Gyerekek, van 1888-as helységnévtár a neten. Mindjárt előkeresem, mert az adott gyűjtőlink most itthonról úgy látom nem él (du. még jó volt, persze máshonnan)
Ne adjunk sem 1898-ast, sem 1851-est, sem 1796-osat.
"Szépfalu, (Schöndorf) német falu, Temes vmegyében, Aradhoz 3 órányira, 1340 kathol. lak., paroch. templommal. Gazdag határa első osztálybeli; van 92 2/8 urbéri telke; a lakosok szép lovakat tenyésztenek. Birja b. Prónay Albert."
Forrás: Fényes Elek - Magyarország geographiai szótára - 1851
üdv:
iater.
Akkor próbáld meg ezt a Bécsi úton. Lesz ott egy segédkönyv a kutatóteremben, amiből kiolvashatod, hogy pontosan melyik ebből a 10 tekercsből:
Győr-Belváros (Rk)
=+Győrsziget+Révfalupataház+Pinnyéd+Bácsa+Gyirmót+Győrszentiván+Ménfőcsanak, Jaurinum, Raab
Születési anyakönyv: 1643 - 1895
Házassági anyakönyv: 1643 - 1895
Halotti anyakönyv: 1714 - 1895
Név: Makó Albert n:Torma Zsófia t1:Imre ennek n:Gazda Anna t2:Pál ennek n:Dósa Anna Kiadó: Ferdinánd 2 - Bécs, 1635.11.22 Honos: Gömör Megjegyzés: Gömör jk.1703.024 Sorszám: 1m219
Akkor hol találom meg ezt az iratot? Részletesen szemügyre szeretném venni és a legtöbb adatot kinyerni belőle.
Van városi és megyei levéltár. Igazán nagyon készségesek voltak. Kaptam egy nagy halom eredeti iratot, azt nyálazhattam:O)) Megpróbáltam a lakcímnyilvántartót is nézni - ott pl. teljesen hiányzott a család - mintha nem is létezett volna. Mondták is, hogy hiányos, de hogy pont ez? Pedig egy csomo ilyen nevű rokon élt Győrben...
Nagyon köszönöm a forrást, át fogom nézni a könyvet, mert hátha találok benne egyéb még felderítetlen ágat. (Gondolom a Széchenyi Könyvtárban megtalálható)
Ezt a fényképet ismerem, meg is van - sőt még viszonylag ép állapotában és a mai szörnyűségesen leromlott állapotában is láttam . Valami pluszt azért ad a könyv, bár én nem egészen így tudom. Az alapítója nem Szodfridt József, hanem Ignác (édesapja) volt, viszont ő maga Csongrád pusztán Adony mellett született 1860-ban (elképzelhető, hogy csak ideiglenesen voltak ott) édesanyja felsőzsidi (Zala megye) Németh Ilona Josepha.
A legkorábbi adatom Szodfridt Mátyás, aki 1700-ban született és 1760-ban halt meg.(valószinűleg Győrben, vagy belvárosban, vagy Nádorvárosban) Innen nem tudom tovább. Később egészen pontosak az adataim, az 1730-ban született fia, Szodfridt József már Győr-Nádorvárosban született.
Fényes Eleknél (Magyarország geográfiai szótára 1851) nincsen "Szép" nevű település.
Van viszont mindkettőnél több Széplak:
Széplak, magyar falu, Sopron vármegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma.
Vagy egy másik Széplak:
Széplak, magyar falu, Vas vármegyében, 432 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. F. u. b. Mikos. Zala vármegye szélén fekszik, s ut. p. Szalabér.
Az Arcanum szövegtárban ez a "legkorábbi" találat:
Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE
Győr vármegye községei. Irta Vende Aladár, a monografia szerkesztője, adatokkal bővítette Kiss István dr. győrvármegyei főlevéltáros
Abda.
Szodfriedt József úrilaka Szentkereszt pusztán.
A legutolsó évtizedben Gött Gyula volt Pilingér tulajdonosa, melyet 1905-ben Bruniczky László lengyel bárónak adott el, a ki Rendek pusztát is megvette Sztonávszky Károlytól. Szent-Kereszt pusztát, a régi »Németrét« táján, Szodfridt József alapította 16 évvel ezelőtt és újabban szép, kényelmes úrilakot épített az ottani fenyvesparkba, a nemes szőlőtelepe mellé. A tulajdonos itt mintaszerű gazdaságot vezet és téglagyára is van. A Káptalan puszta a régi Abda környékén áll fenn félszázad óta.
Van itt Budapesten is a Bécsi úton, de van Győrben elméletileg a megyei levéltárban (bár lehet, hogy a városinak átadták, ilyennel még nem találkoztam, hogy két levéltár egy városban, akkor melyiknél. Mondom elméletileg a megyeiben)
Viszont nem írsz semmit, hogy melyik felekezet, melyik évben született a legkorábbi ismert ősöd e néven (mert pl. katolikus 1635-től van, református 1682-től, evangélikus 1685-től.)
Már megtettem és nemsokra jutottam.... Tervezek még majd néhány napos múzeumi kutatást is. Átnéztem a hagyatéki könyveket, végrendeleteket, (az hogy nehezen olvasható már nem is emlitem) de azt hiszem az anyakönyv lenne az igazi - az hol lehet? Itt Budapesten a Levéltárban?
Szép, (egyéb lakott hely (pl.: puszta)) tartozik -> Nagyfalu, Zala vm., csáktornyai járás, utolsó távirdahivatal: Csáktornya, utolsó posta: Drávavásárhely
Ki tudna segíteni? Keszthelyen élt dédnagyapa 1888-ban született SZÉPEN!!
Ki tudja, hol tudhatnám meg hol van ez a szép nevű település (vagy hol volt?) Találtam valamit a felvidékről, családi Oralhistory szerint Szerb származású német ajkúak, ugyanakkor azt tudom, hogy Keszthelyre Mohácsról került.....
Megnéztem már amit lehetett, elakadtam.
(úrbéri összeírásokat településenként még nem futottam át de az kb 500-550 oldal)
Az a helyzet, hogy mindnyájan a tekercsekre vagyunk utalva, s így, egymásra is. Ez mindenkitől önfegyelmet igényel, s sosem lesz úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Az időre teljesítményt felmutatni vállalt hivatásos is és a témával igazán csak a tekercs tekergetése közben ismerkedő, ezáltal felhasználásának módját csak lassabban kiismerő laikus is úgy szeretné, ha nem csorbulnának lehetőségei.
Mivel családfakutatással egyre többen foglalkoznak, tekercs meg ugyanannyi van, (sok az eszkimó és kevesebb a fóka), ezzel a jövőben egyre nehezebb lesz megbírkózni.
A levéltárak újabb kópiákat nem fognak gyártani, a felhasználás módjának változtatásával lehetne javítani a helyzeten. Ennek viszont illeszkednie kell a levéltárak egyéb iratanyagai kezelési szabályaihoz. Azaz azért, mert sok családfakutató van már, a történészek, történész hallgatók, stb. részére feldolgozott, egyéb tartalmú, hosszabb tanulmányozást igénylő tekercsek kiadási idejét - s így általában a mikrofilmek kiadásának szabályait - nem fogják megváltoztatni.
Mivel a levéltárnak is van egy belső ügyviteli rendje, nem valószínű az sem, hogy a kikérés, esetleges vidéki expedíció kérdésében változás lenne várható. Azaz nem fogják egy negyed órán belül kiadni, ha kikéred, mint teszik azt néhol a helyi levéltárakban, ha az eredetit kéred netán (ott sem annyi a szintidő, de van, plána ha kevesen vannak a kutatóteremben, hogy kihozzák. S a vidéki expediciós rend sem fog változni, ha az heti gyakoriságú netán. Nem tudom, hogy az-e, de feltételezem nem szaladgálnak 5 tekerccsel.)
Még azt sem írom, hogy a felhasználók részéről is lehetne szervezettebben kezelni a témát - ha volna együttműködési hajlam mindenkiben - mert az emberi természet miatt az sem valósítható meg (lásd Genealógus beírását és annak okát.)
Talán az, ha tényleg akkor kérnénk ki mi amatőrök, ha tudjuk, hogy tudunk menni kutatni. Tartósan. Nem 2 napot, aztán 2 hét múlva megint 2-t. Hanem nekiülve, akár 5 napot is egyben. Mert 30 nap (na jó 22 kutatási nap) nem kell egy tekercs áttanulmányozásához sem.:)
Más:
A megyei levéltárakban van (kell lennie) segédkönyv arra, hogy az egyes tekercseken mi van. Tehát amikor egy város 12 tekercsen van, kiválasztható az az 5 amit előre akarsz venni.
Javaslom még előtte Győr Megyei Jogú Város Levéltárának felkeresését. Szánj rá egy napot. Ha már életmóddal is foglalkozol, amúgy is sokat segíthet a város akkori történetének tanulmányozásához (helyi Kiadványok)
A 'kapaszkodót' esetleg nyújtó iratok:
1001 (ez a fondszám) Gyõr Város Tanácsának iratai 1567-1742 12,40 fm
a. Gyõr Város Tanácsának Jegyzõkönyvei 1600-1742 Protocolla Ordinaria Civitas Jaurinensis
A bejegyzéseket idõrendben, évenként újra kezdõdõ sorszámozással látták el. 1835-ig kötetek végén betûrendes névmutatók vannak. 1836-tól a névmutatók külön kötetet alkotnak. A névmutatók a lap és bejegyzés számára utalnak. Kutatni a névmutatók segítségével lehet.
b.Jegyzõkönyvi iratok (Acta penes prot. reperta) 1603-1742
h.Levelezések (Litterae) 1603-1742 i.Magánfelek beadványai, hagyatékok 1600-1741
j. Végrendeletek (Testamenta 1601-1742
q.Gyõr város telekkönyvei (Grundbücher) Az elsõ kötetek: az 1567, 1617, 1634-dik évi kimutatást tartalmazzák, a vár, vagyis a belváros házairól (ölekben), az 1703-dik évi kötet Újvárosról készült, a többi kimutatás az egész város területére és a külterületekre vonatkozik. Az egyes kötetek általában külön-külön a városrészek adatait tartalmazzák. Kutatni kötetenként, évszámok alapján lehet. 1567-1703
Én ugyan nem egészen családfa, mint inkább életmód kutatással foglalkozom mostanában, amihez természetesen hozzátartozik a családfa is. Valahol a topicban olvastam egy régi hsz.-t, amelyben emlitést tesznek a magyarországi németek családkutató egyesületéről. Az ott megadott linken semmi sem található. Tud-e erről valaki?
Konkrétan a Györvárosban élő német családok érdekelnének - mégpedig az 1600-as évek. A legkorábbi adatom egy 1700-ban született ősről van. Azt szeretném megtudni, honnan és mikor jöttek Magyarországra. (Állítólag Svédországból- a családi oralhistory alapján, de nekem ez gyanús..) A név: Szodfridt vagy korábban Sodfriedt-Sodfridt
A stílus maga az ember! Örömmel olvasom, hogy végre van egy "vér profi" a sok "amatőr" között. Gondolom mindenki várja és figyelmesen olvassa további hozzászólásaidat.
Ami a kölcsönzés menetét illeti, én az alábbi változtatást javasolnám mind Budapesten, mind vidéken. Talán olvassák ezt a fórumot az illetékesek is. Először is, lehessen tudni, mit takar a filmszám, milyen anyakönyvek vannak felvéve egy tekercsre. Nem kellene egy falu összes filmjét kikölcsönözni, ha csak egy anyakönyvre van szükség. Érthetetlen számomra, miért kell a filmek mozgatására heteket szánni. Gyorsposta 1 nap alatt viszi a kért anyagot oda - vissza. Akinek meg kell, ki tudja fizetni a 4000 forint kölcsönzési díj mellett a további 600-800 forintot. Ha tőlem, vidékitől elvárják, hogy öt tekercs filmmel végezzek egy hónap alatt, tekercsenként kevesebb mint öt munkanap, akkor a budapesti kutató miért "zárhat el" egy filmet több hónapra. Tartsa nyilván a MOL pontosan a kölcsönzési időket és sorrendet, akkor senkinek sem kell hónapokat tétlenkedni egy adat kikeresésére. Az elektronikus megoldások persze lényegesen javítanának ezen a helyzeten, de erről egyelőre álmodni sem érdemes.
A fórumon rendszeresen szerepel jó néhány név - felsorolni egyenként nem akarom ezeket a személyeket - olyanok akiknek az írásait, válaszát érdemes elolvasni. Segítőkész, udvarias hangú útbaigazítások ezek még akkor is, ha a levelező nem vette a fáradtságot, hogy visszalapozzon az oldalakon vagy böngésszen az Interneten. Kívánom, ezek "lelkes amatőrök" - akik véleményem szerint profibbak a profinál - tartsák meg jó szokásukat.
Ha nagyon gonosz lennék, azt mondaám, hogy dehogy várom el a vidékiektől, hogy feljöjjenek Pestre, sőt... de nem mondom. Engem inkább a sok kriptaszökevény zavar, aki elalszik a gép előtt és tényleg hónapokra bezárja a fiókjába a filmet.
Olvasgatva ezt a topic-ot látom, hogy vannak olyan amatőrök, akik már évek óta kutatgatnak és olyan szálakon mennek, amik nem visznek sehová. Csak azt szeretném, hogy mindenki ismerje fel a kutatás és a saját korlátait, azaz valahol végeszakad a dolognak. Nem lehet minden azonos vezetéknevű család rokon...
Jó lenne, ha nem hátráltatnánk egymást, főleg akkor, ha van akiknek ez a kenyerük. Nekem nagyon nem mindegy, hogy egy óra alatt kinyerhető adat miatt hónapokig nem tudok egy munkát befejezni, mert a film éppen egy kedves vidéki lelkes "kollégánál" pihen. Ez van, én sem kérem, hogy hozzanak fel egy lavor Balatont, ha fürdeni akarok.
Sajnos a helyzet nem ilyen rózsás! A 4 hétbe számold bele a két levéltár közötti szállítgatást és regisztrálgatás időtartamát. Egyébként sajnos az a helyzet, hogy aki kutat, annak vállalnia kell(ene) az ezzel járó költségeket. Én is járok az országban, mitöbb küldföldre is, ha szükségem van a MOL-ban éppen vagy egyáltalában nem elérhető anyagokra. Igaz, ebből élek, azonban anno tanulóként is jöttem-mentem, időt, pént, paripát, fegyvert nem kímélve. Egyébként a bejegyzésem nem veled szemben volt kritika, hanem kapóra jött, hogy felhívhatom erre az anomáliára a figyelmet! A természetes az lenne, hogy minden megyei levéltárnak a saját településeiről lenne másolata! Tavaly egész évben Csongrád megyét zártam a szívembe, csupán 3 hónapot vártam Szeged anyakönyveire, amik meg sem melegedve egy hét urán ismét Szegeden landoltak.
Először is nem árt tudni a vallását különben nehéz lesz elindulni. Szóval ha ez megvan és Várpalotán született a dédnagyapád(ha!) akkor van három járható út:
1.Várpalotán a helyi anyakönyvek megtekintése(most érdekes a vallás!)
2.A Veszprém Megyei Levéltárban ugyanez.
3. A MOL-ban mikrofilmen. A mol.gov.hu oldalról kikeresheted a filmek számait.
Dédnagyapám Borbély Gergely, 1862-es születésű. Nagy valószinűséggel Várpalotán született mert ott élte le az egész életét. Testvére József Városlődön lakott, neki volt nemesi címe. Hogyan kezdhetném el a nyomozást az üknagyszülők után?
bocs, hogy belekotyogok, de szerintem add meg az esélyt a vidékieknek is... nem biztos, hogy mindenki időmilliomos, és fel tud jönni Pestre kutatni... különösen, ha nem főállású genealógus...
ugyanígy Te is lemehetsz vidékre az adott területi levéltárba, ha annyira nagyon sürgősen kell az ominózus anyakönyv... ha nem fekszik a dolog, mert nyilván idő és költség, akkor pedig miért várod el a vidékitől, hogy feljöjjön Pestre, ha kutatni akar?
(hozzáteszem, én sem örülök, ha A jelzést kapok a keresett filmre, de tudomásul veszem... mint ahogy a K-t is, amikor ugye a delikvens helyben zárja el akár hónapokra is a filmet... az eredmény ugyanaz: nem férek hozzá...)
Ugye ezt viccnek szántad! Ha nem, légy szíves írd meg, hogyan gondolod ilyen módon a kutatást kivitelezését? Van lehetőség az utazási és szállás költségek megtérítésére? Egyébként a MOL sorba állítja a rendeléseket -legalább is ezt mondják- és ha rád kerül a sor, legfeljebb 4 hétig lehet nálad maximum 5 db film. Ha megérkezett a küldemény, azonnal értesít a levéltár. Idáig még soha sem használtam ki ezt az időtartamot. Azt pedig, hogy mikor kaphatod meg a kért tekercseket, egy hét pontossággal megmondják. Ennyit a bottal ütésről.
Akkor ezért van az, hogy a kérőlapon folyamatosan "A", azaz AKTA jelzéssel van a film!
Kérem a kutatótársakat, hogy aki rászánja magát a keresgélésre, az vegye a fáradtságot és látogassa meg szép fővárosunkat, ne pedig vidékre rendelgesse a filmeket, aminek aztán hónapokig bottal üthetjük a nyomát!
Ha beütöd a www.arcanum.hu/mol keresőjébe, hogy Militics, több (7db) úrbéri összeírást hoz fel. Ezek között vannak olyanok, amelyek leírásából nem valószínűsíthető szempontodból értékes információ kinyerése, de vannak olyanok, amelyekből igen.pl.
"UC 197 : 42 1800. március 10. Eredeti, latin. 26 oldalnyi rubrikás táblázatos kimutatás. [A helyi lakosok név és vagyoni állapot szerinti összeírása.] Conscriptio. Consignatio és jelentés, melyet Markovics Adalbert fiscalis készített. Nemes Militics: (A B. mellékletként nyilvántartott személyi összeírás sorszámaira a főiratban utalás történik.) (Főirat) – A családfők név szerint (nemesek és nem nemesek).
...
B-jelzetű melléklet: a helybeli nemesi családok (155) külön összeírása, csak személyi adatok"
Ráczmilitics=Nemesmiliticcsel. Viszont a Ráczmiliticsre vonatkozó összeírások a kamara és a kalocsai érsek birtokát, az azon szereplő jobbágytelkeket érinti, így nem biztos, hogy tartalmaznak használható információt.
Ez megtalálható az Országos Levétár (MOL) Filmtárában is (szerintem). Meg kellene valakit kérned, hogy nézze meg, akár az itt fórumozók között is találasz erre vállalkozót.
