Nyilván egy ütemes, mondjuk kétóránkénti járatoknál az ilyennek vagy nincs értelme, vagy felesleges.
de ahol naponta 1=egy db közvetlen eljutás van, és sok vagy nagy csomagjaitok vannak, ott az ileyn kicsi kitérők aranyat értek.
Ez a Végegyházi nagymama például egyszer elmesélte, hogy ha nem nekünk ad +100 forintot, hanem
teljesen szabályosan utazna el a két unokával + 2 bőrönddel Soroksárról Végegyházára az milyen bonyolult lenne neki, mennyibe kerülne, hány átszállást kellene megtennie és hányszor kellene másoktól, idegenektől segítséget kérnie.
így meg felszállt Soroksár Hősök terén és letettem Végegyházán majdnem a húga háza előtt.
Azért csak majdnem mert a húga olyan utcában lakott amelyikben nem volt szilárd burkolatú út, s oda nem mentem be.
Volt kolléga aki bement ilyen helyre (más járaton) elakadt és persze meg is bukott mint a cári rendszer.
Hm, nyáron Grúziában ez működött. Tbilisziből Kutaiszibe (két legynagyobb város) mentünk Mashrutkával (12 személyes mini busz, ezek járnak közösségi kötekedésként ott), és amikor megkérdeztem, hogy Kutaisziben hogy juthatunk el a szállásunkra, akkor azt mondta, hogy 40 pénz lesz.
Út közben is megállt itt-ott 1-1 percre, csomagot vett fel, adott le. A Tbiliszi-Kutaiszi útért fizettünk 4-en 80 Larit, a helyi fuvar pedig a fenti plusz 40.
Bement a buszállomásig, leborította az utasokat, utána vitt tovább városon belül a szállásra (Így jött ki irányban).
f_k olvtárs jól összeszedte, annyival egészíteném ki, hogy volt kb. 10 év a nyolcvanas évek elejétől, amíg egyáltalán nem járt a Bp.-Battonya. Aztán 1992 körül Szarvason és Mezőkovácsházán át indult újra. 2009-ben lett nappalos párja, a későbbi Csanád expressz Hódmezővásárhelyen és Mezőhegyesen át, majd pár évvel később átpakolták őket a mai (eredeti) útirányra.
1./ Igen. Ezek mind illegális dolgok voltak akkor is.
Ma már ezt (GPS követés) miatt meg se lehetne csinálni.
2./ Az utasok nem szóltak mert élt az......magam neked, holnap nekem......betyárbecsületi kódex közöttük..
Azon kívül az esetek 90%-ban nem egy 18 éves kislány szép szemért kanyarodtunk el (bár kár tagadni olyan is volt) hanem gyerekes anyukákért, nagymamákért, nagy csomagos utasokért.
Azt meg a többi utas is látta.
3./ Általában nem mondtunk semmit.
Nem volt titok, hisz kb. 20 utas látta, de nem írtuk ki a hirdető táblára, nem reklámoztuk.
4./ Mindíg van rossz indulatú, feljelentő.
Akkor is voltak igazi és fals feljelentők.
Ez benne volt a pakliban.
Ha csalsz (márpedig ez csalás) akkor meg is bukhatsz.
Köszi a beszámolót! De ezek ugye teljesen illegális "megállók" voltak? Egy gyopárosfürdői betérésnél senki sem szólt, hogy rosszfelé megy a busz, miért megy arra? Mit mondtatok ilyenkor? Nem jelentett fel senki ilyen esetekben?
Arra nem emlékszel egész véletlenül, hogy a 16 óra körüli leállások mióta vannak?
-------------------------------------------------
Városi közlekedésben talán 1980 körül kezdhették.
Plusz-mínusz 1-2 év.
Nem egyszerre bevezették be hogy X évtől a helyi közlekedés leáll 16.00 körül.
Hanem fokozatosan.
Már 1970-től kezdték, hogy egyes kültelki járatok (akkor így hívták őket) este 7-től már ritkábban járnak, 30-60 percenként, de jártak üzemidő végéig.
Azután kb. 1975-től már jöttek olyan hírek, hogy egyes járatok 19-20 órakor leállnak.
Utolsó kocsik kb. 19,30-kor vagy 20.00-kor indulnak kifelé.
És kb. 1980 után jött, hogy 16.00 óra után már csak alig járt valami.
Akkor is hagytak pár törzsvonalat (hisz éjszakai busz járat rendszer még nem volt, illetve ami volt az villamos volt) ahol 15-20 percenként járt a busz 16.00 órától éjfélig.
Amikor mi jártunk Mezőhegyesig, akkor Battonya úgynevezett piros megálló volt.
Volt kék megálló = 20 Forintos, ami azt jelentette, hogy megállón kívül letettünk valakit ahol kérte.
Volt barna megálló = 50 forintos ez már azt jelentette, hogy például Szentesen, Csongrádon vagy máshol nem az előírt útvonalon mentünk be az autóbusz állomásra és útközben a kedves vevőt/utast letettük ahol kérte.
És volt piros megálló = 100 forintos, ez már konkrét eltérést jelentett az útvonaltól.
Ilyen kevés volt de volt.
Itt már konkrétan elkanyarodtunk az útvonaltól (persze megindokoltuk mindíg) és oda vittük az utast ahová kérte.
Egy Budapest-Mezőhegyes teljes árú jegy kb. 105 Ft.- volt.
Kb. 21,30-ra vagy 21,40-re értünk le Mezőhegyesre.
Nem sűrűn de előfordult, hogy odajött az utas, vagy a buszon, vagy már előtte pár nappal az Engels téren, félre hívott bennünket és megkérdezte, hogy benne vagyunk e egy piros megállóban?
Ez elég ritka volt, évente 3-5-7 alkalom.
Minden vonalnak voltak ilyen megállói amit csak a fix sofőrök, meg a fix utasok tudtak.
A mezőhegyesin ilyen volt Orosháza Gyopárosfürdő. Ott a városban elkanyarodsz balra, elmégy 1400 métert a hotelig, kirakod őket és visszajössz másik 1400 métert a szentesi útig.
Ilyen volt Battonya, Végegyháza, vagy Mezőkovácsháza.
Messzebb azért nem kalandoztunk el.
Figyelni kellett a km órára is.
Ezek 90%-ban vagy gyerekes+bőröndös utasok voltak.
Egy kivétel, egy fő fiatal férfi utasunk volt aki mezítláb, azaz csomag nélkül jött, úgy kéthavonta valamiért a fővárosba és Ő mindíg megkérdezte, hogy végén haza visszük e Battonyára ?
Ez ugye plusz 17 km oda-vissza 34 km.
Már rázós volt de 100 forint jattért megcsináltuk.
Ha leért a járat mondjuk 21,35-re Mezőhegyesre akkor átvittem őt Battonyára kb. 21,55-re.
Ha már így felemlegetted a Budapest - Mezőhegyest: pontosan mikor szűnt meg ebben a formájában ez a vonal? Vagy ha nem szűnt meg, mikor változott (hosszabbodott/rövidült, stb.) és miképpen?
Akkor még a távolsági járatok (vonatok is) december 24-án normál menetrend szerint jártak.
Tehát akkor épp a vasárnapi menetrend szerint.
Most épp 16.óra 26 perc van amikor ezt most írom.
45 évvel ezelőtt ilyenkor, álltam a GC 65-43 rendszámú IKARUS-255-ös autóbusszal az Engels tér (Erzsébet tér) 8-as kocsi állásán és vártam, hogy 16,30 legyen.
Indulhassak Budapestről Mezőhegyesre.
Üresen.
Ugyanis egyetlen utas se jött.
Előttem 16,00-kor elment a Budapest-Szarvas járat.
Azon még voltak páran.
Végre eljött 16,30 és elindultam.
Igen lassan mindenhol mert se felszállóm, se leszállóm nem volt.
Dabas csárdánál (5-ös út) így is állnom kellett vagy 4-5 percet, hogy időben legyek, nehogy idő előtt induljak tovább.
Üres volt kifelé menet Budapest is, Soroksári út, meg az 5-ös út is.
Lajosmizsén - meglepetésre - volt egy felszálló utas.
ő eljött velem Kecskemétig.
Ő volt aznap az utasom.
Kecskemét autóbusz állomáson megint várakozás az üres buszpályaudvaron, majd időben tovább.
Végig kb. 60-65 km/h sebességgel.
Egyetlen utasom sem volt Kecskeméttől - Mezőhegyesig.
Nyugiban leértem.
Úgy emlékszem nem volt hó az utakon.
Másnap, 25-én hajnalban vissza, Budapest felé már volt pár utas.
Logikátlan a kazincbarcikai lépés, de lehet ez volt a legolcsóbb (Önkormányzatok egy részének alig van pénze helyi közlekedésre).
Integrálni kellett volna a helyi és a helyközi járatokat. Ehhez szándék meg némi szakértelem is kellett volna, nem egy átjárhatatlan kusza rendszer továbbvitelét támogatni.
"A vonaljegyek egy, megszakítás és átszállás nélküli utazásra érvényesek a helyi és regionális járatokon, Esztergom közigazgatási határain belül. Az összvonalas bérlet, a tanuló bérlet és a nyugdíjas bérlet a város közigazgatási határán belüli utazásra bármely helyi és regionális járaton érvényes.
2023. szeptember 1-jétől Esztergom helyi járatain (beleértve az A, B és C vonalakat is) érvényes a Komárom-Esztergom vármegyebérlet, és az országbérlet."
Sajnos a helyi járatos cikk egyből így kezd: "2024. január 1-től (hétfőtől) Kazincbarcikán a város döntése alapján kevesebb buszjárat közlekedik a jövőben. Kazincbarcika közlekedését a megszűnő helyi járatok helyett helyközi autóbuszok váltják fel a város területén, melyek meghosszabított útvonalon, illetve a Vasútállomás érintésével közlekednek. A regionális autóbuszok helyközi menetjeggyel vagy bérlettel vehetők igénybe."
Vagyis marad a két különböző díjszabás, aminek semmi értelme nincsen. De más településeken is ez van tudtommal már rég óta. Mi értelme van annak, hogy néhány járatnak külön helyi díjszabása van, amíg szinte minden más esetben csak a helyközi jó!?
Miért kell külön bérletet venni napi néhány helyi járatra és külön bérletet az összes többire!?
Ezt a néhány maradékot tényleg ennyire nem lehetett volna helyközivel pótolni!?"
Én is vártam a közleményekben azt a mondatot, hogy akkor január 1-től a helyi járatokon elfogadják a vármegye és országbérleteket (mint Esztergomban), vagy visszaáll az, hogy a helyi bérletekkel lehet utazni a helyközi járatokon a városon belül.
Ezek egyikét sem olvastam eddig.
Így pedig tényleg csak annyi értelme van, hogy el lehet mondani, hogy "nem szűnik meg a helyi járat", ugyanakkor a helyi díjszabás léte már inkább bonyolultabbá teszi az utazásokat (a vasútállomáshoz 2 fajta jegy / bérlet kell, illetve egyetlen herbolyai járatra helyi bérlet kell, ami a többire nem jó, oda vármegye kell).
Miért kell külön bérletet venni napi néhány helyi járatra és külön bérletet az összes többire!?
Ezt a néhány maradékot tényleg ennyire nem lehetett volna helyközivel pótolni!?
Megjegyzés: Kazincbarcika vasútállomáson, ha késik a vonat, akkor a busz is később szokott elindulni? Mert ezen 2 perc átszállás most is mindenhol, meg legtöbb helyen jövőre is elég kevésnek tűnik! Tudom, hogy a város sűrűn kap helyközit Miskolcról (15-30 percenként), de legalább a BZn van WC, lehet ott nyugodtan enni és inni, valamint több hely van a lábaknak is.
2024. január 1-től jelentősen, 3 vonalon iskolai előadási napokon is mindössze 9, hétvégén 2 indulásra csökken a helyi autóbuszközlekedés Kazincbarcikán:
Ahogy arról beszámoltunk, december 10-én és 11-én sztrájkoltak a Volán buszvezetői. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) 25%-os béremelést szeretne elérni, miközben a Volán vezetése és Lázár János miniszter is csak 6-8%-ot lenne hajlandó megadni nekik – miközben 18%-ra várják a 2023-as inflációt.
A kormány korábban jogi úton próbálta ellehetetleníteni a sztrájkot, ám első fokon a bíróság jogszerűnek mondta ki a munkabeszüntetést. Hétfőn pedig már másodfokon, tehát
jogerősen is a SZAKSZ-nak adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla."
"Ritkaságszámba megy Magyarországon, hogy egy szakma kiáll magáért és sztrájkba kezd, de ennél is ritkább, hogy egy sztrájk magas részvétellel zajlik. December 10-11-én a Volánbusz sofőrjei a leghosszabb sztrájkjukat tartották a rendszerváltás óta, ami önmagában is siker, Dobi István szakszervezeti vezető viszont csak részben volt elégedett a munkabeszüntetők arányával. A mintegy 50 százalékos országos sztrájkhajlandóság megyénként eltérő volt. 95 százalékos részvételével a többi megye közül leginkább Somogy tűnt ki, itt szinte minden buszsofőr sztrájkba lépett."
Egy cégnél kitalálták, hogy az adott buszjárathoz van rendelve egy telefon, ami a sofőrnél van, pontosan ezért. Ha már tudják, hogy pár percet késnek, telefonon szólnak, hogy picit (járat menetidejétől függően 5-10 percet) várjanak.
