Én vetettem water savert 700 nm-en tavaly egy gyümölcsösbe. Robot nyirja minden nap kb. 4 centire, sűrű, mint a kefe. Locsolás megy 3x hetente. Viszont némelyik fűszál vagy fél centi széles. Igazi tarló.
A Toscana szebb, jobban válogatott fajok vannak benne.
Nekem nagyon bevált a Barenbrug Water Saver-e. Szép lassan, de végül az árnyékos helyeken is kikelt a 3. vetésre, be is sűrűsödött. Amiről írtam múltkor, a foltok, az sem gomba lehetett, ugyanis magától (értsd esetleg az újabb NPK-ástól) elmúlt. S ebben a melegben is átlagosan napi 3,5 mm vizet kap (értsd 14 mm 4 naponta). Annyit változtattam, hogy most nem vágom vissza 52 mm-esre, hagyom ebben a forróságban nőni, s majd pénteken-szombaton nyírom, de lehet, hogy akkor is csak 60 mmm-re. Szerintem egyedül ezt rontottam el most nyáron, hamarabb kellett volna felmennem 52 mm-re, s júliusban már 60 mm lett volna az ideális.
Szerintem hosszútávon mindenkinél ujrafüvesítés lesz a megoldás mediterrán fajokkal. Ezek a nyugat-európára optimalizált keverékek itt már nem állják meg a helyüket. Az idei nyár ezt bizonyítja.
Sziasztok, folyamatosan gombásodik egy területem,nem nagyon birom megfogni,kb 1 hónapja kapott Switch.Alcedo-Polyram-ot, de újra előjön.
Ha elkezd kicsit barnulni,másnapra tenyérnyi foltok lesznek teljesen barnák,szárazak, nagyon gyorsan pusztit. Most már szinte hetente kap Polyram-Alcedo-Zaftra (Amistar) kombót, de nem nagyon viszi ki. Valakinek ötlet? Heti 3x locsolok csak
Ősszel szeretnék felülvetni, de 50% ban muharban vagyok.
1. Menjen ki most a Puma és csak azt követően
2. Engedjem el a muhart , úgyis kimegy a hideg miatt (költség szempontból se mindegy), késes alapos szellőzetetés, felülvetés, és időszakosan menjek a dudvára tavasszal értve a gyomstop és juniusba a puma
Melyiket javasoljátok, hogy csináljam?
UI: aki harcol a vakond-al, javaslom az élve fogó csapdát, én kiszedtem a kertből mind az 5-öt
Én a Makitával 35-40ml körüli dózisban fújom, ahogyan sikerül. Lehetetlen egyformán fújni, menet közben elállítódik a fúvóka is, vagy ha egy kissé lassabban haladsz, máris többet fújsz ki, stb. Háti permetezővel gyalogosan közlekedve csak megközelítő pontossággal lehet permetezni.
1-2 éve melóssal permeteztettem, de visszatértem a pázsitok saját kezű permetezéséhez. Sietett, meg hogy nekem spóroljon, "megoldotta" a permetezést fele anyagból... Amíg bírom, magam csinálom, bár most nemrég volt egy nap, amikor 20 tartály ment ki.
A 15 ml/100m2 gépesitett prmetezésre vonatkozik, magas nyomáson, olyan szórófejekkel, ami neked nincs. Nem is permetez, hanem ködöl. Ráadásul meg van határozva, hogy a gyomnövény milyen fejlettségi fokára érvényes az adagolás. Ez többnyire 3-5 levél, vagyis nagyon fiatal.
A 30-50 ml/100m2 házikerti felhasználsában, kézi, háti, pumpálós permetezővel, amely nagy cseppeket képez, lassan haladva permetezel, felét elfújja a szél. Ezzel az adagolással kifejlett, nagy gyökérzónával rendelkező gazokat is permetezhetsz sikerrel.
Mindenesetre az nekem még mindig homály, hogy “kálium kell a hőségben a fűnek”, vagy “több kálium kell a hőségben a fűnek, mint amennyi nitrogén” az igazság.
Mindig is zavart, hogy a “káliumtúlsúlyos műtrágyát adj a fűnek!” véletlenül nem egy félig pontatlan tanács-e, s helyesen “sok káliumot tartalmazó műtrágyát adj a fűnek!” tanácsot kellene-e adni, s kapni.
Én azt hallottam hogy a csapvízben olyan mennyiségű oldott ásványi anyag tartalom van amit a növények nem tudnak felszívni.
Valószínűleg a felhőkből kb. nulla vagy nagyon minimális ásványi anyag tartalom jön ki az esőcseppekkel.
Lehet hogy annak is van hatása hogy pár km-en keresztül száguld a légkörben, és talán valamit fel tud oldani (nitrogén?,oxigén?,...?) a levegőből amit a normál csapvíz nem tud.
Jó felvetés. Utánaolvastam, s bár még a megbízhatónak tűnő források sem egységesek, de kb. 2-5 nk közé teszik az esővíz keménységet.
Másfelől viszont az Alföldön van pár hely, ahol elég lágy a víz, sőt most néztem, hogy Zalaegerszegen 4,5 nk volt a mérések mediánja egy nemrégi vízminőség ellenőrzéskor.
Tehát ha csak a keménység az oka az öntözés elmaradó hatásának, akkor Zalaegerszegen és környékén elégedett gyeptulajdonosok lehetnek aszály idején is. ;-)
A kutakodás mellékterméke volt, hogy megtudtam azt is, hogy ha a kifejezett savas esőket félre is tesszük, akkor is enyhén savas az esővíz. Míg a csapvíz meg jellemzően enyhén lúgos.
Én nem tudom, mi van az esőben, ami a csapvízben nincs, vagy fordítva, de ha csak egy kevés eső esik, szebb a gyepem, mint ha csak öntözök. Egyszer utánajártam a klór témának, de minden megkérdezett azt mondta, hogy az nem lehet olyan sok a csapvízben, hogy az számítson.
Szóval fogadjuk el, hogy az eső(víz) megszentelt víz.
Feltettem a kérdést a káliumról a Yara egyik kollégájának olyan formában, hogy a K abszolút mennyisége a fontos vagy a N-hoz képesti relatív aránya is. A válasz szerint nem is kellene nyáron K túlsúlyos NPK-t kiszórni, már a 23-7-7 7%-a is elég K kell hogy legyen a vízháztartás szempontjából. S annak ellenére, hogy a weben mindenütt a K-t javasolja szinte mindenki nyárra, jelen esetben a sok N-t nyárra volt a javaslat.
Én már nem vitatkozok inkább senkivel, azt mondom, mint a viccben a rabbi: “neked is igazad van, fiam”
Én inkább azt látom, hogy lehűvösödött az időjárás, itt esett némi eső is, ez pedig fűnövesztő hatású. De a permet hatására alábbhagyott a betegség, az biztos.
Nyaralás előtt lepermeteztem Amista/Polyram/Switch kombóval a füvet. Direkt azért így időzítettem hogy ha eltelik 5 nap akkor látok-e valami változást.
A barna foltosodás alábbhagyott, de olyan mintha megindult volna a fű növekedése is (1,5hónapig nem nőtt kb egy centit sem). Ez is betudható annak hogy a gomba esetleg kiűzetett a területről a koktéltól vagy csak bebeszélem magamnak?
