Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
a népköztársasági címeres adattáblára gondolsz, ez eredetileg alumínium, ráadásul egy ex 424-esé lett kiköszörülve, és mindennek a tetejébe ismertem azt az egyént, aki feltöltéses hegesztéssel tette alkalmassá "V43 1001"-nek!!
És nem lepődnék meg, (csak mérhetetlenül örülnék!), ha itt bukkanna fel harmadik kép a V45 1001-esről, amiről köztudott, hogy eddig az egyedüli vagyok a fórumokban, aki "élőben" LÁTTAM azt a kísérleti villanymozdonyt (szilit), vagy pl. amiket oly régen keresek, a
Ugyan csak kukkolója az illető, akitől kaptam, de az ittenieket olvasva kaptam anno egy TELJES képet pl. a 424, 138-asról, amin olyan tízéves forma gyrekfejjel utazva, egész életemre "Megcsapott a mozdony füstje!"
Szióka Ö.H! Úgybizony, nagyon közel laktunk hozzá és a háború elött nagyapám, minden vasárnap ebéd előtt kézenfogott, lesétáltunk a lépcsőházában oda. A sinek mellett, a vonóvezeték alatt volt egy keskeny betonvályú mindíg tele vízzel. Abban szerettem nézegetni az ollós rákokat. Néha kenyérhéjat is vittem nekik.
Sajnos az én postaládámba nem szoktak cd-ket dobálni ismeretlenek. Így bizony viszonylag ritkán jutok új régi fotóhoz. Gondolom, hogy a többség is hasonló cipőben járkál.
Én is azt állítom, hogy a 301-esek jártak már az 1. Vh. elôtt is a gyôri vonalon.
Tegnap utánanéztem a forgalmi adatoknak. Az derült ki, hogy azért a pozsonyi vonalnak jelentékenyen nagyobb volt a forgalma, mint a gyôrinek, de csak Érsekújvárig! Érsekújvár és Pozsony között kb. ugyanakkora, mint a gyôri vonalé. Ebben valószínüleg annak lehetett szerepe, hogy akkoriban nagy mennyiségô szenet importáltunk Sziléziából, ami a KsOD és a Vág-völgyi vasút (ekkor már régen MÁV) vonalán érkezett Érsekújvárra, onnét Vácon át Budapestre.
Én nem ezt a következtetést vontam le az olvasmányaimból.
A Bp.-Pozsony vonal az osztrák StEG tulajdonában volt hosszú ideig. A MÁV mindenképpen meg akarta venni, de nem adták. Elsônek egy párhuzamos vonal épült meg, ez volt a Bp. Gyôr-Hegyeshalom (Királyhida) MÁV vonal. Ezt fejlesztették olyan szintre, hogy valódi konkurenciát nyújtson a pozsonyi vonal számára és simán alákínálták az StEG-et. Aztán amikor ez sem segített, egy "puccsal" a francia StEG részvényesektôl közvetlenül megvették a vonalat Párizsban - magyar állami malomipari részvényeket adtak érte. A bécsi StEG tisztviselôk csak az újságokból értesültek az ügyletrôl...
A két vonal hasonlóan épült ki már az 1. Vh. elôtt is, a gyôri vonal forgalmi adatai tudomásom szerint csak kis mértékben maradtak el a pozsonyi vonalétól. Ugyanakkor a Bp. - Bécs eljutási idôben a pozsonyi mindig jobb volt, ezért jártak arra a gyorsvonatok. Mindkét vonalat kiépítették 16,5t tengelynyomásra már az 1. Vh. elôtt. (és rajtuk kívül csak a Karlovac - Fiume volt így kiépítve a MÁV területén - valamint a fô DV vonalak)
Az elképzelhetô, hogy a 301-esek nem jártak erre az 1. Vh. elôtt, de nem lennék ebben 100% biztos. Végülis az egy szem Bp. - Pozsony viszonylatra nincs szükség 20 gyorsvonati mozdonyra! (máshol pedig nem járhattak...)
"...hiszen a hegyeshalmi vonalon mindig az akkori legjobb mozdonyok jártak.---"
Hümm...
Azért ez így kicsit falsnak. félreérthetőnek tűnik számomra.
Javítsatok ki, ha tévednék, de szvsz.1918-ig a legfontosabb bécsi fővonal a jóval kedvezőbb adottságú, bal parti Pest-Vác-Pozsony-Marchegg vonal volt. Pl. itt futottak először 100 km/h-val a gyorsvonatok, és ez a vonal volt a 301-esek első alkalmazási területe is.
A hegyeshalmii vonal a bal parti vonalnál jóval később épült ki, és igazán csak Trianon után került előtérbe..jobb híján.
A Tatabányáig tarto dimbek-dombok miatt gőzös szempontból nem igazán voltak kedvezők a vonal ívviszonyai és a magassági vonalvezetése sem.
MAGYAR KURIR 1825-ben következőképen emlékezik meg az első vasúti mozdonyról: „Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, melyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higyje aki akarja.”
Egy elsőrendű amerikai vasút menetrendje még 1834-ben ekképp szólt: „A mozdony minden nap délelőtt tíz órakor elindul, ha szép lesz az idő.” Franklin idejében a postakocsi Philadelphiából New-Yorkba négy napig volt úton. A lépésben haladó jármű kocsisa időközben a bakon harisnyát kötött.
Tényleg gyönyörü! Ha jól sejtem, a száma 3373 (a késôbbi 325,233). A másik, a bicskei pedig a 3256, a késôbbi 325,116. A bicskei valóban a 20. szd. elsô éveiben készülhetett, hiszen a hegyeshalmi vonalon mindig az akkori legjobb mozdonyok jártak.
Nem sok kép van a 325-ösökrôl, ami van, annak a többsége 1 Vh. elôtti.
De ebben a mélységben tényleg inkább a gôzmozdonyos fórumra való a téma. :-))
