mi nem.
Vastagon és pirossal kiemelik, hogy a
persely- és stólapénz nem adóköteles,
hiszen azért a hívek egyszer már adóztak Arról azonban nem szól a porhintés, hogy a
probléma nem ez, hanem hogy az adómentes
bevételből sem fizethetnek zsebből,
márpedig ezt tették.
2. Gyulay pispekúr már maga sem tudja követni
a saját hazudozásait. Eddig igyekeztem elkerülni
ezt a vaskosabb kifejezést, de sajnos ez van,
egy kathólikus egyházi vezető hibát hibára
halmoz, és nem csak a tudatlanságát veri
nagydobra (a rosszindulatát már korábbanű
volt szeremcsém megismerni) hanem minél
többször szólal meg, annál több az ellentmondás
a nyilatkozatai között.
3. Azt mondta, hogy amit ők csináltak, az
nem ütközik törvénybe, csupán szabálysértés Nyilván összekeveri a bűncselekmény és a
szabálysértés közötti különbséget.
4. Elismerte többször is, hogy szabálysértést
követtek el, de ezt azzal magyarázta, hogy
a háztartásokban is a számla nélküli utat
választják, mert nem akarnak az iparosnak
hátrányt okozni Tehát a törvénytisztelő, adófizető, közteherviselő
magatartás az a piskpekúr szerint hátrány. Hmmm.
5. Elismerte a szabálysértéseket, de a
közleményében már alaptalan vádaskodást
rótt fel a médiának ti. hogy törvénysértéssel vádolják őket.
Ezt ismerjük, régi lemez. Ők tökéletesek,
mindennek oka a liberális sajtó.
6. Most már a harmadik variációt mondta az
összegszerűségre.
7. Mereven cáfolta a "milliós nagyságrendet",
de bemondta, hogy a három megyében hány
plebánia tartozik hozzá (130) és ha a 2000 Ft-os
alkalmnakénti kifizetéseket szorzom fel, az
n260.000 Ft, és ha csak minden plebánia
hetente egy ilyet csinál, egy hónapban már az
több mint egymillió.
8. Úgy tűnik, hogy most mindent megpróbál
rákenni Guligára, csak arról nem beszélt,
hogy Guliga az ő manuális irányítással
működtetett beosztottja volt, minden lépését
ellenőrizte és jóváhagyta, a feljelentést
a békéscsabai plébánosként elkövetett ügyei
miatt tette amit ugyan jeleztek neki, de
ő két évig a füle botját sem mozdította.
9. Gyulay már azt is tagadta, hogy
bitang-kasszának neveznék ezt a második
könyvelést, szerinte ez is a médiával
összefogott Guliga koholmánya.
10. Az első pontra figyelemmel az APEH elnökének
írt feljelentésnek komoly eredménye nemigen lesz.
Kedves Korovioff!
írod
Kedves picur,
nem nagyon értelek. Azt az 1.2 milliós bizonylatot tudtommal az az ember csinálta, akit Gyulay püspök feljelentett. Ne haragudj, nem jól tudod.
Azt egy építési vállalkozó állította ki, akkor
amikor Guliga volt a gondnok, és Guliga fizette
ki az egyház b-kasszájából, Gyulay utasítására
és aláírásával. Guliga ezzel a püspöke által
elbagatellizálni próbált pénzforgalmat igyexik
bizonyítani, azaz
ezt a számlát is a b-kasszából fizették ki,
ami után az iparos adózott, de az egyház
könyvelésében nem szerepel A püspökúr erre a kérdésre azzal válaszolt,
hogy Guliga ellen büntetőeljárás folyik, sőt
már az egyházi bíróság a kánonjog alapján el is
ítélte.
Szóvá lehet tenni az adományok elköltésének módját, mert a gyakorlat valószínüleg hibás, de a szabályok is átgondolásra szorulnak. Ami felmérgesített: az fenekedő rosszindulat, annak állítása, hogy az egyház ilyen módon rabolja ki az országot.
Tisztelt Speaker!
Mostani - és a tanverő topic tegnapi - hozzászólásod rákényszerít, hogy elnézésedet kérjem előző hozzászólásom személyeskedő mondatáért. Mea Culpa.
De. Azt változatlanul csuszának vélem, hogy arra próbálsz mindenkit rávezetni: Nem történtek munkadíj(bér) jellegű törvénytelen kifizetések az un. B-kasszákból.
Az olajszőkítők, gépkocsitolvajok és egyéb maffiózók minden - nem bűnözésből élő - embert "zavarnak". Engem is.
Ha a Bazilika felújításáról van szó nincs igazad, azt nem a perselypénzből fedezik. Ha egy falusi kis templomról, ahol meg kell foltozni a tetőt, meg azért nincs igazad, mert ott az adományozók végzik a munkát. Az anyagköltséget közösen dobják be a perselybe, a munkadíjat (a munkáját adományozó tetőfedőt) meg természetben fizetik a perselypénzből. Kinek mi köze hozzá. Ha a pap óvatosságból még össze is írja mennyi gyűlt össze és ki miért, mennyit vesz ki belőle, eleget tesz nyilvántartási kötelességének, sőt...
Gusztustalan szócséplés az egész, a katolikus egyház lejáratására. Persze ez nem fog sikerülni, hiszen az emberek jól látják, hogy az, olaj, kábítószer, leánykereskedő és politikai lélekkufár maffiáknál milliószor több pénz forog adómentesen, ami nem zavarja az vallásellenes urakat-hölgyeket.
Ez tudod olyan, mint amikor a kiskereskedő üzletét becsukják, ha elakad a papír a pénztárgépében, és a sorban állók miatt nincs ideje megcsinálni, ugyanakkor a mellékvágányra tól 45 olajtartály kocsiból egész Dunaújváros vásárolta a lopott fűtő olajat és a hatóság embere csak távcsővel figyelte, sikerülhet-e bizonyítékot szerezni a százmilliós csalásra. (És persze nem sikerült.)
ez a topic a Gyulai püspökröl szól és az ő ill egyházmegyéje törvénysértéséről, nem pedig ,hogy elítéljük-e az adócsalást.
Nem láttam válaszod a törvényszöveggel alátámasztott indoklásomra, légyszíves ne bújj ki a konkrét válasz alól.
De ha Te minden esetben elítéled az adócsalást és nem tudod cáfolni ,hogy ha az egyház bért, megbízási díjat fizet és nem minden esetben von le adót - és itt nem vállalkozóra, gazdasági társaságra gondolok mert ott nem kell, ez esetben a számla hiányzott de ezt ill. ennek másolatát a püspök másnap cáfolatként bemutatta a TV3-ban - akkor illene elismerni ,hogy bizony az egyház törvényt sértett, esetleg kiegyezhetünk egy szabálysértésben.
Milyen vita az ha az egyik fél konkrét érveket, jogszabályokat idéz a másik meg kitér a válasz alól, vagy a más véleménye mögé bújik?
"A kifizetések meg, nem egyebek, mint az adományok névtelen visszaadása az adományozóknak. Mert az adományozóknak adták vissza, amikor megcsináltatták a vállakozó hittestvérükkel az adományozók számára az adományozók közül arra jelentkező vállakozóval, az adományokból a tetőt.
Ez tudod olyan, mintha kiették volna a perselyt és azt mondták volna vegyetek vissza abból amit adtatok, de csináljátok meg magatoknak belőle a tetőt. Ezt miféle törvény tiltja?"
Ezt hagyd abba, mert letiltanak!
(Nem a moderátorokra gondoltam. Egyszer csak azt veszed észre, hogy már nem a Mi pénzünkön irogatsz.)
Szóval. Ha pölö. egy templomfelújításnálnál - ebben azért szokott lenni költségvetési píz is amivel el kell számolni - csak hívők indulhatnának a tenderen azt azért tudnánk. Ha az egyház illetve a Munkát Megrendelő Intézmény elsődleges szempontja nem az ár és a minőség, idő, fizetési kondíciók, stb, akkor KI KELL ŐKET RÚGNI!!! Szerencsére az egyházi jellegű beruházásokban is hozzáértők döntenek.
/ Kisebb munkáknál, ezeket szokják zsebre csinálni - kivétel Guriga - a fenti tétel nem módosul. /
szpikike!
Te ollan nagyon butuska vagyol, kérjél új brossúrát, biztos Simicska ártírta neked az adószabályok értelmezését, mert megharapta a saját kutyáját és az megveszett.:))
Az értelmezést a törvény alapján az adóhivatal alakítja ki a bírósági ítéletek figyelembe vételével, de hát ezt te úgyse érted, sokszor érzed ezt a nyomást a fejeden amikor ide írogatsz?:))
Mikor és ki írta ezt a "szak-kiadványt". Fogadjunk, hogy 94-98 között és a Cser Ágnes.
Marhaság. Az adótörvényből és a TB törvényből idézz. Egyébként az adományok nyilvántartása példás volt. Az alapján perlik a plébánost.
szpikike!
Szoktál néha olvasgatni is?
˝HJM válasz erre | adatok | e-mail 2000-01-28 17:20:31 (149)
CompLex CD Adó-TB Jogtár Plusz
szakkiadvány az adó és TB törvények értelmezéséhez, egyes jogesetek példaszerű feldolgozásával:
"...- Az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatért a magánszemély által közvetlenül vagy közvetett formában (perselypénz, egyházfenntartói-járulék, adomány) adott vagyoni érték is adómentes, azonban az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet. ..."
[előzmény : Korovioff, 2000.01.28 15:46]˝
Tényleg az ilyen butaságaidra csak azt tudom mondani, hogy ne az állandó pervesztes FIDESZ-MIÉP-es jogászokhoz fordulj, hanem szakemberhez.:))
Tovbbi sok sikert.:))
jdr! Butaságokat írsz. Miért kellene nyilvántartást vezetni az adományokról? ( Hogyan is lehetne? (Nem is szabad!)
Hiszen én sem kérek az adományaimért nyugtát a misén. Hogyan lehetne így befolyt pénzeket "hivatalosan" nyilvántartani? Sehogy.
Szóval maradjunk annyiban, hogy a templomi-hitéleti adomány adómentes és nyilvántartás nincs. Hogy az egyház saját lelkiismerete tisztasága érdekében, az adományozók iránti tiszteletből feljegyi az összesített összegeket, nehogy valaki lenyúlja, az dicsértes öntevékenység, de semmi köze bármiféle "könyveléshez".
A kifizetések meg, nem egyebek, mint az adományok névtelen visszaadása az adományozóknak. Mert az adományozóknak adták vissza, amikor megcsináltatták a vállakozó hittestvérükkel az adományozók számára az adományozók közül arra jelentkező vállakozóval, az adományokból a tetőt.
Ez tudod olyan, mintha kiették volna a perselyt és azt mondták volna vegyetek vissza abból amit adtatok, de csináljátok meg magatoknak belőle a tetőt. Ezt miféle törvény tiltja?
A nyilvántartás csak azt szolgálta, hogy az adományozók ellenőrizhessék hogy vissza jut-e hozzájuk a pénz, vagy esetleg egy nem is adományozó elcsen belőle.
Az egész az egyház belügye, nem törvénytelen, adőzáshoz, tb-hez semmi köze, hiába idézi itt HJM a törvénykukac a nem ide tartozó paragrafusokat.
Neki ugyan még mentsége van, hogy nem jogász, de te mit tudsz felhozni mentégedre?
