Valahol azért hihetetlen, hogy mekkora állat szerkezet egy ilyen. Ha az orrára állították volna, akkor a propeller kint lett volna a vízből. Ilyen tekintetben nem is tűnik olyan nagynak az a mélység. Hogy ez nem csak nekem jutott eszembe, az azt jelzi, hogy valami orosz szakértő nyiltakozta, hogy nem szabad vele megcsinálni, mert a rajta (benne) lévő cuccosok csak ą45ş dőlést vagy bólintást viselnek el.
Nem nyert, hivatalosan kb: Flottakötelék elleni támadó tengeralattjáró. Szóval nem ICM-eket hordoz, mint az ugyanakkor szolgálatba állított
Typhoon osztály, hanem támadórakétákat, robotrepülőgépeket,stb,/ha nem csal a memóriám 22-24 db-ot. A szovjet doktrína szerint célja az ellenséges flottakötelékek, anyahajók támadása lett volna. kb 300-400 km-ről.
Az biztos, a maga 150 méteres hosszával igencsak nagy db...
Talán hónapja!
És neMMishárom,haneMM négy.:-)
Tudja valaki hogy a Kurszk milyen osztályú?
Mert ez neMMderülki a híradásokból.
Én Alfának nézném első blikkre.
Három v. négy könyvre emléxem, egyik sem volt nagy etwas, pld Walter Lord : A hihetetlen győzelem c. könyve a Midway-i csatáról, E.Hoyt-é a Korall-tengeri ütközetről, néhány szovjet kori darab Pearl Harbourról. U-boatokról talán Lord könyvében van 2-3 oldal.
Underwasser rajongók, ti melyik szimulátorral játszotok, már ha 1általán játszotok ubótosdit ?
Antikvariumban megvettem James Follett: U-700 c. konyvet. Egesz erdekes feldolgozasa az U-570 esetenek. Az volt az elso olyan U-boot, amelyik epsegben kerult az angolok birtokaba. (Lemp is megadta magat az U-110-zel(?), de a hajo elsullyedt, mielott angol kikotobe ertek volna vele. Lemp egyebkent meghalt, igy a haboru utan nem lehetett felelossegre vonni az Athene miatt.) A neveket megvaltoztatta az iro -bar Kretschmere pl. maradt-, de az alapsztori u.a.
Dokumentumkönyvem neMM nagyon van.
Az történelmi tény,hogy Dönitz azért(is) úszta meg 10 évvel a Laconia ügyet és társait(halálbüntetés helyett,pedig az nézett ki neki),mert Chester Nimitzet tanúként idézték meg Nürnberben,aki ott közölte hogy az ami tengeralattjárósok még olyanabbbul(kegyetlenebbül-embertelenebbül) bántak a japókkkal mint a németek a szövetséges hajózással.
Ez neMM túl köztudott,és bizony elég elgondolkodtató adat.
1150 körüli tebgeralattjáró épült ebből 850 akármennyit vetettek be, és hétszázötvenakármennyi süllyedt el.(meg tudom nézni a pontos adatokat,de nincs kéznél.
Ez azért elég sok.
A XXI típus kiforrotságáról nincs adatom, jó lenne erről többet tudni.
propellerzaj tényleg kissebb, de állítólag az egyéb áramlási zajok nőttek.
Állítólag statikailag is ront a dolgokon, műszakilag is túl bonyolult/karbantartás,stb/a hatásfok is alacsony.
tengeraattjáró nagyobb mint jetski
Nem hiszem hogy a kétfrontos háború mellett, szárazföldi hadsereg hatalmasigénye, stb lett volna elég kapacitás annyi megépítésére, hogy befolyásolja a végkifejletet.
Más mennyire lehetett technikailag kiforott?
Épült ugye radarvezérlésű légvédelmi rakéta is,
de több volt benne ahiba,mint ami nem....
papagáj vagyok: Hol működtek volna, a szövetségesek légi és tengeri fölénye mellett?
Hiába van a legmodernebb harci rendszered, ha az ipari kapacitás hiánya, az utánpótlás nehézsége, stb miatt nem tudod eljuttatni a harctérre.
Na meg a franciaországi kikötők elvesztése, stb...
Nem semmi arcok ezek az oroszok, a múltkor láttam egy műsort róla a Spektrumon, tegnap meg volt a M1-en.
Az egész legénység meghalt, csak egy öreg fickó nem. (A rekordidő alatt fejlesztett atomtengeralattjáró reaktora szivárgott.)
Az öreg fickó elmondta, hogy mindenki fejfájásra panaszkodott, ő ivott egy kis vodkát, és "kiizadta a radioaktivitást"!
1944 elején már 40db fölött volt a XXI tipúsból,tehát még a francia bázisok elvesztése előtt!!!
Utánpótlás, Hmm volt az nekik még 45 májusában is,
Dönitz kedvenc fegyverneme mindig is elitnek számított a kriegsmarine-ban.
Én is az általad felhozott indokokra tippelnék,
hangradar a szövetségesek légi felderítése, és a német légierő összeomlása, lehetnek a fő okok.
Persze ne feledkezzünk meg a HF/DF ről,és a megfejtett Enigmáról sem!!!
Esetleg a kis darabszám a XXI típusból, 44 ben már nem volt ritka a tucat-másfél tucatnyi kisérőhajót számláló konvoj seMM!!!!
Ciceró szerintem szerezd be a könyvet,érdemes!
Objektívebb infókat kapsz belőlée mint a P.H Freyer féle könyvből amit alant már "kiveséztünk"
Féláron még reális is! :-)
Kíváncsian várom a többiek véleményét is a témában!!!!!!!
Le a kalappal eMM.Már a Waffenban is meglepődtem annó ,hogy ennyi jól képzett történelem szerető, olvasott! honfitársam van.Sajna tengeralattjáró hadviselés- ből igazán a Halál a tengereken adatott meg .Az alapfilmet imádom a Gibraltári szorosból való kitörés 10-percét(felmerülés után)pedig átélném szivessen a toronyból még ha az ördögel is kéne szövetkeznem érte.Minden egyéb a tenger farkasaival és a haderőv nemmel kapcsolatos információmat utalás szinten más könyvekből todom. 1944-ben véleményem szerint a fracia bázisok elvesztése,aggasztó utámpótás(lőszer, anyag,felszerelés)a hangradarral szembeni tehetetlenség,parancsnokok-legénység kiképzetlensége és a légi felderítés gyengülése okozta,hogy az új modellek nem tudtak már lényeges eredményt elérni.
Féláron,azaz 750 Pénzért meg lehet vásárolni a két éve kiadott Bernard Edwards könyvet,címe, Dönitz Farkasfalkái- Az atlanti csata 1939-1945.
NekeMM texett elég élethűnek,és tényszerűenk tünnek a konvojcsata leírások elemzések.(Tulajdonképpen erről sól a könyv)
Egy valamire neMM nagyon ad magayarázatot,és bele is rakta vele a bogarat a fülembe.
Azt írja hogy 1944 elején már szériában megjelent a XXI tipusú tengeralatjáró ami már "igazi" U-boat volt, 17 csomós víz alatti sebességgel és hosszú víz alatti tartózkodással.
a VII,és IX tip. Téjék még inkább olyan víz alá merülni is képes naszádok voltak kis viz alatti sebességgel (max6-7 csomó) és korlátozott víz alatt tartózkodási idővel
Mégsem gyakoroltak befolyást a XXI tip naszádok, a háború menetére sőt kevés hajóteret sülyesztettek el.
Na ezt neMM fejti ki bővebben hogy miért neMM pedig érdekelne.
A legelterjettebb flover oszt. kporvettnek csak 14 csomó volt a csúcsebessége, és a River oszt fregattnak is 20 csomó körül volt.
És ezek voltak a legelterjedtebb kisérő hajók.
Akkor meg hogy lehetett az hogy a XXI. tipusú U-Hajók mégsem játszottak számottevő szerepet,holott jórészt kiküszöbölték a régiek hátrányait?
_Azt_ egy szóval nem mondtam, hogy hú de titkos a vizsugár-elv. Csak találgatok én is, mi a fészkes fene lehet az a "csepp"...
De had tegyem hozzá, hogy a 70-es évek végén még nem sok jet-ski volt...
Anno (jó pár éve) a Deltába volt az MHD elven müködő japán hajóról (inkább csónak) egy kisfilm, de nagyon homályosan emlékszem már rá, lehet hogy egyről beszélünk?
mit szóltok egy hagyományos vízsugárhajtóműhöz, egy kis méretű propeller egy csőben. Kavitáció ez esetben szinte nulla, és az elhelyezés is logikus lenne....
Hehe. A vízsugárhajtómű nem más, mint egy propeller, helyesebben egy impeller egy csőben. És tulajdonképpen ez a titkos valami hajtja a jet-skiket is...
MHD: mintha láttam volna valahol, hogy a japcsik csináltak már mhd-t, de valami felszíni (kísérleti) hajóra. A hangról nem szólt a hír.
Na, egye fene leírom az eggyik saját verzómat is:
Ha az MHD túlságosan is fantáziadús, mit szóltok egy hagyományos vízsugárhajtóműhöz, egy kis méretű propeller egy csőben. Kavitáció ez esetben szinte nulla, és az elhelyezés is logikus lenne....