Sokszor eszembe jutott, hogy korábban milyen durván a mindennapi életem része volt a index fórumozás, a Madonna és a Björk napi nézegetése, ésmennyire elmúlt ez.
eleinte a Faceb-t okoltam, de miután onnan is kivonultam, azt hiszem főleg én változtam meg... azt hiszem, az múlt el, hogy fontosak legyenek a popsztárokkal, zenéjükkel-dolgaikkal kapcsolatos hírek iránti igény felett járt el az idő, Madonna viselt dolgait is csak a nyár végén olvastam át a tavaszi visszatérése óta.
Most ezért a koncertért kicsit fáj a szívem, de nagyon félrement minden nálam az út szervezésekor. Kicsit idegesítő, hogy minden nekem tetsző előadó koncertjére külön kihívás eljutni, jegycirkusz, szállás, repülő ahelyett, hogy este elmennék a helyszínre a saját városomban, mint normális esetben történhetne.
most volt időm-kedvem-energiám-hangulatom az "új" lemezhez.
arisen my senses : remek albumkezdő dal. 9/10
blissing me : tényleg mindegyiknek szerelmes szövege lesz? :) 9/10
the gate : ezt már jól ismerem. megunhatatlan. 10/10
utopia : fuvola helyett más hangszer kellett volna. 6/10
body memory : megkockáztazom, hogy nem fogja játszani a CLASS FM. (mert hosszú:D) 8/10
features creatures : elsőre nem jött át, idő kell neki. 6/10
courtship : megint fuvola , de mintha egy másik dalt fújnának... 3/10
losss : ez jó lesz. (bekapcsolva maradt a Hunter pergődobja?) 9/10
sue me : nem fogják betenni a Tescoba bevásárlóháttérzenének. de attól még jó. 8/10
tabula rasa : wow. ébresztődallam. tetszik. 9/10
claimstaker : harmadik tipusú találkozások filmzene (john williams - wild signals) 8/10
paradisia : 9/10
saint : "első lépés egy tökéletes lemez befejezéshez. szép dallam, megint egy igazi Björkös nóta." - egyetértek. 9/10
future forever : remek befejezés. most úgy érzem magam mint akit hasbarúgtak, de már most várom, hogy egyszer majd újra meghallgassam elejétől a végéig az Utopia-t. 9/10
Végül megvettem a Gate vinyl maxit. Túl szép ahhoz, hogy kihagyjam. Plusz van rajta némi b-side féleség, ami nincs is jelezve a borítón, egy 1 perces instrumentális tétel, ami az albumon se szerepel.
Harmadik hallgatás után beütött az album nekem is. Most már jobban elkülönülnek a számok, és tetszik majdnem az egész album. A Features mondjuk továbbra sem, és ezen semmilyen hangrendszer nem segítene. :) Nekem ez egy Hollow meg Dark matter 2.
mert hogy az történt, hogy apránként az összes nehéz és súlyos nótában megtaláltam a megmagyarázhatatlan ízt, kis finomságot ami totál elvarázsolt..
arisen my senses : egész jó a húzása a szőnyegeknek, jó a kontraszt a hárfák és a masszív szinti hangok között.
blissing me : nem a legerősebb nóta.
the gate : talán a legjobb nóta a lemezen. összetett de mégis finom, nagyon jó.
utopia : nem tudom ez sem a legerősebb, vokálok azért jók.
body memory : azok a hangok ott alul a második felében egész mintha valami másik világból szólnának.
features creatures : ettől totál kész vagyok. másik kedvenc. az a lassú huhogós hang ami az első felét végig kiséri.
mintha a víz alól szólna az egész. főleg a nóta eleje erős nagyon.
courtship : megszoktam a kalapálós részeket
losss : sokadik mindent vivős nóta. dallama van : )) jók a végén a samplingek.
sue me : annyira csúnyán szól a sampling, hogy az már gyönyörű, ahogy aztán egy gyönyörű ének lesz az egészből
tabula rasa : a sue me agyon-nyomós hangkai után kellett egy kis kiengedés, levegőhöz jutás.
claimstaker : elsőre, mintha megtalálta volna a pincében feri bácsi mulatós tranzisztoros orgonáját, aztán szépen kinyílik.
paradisia : kis rövid cucc, a jóság féle madár hangokkal megtűzdelve. akár ki is maradhatott volna.
saint : első lépés egy tökéletes lemez befejezéshez. szép dallam, megint egy igazi Björkös nóta.
future forever : ettől megint kész vagyok. talán az egyik legkedvencem ez is : ) szép, kerek befejezése a lemeznek. sírsz, annyira szép a befejezés. kicsit ott hagyja az ember a vége után, várni kell picit, mire újra indítjuk a lemezt
összességében egy igen csak egzaltált zene, egy összetett, bonyolúlt lélek lenyomata, lehet nem pont az az típus akivel szívesen barátkozna az ember. sok munka kell az anyag feldolgozásához, de talán megéri. meglátjuk mennyire marad benne a zenepörgésemben. odafigyelős, nem igazán mellette mást csinálós zene, szereti a jó fülest, várom a 24 bites verziót (esetleg valami jó kis vinyl rippet)
Fura, én már négyszer végighallgattam és egyértelműen a legkellemesebb albumnak érzem az utóbbi három közül. Sőt, igazából ma kedvet kaptam és meghallgattam mindent a Medulláig visszamenőleg, pedig nekem anno már az is fájó pont a néniért való rajongásom történetében. Persze a későbbiek fényében azóta már felértékelődött a szememben, de hát akinek továbbra is a Homogenic a kedvenc Björk lemeze, ugye... :-)
az első néhány dal valóban, még egész jó, de utána...
egy befogadhatatlan massza, teljesen megment a néni
biztos kell még neki hallgatás, hátha valami megtetszik (mint az előző 2 albumon is), de sajnos nincs sok kedvem, annyira tónustalan, annyira nem fogott meg semmi, annyira bágyasztó volt, miközben hallgattam
sajnos oda jutottam, hogy bár nagy vágyam volt, mostmár az sem izgatna különösebben, ha végre élőben is láthatnék Björk koncertet
nekem még a Volta is OK volt, de a Medullát is szerettem, a Vespertine-t különösen, de ami a Volta óta jött, azokat valahogy nem hallgatom szívesen :(
mondjuk eddig be kell valljam, én nagyon kész vagyok ezektől a woodwinds-ektől amiket itt használ a nótákban. ezek a fúvós cuccok mindig is a gyengéim voltak, pl egy bansuri-tól bármikor el tudok érzékenyűlni : ))) a zene tényleg kusza amúgy, de kell még pár meghallgati hozzá
Ma, hogy megjelent az új album, szerintem lapozhatunk is. :D Pl. ma jött ki az új ionnalee (azaz iamamiwhoami) szám, és új album februárban lesz végre!
Én meg még naivan azt hittem, mikor Björk kb egy éve arról beszélt, hogy ismét szerelmes hangulatba került és pozitívabb dalokat fog írni, hogy most visszatér a közérthetőbb, popposabb hangzáshoz, mint a Debut vagy Post. Én naiv. :D
egy ideje minden új björk album csak arra jó, hogy megtanuld értékelni az előzőt. de nem tudom, milyen lelki állapotba kell kerülnöm, hogy a vulni/utopia párost önként és elégedetten végighallgassam.
Na nekem meg volt az első hallgatás. Érdekes egy album. És egy jó nagy káosz az egész. Az biztos, hogy legdallamtalanabb Björk album, amivel még a legnagyobb rajongóknak is meg fog gyűlni a baja. És ezen a 70+ perces hossz se nagyon segít. A dalok pedig egyformák, és a középkori idétlen furulya játék nagyon nem hiányzik a dalokba. Ezek ellenére még így is jobb volt, mint amire számítottam. Van egy varázslatos hangulata, ami jól körbe burkolja a hallgatót, csak legalább 4 számot le kéne hagyni róla (köztük a 10 perces tételt!).
Amúgy ahogy a Vulni az új Homogenic volt, úgy az Utopia meg az új Vespertine (unalmasabb, dallamtalanabb kiadásban), szóval újat már tényleg nem tud mutatni Björk.
