Marcipán, hWindy:
Bocs, kicsit lemaradtam. Először is az említett hely valóban a szőke hercegek (és békák) hona - ld. messzi északon -, az átváltozással inkább az lehetett a baj, hogy a hátam mögött valaki ármányul visszacsókolta az illetőt békává. :-(
KicsiLány!
Veledérzek. Én a másik nem oldaláról szerettem volna mindent, de úgy jártam mint te.
Nekem kell az együttalvás, az érintés, az illata, a hangja, az ébredés.
"Az aki szép, reggel is szép..."
Mert ezek a dolgok amikért élni érdemes.
Hogy hogyan lehet kivitelezni? Számomra egyenlőre sehogy: minden maradt a régiben, legfeljebb kissé fájdalommal terhesebb... Mert igazából eszemben sincs változtatni. Néha hirtelen felidulásból megragad egy-egy pasi és mentsvárat remélek, de ahhoz már nem vagyok elég kicsi lány, hogy első szóra beugorjak az ágyába, másodikra meg általában már rájövök, hogy ez csak pótcselekvés, és újra vágyva vágyom a megérinthetetlent, innentől meg sikítva menekülök, ha a közelembe jönne a remélt felmentő sereg. :)
Elvek: ez amolyan pasiprobléma. :))) Nem azt mondom, hogy nekem nincsenek, hanem hogy nála - szerintem - mindig rosszkor, rosszul jönnek elő. Akkor tartaja magát az elvekhez, ha menekülés van, de ha a közeledést igéri máris elfeljti adott szavát. És közben ő sincs jól, mert tartana, csak épp abban a formában, amiben eleddig, napi soksok telefon és heti 1x-2xi láthatás, általában időben (1-2 óra) és térben (ágy) korlátozott... ugyanakkor engedne, mert szeret és nem ezt kivánná nekem - de változni nem és nem. Nincs más nő, nincs feleség, család - csak a megingathatatlan hite, hogy neki egyedül a jó.
3 éves történetünk során 1x vetemedett arra, h. úgy csinált, mint egy működő ember és majd két hétig minden nap láttam, alhattam, szerethettem... aztán eltünt hetekre... ki érti ezt?!?!
És akkor itt jön az, hogy test és lélek (szervi bajok - hmmm... ismerős az érzés) épségét mentendő kiutat keres a magunkfajta. Aztán megrémül, hogy mi lesz, ha már ez sem lesz, mert a kevés is több, ugye...
Most hagyom, hogy kitöltsék időmet mások. Meló, mellette tanulok, sokat vagyok a hálóban, hagyom magam elrángatni ide-oda, úgy csinálok, mint aki nyitott ismerkedni. Lennék is - csak épp egyik sem ő és még ha lehetne is valami, egyszer csak pittyeg a tamagocsi és már vesztettem :)
Hát ez... még érlelődik... ebben a fázisában új a gyermek, de lényegében minden ugyan az...
másképpen...
Túl sok jót nem várhatunk.. az ember (főleg ha nő) buta állat: azt reméli, majd érte-miatta megváltozik a megváltozhatatlan... :))))))
Kedves Windy!
Tudod a kapcsolatom nagyrészt azzal töltöttem, hogy adok, hogy engedek.
Egyébként szó sincs gyűlölködésről.
De ami fáj, az az állandó játszma.
Folyamatos görcs és félelem.
Az ellentmondások tárháza a kedves.
"Szerelmes" levelek és üzenetek. Gonoszkodó sőt féltékenykedő hozzászólások. Érted mitől félek?
A gordiuszi csomónak is csak egy megoldása volt!
Most vettem észre a topicot és nagyon tetszik mert olyan kérdést boncolgat amiért az ismerőseim folyton hülyének néznek. Én ugyanis egy kivételével az összes ex-barátnőmmel kimondottan jó, baráti viszonyban vagyok. Mindegyiket imádom, időnként találkozunk és telefonon is tartjuk a kapcsolatot. Az a véleményem, hogy ha egy szerelem, elmúlik akkor civilizált emberek egy lépcsőfoknyit visszalépnek a kapcsolatukban és jó barátokká válhatnak. Tudom, hogy ez nem mindenkinek jön össze, de nekem asszem négy ilyen exem is van és ellenpélda pedig csak egy. Igazából vele sem rossz akapcsolatom, de vele csak ritkán futok össze. Ilyenkor civilizáltan elbeszélgetünk és soha nem anyázzuk egymást.
Hát most ennyi.
Üdv: Pali bá
Nálamnál eleddig ment békében a szétválás. Valahány X-em megmaradt közelemben, idonként felbukkannak, örülünk egymásnak… Van, akinek a mai napig megvan a kulcsa a lakásomhoz, mert adódik úgy vele, hogy napközben ledolne valahol a városban és én belvárosi kicsijány…
Aztán ott esik fejre az ember kicsi lánya, amikor megesik a Gombperec által megemlegetett tipikus példa mikor a vesztessel mondatja ki a nyero, hogy legyen mar vegre vege. Józan érvek – összeegyeztethetetlen ido, más vágyak, elvárások, fontossági sorrend, stb. – alapján döntöttünk a válás mellett. Saját, jól felfogott, általa számtalanszor kihangsúlyozottan szem elott tartott érdekemben kellett, hogy kilépjek azon az ajtón, ami 3 éve ugyanúgy állt nyitva… Kimondtam, kiléptem. Ettol mindössze annyi változott, hogy néhány hét egymást kezelni nem tudás, vergodés, stb. után végre leültünk dolgainkat tisztázandó, erre bezuhantunk az ágyba… ami részemrol kezelheto, hiszen nobol lennék, továbbra is szerelmetes, vágyakkal teli, amiknek tárgya még mindig o, de az o valamiféle elvei szerint vétett a maga szabta játékszabályai ellen, ami rendesen meg tudja borítani a férfiembert, ugyebár.
Hogy itt mi lesz, azt nem tudom, mert az érzések kölcsönösen nem múlnak… egyikünk sem szeretné elveszteni a másikat… Tehát a válás eleve halálra ítélt döntés. De ugyan olyan a kapcsolat is – barátsághoz túl sok a vágy, de túl sok a korlát és nem hajlandó egy morzsát sem feladni „az ügyért”. Ilyenkor mi a teendo?
Hirvike!
Én még tovább megyek! :-)))
Hol csókoltad meg? :-)))) Mert lehet, hogy nem ott kell, ahol Te próbáltad! :-))))
Bocs! Gonosz vagyok, tudom! :-)))
Windy!
Idézem Hirvikét: "szép szőke hercegek". :-)))) Mi ez, ha nem diszkrimináció? :-)))))))))))))
A fehér porsche kötelező? Jajj nekem! :-) Kék ford nem jó? :-))) Különben remélem, hogy nem kötelező, mert ha igen, kihal a magyarság, vagy ha nem hal ki, akkor is a kopasz fej, és a sötét ábrázat lesz ránk jellemző! :-)))))
Ja, és a tali szombaton lesz (legalábbis az indexes)! Nehogy pénteken gyere! (Lásd itt: -={11.TalálkoZoo}=-) :-))))
Persze, már mondtam, hogy tudom, hogy semmit sem lehet erőltetni. Ez pont olyan, mint amikor a kisgyereknek bizonygatják, hogy milyen finom valami, de neki mégse ízlik. Ki fogom heverni, de ahhoz még rá kell találnom a hercegre.
Bestiák, bestiák,
ki panaszkodik itt rajtatok kívül?
Ez a baj az Oroszlánokkal, hogy kissé uralkodni vágyóak... :-)
Tapasztalat részemről: mostanáig három hitte azt, hogy a Halak könnyű préda. Aztán persze rájöttek, hogy hohóóó! :-)
Eddig mindíg kisiklottam a karmukból...:-))))
Gyötör, a játékos Halak
Az én ex-kedvesem valahogy úgy közelíti meg a dolgokat, hogy miért érdekel engem, hogy mi van vele, hogy jól van-e vagy sem, ha már nem vagyok vele. Nem könnyű. Nem tudom,hogy neki jó-e így, de nekem nem annyira.
Hirvike!
Egyszer nekem is volt már olyan érzésem a közelmúltben egy pasit illetően, hogy mennyire szeretném őt, és milyen jó lenne ő nekem és persze úgy gondoltam, hogy ő sem járna rosszul velem. És mégsem úgy alakult. Nehéz volt felfogni a dolgot és persze egy jó ideig nehéz volt elfogadni. Az egyik kolléganőm azt szokta volt mondani, ő azonnal kiábrándul az illetőből, ha az visszautasítja. Szerencsés alkat. Tudom, átéltem, ez nem mindig ilyen könnyű. De biztos vagyok benne, hogy jön másik. És sajnos azt is el kellett fogadom, hogy bizonyára volt oka, amiért így döntött.
Lehet, hogy nem mindenki osztja a véleményem, de szerintem nincs is annál pazarabb életérzés, mintha az ember lánya IKREK csillagjegyben született:)))))))))))))))))))
Hess innen Gyötör koma! Itt bizony oroszlán-uralom van kialakulóban, nem tudsz mit tenni! :-))))))
Különben is: ki mondta, hogy velünk, oroszlánokkal van probléma?! :-)))))) Épp ellenkezőleg! Csak velünk nincs! :-))))))))
Hé Oroszlánok,
mi lenne, ha áthúznátok bömbölni az Oroszlános topicba? :-)
És ha ennyi gond van veletek - nem lehet, hogy a hiba bennetek van? (:-O
Egy nem halvérű Halak.
Hirvike!
Igazad van.
Tényleg jó oroszlánnak lenni. Királyi érzés.
Windy!
Sajnos oroszlán mivoltom ból adódóan nem bírtam elviselni mellőzöttségemet. Nekem nem lehet konkurenciám egy kapcsolatban egy állás, egy diploma. Nem ezek ellen vagyok, csak nem tűröm, hogy ezek legyenek ellenem. Ez nekem már így marad. Én ugyanígy viszonyulok a társamhoz. Semmi nem lehet fontosabb nála.
Ha valakinek kellek nem lehet az 1.-nél eltérő helyen.
Ha ezt feladnám, túl sokat veszítenék el magamból.
Jó esélyeim vannak, hogy egyedül éljem le az életem, ami mint tudjuk, rövidebb és örömtelenebb lesz mint páros társainké. :-(
Per pillanat elég szörnyű, de nem is rég szakítottunk. Megpróbálok kedves lenni hozzá a leveleimben, de olyan mocskolódó válasz jön rá, hogy a lélegzetem is elakad... Rák vagyok, ő meg Oroszlán. Bekapott reggelire, ullátszik... :(((
Prozac,
nekem is így volt, csak a fordított helyzetben... én diplomáztam, szenvedtem a dolgozaton hónapokig, nem mentem sehova, de szószerint, a leadás előtt a kedves fogta magát és egy este közölte, hogy holnap haza költözik.... na, nem is lettem tavaly diplomás... az volt a cél, hogy visszaszerezzem, de bármi áron, hat vagy nyolc hónapig nyomultam, de komolyan... nem tudtam aludni, egy ideig kocsmázni kellett, és rengeteget beszélni róla, hogy ne ezen járjon az agyam, és fáraggyon má el végre....
a viszony azután jobb lett.... nyolc hónap után..
hWindy, Prozac: Ugye hogy az Oroszlán a legjobb jegy?! Mit nekünk Bakok, Halak és effélék? Max. ebédre...
hirvike, aki már felszálló ágban van - azután, hogy ma nyilvánosan lemarházhatta magát egy telefonhívás miatt, amit nagyon nem kellett volna megtennie...
Hm.Érdekes.
Szerintetek mit kellene tennem a következő szituban?
Az utolsó 1 év a következőképp zajlott. Első felében tanult, vizsgázott, diplomázott, állást keresett. Mindezt olyan intenzitással ami kizárta társt az életéből. Jó voltam és fontos mert segítettem mindenben. De minden sokkal-sokkal fontosabb volt mint én. Mert egzisztenciát kellett építeni. Lehet, hogy türelmetlen voltam, de betelt a pohár. És eljöttem. Összetörtem, elfogytam lelkileg. A második félév ezzel telik.
És azzal, hogy engem keres és akar. Újra és újra feltépve a csalódás sebeit. Nem haragszom rá.Hiányzik.
És szép lassan beledöglöm.
és nem akarja elhinni, hogy valaki számára pont ez az ideális? ez talán inkább így: és nem akarja elhinni, hogy a másik nem csak ezt látja belőle, hanem mást is, ami pont az, amire vágyik.
