A természettudomány nem jámbor merengés, hanem kőkemény logika kérdése. A matematika a logika eszköze, kidolgozott, fejlődő tudománya. Aki nem érti, az nem képes a természettudomány műveléséhez szükséges magas szintű logikával gondolkodni.
Neked kellene felfognod, hogy magas ez neked, mint tehénnek az integrálás. Az ezer oldalas szuperfizikád elbukott az általános iskola 5. osztályos matematikán, tehát neked kellene levonnod némi konzekvenciátl.
Persze ehhez is szükséges lenne a logikus gondolkodás képessége, ami neked hiányzik.
Szerintem inkább te vagy lemaradva néhány-száz évvel.
"Gassendi nagy ellensége volt Aristoteles-nek, de aztán annál nagyobb híve volt Epikur-nak. Gassendi nem ment ugyan annyira, hogy az Epikur módjára még az istent és a lelket is atomokból tegye össze, de azért nagyon buzgó atomista volt, mert szerinte nemcsak a négy elem, hanem még a fény és a melegség és hidegség is atomokból áll, s külön-külön atomokat vett föl az izlésre, a szaglásra és a hallásra!
Szerintem inkább te vagy lemaradva néhány-szz évvel.
"Gassendi nagy ellensége volt Aristoteles-nek, de aztán annál nagyobb híve volt Epikur-nak. Gassendi nem ment ugyan annyira, hogy az Epikur módjára még az istent és a lelket is atomokból tegye össze, de azért nagyon buzgó atomista volt, mert szerinte nemcsak a négy elem, hanem még a fény és a melegség és hidegség is atomokból áll, s külön-külön atomokat vett föl az izlésre, a szaglásra és a hallásra!
Ez a tangens hiperbolicus pedig nem más, mint a sebesség. Ezért adódik a specrelben úgy össze a sebesség, ahogy. Merthogy az egy tangens-összeadás, ahol a szögek (rapiditás) adódnak össze "normálisan", a sebesség pedig (lévén tangens), úgy, ahogy a tangensek összeadódnak.
Tévedsz. Tökéletesen analóg vele. A specrel és az euklideszi geometria egymás tökéletes analogonjai. Pontosan ugyanolyan a két geometria, csak az euklidesziben elliptikus a szögmérés, a specrelben hiperbolikus.
Az euklideszi geometriában a szögeket kell "normálisan" összeadni, az összegszög tangense pedig érdekesen számolódik az egyes tangensekből.
Specrelben pontosan ugyanez van. Van egy szögfogalom, amit rapiditásnak nevezünk. Ez egy hiperbolikus szög. Az eltérő sebességű utazók világvonalai által bezárt szög. Ezek a szögek "normálisan" adódnak össze, akárcsak az euklidesziben a szögek. A tangenseik pedig úgy, ahogy euklidésznél a tangensek. Csak itt tangens helyett tangens hiperbolicus van.
Igen, az eredeti tükrözéssel nem növelhető a fordulatszám. Ha viszont betennénk egy olyan lemezt a tükör elé, ami az infravöröst visszaveri, de a látható fényt átengedi, egyből változna a baba fekvése.
De nem kell kétségbe esni, az energiamegmaradás ekkor se sérül, viszont el kell fogadni, hogy a pörgő tárgy centrifugálja az elektromágneses energiát!
Nyilván elrontottam, de nekem az jött ki, hogy az űrszonda pantávolsága még álló űrhajó esetén sem feleakkora; ahhoz 0.866 sebességű űrszonda kellene.
Szerintem el.
Van megoldás 0,85-tel. Az első űrhajó 0,063c-vel halad, a másik hozzá képest 0,85-tel. Ekkor a Pantól való távolságuk arány 1:2.
Ezek után már csak meg kell nézni milyen messze vannak amikor eléri őket a Pankitörés, 1/r2-es arányban csökkent intenzitással, valamint a relativisztikus Dopplerrel lecsökkentve ki lehet számolni a sugárzás intenzitását a 8 fényperces bolygót érő intenzitáshoz viszonyítva.
Újratervezés: vegyük úgy, hogy az űrszonda sebessége az űrhajóhoz képest 0.866, az űrhajóé meg a Panhoz képest legyen ugyanannyi, ekkor az űrszonda sebessége a Panhoz képest 0.9897
Az űrhajó sebességét ebből ki kellene számolni annak alapján, hogy "[az űrszonda] fele olyan távol van a Pantól mint mi - legalábbis a saját műszerei szerint" ?
Nyilván elrontottam, de nekem az jött ki, hogy az űrszonda pantávolsága még álló űrhajó esetén sem feleakkora; ahhoz 0.866 sebességű űrszonda kellene.
A tükör oda-vissza tükröz, tehát az alkatrész felületek egymást látják, és a hőmérsékleti sugárzással kölcsönösen hatnak egymásra a tükrön keresztül. A mozgás során az erőkarok és a felületek aránya, amik a sugárzás révén egymásra hatnak kiegyenlítik egymást, ha teljesen körülvesszük nem melegedő tükrökkel a rendszert, és az ezáltal zárt lesz, nincs gyorsulás. Ha viszont a rendszer nyílt, azaz nincs körülvéve teljesen tükrökkel, akkor idővel ki fog hűlni, mert elszökik a hő az abszolút nulla fokú végtelen vákuumba. Ekkor viszont már a kezdeti hő egy része át tud alakulni a feladat szerinti módon mechanikai energiává. A teljes rendszer entrópiája természetesen ezáltal nem fog csökkenni, hiszen ekkor a rendszerhez már a külső hideg vákuum is hozzá tartozik, amiben rendezettséget jelentett a hő kezdeti koncentráltsága. A hőkiegyenlítődés által lesz gyorsulás.
"" egy másikat pedig oktatási célra alkalmasnak nyilvánított.""
"Melyiket?"
Ezt itt ni - a Pan-kitörésest! :
Néhányan űrhajóval távoznak egy bolygóról - mely kb. 8 fényperc távolságban van a központi égitesttől - a Pan csillagtól. Híre ment ugyanis, hogy oly hatalmas pankitörés várható 11 év múlva, amelyet a bolygóról csupán a másodperc töredékéig lehetne vizsgálgatni, mert a műszerek ezután köddé válnának.
Az űrhajó már 11 éve távolodik a Pantól, amikor megelőzi egy 0,85c sebességű űrszonda. - Esélyes, hogy ez túléli a nagy tűzijátékot ... - sóhajtja a parancsnok. - Á, dehogy - kiáltja a segédkormányos - hiszen a relativitáselméletből az jön ki, hogy ő fele távol van a Pantól mint mi - legalábbis a saját műszerei szerint. Nem csoda hát, hogy szegénykém ily pánikszerűen menekül! Hátulról megszólal a robot konyhalány: - A Parancsnok úr jól beszél, a relativitáselmélet pedig marhaság - ez egyértelmű.
Tekintsünk egy vákuumban súrlódásmentesen szabadon forgó kúpfogaskereket, melynek tengelye merőleges a látóvonalunkra. A kerék legnagyobb kerületi sebességgel felénk mozgó részéről kibocsátott hőmérsékleti sugárzás a Doppler-effektus miatt kékeltolódást szenved, azaz az impulzusa nagyobb lesz. Ezt a sugárzást tükör segítségével vetítsük át a kúpkerék legkisebb átmérőjű, tőlünk távolodó fogas részére! A sugárzás ott elnyelődve nagyobb impulzust ad át a keréknek, mint amennyit az onnan kibocsátott hősugárzás elvisz. A kerék így többlet forgatónyomatékot kap, a fordulatszáma ezért öngerjesztő módon, egyre fokozódó mértékben nőni fog. Vagy mégsem? (Bódi Zoltán)
Dávid Gyula ugyanis az egyik mini-scifimet betette az Ortvay versenybe,
Tényleg? Tudnád citálni a feladatot? Meg is tudod oldani? Mert azt kötve hiszem, hogy az "Ákos odakiált Bélának, hogy lassabban jár, de gyorsabban jár, de mégis lassabban jár" szinvonalú scifijeid Ortvay szintűek lennének. Ha meg dgy csinált belőle feladatot, ahhoz meg te nem tudsz hozzá szagolni sem.
egy másikat pedig oktatási célra alkalmasnak nyilvánította.
Melyiket? A fény centrifugálását? Rögtön a fing reszelése után tanítják is a bölcsészkaron.
Ez így teljesen korrekt. Viszont az is korrekt, ha valaki egy geometriai tételt (pl. az euklideszi geometriában) úgy bizonyít, hogy "vegyünk fel egy ortogonális koordinátarendszert stb."
