Keresés

Részletes keresés

Warlimont Creative Commons License 2024.10.25 0 2 58448

Tényleg keményen rámennek most.... Itt épp csak orosz ügynöknek nincs nevezve:

.

https://telex.hu/kulfold/2024/10/25/elon-musk-vlagyimir-putyin-donald-trump-spacex

informer0707 Creative Commons License 2024.10.25 0 1 58447

Örülök, hogy nem mindenki él párhuzamos valóságokban: nálad is pont azt adja ki a matek meg a közgazdaságtan, mint nálam :)

Előzmény: szilvatövis (58443)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.25 0 2 58446

"Minden témában született tanulmány egyetért abban hogy 20 alatt az újra felhasználás masszívan veszteséges még a leghurráoptimálisabb számokkal is."

 

Hát én nem láttam ilyen tanulmányokat, mondjuk nem is nagyon kerestem őket, az igaz. Amúgy a gyártási költségeknél a 2-szeres szorzó még reálisnak hangzik, de a 10-szeres (!) szorzó a fejlesztésnél nagyon nem! Erre van valami forrásod? Így a visszatérő Falcon első fokozatot sem tudta volna kifejleszteni a SpaceX, nem lett volna miből megfinanszírozni előre a fejlesztést. Úgy rémlik, kaptak rá előre is zsetont a NASA-tól, de azok nem $ milliárdok voltak. 

 

Számomra közgazdasági szempontból az egész újrafelhasználhatósági témakörnek egy oka van: egy kiló üzemanyagot SOKKAL-SOKKAL-SOKKAL kevesebbért tudunk legyártani, mint 1 kiló űrhajót. És ezt az arányt még azt sem tudja érdemben befolyásolni, hogyha a visszatérés miatt plusz üzemanyagot (+ emiatt nagyobb tartályt), lábakat meg hőpajzsot kell az űrhajóra szerelni. Innentől kezdve lehet elemezgetni, hogy miért nem éri meg az újrafelhasználás, mert előbb-utóbb valaki csinál olyan konstrukciót, hogy meg fogja érni, és nem 20 éven túl, hanem sokkal rövidebb időtávon. A Space Shuttle-ba ne menjünk bele, ott több dolog is belejátszott, hogy drágább lett, mint az eldobható rakétákkal lett volna. Szerintem a Falcon egyelőre jó iránynak tűnik, már elég sokszor bizonyított, emberszállításra is alkalmas, és gazdaságos is. Ha esetleg a Spaceship-ről kiderül, hogy zsákutca, akkor még mindig lehet kimaxolni a Falcon Heavy irányvonalat, csak mondjuk nem kettő "segédrakétát" teszünk a központi test mellé, hanem hatszög alakban hatot, oszt jónapot. Meg lehet keresztezni azt is a Mechazilla elkapással, ejtőernyős leszállás, stb.

Előzmény: Platon (58440)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.25 0 1 58445

És pontosan ezért irtják tűzzel-vassal az USA-ban is az ilyen versenyt torzító monopóliumokat (ha jól rémlik, a 80-as években darabolták ott fel az AT&T-t, mert túl nagyra, kvázi monopóliummá nőtt). Pláne stratégiai fontosságú területen (űrkutatás, ebben ugye a katonai kémműholdak is vastagon benne vannak, mint "fogyasztók", akik rosszul járhatnának hosszútávon).

 

Musk-nak sem fogják engedni, hogy monopólium legyen. Arról azért nem ő tehet, hogy a Boeing a szerencsétlenkedéseivel mindent megtesz azért mostanában, hogy kiessen a versenyből Musk mellől :)

Előzmény: Platon (58441)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.25 0 1 58444

Alacsony árak: az alacsony ár nem egyenlő dömpingár. Ha dömpingárat alkalmazna, már rég kegyetlenül rászálltak volna, tízszer jobban, mint egyéb dolgokért jelenleg. A piacról való kiszorítósdit - gazdasági szempontokat mellőzve - a NASA is elkaszálná, hiszen deklarált céljuk, hogy legalább 2 magáncég tudjon jenki űrhajósokat felvinni az ISS-re, a kiszorítósdi pedig ezt megakadályozná.

 

"az állam felé a monopolhelyzetét kihasználva túlszámláz" - ilyen monopolhelyzet nincs, teherszállításban biztosan nem, személyszállításban pedig tudtommal szintén nincs (a ruszkik besegítenek addig is, míg a Sz*rlájner működőképessé válik). Eleve nehéz monopolhelyzetről beszélni, mikor rögtön felhozod a Boeing-et, mint másik céget.

 

"visszahozza a piaci inditásokból a veszteséget": szerintem nincs vesztesége a piaci indításokon. A Starlink-en kezdetben nyilván volt (mivel nyilván előbb kell legyártani és fellőni az internetműholdakat sok pénzért, utána tud elkezdeni pénzt kérni az előfizetésekért, tehát a költségei megelőzik időben a bevételeket), de azóta jó eséllyel már azon sincs, mióta nyereségesbe fordult a flotta és az előfizetések számának bővülésével.

 

"Hosszabb távon ott is nyerni fog, mert a konkurrenciát kiszoritja, az oroszok már a háború előtt is eltűntek, és most az Arianespace is szerintem távozóban van."

 

Mint mondtam, a jenki konkurrencia kiszorítását nem fogják neki hagyni (pl. szerintem a Rocket Lab Electron-t sem). Az oroszok és az Arianespace éppen eltűnhet, de jönnek fel gőzerővel a kínaiak, akik mindent lemásolnak, megcsinálnak feleannyiból, aztán letarolják vele a piacot (így járt pl. az Ericsson a mobilhálózati alkatrészeivel, a Huawei megette a piacukat). Ha a Boeing-en éppen nevethet is mostanában Musk, azon azért parázhat, mikor lábra visszatérő Falcon 9-koppintásokat mutogatnak kínai bácsik.

 

Előzmény: Warlimont (58439)
szilvatövis Creative Commons License 2024.10.25 0 2 58443

Nem jön ki a matek.

A legolcsóbb konkurens piaci ára Ariane 10 ezer $/kg. Mivel nemigen tud/akar ennél lejjebb menni, az önköltségi ára legkevesebb 6000-7000 $/kg, körül adódik.

A Falcon piaci ára kb. 2500-3000 $/kg.

Tehát ha a Falkom az újrafelhasználhatóság miatt drágább az egyszerű Ariannál, akkor legalább 140 millió dollárba kerül a legolcsóbb fellövése is.

Mivel kb. ennyiért az ISS-re szállít a Dragonnal, veszteséges lenne a kormányzati üzlet is.

Előzmény: Platon (58440)
divaoni01 Creative Commons License 2024.10.25 0 0 58442
Platon Creative Commons License 2024.10.24 -1 0 58441

Hosszabb távon nyilván nyer, pont ez a lényege a dömping árnak. És ezért tilos a legtöbb helyen. Mert a fogyasztó meg ráfarag hosszabb áron.

Előzmény: Warlimont (58439)
Platon Creative Commons License 2024.10.24 -1 0 58440

Normál esetben pl. 10 rakétát legyártani és indítani: mondjuk 10*40 millió $ = 400 millió, a 11.-nél értelemszerűen 440 millió $. SpaceX esetben az első 10: 1*40 + 9*15 = 175 millió $, tehát 1 rakétára eső költség már csak 17,5 millió, nem 40. Ez azért nagy különbség! 11 rakétánál: 1*40 + 10*15 = 190 millió, 190/11 = 17,27 millió $ / rakéta, tehát az átlagos költség egyre csökken.

 

Olybá tűnhet. De nem. 

 

Nézzük meg akkor hogy a való életben hogyan alakulnak ezek a dolgok. Erős durva leegyszerűsítés lesz még ez is.

 

Nézzük meg előbb egy sima, nem újra felhasználható rakéta esetében a költségeket.

 

Fix költségek:

 

R = R&D költés

T = Felszerszámozási költség, plusz gyártócsarnok, munkaerő kiképzése technológia megalkotása etc

 

 

Változó Költségek:

 

B = Rakéta megépítésének a költsége

F = Üzemanyag költés

 

L = indítási költségek

 

N = A rakéta típus élete alatti összes fellövés száma.

 

Ekkor az önköltség egy felbocsájtásra így alakul:

 

K = (R+T)/N +B+F+L 

 

Látható hogy minél többet indítunk annál olcsóbb

 

Na de hogy van ez Újra hasznosítható rakétánál.

 

Fix költségek:

 

Rr = R*rx R&D költés (ahol rx >10)

Tr = Felszerszámozási költség, plusz gyártócsarnok, munkaerő kiképzése technológia megalkotása etc

Br = B*ry Rakéta megépítésének a költsége (ahol ry>2)

 

Változó Költségek:

 

Ref = Átlagos felújítási költés 

Ret = begyűjtési költség

Fr = F+z Üzemanyag költés

 

L = indítási költségek

 

N = A rakéta típus élete alatti összes fellövés száma.

 

Ekkor az önköltség egy felbocsájtásra így alakul:

 

K = (10R + T + 2B)/N + Ref+Ret+F+z

 

vs

K = (R+T)/N +B+F+L 

 

(R+T)/N +B+F+L  = (10R + T + 2B)/N + Ref+Ret+F+z

 

N re megoldva adja meg hány újra felhasználástól éri meg

 

Minden témában született tanulmány egyetért abban hogy 20 alatt az újra felhasználás masszívan veszteséges még a leghurráoptimálisabb számokkal is.

 

Szóval az nem úgy van hogy ha újra hasznosítod olcsóbb. Lásd shuttle.

 

Az újrahasznosítható rakéta általában sokkal drágább kifejleszteni és legyártani, és még be is kell gyűjteni, stb.

 

És itt még el is hanyagoltam az un. economy of scales fogalmát. 

 

 

 

Előzmény: informer0707 (58436)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.24 -1 0 58439

Arról mit gondolsz, hogy piacszerzés céljából alacsony árakon dolgozik, cserébe az állam felé a monopolhelyzetét kihasználva túlszámláz (bár a Boeingéket még igy se veri le pofátlanságban), hogy visszahozza a piaci inditásokból a veszteséget? Hosszabb távon ott is nyerni fog, mert a konkurrenciát kiszoritja, az oroszok már a háború előtt is eltűntek, és most az Arianespace is szerintem távozóban van.

Előzmény: informer0707 (58436)
mmormota Creative Commons License 2024.10.24 -1 2 58438

Elég nagy a forgalom a világűr felé. Ezt jó jelnek tartom ajövőre nézve, összejön rengeteg tapasztalat. Kiszedegetik a veszélyes megoldásokat, optimalizálnak, rutint szereznek. Ha majd látványosabb akció jön, annak is jobb esélye lesz a sikerre. Nagyon várok már valamit, Hold bázist, Mars utazást.

szilvatövis Creative Commons License 2024.10.24 0 2 58437

Hát a dömpingárat NAGYON nem tartom valószínűnek...

Már csak azért sem, mert Musk lehet őrült, de biztosan nem hülye, hogy veszteséggel lőjön föl másnak műholdat, a saját műholdkapacitásának a rovására.

Előzmény: informer0707 (58436)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.24 0 1 58436

Jogos az észrevétel, akkor kifejteném részletesebben, hogy mire gondolok (az elmúlt napokban nem tudtam PC elé kerülni, kisregényt meg mobilról nem érdemes írni):

 

Platon írta:

"A SpaceX üzleti vállalkozás. Az elmaradt haszon az pont ugyanolyan költség mint bármi más. 


Listaáron jelentkezik költség oldalon. "

 

Az elmaradt haszon NEM ugyanolyan költség, mint bármi más, mert 1 db Falcon űrhajót ugyanolyan áron gyárt le a SpaceX, akkor is, ha Starlink-ek kerülnek a tetejére, és akkor is, ha külső megrendelő rakománya. Ez elég nagy valószínűséggel NEM 67 millió $, a 30-40 millió reálisabban hangzik, bár ha jól tudom, mindenki csak találgat, a SpaceX nem ad ki erről adatot. Szilvatövis az 58394-es hozzászólásában szerencsére feltűnik a 15 millió $-os Falcon határköltség.

 

Kis közgazdaságtani gyorstalpaló: határköltség: lényegében azt jelenti, mennyibe kerül +1 Falcon indítást csinálni. Normál nem újrafelhasználható esetben ez ugye egy újkori rakéta árával egyezik meg, mert újra a 0-ról le kell gyártani, de újrafelhasználhatóság esetén ez drasztikusan csökken. Normál esetben pl. 10 rakétát legyártani és indítani: mondjuk 10*40 millió $ = 400 millió, a 11.-nél értelemszerűen 440 millió $. SpaceX esetben az első 10: 1*40 + 9*15 = 175 millió $, tehát 1 rakétára eső költség már csak 17,5 millió, nem 40. Ez azért nagy különbség! 11 rakétánál: 1*40 + 10*15 = 190 millió, 190/11 = 17,27 millió $ / rakéta, tehát az átlagos költség egyre csökken.

 

 

Ha ez a határköltség igaz, akkor viszont elég kellemes profittal dolgoznak, és persze így a Starlink-et is sokkal könnyebben tudják nyereségesre kihozni.

 

Az elmaradt haszon figyelembevételének akkor van létjogosultsága, ha több alternatívát hasonlítunk össze (mondjuk akkor sem vonhatjuk össze a költségeket és a bevételeket, külön-külön vesszük figyelembe őket, és a végén vonjuk le az utóbbiból az előbbit). De itt most ugye nem az volt a kérdés, hogy mennyivel nyereségesebb/veszteségesebb a kereskedelmi indításoknál a Starlink, hanem hogy ÖNMAGÁBAN nyereséges-e.

 

Ha viszont már előjött az a kérdés is, hogy mennyivel nyereségesebb/veszteségesebb a kereskedelmi indításoknál a Starlink, akkor pedig jee_c 58391-ben felvetése jogos, hogy csak akkor tudná kereskedelmi indításokkal maximalizálni a profitját a SpaceX, ha minden elkészült Falcon tetejére lenne a teljes kapacitásra kereskedelmi indításra jelentkező. Egyetértek vele, hogy val. szeg nincs így, akkor viszont a SpaceX teljesen jó profitmaximalizálási stratégiát követ jelenleg: az N legyártott Falcon-ból az X darabot elad kereskedelmi indításokra magasabb profitrátával, N-X darabot pedig a kisebb profitrátájú Starlink-re használ el. Szintén itt írta jee_c, hogy ez egy nemlineáris szitu, ebben is igaza van, de sajnos ezzel nem tudunk olyan könnyen számolni, az viszont valószínű, hogy valamilyen szinten az ilyen pozitív visszacsatolású folyamatokba (minél alacsonyabb a listaár, annál több tud lenni a megrendelés, és minél több a megrendelés, annál alacsonyabb tud lenni a listaár) is invesztál a SpaceX a Starlink nyomatásával.

 

 

Platon továbbá az 58393-ban írta:
"A listaár az nagyjából a beker ár. Ami nem a kormánynak megy, azt eleve dömping áron adják. És persze sosem listaáron megy el, arra még rászámláznak egy rakat ilyen olyan költséget és azon van a haszon."

 

Hát a dömpingárat NAGYON nem tartom valószínűnek ilyen kormányzati ellenszél mellett, valamelyik piaci versenyt ellenőrző ottani sóhivatal már tuti keményen rájuk szállt volna emiatt. Mikor a floridai mittomén milyen mocsári laposrücskösvirágok állítólagos sérülése miatt szakmányban csuklóztatja őket az FAA és kis barátai hónapokig? Ugyanmár...

 

A "rakat ilyen-olyan költségről" meg annyit, hogy kereskedelmi megrendelőként csak annyit kérdeznék: meg tudom venni a Falcon-on a kapacitást ezek nélkül, vagy nem? Ha igen, akkor nem kérem őket, indítsák anélkül :), ha nem, akkor meg lényegében a vételár része, és a "költség" volta miatt a SpaceX valamilyen nme nélkülözhető ellenszolgáltatást nyújt érte, ami nekik is pénzbe kerül, tehát nekik is költség -> akkor meg nem lehet a hasznuk része.

Előzmény: Warlimont (58405)
jee_c Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58435

Penny2x interjúja Anna Menon-nal (Polaris Dawn küldetés, mission specialist biomedical engineer, SpaceX mérnök).

https://x.com/imPenny2x/status/1849118652018094539

Platon Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58434

Elvileg a BO 2029 re szerződött a Blue Moonra. Sőt, 2026 ban a BO tervez holdraszállást az első verzióval. 

Na majd kiderül hogy a Starship vagy Blue Moon éri e el előbb a holdat. És az is ki visz előbb embereket oda.

 

A BO-nak nagy előnye hogy van működő megbízható motorja. De van még pár éve a SpaceX-nek hogy csiszoljon a raptoron.

Előzmény: Warlimont (58432)
jee_c Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58433

Van rá esély, hogy az Artemis csúszik, ahogy már ez meg is történt.

Előzmény: Warlimont (58432)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58432

Ezt gondolom, ők se mondják komolyan. De legalább szövegben próbálnak menni a kinaiak után :)

Előzmény: jee_c (58431)
jee_c Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58431

A jelen Artemis ütemtervek szerint a SpaceX holdraszálló demo küldetését a Lunar Starshipnek 2026-ban kell teljesítenie.

Az Artemis III, az emberes holdraszállás pedig 2028-ra van betervezve.

Előzmény: informer0707 (58428)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.23 0 0 58430

Javítás: természetesen nem az Artemis-t törölték, hanem a Constellation-t.

Előzmény: informer0707 (58428)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58429

Próbált ő kimaradni a politikából, de miután komolyan vette a cenzúra helytelenségéről szóló állításokat, és ennek biztosítására megvette a Twittert, a woke oldal rászállt a politikán kívüli területeken is. Lépéskényszerbe került, így az ellenségem ellensége a barátom alapon beállt a woke-ellenes Trump mögé.

 

Pedig mindenkinek csak azt kéne megérteni, hogy Musk itt most a legkisebb rossz (én se védem, leírtam régebben, hogy pl. egy erkölcsi hullának tartom), gyakorlatilag csak vele van esélye az USA-nak megelőzni Kínát az újbóli holdraszállásban. Mondjuk nekem az se fájna, ha Kína érne oda előbb (bár mint a For All Mankind című dokumentumsorozatból megtudhattuk, '69-ben meg Leonov elvtárs előzte meg őket :) )

Előzmény: Warlimont (58422)
informer0707 Creative Commons License 2024.10.22 0 0 58428

Szerintem abszolút nem off a téma, köszi a hozzászólást! Elvégre az USA elnökválasztás eredménye jelentősen befolyásolja az űrkutatásukat is. Ugye többször előfordult már, hogy kormányzati oldalváltáskor törölték az előző vezetés űrprogramját, lásd Artemis.

 

Mondjuk a SpaceX eleve részben ilyen kormányzati töketlenkedések miatt tudott kinőni a földből, meg ennyire feltörni (ên sem nagyon hiszek a 2025-ös USA holdraszállásban, de azért Elon Musk orbitális kamuhatáridői mellett erről a csúszásról az SLS finoman szólva sem túl sikeres működése is tehet).

 

Persze az USA a végtelen lehetőségek mellett a végtelen lehetetlenségek országa is: ott kormányzati gagyiságok nélkül, űrmagáncégként is el lehet baltázni a dolgokat, lásd Sz*rlájner.

 

Ja, hogy némi humor is legyen: biztos azért nem láttad Harris kampányát, mert temetőkbe nem látogattál el :)

Előzmény: Platon (58424)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58427

Azért rászálltak, mai hir, a cikk sztorija apróság, de ez a kiemelt mondat érdekes, és mutatja, hogy a woke igyekszik összezárni ellene:

.

"Minden körültekintő márkának, amely bármilyen Tesla-partnerséget fontolgat, figyelembe kell vennie Musk jelentősen felerősített, erősen politizált, szeszélyes és önkényes viselkedését, amely néha gyűlöletbeszédbe torkollik” – közölte a cég, ami keresetében „hűtlen kezeléssel" is vádolja a Teslát."

.

https://telex.hu/after/2024/10/22/szarnyas-fejvadasz-2049-elon-musk-robotaxi-tesla

Előzmény: Platon (58424)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58426

Szerintem ha pénz van, minden van az araboknál is. Guglizz rá a "Rich kids of Teheran" kifejezésre, ez régen egy komoly blog volt, megdöbbentő fotókkal, ma már csak nyomai maradtak a neten, de még igy is látszik, hogy nem visszafogottan unatkoznak ott se, ha jó helyekre szól a meghivód....

Előzmény: divaoni01 (58423)
divaoni01 Creative Commons License 2024.10.22 0 0 58425

Mondjuk az új Trump kormány pénzügyi és hatékonysági bizottságát vezetve "elképesztő csodákat" várhatunk majd tőle minden bizonnyal.

Előzmény: Platon (58424)
Platon Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58424

off

Nem látom a Harris győzelmet. Nyáron voltam egy pár hetet az USA-ban, vezettem vagy 4000 mérföldet, 20 államban jártam, (meg Kanadában) és szó szerint senkivel nem találkoztam aki demokrata szavazó lett volna. Rengeteg  előkert van tele Trump zászlókkal Harrist egyet láttam összesen. Mikor Chicagoban! Kamala baseball sapkát akartam venni szuvenírnek, megfagyott a levegő. De nem is volt nekik. Sehol. Maga az mindenhol. Hallod a Marcus Gravey parkban!!! MAGA sapkás feketéből láttam vagy ötöt. A Harris kampánynak nyoma sem volt.  

on

 

Szóval Elon elég biztosra megy. Négy év meg nagy idő.

Előzmény: Warlimont (58422)
divaoni01 Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58423

A kvázi zabolázhatatlan playboy a burkák, hidzsábok, nikábok világában?

 

Akkor már inkább Kína. Relációs problémái nyilván nincsenek. Oda megy, ahonnan a legtöbb pénzt remélheti az agymenéseihez. 

Előzmény: Warlimont (58421)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.22 0 3 58422

Egyebkent Musk is jobban jarna, ha a politikasemlegesebb, minimum egy oldal mellett nem ennyire harcosan kiallo techmilliardosok köze tartozna. Neki is latni kell, hogy Trump esetleges gyözelme is csak pareves punkösdi kiralysag.

Előzmény: Warlimont (58421)
Warlimont Creative Commons License 2024.10.22 0 1 58421

"Ha nem Trump nyer, akkor nagy bajban van."

.

Ha Trump nyer, Musk akkor is csak idöt nyert, 4 evet, azutan jön ujra ugyanaz. Egyebkent szerintem is tulzas, ahogy raszalltak. A dolog vege az is lehet, latva a nem hagyomanyos akcioit, hogy fogja a tervrajzokat, es elhuz mondjuk Kinaba vagy valamelyik gazdag arab allamba, es ott folytatja, sokkal kevesebb kötözködes mellett. (Ha a Marsra is hajlando lenne elköltözni ujrakezdeni, akkor a szaudi sivatag is lehet opcio.)

Előzmény: Platon (58417)
jee_c Creative Commons License 2024.10.21 0 0 58420
jee_c Creative Commons License 2024.10.21 0 0 58419

off: Utánanéztem, hogy miért bírságolta meg a Közlekedési Minisztérium a Neuralinket (nem tudtam hova tenni).

Semmi extra dolog. Tűzveszélyes anyagok szállítása miatt. Nem feleltek meg az előírásoknak. A Neuralink kifizette a bírságot, módosított a szállítási módszereiken, hogy megfeleljen az előírásoknak, és ennyi.

Látványos ez a sok nyíl, de ez egy elég banális ügy (meg lehetne nézni a többit is, hogy mennyire komolyak). Persze biztosan benne van az is, hogy piszkálni kell az Elon cégeit.

Előzmény: Platon (58418)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!