Ezért bszántották be a KATA adózást, pedig erre az addigi jogszabályok keretei között is lett volna megoldás. Kevés volt az államkassza ellopható bevétele, de a NAV-t nem küldhették rá direktben a haverok cégeire, így csak azt tudták tenni a nagyokosok, hogy év közben törölnek el egy adózási nemet, mondvacsinált indokokkal*.
De odáig már nem láttak el, hogy ezzel a csókosok cégeinbek a profitja csökkenni fog, mert kénytelenek a KATA-s "vállalkozóikat" a valóságnak megfelelően munkavállalóként alkalmazni. Csökkent is az ilyen cégek által elvégzett munkák tempója, és nagysága is, ezt Szolnokon is láthatjuk egy ideje. Elég a félbemaradt, vagy elhúzódó építkezésekre/felújításokra gondolni.
*: Azt találta mondani a Pubi akkor, a Kossuth rádióban szokásos, péntek reggeli hazudozásaiban, hogy (idézem): "Az nem megy, hogy négyszázezer ember nem fizet nyugdíj járulékot!"
Ad 1: Dehogy nem, hiszen a KATA arra lett kitalálva, hogy az addig feketén/szürkén dolgozókat kifehérítsék, és bevonják az adózók körébe. A KATA bevételeket el kellett volna osztani a kasszák között. Ez kinek a feladata lett volna?
Ad 2: Amikor kinyírták a KATA-t, akkor az már bő tízéves adózási forma volt. Egyet felejtettek el a nagyokosok, hogy évente megnézzék a mértékét, és mondjuk valamilyen formában a folyamatosan emelkedő minimálbérhez kössék, valahogy. Ehelyett egy olyan szinten rekedt meg az adózás, ami semmire sem volt elég. Kiknek a feladata lett volna ez? Ki volt akkor a NAV elnöke? Ki volt a pénzügy miniszter? Ja, hogy nem a szakértelem számít, nem a tudés, hanem a pártkönyv színe, meg a lojalítás?
Ad 3: Amikor bevezették a KATA-t, akkor ordítva propagálták, hogy minden addigi, nem egészen a fehér szektorban dolgozó jelentkezzen csak be a hatálya alá! Csak azt felejetették el közölni, hogy elsősorban azoknak jó, akik pályakezdők, fiatal vállalkozók, és még nem számít a nyugdíj, mert arra csak évtizedek műlva kell rágyúrnia. Csak azt felejtették el közölni, hogy ezt 5-10 év múlva majd érdemes lesz elhagyni. Csak azt felejtették el, hogy már az akkori jogszabályok sem nézték jó szemmel azt, ha egy munkáltató "kirúgja" a dolgozót, és KATA-s egyéni vállalkozót csinál belőle. De hát a NER mindnek előtt.
Csak közben jött a COVID, elkezdett átalakulni a világ, a nyakunkba esett egy háború. Amíg jött a pénz számolatlanul az EU-ból, addig könnyű volt "jól" kormányozni", csak épp jöttek a válságok, és kiderült, hogy kellene "ember a gátra", csakhogy ezek - bocsánat a szóért - a szarhoz sem értenek, nemhogy egy ország vezetéséhez!
Most kb. ugyanott tartunk, ahol a rendszerváltás előtt voltunk. A Kádár-rendszer is azért bukott meg, mert a nyugati hiteleket szinte teljes egészében az életszínvonal növelésére fordította.
Most pedig az derült ki, hogy az EU-tól kapott iszonyú sok pénz stadionokra, meg réti lombkorona sétányokra, 1,5m magas alföldi kilátókra ment el.
A Kádár érában legalább az életszínvonal ment fel egy kicsit, ma meg se' oktatás, se' egészségügy. Félreértés ne essék nincs nosztalgiám. Mind a kettő tévút volt! Csak a mostanit már családapaként vagyok kénytelen megélni, és fogalmazzuznk úgy, hogy egy csöppet zavar.
Észrevettem ám egy másik párhuzamot is a hajdani állampártok, meg a narancsmocskok között. Volt egy ország a "Béketáborban", ahol de jure soha sem volt egypárt rendszer. De facto persze az volt, de papíron létezett nem is egy ellenzékinek nevezett párt, és noch dazu szavazni is lehett rájuk! Na, kitaláljátok melyi ország volt ez? Nincs nagy választék...:-) Nem mi voltunk, annyit segítek.
Itt az Orbán-kormány határozata a felsőoktatásról, ez több száz felvételizőt érinthet
Az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámáról döntöttek.
2500 főben állapította meg a létszámkeretet Orbán Viktor, mind az államilag támogatott mind az önköltséges helyekre - írta a 24.hu
„Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt” – meghallgatták a volt fideszes képviselő korrupciós ügyének koronatanúját
„Továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek (…) ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam, megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem"
– mondta Boldog István tárgyalásának egyik tanúja, aki a vádban megfogalmazott bűncselekmények idején a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökeként vett részt Boldoggal és a polgármesterekkel közös telefonmentes találkozókon.
Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása.
Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.
A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.
Kis közepes cégeknél el tudom képzelni ezt de kapásból mondjuk a sajátom munkáltatóm vagy es másik kedves topiktárs munkáltatója nem szarakodik ilyen dolgokkal.
Nekünk be van "táplálva" a szerverbe az algoritmus es beirom a tulórát, a főnököm leigazolja a többi már a bitek dolga.
De tudok olyan helyet ahol az évvégi hajrában bárki azaz irodisták is mehetnek 3 mozdulatos vagy amit fél óra alatt meg tudnak akarnak tanulni munkavégzésre akár vasarnap is. Nyilván az ő bérükön fizetik a pótlékot is.
Azt gondolom, hogy amit írsz az jogszerűtlen. Ilyet nem lehet.
Ha valakit megbízással foglalkoztatnak és annak nincsen másik ügyfele, azt bújtatott munkaviszonynak feltételezik. NAV, Munkaügyi hatóság az ilyenekre elvileg ugrik.
Ha a saját dolgozódat foglalkoztatod vissza megbízással túlórában, az nagyon meglepne ha szabályos lenne.
Érdekes, ez a hsz, egyetlen olvtársnál sem verte ki a biztosítékot.
Ezért megismétlem, némi kommentárral, hátha most átlépi a
"És ahhoz mit szólsz, ha teszem azt egy melós a gyárban 3 ezer forintos órabérben dolgozik (az ugye 168 x 3 ezer = cca 500 ezer, 2023-as átlag bruttó bér). Ugye ennek a melósnak a Munka Törvénykönve szerint a túlmunkáért óránként 50 % pótlék járna, vagyis óránként 4.500 Ft, de nem. Mert a munkáltató köt vele megbízási szerződést, miszerint óránként 2.500 forintért vállalkozásban végzi a túlmunkát. Ilyen létezik."
Valójában ez a "megbízási szerződés egy echte színlelt serződés (hasonló ahhoz, mikor a cég KATÁ-s vállalkozóvá kényszerítette a munkavállalóit, némi bérköltség megspórolása céljából).
Nézzük a konkrét számokat, mennyit nyer a munkáltató, és mennyit veszít a munkavállaló:
1. Ha a túlmunka díjazása szimpla túlóra:
Munkáltató költsége: 4.500+13%szocho = 5.085 Ft /óra
Dolgozó zsebébe: 4500 x 0,665 = 2.993 Ft
2. Ha a túlmunka "megbízási díjjal" fizetve:
Munkáltató költsége: 2.500 Ft
Dolgozó zsebébe : 2.500 - (2.500 x 0,9 x 0,15) = 2.162 Ft (Jelen esetben a bevétel 10 %-a átalányköltség)
Tehát míg a Munkáltató trükközésnek köszönhetően óránként megspórolja az eredeti költség több mint felét, ennek árán a dolgozó majd' harmadával kebvesebb pénzt zsebelhet be.
Ha egy nemzetközi szakos közgazdásznak sem kell nyelvismeret, mert attól még kivállóan lehet gazdasági vezető a helyi TSZ-ben, akkor felmerül a kérdés, hogy minek egyáltalán bármilyen diploma? Nem elég, ha ért hozzá és tudja csinálni? Ugyanígy luxusnak érzem, hogy Tiszabőn nemzetközi jogász legyen a jegyző.
Ahová kell az idegen nyelv tudása, azt a munkát csak az tudja majd elvégezni hatékonyan, akinek ez meg van. Akinek nincs, az meg nem felel meg. (Ha mégis, akkor viszont valakinek a valakije. Hogy idézzem a klasszikust: "Legyetek bátorak!")
Azokon a munkahelyeken, ahol bármiféle nemzetközi szerepvállalás van, úgyis megkövetelik a nyelvtudást.
Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki jegyző legyen Tiszabőn vagy gazdasági vezető egy gimnáziumban, nem kell feltétlenül idegennyelv-tudás. Mivel kisebb a fizetés, és így a szakmai követelményrendszer is lehet kisebb. Ugyanakkor a fentiek fontos feladatok, amit valakinek el kell végeznie.
Minden eset amit ami felhozunk az kiragadottnak számit szerintem. Nyilván nem bizonyit semmit.
Lányom 3. év végen levizsgázott 4.-es gimnáziumi tananyagból előre és csinalt egy középfokú angolt. Nem járt különórákra csak az elemis angol tanárával megbeszélgették, kidolgozták a vizsgatémákat. Szent meggyőződésem hogy ha valaki rendesen tanul a gimnáziumban akkor abból meg lehet csinalni egy középfokot. Nyilván kell ehhez egy olyan közösség, egy olyan tanár, es egy olyan gyerek.
Ami biztos hogy a mai korban amikor pár ezer forintért veszel egy repjegyet, vagy autóba ülsz es 10-15óra mulva tengerparton süttetheted a hasadat kell a használható nyelvtudás.
Nem, a nyelvvizsga-kötelezettség alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik megkezdésének évében betöltik legalább a 40. életévüket. Ez az engedmény viszont azokra vonatkozik utoljára, akik a 2015/2016-os tanévben tesznek záróvizsgát - vagyis azokra, akik az idén kezdenek egy hároméves alapszakot, vagy 2014-ben egy kétéves mesterképzést, és a képzési időn belül lediplomáznak. 2016-ig él a nyelvvizsga-amnesztia.
Nem tudom mikori a történeted de erre anno volt amnesztia valaha.
Az élet iagazságtalannak tűnik ezekkel az emberekkel szemben de valahol húzni kell szerintem egy vonalat hogy mi az a szint ami alá nem kellene menni.
Rendszeresen szoktunk járni egy nagy társasággal külföldre mondjuk egy hétre és érdekes látni hogy egy idősebb faszi németből nagyon jó mert ő kint élt sokáig, 1-2 fiatal srác mert ugye már ők a Z generációhoz tartoznak. No meg vagyok én aki csak annyira ami a szükségletei kielégítésére hagyatkozik. Nyilván gyakorolni kellene de nincs sok alakalmam rá. Most pár hete 2 szlovák jött hozzánk dolgozni egy napra es nyilván beszélgetni is kellett velük inkább szakmai kérdésekről. Nem mondom hogy égett a pofám de őksenagyon énsenagyon de megértettük egymást.
Másik történet, egy ismerős vezető beosztásban egy multinál és tapasztalják hogy a külföldi konfelenciákra a nyelvet tudo fiatalabb kollégákat küldik, igaz a szakmát messze nem tudják de majd megtanulják a felkiáltás van a vezérek részéről.
Utána néztem, 2005-től lett kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Erről a 40 feletti korkedvezményről nem találtam egy betűt sem. A nejem (aki akkoriban csinált egy felsőfokú képesítést a szakmája mellé) határozottan emlékezett rá, hogy nem volt korkedvezmény, bár őt nem érintette, de néhány kortársát - akik diplomáztak - igen, és ment is a morgás miatta (ez 2008-ban volt).
Az ex-kollégámnak írtam egy e-mailt ezzel kapcsolatban, de úgy emlékszem, hogy 2010 előtt volt az államvizsgája és amíg a magyar cégnél voltam, nem kapott diplomát a nyelvvizsga hiányára hivatkozva, erre pedig én emlékszem határozottan, mert rendszeresen szóba került közöttünk, cukkoltuk is vele többen, hogy legalább az eszperantót próbálja meg, nem kell egyből a kínai, a lovári már nehezebb az eszperantónál. (Az e-mailemre mindeddig nem válaszolt.)
Ez fura, mert 40 éves kort betöltve, már nem kellett nyelvvizsgázni a diplomához, ill pár éve a 40 év alattiak is megkaphatták, ha minden egyéb követelményt teljesítettek. (Kollégáim között volt mindkét eset...)
De ez tényleg a magyar közoktatás egyik legnagyobb szégyene, hogy az 1990 óta eltelt több mint harminc év alatt nem jutottunk el oda, hogy az érettségihez kelljen egy középfokú nyelvvizsga.
Én persze könnyen beszélek, 90-ben érettségizve a szakközépiskolában csak két év angol volt, de az egyetemen még volt tisztességes nyelvoktatás, és harmadév végére le tudtuk tenni a nyelvvizsgát gond nélkül. Aki pedig középfokkal jött egyetemre, az felsőfokú szakfordítói vizsgát tudott tenni harmadév végére.
