Sejtettem hogy te fogsz válaszolni. Valóban acéltokos az óra, csodaszép a szerkezete, és működik,
meglehetősen pontosan,de nincs használatban. Szeretem a nekem tetsző órákat, és óraszerkezeteket,van néhány órám, de nem vagyok gyűjtő. Időnként a saját órámat tisztítom, és beállítom. Egyébként becsülöm a tudásodat, és ez vonatkozik ezt a szakterületet művelő társakra is.
Hetvenegy évesen nem megy profi módon az adatkeresés, és a számítógép kezelés, köszönöm hogy segítettél.
A "Datum Watch Factories" 1942 és kb: 1978 között létezett, működött, egy volt a megszámlálhatatlan, private-label órákat saját név alatt forgalmazó cégek közül. A konkrét óra meg ránézésre kora 50-es évekből származó, szerintem vélhetően valamelyik akkori AS kalapács-automata szerkezetre épülő modell, nekem acél tokosnak tűnik, és amúgy szerintem ez egy elég tisztességes és nem is filléres (hanem is luxus-kategóriás) óra lehetett anno. És elég szép állapotban is van. Komoly értéket sajnos így sem képvisel - de ha a werk jó állapotban van, akkor a használati értéke ma is töretlen.
Általában/jellemzően nem, de ha valaki nagyon savasan-erősen izzadós, annál mégis nyomot hagyhat. Elvileg nem is szokta irritálni a bőrt - de az óráknál használt rozsdamentes acél sem, aztán a gyakorlatban mégis van olyan érzékeny/allergiás bőrű, aki nem bírja, én olyat is láttam, aki még a 14/18K aranytól vagy 800-as ezüsttől is kiütést kapott - a legalább 22K aranytól vagy tiszta ezüsttől már nem... No, de ez valóban ritka kivétel.
Erősen izzadós embernél viszont nagyon átgondolandó minden, mert valójában a rozsdamentes acél sem teljesen rozsdaálló, csak "igen nehezen rozsdásodó" (és a hátlap peremei alatt aztán elképesztő rozsdásodások tudnak elindulni, amik végül be is juthatnak az órába, végleg tönkretéve a vízzáróságot), sőt, ilyen emberen nem, hogy a bronz, de a titán/alu tok is veszélyben lehet - a bronz erősen patinásodik és ilyenkor foghat, a titán/alu meg, különösen igénybevett helyeken (csat szemei, ha azok is abból vannak, a szíjkengyelek, ilyenek) olyan szinten tud erodálódni, ami néha megdöbbentő, konkrétan titán Porsche Desing/IWC órát láttam, amiről két évtizedes örökösen kíméletlenül teleizzadt hordás után az erózió okán szó szerint letört végül az egyik tokfül - és több hasonlót, ahol a titán csak végül de facto kidobható állapotig tönkrement emiatt.
Szóval ha valaki tudottan "sokat és jó savanyút izzad" - akkor legalább az izzadozós időszakokra gondolja át, hogy mit hord, rajta leginkább valami műanyag-gumi tokos-csatos óra lesz csak biztonságban, és a bőrét is ez fogja inkább kímélni. De az ilyen felhasználó nem túl gyakori - igaz, messze nem is példátlan.
De, ha valaki izzadós előfordulhat. A rozsdamentes acél króm és nikkel ötvözőitől is kiütést lehet kapni. Mostanában kevésbé divatos mint régen, de a "pilóta" szíj a legjobb megoldás, amikor csak bőrrel érintkezik a karod.
Stimmel az, csak több párhuzamos szálon fut már a történet...
Szóval az van, hogy a DOXA egyetlen, mondjuk úgy, hogy nemzetközileg is valamennyire sikeres és ismertté váló modellje az 1967-től gyártott SUB lett, abból is főleg a narancsszínű. A többi, mondjuk úgy, hogy maradt olyan "tizenkettő-egy tucat" modell, és a gyártónak respektusa és viszonylag stabil vásárlóközönsége továbbra is a magyar-lengyel maradt, itt a vasfüggöny mögött, sejthetően nem valami nagy volumenben - a gyártó inkább csak úgy létezett, semmint szárnyalt...
Aztán a 70-es évek végétől teljesen eltűnt, megszűnt a gyártás, a gyártó tönkrement, a márkanév alvó állapotba került.
A továbbiak inkább rekonstruálható, mint pontosan tudható események - mert nem túl dicsőséges mivoltuk okán eltitkolja minden érintett ezeket (elvégre mindenki büszkén is folyamatosan hivatkozik az "évszázados múltra", miközben ahhoz szikrányi köze sincs a ma ezen néven órákat forgalmazó cégeknek...). Szóval az van, hogy a jelek szerint Najari szigorúan a magyar piacra kiterjedő névhasználati jogot tudott venni, vélhetően a Cornavinra is - ezért ezeket a "magyar Doxákat" másfelé nem is forgalmazzák, legalábbis nem hivatalosan. És 2002-től a Jenny-féle vonalon meg kizárólag a SUB újraélesztését eszközölték meg, valószínűleg az ő név/márka-használati jogosultságuk meg erre korlátozódik, és ezt az egyetlen, egyébként szintén private-label, szerintem simán kínai tokos, korábban ETA, mostanság Sellita werkekkel szerelt modellt forgalmazzák.
A hivatalos honlapon csak a SUB különboző modeljei szerepelnek.
Tulajdonosok: 1889-1967 Georges Ducommun (alapiító)
1968- Synchron SA
1978-1980 Aubrey Frères S.A (1980-tól nem gyárt órákat) 1997 Jenny family of Bienne (2002-től újra gyártásba kerül a SUB széria1997 óta a Jenny család tulajdonában van a DOXA. Érdekesség, hogy a Peter P. Jenny általa alapított Walca Group egy "private label" gyártó. Jan Edöcs a DOXA vezérigazgatója és a Walca Group igazgatóságának tagja.Ha a Walca Group gyártja a nem SUB szériákat, még mindig mi közte van az Astoriás "üzletembernek" az egész gagyi DOXA vonalhoz, amit fel sem akarnak vállalni a saját honlapjukon? :):):)
Erre céloztam - a brand-építés még nem jött össze. Próbálkoznak, de mondjuk úgy, még nem látszik az áttörés...
Az autóiparban, mobilok terén már vannak jelei, hogy sikerül felépíteni pár márkát globálisan is elfogadottá-ismertté.
De azért ez az óra-szegmens annyiban speciális, hogy ez már egyértelműen luxusipar, és a már felépített kínai brandek egyike sem luxusmárka - ellenkezőleg, az "olcsón jót" jegyében igyekeznek haladni. Ide viszont ez kevés lesz... Egyelőre még egy Casio vagy Timex szintű brand kialakítása is nehéz falatnak tűnik - de ez talán még összejön majd.
A Rolex meg a Patek-Vacheron, de akár az Omega-Longines köreit kóstolgatni próbáló márkát valószínűleg eleve esélytelen felépíteniük - még akkor is, ha akár tényleg azokkal összemérhető minőséget adnának (és azért még ehhez is dolgozni kell sokat).
Korábban már tettem be képeket - például mikrorotoros, acél tokos, zafíros modellről - ami kb: 100 ezres tételbe került. Azért megkockáztatom, minden szempontból több polccal feljebb lévő portéka, mint amit egy Seiko 5 Sports ad. Miközben ez még ugye így sem mondható olyan rossz ajánlatnak...
Viszont, ahogy írtam, még nem tudtak igazán brandeket felépíteni. Még az is kérdéses, fognak-e tudni? Egyelőre nagyon odafigyelve, kicsit értve is lehet jókat kiválogatni a nagyon sokféle, néha nem is túl jó, meg nem teljesen befejezett órából. Ez náluk még nem tisztult le, de közben már azért megjelentek a saját fejlesztésű, már nem másolt-licencgyártott werkek, már van saját automata kronójuk is - a Peacock 4801:
Megvallom - nekem tetszenek ezek, kreatívak, és folyamatosan javul a minőség is - miközben már az ETA utángyártásoknál is elérték azt, hogy szerintem teljesen megbízható, tartós szerkezetek azok is, gyakorlatilag nyugodtan meg lehet kockáztatni a kínai utángyártott alkatrészekkel javítani szükség esetén a svájci werkeket is.
Én ugye szerkezet-centrikus vagyok, nem tok-csat-számlap van elsősorban a fókuszomban, de ezen a téren is bőven van korrekt ajánlat.