A mitológiát tanulmányozva nem akartam többet beidézgetni, elég sok adalék van arra vonatkozólag, hogy Enna nem egy érdektelen helyszín régészeti szempontból, tehát erősen elképzelhető, hogy Heyerdahl komolyan gondolta, talán ő hozzájutott valamihez, amiről mi nem tudunk. Mivel a helyszínen bizonyos barlangok bejáratát a Hadész bejáratának tartották, nem lehetetlen, hogy valami ókori építmény, esetleg egy föld alatti piramis lehet arrafelé.
Idéznék még valamit az első könyv 4-ből.
Poszeidón föld alatti házat készíttetett Héphaisztosszal Oinopiónnak...
Pár érdekes dolog, ami miatt lehet, hogy mégsem kamu.
ITT
Lehet találni még érdekes részleteket a mitológia első könyvének V. részében (Az Apllodórosznak tulajdonított mitológiára gondolok) például Démétér Triptolemosznak Metaneira idősebb fiának "szárnyas sárkányok" vontatta kocsit készített, és gabonamagot adott neki; Triptolémosz felemelkedett az égbe, és az "egész" világot telehintette gabonával...
Henna: a mai Enna. Szicília közepén kb. 1000 m magas hegyen fekszik, Szicília köldökének nevezték (Kallimakhosz után). A Démétér- és Perszephoné-kultusz
ottani központja. Az ókorban -- éppen az istennők kultuszának fontossága miatt -- alig volt politikai szerepe.
Pergusa-tó: lefolyástalan tó a hasonló nevü településnél Enna közelében. A tó parti liget (a hennai liget) a mitológiában Perszephoné legkedvesebb tartózkodási
helye. A déli parton van egy barlang, mely az ókori mondák szerint az alvilág egyik bejárata. Itt jött fel birodalmából Hadész, s rabolta el a leányt. Ma a tó körül
autóverseny-pálya van, és sűrű eukaliptuszliget.
Perszephoné: másképpen Koré (latinul Proserpina), az alvilág királynője, Hadész felesége, a meghaló élet és az újjászületés (elvetett gabona elpusztul, hogy
életre keljen, tél és tavasz) istennője. Személyének kibogozása az ősi mítoszok szövevényéből majdnem lehetetlen feladat. Nagyon valószínű alakjának a
görögök előtti létezése (Kr. e. III. évezred, Kréta, Phaisztosz). Nincs kizárva, hogy az úgynevezett prehellén vegetációdráma (hatalmas vidékek teljes
kiszáradása) emléke is tükröződik a mondában. A legismertebb, sokak által feldolgozott történet Perszephoné elrablása: Hadész magával viszi a leányt a hennai
mezőkről az alvilágba; Démétér bejárja a földet és mindenütt keresi a lányát; bánatában és haragjában nem élteti a föld termését, az emberek éheznek; Zeusz
hatalmi szóval elrendeli, hogy Perszephoné az év egy részét a Földön töltse. Így helyreáll a régi egyensúly, s Hadész sem jár rosszul.
Démétér
Ez az én szigetem, választott hazám. A Hegy, a mérhetetlen, a havasan is tüzes
Aitné, az aranyló búzamezők, a tenger szüntelen mormogása, a sziklák éneke, a
komor-vén olajfák, a szégyenlősen megbújó szőlőfürtök, a mosolygó
narancsok, a vidám-szomorú emberek, a csapodár fecskék. És a mezők, kertek
pompázó virágai. Ez mind az én világom. Még sok-sok kedvencemről nem
szóltam, de örök életem nem lenne elég, ha mindent, igazán mindent elsorolnék,
amit szeretek, s ezért az enyém.
Azt mondják a bölcs öregek, hogy itt ringott valaha a bölcsőm. Lehet. Talán
véletlen. De ez különösképpen sohasem érdekelt. Ez apámra és anyámra
tartozik. Számomra csak az a fontos, hogy e földet én magam választottam
magamnak. Tudatosan, mert szerettem. És amikor már nagyon szerettem,
idehoztam a lányomat is. A kis Koré még szinte gyerekként beleszeretett a
hennai ligetekbe, s a kerek tóba, melynek partján azok a csodálatos virágok
^^^^^^^^^^^^^^^^^^
teremnek. Hullámos fürtjeit búzakalászból font koszorú díszítette, és
telitűzdelte szebbnél szebb illatos virággal. És aztán... Aztán jött a Szörnyeteg!
De erre nem szívesen emlékezem. Tudod, anyának lenni nagy boldogság, de a
bánat sokkal nagyobb lehet... Az örök törvény ránk, halhatatlanokra is
vonatkozik: csak az igazán a tiéd, amit szeretsz, s amiért nagyon
megszenvedtél. Trinakria az életem. És a szenvedésem. Hogy mi, istenek,
nem szenvedhetünk? Szegény halandók, mennyi mindent nem tudtok még!
-o-
Perszephoné
Akkoriban még az Olümposzon laktunk. Anyám, az éltető Démétér, minden este trinakriai mesékkel ringatott álomba. De nagyon huncut lányka voltam! Jó sokáig hallgattam a szépséges történeteket, s aztán úgy tettem, mintha aludnék. S amikor anyám elment, még hosszú-hosszú ideig ébren álmodtam tovább a meséket. Tágra nyitottam a szememet, és láttam azt a lenti világot. Bejártam mindent. Úgy ismertem az egész vidéket, mint a tenyeremet. Szinte éreztem a dombok lehelletkönnyű hajlatait, a magasba szökő bérceket, a parti köveken üldögélve szívtam magamba a hullámok dallamát. Benéztem az emberek házaiba, hogy meglessem a konyhák titkait, a földeken segítettem az ekét mélyebbre nyomni, aratáskor tartottam a búzakévéket, s leszedtem életem első igazi narancsát egy igazi fáról. Most már tudom, gyógyíthatatlanul szerelmes voltam. Egyik este annyira belemerültem a hennai liget elmondhatatlan varázsába, hogy nem vettem észre anyámat, amikor lábujjhegyen visszatért. Sokáig némán nézte réveteg szememet, majd leült az ágyam szélére, átölelt, és -- sosem felejtem el! -- ennyit mondott: "Most aludnod kell, kicsi Koré, holnap hazaviszlek Trinakriába!" Haza! Olyan boldog voltam! Anyám nyakába csimpaszkodtam, és össze-vissza csókolgattam. Azóta, ha most messze is élek, Hádész palotájában anyámról álmodom, a Jóságról. És Trinakriáról.
Nem tudom, de nem hinnem, hogy egy 85 eves kutato egymaga kepes volt az egesz kutatast a kezeben tartani. Tehat valoszinuleg egy teammel dolgoztt, akik a halala utan is tudjak folytatni. A muezuma is megy tovabb...
Persze ha igaz az eredeti hir. A muzeumaban semmi erre utalo nyomot nem lattam.
RÉGÉSZET Szicílián akar kiásni egy állítólag
több ezer éves piramist Thor Heyerdahl, a
világhírű norvég kutató-utazó.
A 85 éves antropológus meg van győződve arról,
hogy a közép-szicíliai Enna megye egyik
völgyében valaha egy óriási piramisépítmény
állt.
Hat szegeny mar semmilyet. Nemreg halt meg.
Osloban van egy muzeuma a kontiki kalandrol, ahol azt probalja bizonygatni, hogy kapcsolat volt a kulonbozo foldreszek kulturai kozt.
Asszem papirusz csonakon kelt at az atlanti oceanon, valami balsa fa tutajon a csendesoceanon, meg az indiai oceanon is probalkozott valamit, de nem emlekszem honnan hova (voros tenger - oceania???)
Bizonyára akad valaki, aki tudna részletekkel szolgálni, milyen föld alatti piramist keres Thor Heyerdahl, ha jól emlékszem Korzika környékén. Nem inkább Máltán kellen körülnéznie, igaz kicsit bajos lenne La Valetta alá leásni. ;-))
- Piramisok hegybol kiasasa/kitermelese: :) :)
- A vilagvegevel csak ovatosan Dobcsi...
- Oriasi csontokat es sirokat marpedig igenis talaltak (azt mar nem tudom, kinel olvastam...)
- Piramis betontombokbol: Ha jol emlekszem par evvel ezelott hajszalat talaltak az egyik belsejeben...
- S ha mar megneztuk a Frigyladat (es meg elunk:)), Dobcsi, ugorjunk el Kasmirba Jezus sirjahoz is... :)
P.S.
(Az eger helyett inkabb te ultel volna a Marsra..!:))
ÁÁ akkor ezzel a topiccal voltál így elfoglalva!
Nos a marsi eredményekre,még minimum 20 évet várni kell,csak győzzed!
Amikor én voltam fiatal harcos, 1984-re tették az első emberes marsra szállást!
Úgyhogy fegyverkezz fel sok-sok türelemmel.
Üdv!
Végigolvastam a topicot...huh..kitartás :)
Ezentúl mit fogok csinálni éjszakánként? :)
Szerintem ez a világvége kamu, nem is érdemes vele foglalkozni, ellentétben a piramisokkal, és egyéb dolgokkal a multunkban.
Szerintem ez egyetlen valamennyire hiteles mű a múltból a biblia és az egyéb valásos iratok. (nem vagyok vallásos), de ezek figyelmes olvasásal, és mai gondolkodással szerintem sok kérdésre meg lehetne találni a választ.
A topic hatására én is kezdem elhinni hogy az Istenek vagy Ufonauták vagy egy eltunt kor utolsó hírmondó voltak. Azt nem tudom hogy a kettő közül melyik, de mondjuk én adnék mindkettőnek 40%ot és 20at az egyéb lehetőségeknek.
A Frigyláda dolog is elég érdekes (elgondolkoztató).
A lentebb írt örökmozgóról nem tudok semmit, de a fizika szerint és az én felfogóképességem szerint (tudom nem sok :)) is lehetetlen.
Szóval tereljük vissza eredeti medrébe a toipicot. A világvégére úgyis van külön topic. :)
Mert engem nagyon érdekelnének eme piramisok, és a fejembe is vettem hogy megfejtem a rejtélyt. :)
Mit szóltok ahhoz hogy lemegyünk Etiópiába (vagyhova?), kiütjük az örőket, és megnézzük a ládát? :))
Amenyiben a piramisokat valóban emberek építették, teljesen önerőböl, akkor az az elmélet tűnik a leghihetőben hogy ott egy hegy volt előtte, és arra építették rá, és utána kitermelték/ásták.
Érdekes volt párszáz hosszászólással ezelőtt :)) az a kép is, amelyiken a mikronos hangszorós emberke beszél a társának, aki fél méterre áll tőle... Nagyot hall? :)
Szvsz ez bármi is lehet, de ugyanúgy lehet mikrofon is, de lehet egy földbeszúrt ásó is.
Az is érdekes, hogy miért 2 dimenzióba rajzoltak?
Nemrosz az egyszemű Küklopsz aki 2 dimenzióban lát, és fél kézzel dobálja a sziklákat, dehát egy Küklopsz-csontot se találtak, meghát egy (vagy több) 2 dimenzióban látó emberke hogyan épít fel egy piramist, hogyan látja át?
ezt az elméletet azt hiszem elvethetjük.
A Mars-Arc szvsz természetes kébződmény amelett nem is Arc. :)
Én kíváncsi vagyok mit fognak találni a Marson mert, a tudosók nagyon valószínűnek tartották hogy itt élettel fognak találkozni, most hogy ez eddig nem látszik, már rögtön jönnek az újabb elméletek (Európa hold,stb), hogy majd ott.
Na meglátjuk.
Még egy gondolat:
Többen írták hogy a köveket, lehet hogy helyben öntötték, és ott zsaluzták. Na most ha jól tudom még nem találták fel a vasat, akkor hogyan szögelték össze a zsalukat? Mivel vágátk ki a fát? Mert ha csak úgy nekirohannak 200an egy fának hogy kitörjék, attól annak még 1 oldala se lesz sima, egyenes.
Bár lehet hogy elkerülte valami a figyelemem, ami nem is lenne meglepő így hajnali 5 óra után.
Na várok mindenféle választ és véleményt.
Vitatkozzunk egy kicsit, és amelett ha már itt vagyunk akkor fejtsük meg a rejtélyeket is :)
Dobcsi.
Vard csak ki a veget Kuper! Lesz ez meg jobb is! Antarktisz lesz, nyugi. Egyetertek, ha valoban igaz, amit ir nagy szarban vagyunk!
Ja es Adder! Olvastal egyaltalan Daniken konyvet, vagy csak a szad jar. Nem csak belelapozni kell, hanem szinte vegigtanulmanyozni (mindegyiket!)
Ha jobban belegondolsz, nem is olyan oltari orultseg, amit ir. (csak nezz szet a mai tudomanyok vilagaban..)
Sziasztok! Én is most olvasom az Istenek kézjegyeit (30. fejezetnél tartok). A könyv szerintem qrva jó, néha egy egy adat le is döbbent, miért nem foglalkoznak komolyabban a témával a tudósok..
Szóval it még nem tesz említést arról, hogy csak az antarktiszon lett volna fejlett civ. Egyáltalán mond ilyet? Mert eddig a Mexikói-Perui Piramisokról vol még szó (Elég megdöbbentő, hogy a nappiramis építői már ismerték a Pi-t, ami ugye jóval az előtt épült, mielőtt "mi" felfedeztük volna.
Mindenesetre ez eddigi legizgalmasabb könyvem, alig bírom letenni, mindig azon kapom magam, hogy mér ragadnak le a szemeim ;) Mindenkinek csak ajánlani tudom!
En nem nagyon hiszek a Daniken-fele dolgokban (oszinte leszek: egy csalo fasz), mindazonaltal igen erdekel az ilyesfele tema (de nem danikeni megkozelitesbol, mert annak abszolute semmi ertelme). Ajanlom mindenkinek figyelmebe a Discovery Channel musoranak allando csekkeleset, ui. azon allandoan szoktak adni ilyesfele filmeket (Atlantisz, Del-amerikai indianok rejtelye (vagy relyteje? hogy is van ez?), Piramisok re*te*e, etc...). Nagyon jo musorok szoktak lenni, altalaban magyar felirattal, es igen erdekes momentumokkal (nem arrol szol a fama, hogy az egeszet ufonautak csinaltak es ilyen baromsagok, hanem igencsak erdekes, es HIHETO dolgokkal)...
Új információkkal bővült a honlapom!
Máris kiegészült egy régész egyiptológus komplex témakörével, a "Mondák" -kal, és ez folyamatosan bővülni fog egyéb témakörökkel is.
ITT! Üdv:
Csekk
Antarktisszal kapcsolatban mar en is gondolkodtam.
Hancock valoszinuleg tuloz egy kicsit. Az a bizonyos civilizacio szerintem csak reszben erte el a mi szintunket, ugyanis hianyoznak a targyi bizonyitekok. Csillagaszatban lehet, hogy jok voltak, de aztan ezzel ki is merult.
Tulajdonkeppen a katasztrofa termeszetetol fugg mennyivel usszuk meg. Ha a Fold felszinenek 30 fokos deli elfordulasa kkovetkezik be, akkor az eszaki felteke magasabb reszeibol meg maradhat valami. Persze ez magaban eleg keves....
Én nem vagyok ezzel kapcsolatban ennyire optimista. Ha ugyanis egy globális katasztrófa történne, az épületek, ipari berendezések nagyrészben elpusztulnának, és mondjuk visszakerülnénk a 19 századi adottságokhoz, nem biztos, hogy újra fel tudnák ugyanoda kapaszkodni. Ennek oka az erőforrások megléte: a technikai fejlődés alappillére közé tartozott a szén, köolaj, földgáz. Ezek jelenleg kimerülőben vannak. Ha nem történik semmi katasztrofa, akkor ezeket remélhetőleg kiváltjuk teljesen új, fejlett technikát igénylő energiaforrásokkal. Ha azonban a kutatóbázis megsemmisül, és az embereknek újra fel kellene építeni a jelenlegi rendszert, akkor már nem lenne elég a fenti erőforrásokból!! Persze ez a rombolás fokától függ.
Az is érdekes, hogy miért csak az Antarktiszt építették be? Hiszen mi emberek, már szinte mindenhol jelen vagyok. Miért nem tette ezt egy másik is, akkor amikor fejlettebbek voltak?
A könyvvel kapcsolatban a következők tenném:
megvizsgálnám a tényeket
Ha igazak, akkor kampó.
Ne felejsd vagyonbiztosítást kötni a 2000/05-ös katasztrófára. Hátha a viszontbiztosítók fizetnek. És májusban költözzünk sátorba! Bár igy is lehet, hogy pont ott tanyázunk majd, ahol megnyilik a föld a földrengésekkel kapcsolatban.
A dologhoz kapcsolodva: en egyelore nem tekintek ilyen oriasi tavlatokba. Ugyanis nincs ertelme, ha az emberiseget 2000.5.5, 2012.12.23, 2030 idopontok kozul barmelyikben is megsemmisito katasztrofa eri. Habar annyira megsemmisito nem lehet, mint utoljara, hiszen az elozo fejlett civilizacio csak az Antarktiszt epitette be (legalabbis Hancock szerint), mi viszont az egesz vilagot uraljuk, mindenhol hagytunk nyomot. Nem hiszem, hogy megint a nullarol kene majd indulnunk.
Kulonben mi lehet az oka annak, hogy Hancock meg egy arva, veletlen utalast se tesz Danikenre? Meg az Irodalomjegyzekbe/Targymutatoba se tette bele.
Olyan oriasi kulonbseg azert nincs akozott, amirol irnak.
Én is olvastam. Érdekes könyv volt és szinte hihető, hogy például a piramisok milyen figyelmeztetést akartak nekünk átadni. Egyébként a feladatunk a faj fennmaradásának biztosítása? Ha igen, akkor hosszabb távon is csak problémáink lesznek.
Példa 1.
Élet egy lassuló világban
Tegyük fel, hogy az emberiség nem pusztítja el önmagát. Rengeteg idő van még hátra, hogy esetleg az egész galaxist gyarmatosítsuk. Ha utódaink képesek lennének a fény sebességének 1%-át elérő, szuperszonikus űrhajókat építeni, akkor is 10.000.000 év alatt tudnák csak átszelni a Tejútrendszert. Ha útközben néha megállnának és így összesen 100.000 bolygót gyarmatosítanának (mondjuk mindegyiken 2 évszázad alatt tudnának megtelepedni), akkor is csak megháromszorozódna a gyarmatosításhoz szükséges idő. Kozmikus mértékkel számolva azonban harmincmillió év is csupán egy pillanat.
Ennyi idő alatt olyan műszaki fejlettséget érhet el az emberi civilizáció, hogy az mai ésszel szinte felfoghatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy ötezer éve ősi falvakban kezdetleges módon termeltük meg a betevő falatot. Ötezer év alatt eljutottunk idáig. Mit érhetünk el harmincmillió év alatt?
Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy az emberi fejlődés korlátlan ideig folytatódik. Gyarmatosítottuk a Világegyetemet, mindent meg tudunk tenni már, ami a fizika határain belül lehetséges. Uralmunk alá vontuk a természetet szinte teljes egészében. Vajon mit fog tenni, és egyáltalán mit tehet egy ilyen szuperfaj, amikor szembe kell néznie az Univerzumban végbemenő folyamatok fokozatos lelassulásával?
Abban az esetben ugyanis, ha nem létezik az Univerzumban elég anyag ahhoz, hogy megálljon a tágulás, Világegyetemünk mérete örökké növekedni fog. Végtelen hosszú ideig fog már létezni, ami sok mindent eredményez. Egy ilyen Világegyetemben az összes fizikai jelenség egyszer majd biztosan bekövetkezik. Egy lény agyában az összes lehetséges gondolat megfordul. "Ha például egy majom az örökkévalóságig, azaz végtelenül hosszú ideig ülne egy írógép előtt és véletlenszerűen nyomkodná a billentyűket, akkor a végtelen hosszú idő alatt még annak is elő kellene fordulnia, hogy egyszer éppen William Shakespeare valamelyik drámája kerül a papírra." - írja Paul Davies. Másrészt az összes olyan folyamat, amelyiknek bármilyen elképzelhetetlen csekély hatása is van, végtelen idő alatt világot megváltoztatható jelenséggé válhat. A négy alapvető kölcsönhatás közül a leggyengébb a gravitációs kölcsönhatás. Azonban a gravitáció csekély, környezetére gyakorolt hatásai végtelen idő alatt óriásivá összegződnek. Minden anyagi halmaz így valamikor összeroppan, a galaxisok, csillagok egyre közelebb kerülnek a fekete lyukakhoz, amelyek végül mindannyiukat bekebelezik. Bizonyos idő után ezek a fekete lyukak is "elpárolognak". A Világegyetemben csak a túlélő anyagok maradnak meg; kósza fotonok és neutrínók. Az anyag így nagyon ritka lesz az űrben, a részecskék energiája pedig a tágulással egyre csökken. A hőmérséklet lassan kiegyenlítődik mindenhol. Van-e esély ilyen körülmények között a túlélésre?
Annyi idő áll rendelkezésünkre, hogy lehetetlen távoli jövőnket megjósolni a mai trendek extrapolálásával. Ki tudna elképzelni egy egybillió éves technikai civilizációt? Vagy akár csak azt, hogy milyen lesz Földünk egymillió év múlva? Úgy tűnhet számunkra, hogy ez a civilizáció bármit megtehet, tetszése szerint. Ám egy biztos: nem fogjuk tudni azonban átlépni az alapvető fizikai törvények által felállított korlátokat. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy minden érdemleges tevékenység energia felhasználásával jár, így például a gondolkodás is. Idővel a Világegyetem összes energiája el fog használódni, s bekövetkezik az energiaválság.
Az információ feldolgozása is olyan tevékenység, mely energia felhasználásával jár. Az agy és a számítógépek nagyon alacsony hatásfokon dolgoznak, és rengeteg fölös energiát pazarolnak el. Gondoljunk csak a számítógép processzoraira, amelyek iszonyatosan magas hőmérsékletet érnének el, ha nem lenne rajtuk hűtőventillátor. Ha egy számítógép elvégzi az 1+2=3 összeadást, akkor a 2 byte bemenő információ helyett eredményként csak egyet kapunk. A modern elméletek szerint az információ, a rend egyenlő a reciprok entrópiával, rendezetlenséggel; ha tehát a rendszerből ily módon információ veszik el, akkor a folyamat az entrópia növekedésével jár. Így pedig energiát vesztünk.
Freeman Dyson szemügyre vette azokat a korlátokat, amelyekkel egy értelmes civilizáció óhatatlanul szembekerül a Világegyetem lehűlése során. Mint azt fentebb láttuk, az értelmes lényeknek energiára van szüksége, ha másért nem, hogy gondolkodjanak. Az első kényszer az, hogy a lények testhőmérsékletének magasabbnak kell lenni a környezeténél, különben a gondolkodás eredményeképpen létrejövő "hulladékhő" nem tudja elhagyni testüket. Másrészt a fizikai törvények korlátozzák annak sebességét, hogy egy rendszer milyen gyorsan tud energiát kisugározni a környezetébe.
A fenti fejtegetés ismeretében csak egy lehetőségünk marad a túlélésre: gyorsítani kell az információfeldolgozás sebességét. Egy lény szubjektív időérzete attól függ, hogy milyen gyorsan dolgozza fel az információt. Ha megfelelően gyorsak vagyunk, néhány másodperc is éveknek tűnhet. Ám minél gyorsabban dolgozzuk fel az információt, annál nagyobb ütemű az energiafelhasználás mértéke is, következésképpen sehogy sem kerülhető el a vég, függetlenül attól, hogy milyen fizikai formát öltenek kései leszármazottaink. Ez azonban, Dyson kimutatásai szerint, nincs feltétlenül így. Szerinte létezhet egy bölcs kompromisszum, amelynek követése esetén a közösség fokozatosan lassítja tevékenységének ütemét, ahogy a Világegyetem is haldoklik. Ez megvalósítható olyan módon, hogy egy rövid aktív szakasz után hibernációba süllyednek, hogy energiát gyűjtsenek és megváljanak az aktív szakasz alatt létrejött hőtől is.
A fenti stratégiát követő lények által érzékelt szubjektív idő egyre kisebb része lesz a ténylegesen eltelt időnek, de mivel az örökkévalóság hosszú, ez is bőven elég lesz. Egy ilyen "pokoli" Világegyetemben az energiaforrások mennyisége a nullához tart, míg az idő a végtelenhez. Ezen korlátok vizsgálata alapján Dyson kimutatta, hogy a teljes szubjektív időérzet akkor is végtelen lehet, ha az energiamennyiség véges. Egy hihetetlen számítási eredményt is idéz: egy akkora közösség, mint a mai emberiség 6*1030 J energiából az örökkévalóságig elvegetálhat. Ez az energia soknak tűnhet, pedig nem több, mint amennyit a Nap 8 óra alatt kisugároz.
Ha valaki végtelen sokáig él, akkor egy másik, igen égető problémával is szembe kell néznie, mégpedig azzal, hogy véges méretű agy csak véges méretű állapotot képes felvenni. Ez pedig - akárhogy is nézzük - azt jelenti, hogy ugyanazon gondolatok újra és újra felbukkannak. Az ilyen létezés azonban borzalmas és céltalan volna. Az egyetlen megoldás az agy méretének növekedése lenne, azonban ez sem tarthat örökké.
Az agy digitális felépítésű, ezért véges kapacitású. Vannak azonban analóg "számítógépek", mint pl. egy képzeletbeli logarléc, amelyen végtelen számú adatot jelezni tudunk. Az analóg rendszerek tehát mentesek digitális társaik némely fogyatékosságától. Például végtelen mennyiségű adatot meg bírnak jeleníteni, tárolni. Ha egy lény agya analóg működést mutat, az nem csak azt jelenti, hogy végtelen gondolata lehet, hanem azt is, hogy végtelen különböző.
Akármi történik is, nagyon távoli utódainknak szembe kell nézniük majd az utolsó ökológiai katasztrófával: a kozmikus energiák végső kimerülésével és a hőhalállal.
Nem tudom, hanyan olvastatok Hancocktol az Istenek
kezjegyeit. En epp most fejeztem be, es bevallom
felek egy kicsit. Ha mindaz igaz, amit ir (foleg
az utolso 3-4 fejezetben), akkor meg az en eletemben katasztrofa sujtja a Foldet. Mar pedig
eleg meggyozoen ervel...
Nem tudom, hanyan olvastatok Hancocktol az Istenek
kezjegyeit. En epp most fejeztem be, es bevallom
felek egy kicsit. Ha mindaz igaz, amit ir (foleg
az utolso 3-4 fejezetben), akkor meg az en eletemben katasztrofa sujtja a Foldet. Mar pedig
eleg meggyozoen ervel...
Igen végsősoron az oldal semmit nem magyaráz meg, de felveti a réteges építkezési lehetőséget a gyakorlati oldalról.
Én spec. írtam a lap gazdájának, hogy szívesen olvasnám a feltevéseinek az alapjait konrétabban, részletesebben.
Az én véleményem ugyanis az, hogy a komplex mű túl egységes dizájnt képez, és ráadásúl pofátlanul meredek.
Tehát a tervezés szerintem 1 kútfőből ered.
Namármost ha egy feltaláló mérnökember azzal az állítással lép elő, hogy az építkezés arra utal, hogy több lépcsőben épült, én elvárnám a téma kapcsán a gyakorlati részleteket.
