Nekem igenis tetszik ez a topic.
Építomérnök hallgató vagyok, gyakran meg szoktam nézni az épületeket. Én és még sokan innen a környezetembol egyetértünk Levendulával. A Rózsadomb szerintem nem a legjobb példa volt, de nem is rossz. Kevésbé zavaró a számomra, ha egy lakóterületen vannak ocsmány házak ami viszonylag el is van dugva a nagyközönségtol. Szóval nincs több százezer ember szeme elott nap mint nap.
Bírnám értékelni ha hozzászólna a témához egy olyan ember, aki tudja hogyan szokott menni egy létesítmény engedélyezése. Valahogy úgy érzem, azért szokott úgy kinézni valami ahogy, mert ugyanolyan emberek bírálják el a tervet, mint akik tervezték. Mert hivatalosan ki az aki ért hozzá hogy néz ki egy épület? Kinek van errol papírja? Hát az építészeknek. Esetleg az bírálja el a tervet, aki a tankörtársa volt az egyetemen és azóta is haver. Tehát valószínu egy az ízlésük. Ami sehogy sem egyezik a közönségével. Már pedig én azt hittem a nagyközönségnek építik elsosorban a középületeket közpénzbol. Nem is a jövonek, nem egy stílus, egy filozófia kedvéért, hanem az embereknek.
Találkoztam egy ismerossel, aki a Nemzeti építésénél dolgozik. Azt mondja még ez volt a legjobb terv, ami most fel fog épülni. Hogy a fenében képzik az építészkaron az embereket? Vagy egyszeruen csak nem kerülhet tuzközelbe olyan ember aki nem az elit építészgárda ízlése alapján tervez? Mert vannak épületek amik szerintem egész jók lettek. Hogy példát is mondjak, tetszik a Petofi híd pesti hídfojénél a hév megálló mellett épült házacska. Modern de nem elvetemült. Kelloen tagolt és hangulatos. Emlékeztet a környezo épületekre.
Elhiszem, hogy sok dologra kell figyelnie egy építésznek is tervezés során, de mégse kellene azt figyelmen kívül hagyni, mi tetszik az embereknek. Mert leginkább azt halom, hu de sz@rul néz ki ez meg az. Azt valahogy kevesebbszer hallom, de frankó is ez meg az.
A sor nálam jónéhány évvel ezelott a Kempinskivel kezdodött. Figyeltem az építést és leteglózott mikor kész volt. Hogy lehet a város közepébe pakolni egy ilyet?? És még utána olvastam az egyik újságban az építész írását, hogy így meg úgy igyekezett, hogy illeszkedjen a környékbe. Hogy az egyik utcában a stílus ilyen meg olyan ezért ott másként kellett tervezni a homlokzatot mint a másik utcában ahol más a stílus. Hát tagadhatatlan, hogy az egyik utcában másként ordít ki a környezetbol mint ahogy a másik utcában ronda. Frankó. Azt hittem velem van a baj (ok. ez még most is elofordulhat). Vannak akik mondják, jól néz ki a Duna Plaza. Ott ahol van, a lakótelepek és panelházak között, jobb is mint egy eklektikus hangulatú.
Azt hiszem egy virágzó lendületes városban, mint amilyen Budapest volt a századforduló környékén, jobban be lehetett tartatni a szabályokat az építésre. És persze legalább voltak szabályok. Volt elképzelés. Azért is lett olyan Budapest amilyen. Azért volt az a japán turista oly lelkes. Nem a modern épületek miatt, hanem az egységes belvárosi hangulat miatt. Még ha ilyen lepusztult is, mint amilyen. A svéd partnerünk egyszeruen beleszeretett Magyarországba és tetszik neki Budapest. Azt mondta 'most látom csak igazán milyen nagy is volt ez a nemzet' mikor eloször Budapesten járt.
Szóval nem kellene a belvárosban kezdeni a modernizálást, a modern dolgok legyenek kint olyan helyeken, ahová illenek.
Hogy ne csak a magyar viszonyokon szörnyülködjünk, láttam egy Franciaországi képet, amin egy Lajos korabeli kastély volt, elotte a szokásos hatalmas kerttel. És mi volt a kert kellos közepén, pont szemben a kastéllyal a fohelyen? Hát mi más, mint egy üvegpiramis. Frankó. El tudom képzelni hogy odabent egy krómozott fém-üvegasztal állt a baldachinos ágy mellett.
Jól esett kiírnom magamból.
Jackie. A te véleményed még nem ismerjük. Szoktál azzal foglakozni hogyan néznek ki az épületek és más mérnöki létesítmények Magyarországon?
Nem nekem szólt a kérdés, de ez reklám ( te mondtad).
Ami viszont érdekelne:
azt hiszem levendula használta a funkcionalista építészet kifejezést. Mi ez? 4 fal, ajtó, ablak + kémény. Ha igen, akkor ez nem teccik; valami diszítés mégiscsak kell arra a házra, legyen az ferde álhomlokzat, csillogó márványutánzat, stb.
hogy mire költik a pénzüket a nagyfejűek, b@szottul nem érdekel, de tényleg! Meg nem értem mit vársz, hogy mindenki a te ízlésed szerint építkezzen? Igazából építészetileg nem vagyok egy szaki, ezért csak az ötletes, érdekes házakat nézem meg jobban.
Piciny városunk csak a régi épületeiről híres nem az újakról, és IMHO ennek meg kell maradnia. Restaurálni kéne a gyönyörű háború előtti házakat, cukrászdákat, emlékeket. Akkor talán a bunkó sokpínzű is ízlésesebb kacsalábat rak a palotája alá.
Félreérted a dolgot! Az a baj hogy igy is gondolom! Nem lárpurlár szarozom, szar is! De gyôzz meg! Ülj be az autódba, menj egy kört a Rózsadombon és elhányod magad! Ez a baj szerintem! Ritkán nyitok témát, de most se jött be! Hogy stilszerülegyek, szarnak rám!!!!!
Édes aranyos Jackei!
Annyira új vagyok, hogy a 7kérdése után mondhatni, alapítótag. Mellé lôttél! Csak nem jártatom a szám annyira mint te! Javaslom a könnyedebb témákat! (vagy esetleg ha valahova írsz, érdemben szólj hozzá, ha nem érdekel nem kell irogatni!)
Puszillak
Bevezetô
Ha egy festô egy szar képet fest, elôfordul. Ha egy építész tervez egy szar házat, mi történik? 50-100 évig együtt él vele több ezer, tízezer ember. Talán ez a legszomorúbb.
Valami. Szerény véleményem szerint ez az ország évente több milliárdos kár szenved amiatt, hogy a magyar építészet emlékeit vagy lebontják minden retorzió nélkül, vagy átépítik,
hihetetlen stílustalanul, tönkretéve az ország építészeti emlékét, ezzel kárt okozva az országnak szintén minden retorzió nélkül. (erre azt lehet mondani, milyen milliárdokról
beszélek? Ez erkölcsi veszteség, de gyakorlati veszteség is, mert ezek az értékek megsemmisülnek!)
Más. Az országban hihetetlen nagy lett a vámtartozás. Mit tett a kormányzat? Csak akkor vehetted fel a behozott árút, ha kifizetted a vámot, ennyi. A mai napig.
Miért írtam ezt? Mert nem csak pénz kérdése a műemlékvédelem, hozni kell egy rendeletet és be kell tartatni. Mi az egyik legnagyobb probléma? Ma Magyarországon a két háború
közötti magyar építészet emlékei nagyrészt nincs műemléki védelem alatt. Ebben az idôben épült ki a város új területeinek jelentôs része, hihetetlen sok villa, lakóépület, nem pénz
kérdés, hogy ezek közül amelyik megérdemli, műemléki védelem alá essenek. Ezek védelmével kapcsolatos elôírásokat szigorúan be kéne tartatni.
A legszomorúbb, hogy a “lángossütôk” nem is tudják milyen drámai kárt okoznak! Kik a lángossütôk? Azok az emberek, akik lazán tönkretesznek egy Pogány Móricz,Reiner Károly
épületet. Akik azt hiszik, hogy ha megvesznek egy ilyen épületet, azt csinálhatnak vele amit akarnak. Akik úgy kezdik a villa felújítását, hogy kivágják a fákat a telken. Számomra
hihetetlen, hogy ha valakinek pénze van, miért nem épít egy új házat, miért rombol le egy magyar építészeti emléket? Persze nem tudja! Ez a legszomorúbb! Ô korunk hôse a
vállalkozó! Nem baj, nincs ideje arra hogy tudja mit kéne tenni a pénzükkel, nincs tisztában a felelôsségével! (ha felbaszazideg,irokerrôlis)
Na itt csusszan be az építész felelôssége! Nem tudom hogy sűlyedhetett ilyen mélyre a magyar építészek morális szintje! Milyen oktatás lehet ebben az országban? Miért nem foglalkozik
az építészoktatás komolyan magyar építészettörténettel, ha foglalkozik, miért adhatja nevét magyar építész ilyen identitászavaros, stílustalan, “lapos” németes középszerű
épületekhez? Miért van az, hogy a “deviáns” kreatív építészek marginális területeken dolgoznak? (díszlet, “kocsitervezés”, belsôépítészet etc.) Hogy adhat engedélyt a fôváros, vagy a
kerületek ilyen mocskok felépítéséhez? 1920-as években például az Andrássy úton volt egy építészeti szabvány, nem volt mese, három emeletes, x méter magas ilyen és ilyen
paraméterü házat lehetett építeni. És kész. Ezért ilyen egységes az Andrássy út. Persze itt is volt panama, nézd meg az Andrássy út 79-81-et, ezek gagyi anyagokból rosszul épített
házak, az építész vette meg a telket, és igen silány minôségű házakat épített (rakjuk hozzá az elmúlt 40 évet, csak meg kell nézni).
Közbeszúrok azért pozitívumokat. A patinás belvárosi épületeket sorra újítják fel, kis területen Ybl-palota, Central-kávéház épülete, mintha a Jogot is felújítanák, Apáczai Gimnázium
épülete. Jut eszembe. Ide jártam gimnáziumba. Fizika tagozatra. Kik mentek építészkarra? Akik jók voltak Matematikából, fizikából. Kórekt. Semmi olyan jellegű felvételi nincs a gagyi
rajzfelvételin kívül (de ha 5-5 a mat. fiz. akkor szart sem ért ha segg hülye vagy a rajzhoz) ami megméretné tehetségüet. Ez azért igen szomorú.
Ami a legszomorúbb, hogy ma Budapesten kevés építészstúdió tud vállalni nagy megrendeléseket, kevés jó példa van (Soros Egyetem).
Nem beszélek a negatív példákról, sok van. Summázva a dolgot! Amit ma Magyarországon építészet címszó alatt szerepel (kevés számú kivételtôl eltekintve) egy rakás szar, akik
szerintem valamit tettek, vagy képesek lettek volna csinálni nincsenek olyan helyzetben, hogy a tűz közelébe kerüljenek. Nincsenek olyan szabályok, amik lehetetlenné tennék olyan
építészeti produktumok megvalósulását, ami minden kontroll nélkül a megrendelô negatív ízlését, vagy az úgynevezett építész szar-gagyi-sônervonen-tipusház terveit lehetetlenné
tennék. A legvégén visszatérek a két háború közötti építészetre. Itt látható számtalan stílus, a Bauhaustól, a neobarokkig, sok irány vegyesen. Mégis értékes jól megtervezett épületeket
építettek, a megrendelôk igényei, izlése szerint, az építészek felelôsségével. Széles spektrumban. Sajnos nagy a szakadék.
Végül itt ajánlom Ferkai András: Buda Építészete a két világháború között. (MTA Müvészettörténeti Kutató Intézet, 1995)
